Felszólalás adatai

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Minden költségvetés alapvetően koncepcionális kérdés. A költségvetések évről évre aszerint különböznek egymástól, hogy a kormánynak milyen filozófiája van, milyen értékrendszere van, mit szeretne megvalósítani, mik azok a prioritások, ahová a hangsúlyt teszi. Azt gondolom, abban a helyzetben vagyunk, hogy az előző kormánynak és a jelenleginek az értékrendszere közötti különbség látványosan érzékelhető.

Megnyugtatónak tartom, hogy ebben a költségvetésben minden olyan fontos tételt, amelyre a kormány ígéretet tett, amellyel kapcsolatban a közelmúltban már törvényeket módosítottunk, illetve ilyen törvénymódosítások éppen most is folyamatban vannak, meg lehet találni a költségvetésben. A jelenlegi kormány jóléti fordulatot ígért, és igen, ez azzal a következménnyel kell hogy járjon, hogy hangsúlyt ad annak az értékrendszernek a költségvetésben, amit igazságosabbnak hisz, mint ahogy az előző kormány az újraelosztást kezelte.

Ebben a költségvetésben nagyon széles társadalmi csoportok vannak megszólítva. Én, aki a szociális területen dolgozom, elsősorban azokra a kérdésekre figyeltem, hogy mit várhatnak ettől a költségvetéstől a családok, a gyermeket nevelő családok, mit várhatnak a nyugdíjasok, mit várhatnak azok az emberek, akik valamilyen fogyatékkal élnek, következésképp hátrányos helyzetűek a társadalomban. Elsősorban ezekre a fő témákra koncentrálok, amikor megfogalmazom a költségvetéssel kapcsolatos álláspontomat, de a beszédem végén azért szeretnék foglalkozni a tárcával, az egészségügyi és szociális tárca költségvetésével is.

Ami a családtámogatások rendjét illeti: köztünk négy évre visszanyúló vita a parlamentben, hogy elsősorban az adón keresztül lehet a családokat segíteni a gyermeknevelésben vagy direkt, közvetlenül juttatott támogatás formájában. A kormány a választási ígéreteihez következetes akkor, amikor úgy döntött, hogy érintetlenül hagyja a gyermekek után járó adókedvezmény kérdését, de ígéretének megfelelően jelentősen növeli azokat a támogatási formákat, amelyek közvetlenül jutnak el a családokhoz. Ilyen módon jelentős lépés, hogy most 20 százalékkal megemelésre kerül a családi pótlék, az a családi pótlék, amely az előző négy évben rendesen elértéktelenedett, hiszen korábban egy forinttal sem emelték az összegét. Ebben a költségvetésben 177 milliárd forint került betervezésre a családi pótlékra.

Jelentősen emelkedik az anyasági támogatások összege is. Erre 5 milliárd forintot rögzít a költségvetés; ez közel a duplája annak a keretnek, amit az idén használt föl a költségvetés. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a nemrégiben tárgyalt, családtámogatásról szóló törvénymódosítás az anyasági támogatás mértékét megemelte 50 százalékos mértékben. Tehát a jelenlegi, még hatályos szabályozással szemben a jövőben az öregségi nyugdíjminimumnak nem a 150 százalékában, hanem 225 százalékában lesz kifejezve az az összeg, amit szüléskor a kismama egy összegben kap, hogy segítse a gyermekvállalás indulását. Ennél is nagyobb az az összeg, az a támogatás, amit az ikreket szülő kismamák, illetve családok kapnak, ott 300 százalék az anyasági támogatás mértéke.

Szó esik ebben a költségvetésben arról is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét megemeli a kormány. Itt az emelés nem olyan jelentős mértékű, nem olyan látványos, az összeg 4200 forintról emelkedik mindössze 4600 forintra.

Van jó néhány olyan intézkedés előttünk - szintén törvénymódosítás formájában -, amely kedvezően érinti a családokat, például ilyen a nagyszülők által igénybe vehető gyes kérdése, hiszen a gyest a nagyszülők is igénybe vehetik, amióta a Fidesz törvényt módosított, ámde akkor létezett egy kizáró feltétel: a nagyszülőnek választania kellett a nyugdíj, illetve a gyes vállalása között. Ez a mostani módosítás azt teszi lehetővé, hogy a nyugdíj mellett tudják igénybe venni azok a nagyszülők a gyest, akik erre vállalkoznak.

Emelkedik - de sajnálatos módon nem az általunk kívánt mértékben - a gyermekgondozási segély összege, a törvény szerinti mértékben, hiszen a gyermekgondozási segély az öregségi nyugdíjminimumban van kifejezve; ahogy emelkedik az öregségi nyugdíjminimum, úgy emelkedik majd a jövőben a gyes is.

Itt kormánypárti oldalon jó néhányan, akik szociális kérdéssel foglalkozunk, szerettünk volna elérni egy áttörést, hiszen az a kismama, aki munkából esik ki, az munkajövedelmet veszít el, illetve hiányol, következésképp szerencsés lenne ennek a támogatásnak a mértékét nem az öregségi nyugdíjminimumhoz viszonyítva meghatározni, hanem valahol a minimálbér környékén, mondjuk, a minimálbér 80 százalékában. Sajnálattal, de tudomásul vettük, hogy ebben az évben, ebben a költségvetésben erre még nincsen lehetőség, hiszen nagyon sok ígéretet kell finanszíroznia a kormánynak. De nem mondunk le erről a tervünkről, hogy a következő évben, a következő években erre a kérdésre megnyugtató megoldást találjunk.

Jelenleg a gyermekgondozási segély összege 50 milliárd forintra van tervezve ebben a költségvetésben. Ez 6,5 milliárddal több, mint amennyi idén volt.

Némiképp emelkedik a gyermekgondozási díj tervezett kerete is, ez összesen 46 milliárd, és összefüggésben van azzal, ahogy a bérek emelkednek Magyarországon, hiszen a kismamákat nemcsak a minimálbér emelése, hanem a diplomás minimálbér jelentős mértékű emelése is közelről érinti, érintheti, következésképp nő az a létszám, akik a gyermekgondozási segély helyett a gyedet tudják igénybe venni.

Az említetteken túl is vannak olyan intézkedései a kormánynak, amelyek kedvezően befolyásolják a család életét. Mindenképpen ilyennek tekintjük a megemelt szociálpolitikai támogatást, amely a lakáshoz jutást könnyíti, illetve azt a múlt héten is emlegetett új ellátási formát, amit az apák fognak igénybe venni, vélhetően nagy örömmel, akik éppen fogadják a gyermeküket, és ötnapos szabadságra szereznek jogosítványt.

(16.00)

Én nem állítom, hogy ez a költségvetés, az ebben a költségvetésben szereplő tételek minden igazságtalanságot, ami a társadalomban, illetve a családtámogatási rendszerben létezik, korrigálni tudna. De hogy kis lépésekben azokon az aránytalanságokon, feszültségeken némiképp enyhít, amit az előző kormány családtámogatási koncepciója kialakított, azt igenis állítom.

A másik nagy csoport, akikről röviden szólni szeretnék, a nyugdíjasok. Ez a kormány a törvényben előírt mértéknek megfelelően, a reálbérek növekedéséből és az árnövekedésből kiszámított index alapján 8,4 százalékkal ígéri a nyugdíjak jövő évi megemelését, és azt gondolom, be is fogja tartani.

Emelkedik az özvegyi nyugdíjak mértéke 25 százalékos nagyságrenddel, és elindul annak a szintén csak választási ígéretnek a megvalósítása, amit röviden úgy szoktunk emlegetni, hogy tizenharmadik havi nyugdíjat vezet be a kormány. Bizottsági ülésen ellenzéki képviselőink kikérték maguknak, hogy ezt tizenharmadik havi nyugdíjként emlegessük, hiszen itt az első évben, első lépésként mindössze egy hétnek a finanszírozásáról van szó pluszban. Lehet, hogy érdemes lenne ezt 53. heti nyugdíjnak, plusznyugdíjnak nevezni, de a kormány e tekintetben is következetes és elszánt: már ebben a törvényben, ami előttünk van, nemcsak egy héttel akarja megtoldani a nyugdíjasok jövedelmét, támogatását, hanem rendelkezik arról, hogy a második évben már kétheti összegnek megfelelő pluszjövedelmet realizálhassanak, a harmadik évben három hétnek megfelelőt, hogy aztán 2004 novemberére elérjünk oda, hogy valóban minden nyugdíjas megkapja a plusz egyhavi járadékot.

A harmadik nagy csoport, akikről röviden szólni szeretnék, azok a fogyatékosok. Már a parlament előtt van a fogyatékostörvény módosítása, így nem mennék bele azokba a részletekbe, hogy hogyan szabályozza majd a módosított törvény a fogyatékostámogatásra való jogosultságot. Elég itt, e helyen annyit említeni ezzel kapcsolatban, hogy szélesedik azoknak a köre, akik majd igénybe tudják venni ezt a támogatást.

Foglalkozni inkább azzal a kérdéssel szeretnék, hogy hogyan is kerül megvalósításra a fogyatékosügyi program. Amikor két évvel ezelőtt a parlament elfogadta a fogyatékosügyi programot, én élesen kifogásoltam, hogy egy olyan programra adja áldását az Országgyűlés, ami tele van, ha tetszik, lózungokkal; nagyon szép dolgokkal, állításokkal van tele a fogyatékosügyi program, csak amiatt nem komoly program, hogy nincsen mellérendelve költségvetés, nincsen soronként, tételenként mellérendelve költségvetés, hogy mi mennyibe kerül, a program megvalósítása mennyi pénzt fog követelni a kormánytól évről évre.

Nos, ilyen költségvetés híján azt kell mondanom, hogy ez a jelenlegi jövő évi költségvetés is némi csalódást okoz a fogyatékkal élőknek, illetve a nagy, országos fogyatékosszervezeteknek, akik nagyon komolyan figyelnek arra, hogy hogyan valósulhat meg mindaz, amit ők célul tűztek ki, mindaz, amiről a fogyatékosügyi program szól. Bizottsági ülésen kértük a Pénzügyminisztériumot, hogy készítsenek nekünk táblázatot azzal kapcsolatban, hogy melyik tárcánál milyen soron milyen nagyságrendű összegek szerepelnek a fogyatékoscélok megvalósítása érdekében. Meg is kaptuk ma ezt a táblázatot, de meg kell mondanom, hogy nagyon sokkal okosabbak nem lettünk ettől a táblázattól. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a táblázatban szereplő összegek, tételek jelentős része, mondhatni, több mint egyharmada olyan összevont tételt tartalmaz, ami csak részben kerül fogyatékoscélokra felhasználásra. Talán ez is a magyarázata annak, hogy az, aki a Pénzügyminisztériumban ezt a táblázatot készítette, elég korrekt módon nem adta össze, hogy ez hány milliárdot jelent, hiszen teljesen világos, hogy hamis számhoz jutottunk volna. Ennek a sokféle címen szereplő tételnek csak egy része fordítódik majd fogyatékoscélokra, és nem lehet pontosan kiszámolni, hogy mekkora része.

A fogyatékosszervezetek természetesen nagy izgalommal figyelik évről évre a költségvetést abból a szempontból is, hogy nekik maguknak, az országos szövetségeiknek hány forintos támogatás kerül előjegyzésre. Nos, e tekintetben is csalódás éri őket, hiszen az a költségvetés, amit most, ebben az évben az egészségügyi és szociális tárca elénk tett, nevesítve ilyen összegeket nem tartalmaz, és ez bizony minden érintettben bizonytalanságot okoz, aggódva figyelik a fejleményeket, hogy hogyan is alakul majd a sorsuk, hogyha szakít a tárca egy korábbi metódussal.

Ennek kapcsán és itt szeretnék rátérni arra, amit a tárca költségvetésével kapcsolatban fontosnak tartok elmondani. Érzékelhető, hogy itt a tárca részéről egy jelentős koncepcióváltás van, legalábbis ami a költségvetési tételek csoportosítását, a tervezet előkészítését illeti, egészen bizonyosan. Azt kell mondanom, hogy a képviselők munkáját ez a koncepcióváltás rendesen megnehezíti. Én magam sok órát eltöltöttem azzal, hogy próbáljam megfeleltetni a régi, tehát mondjuk, az idei költségvetésben található összegeket azzal, amit azonos feladatra a jövő évi költségvetés ígér, és meg kell mondanom, hogy ez többnyire nem sikerült. Nem sikerült, például azért, mert olyan gyűjtőkategóriák, gyűjtőfogalmak szerepelnek a mostani költségvetésben, hogy egy példát említsek, ami a legizgalmasabb, mert a legnagyobb tétel van hozzárendelve: a 10. cím 2. alcím 73. soron szerepel egy olyan kifejezés, hogy "kiemelt egészségi és szociálpolitikai programok". 8,3 milliárd, közel 8,4 milliárd forint van rendelve ehhez a címhez, és nincsen kifejtve, kibontva, ha tetszik, akkor meglehetősen nagy szabadságot kap a tárca a tekintetben, hogy hogyan is használja föl ezt az összeget.

A szöveges indoklásban természetesen föl van sorolva egy csomó-csomó fajta feladat, tizennégy oldalon keresztül olvashatjuk, hogy mi mindenre fogja használni a tárca ezt a több mint 8 milliárd forintot. Ebben a felsorolásban, talán inkább a felsorolás többségében egészségügyi tételek szerepelnek, a magzatvédelmi törvényből fakadó feladatok ellátásától kezdve az egészségminősítési rendszer fejlesztésén keresztül, ápolói ösztöndíjak kiírásán keresztül, a kábítószer-adatgyűjtési központ létrehozásán keresztül a nagy értékű egészségügyi beavatkozásokig nagyon-nagyon sok fajta egészségügyi cél van fölsorolva. Természetesen itt kap helyet a betegjogi és ellátottjogi képviselő egyesítéséből fakadó új ellátásnak a költsége is; és szociális kérdések is, mint például a humánerőforrás fejlesztése, a szenvedélybetegek ellátásának a fejlesztése, esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok - értsd: romák élethelyzetének javítása -, üdüléssel kapcsolatos keret; és ebben a 8,4 milliárdban kap helyet a fogyatékosügyi program végrehajtásának egy bizonyos eleme is, nem tudjuk pontosan, hogy milyen eleme; a hajléktalanellátás, a falugondnoki hálózat és a többi, és a többi.

(16.10)

Még az egészségügyi szakdolgozók kamarájának tervezett létrehozása is ide van írva a szöveges indoklásba, hogy ebből jutnak oda is forintok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vagyok benne biztos, hogy ha ezeket a típusú feladatokat, amelyek kevés kivételtől eltekintve - pont ilyen a kamara - korábban is léteztek, egyesével képesek lennénk kibogarászni a jelenlegi költségvetésből, akkor nem nagyobb összeghez jutnánk. Tartok tőle, hogy ilyen sokféle célhoz ez a nagynak látszó összeg nem túl nagy, be fog bizonyosodni.

De hogy egy egyszerűbb példát is szóba hozzak, ez a civil szervezetek támogatásának a kérdése. A civil szervezetek támogatására több mint 2,5 milliárd forintot tartalmazott az egészségügyi és szociális tárca korábban, tehát a két tárca korábban. Most három soron lehet megtalálni ezeket a tételeket, külön egy 750 milliós alapítványi támogatás, külön egy ágazati szakmai szervezetek támogatása 1,33 milliárddal, és a köztestületeknek is, nem tudom pontosan, hogy melyeknek ígér 300 millió forintot ez a törvény. Ha ezeket összeadjuk, akkor matematikailag kevesebb összeghez jutunk, mint amennyi a korábbi költségvetésben tételenként fel volt sorolva, tehát jogos az aggodalma azoknak a civil szervezeteknek, akik számára, a működés számára megnyugtató dolog volt nevesítve szerepelni a költségvetésben, hiszen az valamifajta biztonságot jelentett számukra a folytatáshoz.

Képviselőtársaim biztos úgy gondolják, hogy elfogult vagyok, de az eltöltött több mint tizenkét év alatt az egyik legemlékezetesebb, legmegindítóbb, legszebb parlamenti élményem az volt, amikor ebben a Házban, ha jól emlékszem, ’96-ban a tárca álláspontja ellenére sikerült nevesíteni a rákbetegek országos szövetségeit. Akkor 51 százalékkal ment át ez az akarat, a képviselők többségének akarata, és jelentette három nagy országos rákbetegszövetség életében azt, hogy fejlődésnek tudott indulni. Csak összehasonlításképpen mondom: ezek a szervezetek, amelyek a társadalmi szervezetek bizottságához pályázhattak támogatásért, 1-2 millió forintot kaptak egy-egy évben. Ez a döntés, hogy ide bekerültek, akkor ugrásszerű támogatásnövekedést jelentett számukra. A három szervezet együtt, ha jól emlékszem, 35 millió forintot kapott, és ez egy komoly fejlődés elindulását jelentette az életükben. Ez a három szervezet - érdemes megemlítenem őket - a Rákbetegek Országos Szövetsége, amely fantasztikus munkát végez az érintett beteg emberekkel, a rákliga, és a harmadik az ILCO Szövetség, a sztómások szövetsége.

Biztos vagyok benne, hogy indokolt lehet koncepciót váltani, és azt mondani, hogy pályázati rendszerben újból és újból megmérettetve kell valamilyen új támogatási szisztémát kitalálni, de jó lenne ezt úgy tenni, hogy nem hozzuk ezeket a szervezeteket tulajdonképpen létbizonytalanságba, hiszen itt már egy nagy apparátus, kiépített apparátus működik, amit eléggé fájdalmas elbizonytalanítani. Ugyanez vonatkozik a nagy országos fogyatékosszervezetekre, a Vakok Országos Szövetségére, az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségére, a MEOSZ-ra, a mozgássérülteket összefogó és a siketeket és hagyothallókat összefogó szövetségekre. Ők most rendesen bizonytalanságban érzik magukat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom, hogy a lényegét tekintve a szabad demokraták támogatják ezt a költségvetést, részletkérdéseken szeretnénk még változtatni. Én a saját szakterületemen az egyik ilyen nagyon fontos részletkérdésnek tekintem, hogy a kiemelt fontosságú családtámogatási elemek, mint például a családi pótlék vagy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, jövőbeni értékállóságának a biztosítékát garantálja-e a törvény olyan formában, hogy automatizmushoz köti az emelésüket. Többek között ezt is hiányoljuk a jelenlegi költségvetésből. Jó néhány módosító indítványt tervez megfogalmazni a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja. Azt reméljük, hogy ezt követően, ezeknek az elbírálását követően tudjuk majd támogatni a költségvetést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)