Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Jó reggelt kívánok mindenkinek. Az elmúlt években számos nagyberuházást és kapacitásbővítést jelentettek be hazánkban, ez jelentős mértékben támogatta a nemzetgazdasági célkitűzéseinket és a nemzetgazdaság teljesítőképességének növelését. A magas beruházási ráta a mi megítélésünk szerint a fenntartható növekedés egyik alappillére. A sikeresen felzárkózó országokat, ha körbenézünk a világban, akkor jellemző módon magas, 25 százalékos vagy afeletti beruházási ráta jellemzi.

2019 során, még a koronavírus-járvány megérkezését megelőzően közel 13 400 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon. Ennek eredményeként a beruházási aktivitás több mint 15 százalékkal múlta felül az előző évit. Az elmúlt tíz évben összesen 77 százalékos bővülést regisztrálhattunk. Ennek köszönhetően hazánk beruházási rátája a 2010-hez mért 20,2 százalékról a tavalyi évben már 28,6 százalékra emelkedett. Ez a második helyet jelenti az Európai Unióban.

A növekedési lehetőségek kihasználását támogatja az is, hogy Magyarország tőkevonzó képessége is számottevően erősödött az elmúlt évek során. Csupán az elmúlt időszakban bejelentett vállalati fejlesztések meghaladják a 4000 milliárd forintot. Ez az éves hazai GDP mintegy 9 százalékát kitevő összeg.

Középtávon a beruházások révén megvalósult tőkekapacitások fokozatos felfutásuk után éves szinten mintegy 12 000-20 000 milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét, ami a jelenlegi kivitelnek a 35-56 százalékát jelentheti, attól függ, hogy hogyan számolunk, és hogyan realizálódnak ezek a célkitűzések.

A kedvező folyamatokat támogatja megítélésünk szerint továbbá az is, hogy a tőkeköltségeket érdemben mérséklő tételként 2017-től 9 százalékra csökkentettük a társasági adó kulcsát. Ez Európai Unió-szerte továbbra is a legalacsonyabbnak számít. A Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA által közölt statisztika alapján 2019-ben rekordmértékű, összesen 101 projekt kapcsán született pozitív befektetői döntés hazánk vonatkozásában, és a tőkevonzó képesség tekintetében hazánk egyre kedvezőbbé váló pozícióit az erre vonatkozó indexek, például „global best to invest” indexek is alátámasztják. Sorozatban másodszor kerültünk a világ tíz legjobb befektetési célországa közé. Azt gondoljuk, hogy ez olyan eredmény, amire Magyarország minden polgárának joga van büszkének lenni, és azon dolgozunk, hogy ezeket az eredményeket meg tudjuk őrizni, ezért hazánk tőkevonzó képességét, illetőleg a nemzetgazdaság teljesítőképességét továbbra is növelni tudjuk.

Erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat is, amelynek célja röviden összefoglalható: lehetőséget biztosít arra, hogy különleges gazdasági övezeteket lehessen létrehozni. Ezekre a különleges gazdasági övezetekre eltérő szabályok vonatkoznak mint általános beruházási célterületekre. Ezekre a különleges beruházási övezetekre az a jellemző, hogy természetesen, mivel hazánk minden területe, minden négyzetcentimétere valamelyik település közigazgatási területéhez tartozik, de ezekre a beruházásokra az jellemző, hogy olyan volumenűek, hogy hatásukat tekintve túlmutatnak a fekvés szerinti települési önkormányzat határain, és ezt a településhatárokon túlmutató hatást kívánja kezelni, illetőleg a beruházást elősegíteni és támogatni a kormány ezen törvényjavaslattal.

A törvényjavaslat szerinti megoldás megítélésünk szerint arányosabb elosztást tesz lehetővé a megyén belül, arra való tekintettel, hogy az ilyen övezetben megvalósuló beruházások, amint említettem, nemcsak egy településen, hanem annál tágabb körben, adott esetben a megye egész területére kifejthetik hatásukat.

A törvényjavaslat megengedő, egy lehetőséget kínál, tehát nem kötelező egy beruházással érintett célterületet ilyen gazdasági övezetté nyilvánítani; gazdasági elemzés, hatástanulmány szükséges ahhoz, illetőleg a törvényjavaslatban részletesen rögzítve vannak a feltételek, amelyek mentén ezeket a minősítéseket meg lehet tenni.

A törvényjavaslat alapján ezt követően a megyei önkormányzathoz befolyó adóbevételeket ennek érdekében a megyei önkormányzat a rendelet alapján célzottan tudja felhasználni a megye területén fekvő, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására.

A szabályozási logika tehát úgy néz ki, hogy mivel olyan beruházásról van szó, ami több települést érint – tulajdonképpen, azt hiszem, józan ésszel ilyen nagy típusú beruházások esetében ezt nem lehet vitatni , ezért egy másik önkormányzati szereplőt is bekapcsol. Másik önkormányzati szereplő dönt a beruházással érintett adóbevételek felhasználásáról, amit elsődlegesen azon a településen kell felhasználni, amit közigazgatásilag érint a beruházás, de természetesen az átnyúló hatások miatt más települések fejlesztésére, illetőleg az ottani beruházást támogató lépésekre is fordítani kell ezeket az összegeket.

Számos ilyen példát tudunk mi is mondani. Azt hiszem, ez a rendszerváltoztatás óta egy folyamatos probléma volt, amit számos önkormányzat korábban is jelzett. Valójában én azt gondolom, hogy ez rendkívül igazságtalan helyzet.

(9.10)

Most az, hogy hazánk gazdasági teljesítőképessége…  arra kérem önöket, ezt meg tudjuk tenni, hogy a koronavírus-járványt egy percre tegyük zárójelbe, tehát ha ezt a hatást kivesszük, akkor hazánk gazdasági teljesítőképessége növekszik, akkor ez a probléma növekszik. Minél több beruházás van, annál több ilyen probléma van, hogy valójában egy-egy önkormányzatnak jutó adóbevételt egy az egyben az határozza meg, hogy pontosan a beruházás hol fekszik.

Hiába van számos olyan példa, a kollegáim is összegyűjtöttek számos ilyen példát, hogy például a szomszéd közigazgatási egység, település az életben, a gyakorlatban sokkal inkább érintett egy beruházás egyébként pozitív, mondjuk, munkaerőpiaci hatásait tekintve, vagy negatív, infrastruktúra-használati hatásait tekintve, mégsem részesedik az adóbevételből, amit a beruházás hoz, mert az egy másik településen realizálódik. Számos polgármestert, számos helyi szereplőt ismerünk mindannyian, politikai oldaltól függetlenül, aki konkrét beruházások vonatkozásában ezt az elmúlt évtizedekben, tehát azt tudom mondani, hogy a rendszerváltoztatás óta folyamatosan kritizálta, és azt gondoljuk, hogy jogosan.

Éppen ezért azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat képes arra, hogy arányosabb forrásmegosztást tegyen lehetővé a megyén belül, úgy, hogy az érintett településeken is megvalósulnak a fejlesztések, úgy, hogy a többi település is részesül az adóbevételből, illetőleg úgy, hogy az egész térségjellege a megyének erősödik.

Ahogy említettem önöknek, a törvényjavaslat értelmében ilyen különleges gazdasági övezetté nyilvánításra szigorú, meghatározott feltételek mentén kerülhet sor. Ez nem egy automatikus, véletlen vagy ellenőrizhetetlen folyamat. A kormány rendeletével olyan beruházások vagy bővítések helyszínét nyilváníthatja annak, amelyet már korábban rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított, és amelyek 5 milliárd forint teljes költségigény fölött vannak, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségűnek minősülnek, és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek teremtését szolgálja.

A törvényjavaslattal kapcsolatban azért már a sajtóban elindult a vita, ami megelőzi a parlamenti vitát is. Ezzel kapcsolatban egypár reflexiót szeretnék önöknek így megelőzően tenni. Szeretném arra nagyon nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a törvénymódosítás semmilyen módon nem érinti a helyi és a központi adóbevételek arányának eddigi rendszerét, az állam semmilyen módon semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól. A helyi adózás feltételeit a települési önkormányzattal egyenrangú, nagyobb illetékességi területű, a szélesebb térség hatásait figyelembe venni képes, azt sokkal jobban ismerő önkormányzatot hozza pozícióba, és ezáltal biztosítja az önkormányzati rendszeren belüli arányosabb elosztást.

Egyébként ezt az Alaptörvény is megerősíti, a 32. cikk (1) bekezdés h) pontja szerint a helyi adók fajtájáról és mértékéről való döntés a helyi önkormányzatot illeti meg. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alkalmazásával helyi önkormányzat a települési önkormányzat és a megyei önkormányzat is.

A megyei önkormányzat az adóból származó bevétellel kizárólag a törvényjavaslatban meghatározott módon rendelkezhet; tehát nem lehet más célra fordítani, nem lehet elvinni, nem lehet belőle mást csinálni. A helyi önkormányzatnak ilyen felhasználási kötelezettsége van: egyrészt a települések területén megvalósuló fejlesztések, a területen működő szervezetek és a települések működésének támogatása, és ezen túlmenően  mi azt gondoljuk, hogy ez méltányos  legfeljebb a bevétel 3 százalékának erejéig a megyei önkormányzat saját feladatellátásával, tehát a szervezet kialakításával kapcsolatos költséget tudja ebből finanszírozni.

A törvényjavaslat tehát összhangban van a kormány általános gazdaságpolitikájának fő céljaival. A különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetősége hozzájárul a gazdaság újraindításához, hozzájárul új munkahelyek létrehozásához és a meglévő munkahelyek megőrzéséhez. Ebből következően szeretném kérni önöktől az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Hadházy Sándor tapsol.)