Készült: 2024.04.26.05:20:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

313. ülésnap (2013.10.21.), 225. felszólalás
Felszólaló Novák Előd (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:15


Felszólalások:  Előző  225  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbbi észrevétele helyes volt, valóban kisebbségi véleményként sajnos csak inkább egyfajta ügyrendi jellegű beszámolóra korlátozódni kényszerültem, ugyanis a Házszabály szerint a bizottság ülésén elhangzottakat mondhatom csak el itt kisebbségi véleményként, tehát nem azt, amit el akartam volna, hanem csak amit el is tudtam mondani. Azonban épp az előbb említettek miatt sajnos szakmai vitára, sőt még egyoldalúan a saját észrevételeink megtételére sincs gyakran mód, szemben a plenáris ülésekkel, ahol itt viszont valóban van erre lehetőség többnyire, így ezzel most élni is kívánok.

Illetve azért megint csak azzal kell kezdjem, hogy a kormány képviselőjét hiányoljuk ebből a vitából, nem tudjuk elfogadni azt, hogy mossa kezeit, hogy a médiahatóság egy autonóm hatóság, abba beleszólása nincsen, hiszen igenis van, nagyon jól tudjuk, hogyan működik: kézi vezérléssel tulajdonképpen. Tudjuk jól azt is, hogy a médiát ellenőrző legfontosabb testületet, a Médiatanácsot csak fideszes delegáltakkal töltötték fel, még a KDNP jelöltjét is kiszórták, holott elvileg kétharmaddal kellett választaniuk a Médiatanács tagjait, de tudták jól, hogy az ORTT jogutódjában a legfontosabb az, hogy csak fideszes tagok legyenek. Míg a korábbi gyakorlat szerint minden parlamenti frakciónak volt delegáltja a médiát ellenőrző fő testületben, így most már csak a vezető kormánypárt tagjai ülhetnek ott, kormányokon is átívelő hosszúságú mandátummal. Épp ezért azt gondolom, nem elegáns az, hogy arra hivatkoznak, hogy ebben önöknek felelőssége nincs, mossák kezeiket, és az sem korrekt, hogy ennek ellenére nem interpellálhatjuk és nem kérdezhetjük a médiahatóság elnökét sem.

Ami a szakmai észrevételeket illeti - bár azt gondolom, az előbbi is az volt -, elsődlegesen a közel tízmilliárd forintos tartalékolás az, ami elképesztően sok, és mondjuk ki, hogy mi ezzel a rendkívül magas tartalékkal a céljuk, amire, azt gondolom, nagyon sok helyen szükség volna szerte az országban, nem pedig arra, hogy egyfajta széfben őrizgessék ezt a pénzt: egy esetleges kormányváltásra. Hiszen önök ettől félnek, és bár a közmédiumok vezetőinek úgy bebetonozták a hatalmát, hogy leváltani még kormányváltás után sem nagyon lehet, de attól esetleg félhetnek, hogy kormányváltás után, mondjuk, lehet, hogy egy baloldali kormány kisebb összeget biztosítana, vagy nem adna pénzt a közmédiumok működésére, ha már nem az ő emberük ül ott. Lehet, hogy egy baloldalból ezt ki tudják nézni, de higgyék el, ha a Jobbik kerül kormányra, ilyen eszközhöz nem fog nyúlni. Nemcsak azért, mert sarkalatos törvény írja elő, hogy növekednie kell évről évre az állami támogatásnak, a közmédiumok állami támogatásának, hanem mert ez azért kijátszható lenne.

Hát azért az önök módszereiből lehet tanulni, ugye: lehet, hogy kisebb összeget nem lehet megszabni, de lehet egy törvényt nem meghozni, egy költségvetési törvényt, különösen, hogy önök egyébként az állami költségvetés részét képező közmédiumok költségvetését kiszedték az állami költségvetésből, és önálló törvényként nyújtják be. Erre egyébként jogilag lehetőség volna, de mi nem nyúlunk ilyen hatalomtechnikai módszerekhez, amit akár önöktől el is tanulhattunk volna. Ezért azt gondolom, a tízmilliárd forint indokolatlanul sok, és ezen változtatni kellene.

A bevételeknél viszont örömteli, hogy korábbi javaslatunkhoz igazodva az NMHH jórészt hatósági bevételeiből fenn tudja tartani magát, ugyanakkor azt gondolom, jobb lenne, ha ezen is túllépve a közmédia működésére csoportosítanának át összegeket, ezzel mérsékelve tehát a központi költségvetés hatvan-egynéhánymilliárd forintos kiadását, amivel a közmédiumokat támogatja.

Tehát a hatósági bevételből hogyan lehetne több? Itt van az egyik, amivel kapcsolatban láthattunk egyfajta - én azt mondom - segélykiáltást a Médiatanács részéről, ugyanis nevetséges bírságokat kaptak a tévék a hangos reklámok miatt, és ez elfogadhatatlan: összesen 420 ezer forintos büntetést róttak ki ezen a jogcímen több médium részére. Ezzel kapcsolatos kritikánkra a Médiatanács azt közölte, hogy a túl hangos reklámok bírságolásakor a testület a fokozatosság elvét követi, így akit már többször szankcionált, az egyre magasabb összegű büntetésre számíthat.

(19.00)

De hát azért hadd idézzem a Médiatanács szóvivői irodáját, azért ők csak nem hazudnak. Azt mondja a hír, hogy annak ellenére, hogy az új médiatörvény tiltja a programnál hangosabban sugárzott reklámokat, a Médiatanács nem először ró ki bírságot az országos csatornákra. Az idei első negyedévi adatok alapján az engedélyezettnél jóval hangosabb reklámok miatt a Dunára 50 ezer forintos, az M1-re és az M2-re 130 ezer forintos, hasonló jogsértő gyakorlat miatt a TV2-re 160 ezer forintos, valamint az RTL Klubra 80 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki.

Hát ne nevettessük már egymást, amikor azt mondják, hogy az engedélyezettnél jóval hangosabb reklámokról beszélünk, és szintén a Médiatanács szóvivői irodája szerint nem először ró ki bírságot a Médiatanács az országos csatornákra. Ezek után látunk ilyen összegeket. Hát, akkor ne csodálkozzunk, hogy a központi költségvetésből kell kipótolni a közmédiumok működését, mert a hatósági bevételekből - aminek egyébként nemcsak ez lehetne a célja, hanem nyilvánvalóan a szankcionálás, a törvényes útra való terelés is... - azt gondolom, hogy ez nagyon sok embert zavar is. Én is gyakorló apaként tudom, hogy milyen nehéz az, hogy ha végre elalszik a kisgyermek, a reklámnál ugrani kell a televízióhoz, hogy lenémítsuk, hogy fel ne riadjon a rendkívüli hanghatásokra.

Én azt gondolom, hogy minden más hatóságtól is elvárható lenne, hogy törekedjenek arra, hogy a törvénysértések büntetése során olyan büntetési tételeket állapítsanak meg, ami egyébként fedezi legalább a törvénysértés felderítése adminisztrációinak összköltségét. Ugyanis nemcsak az a baj, hogy nem szereznek ezzel bevételt, hogy nem terelik törvényes útra a sorozatosan törvénysértő médiumokat, de van egy harmadik probléma is, hogy valószínűleg ennél a működés költsége több.

Én azt nem találtam meg, hogy a NMHH ilyen célra, tehát a reklámhangerő figyelésére éves szinten mennyi pénzt költ, de azért kétlem, hogy csak 420 ezer forintba kerülne, hiszen a honlapján külön oldalt is fenntart ennek, sőt tanulmányokat is készítettek már ebben az ügyben, ami szintén megtalálható a honlapjukon. Tehát én azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, hogy még az eljárás költségei sem jönnek vissza a bírságokból.

Szintén szakmai észrevételeinknél maradva szót kell ejteni a talán legfelháborítóbb esetről: a TV2 és az RTL Klub 25 millió forintos frekvenciadíja - éves frekvenciadíjról beszélünk - egyszerűen nevetséges. Hivatkozhatnak itt az Európai Unióra, hogy annak az elvárásainak megfelelve csökkentik a frekvenciadíjat, vagy én nem is tudom, minek, de ilyen szintű bevételkiesést egyrészt nem engedhet meg a központi költségvetés, másrészt nagyon komoly politikai mutyinak a gyanúja, ha nem a ténye ez önmagában, hogy ilyen szintű paktumokat kötnek.

No persze, nemcsak most kötöttek efféle paktumot, láthattuk ezt már a reklámadó kapcsán is, amiből kifarolni látszottak. Először ezt a Jobbik Magyarországért Mozgalom javasolta, 2010 októberében szavazták le önök ezt először, azóta azonban a kormány állt elő, persze uniós elvárásra, nyomásra, a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében álltak elő ezzel a javaslatukkal önök, egy egészen konkrét törvényjavaslatot is közzétéve a kormány honlapján.

Én ezért is nyújtottam be ezt a törvényjavaslatot - miután a kormány habozni látszott -, jobb híján sajátként, hogy legalább a saját javaslatukat ne akarják a szőnyeg alá söpörni, és vegyék észre, hogy itt komoly probléma van. Ez pedig az, hogy a multinacionális cégek közteherviselése nem éppen a megfelelő.

Nyilvánvalóan egy reklámadó főként a multicégeket sújtaná, no nemcsak ezeket a multinacionális médiaszolgáltatókat, de minden multicéget, hiszen általában ezek a multinacionális cégek azok, amelyek országos kereskedelmi médiumokban hirdetéseket közölnek, és nyilvánvalóan rájuk hárítaná át, hiszen ez az áthárítások országa, ugye, tudjuk, minden kormányzati megszorítás végső soron az utolsónál, a fogyasztónál - de a reklám leginkább végső soron a multinacionális cégekre terhelhető át, és ezt nem is bánnánk. Azonban úgy tűnik, hogy a kormányzat kifarolt a reklámadó bevezetéséből, amit ő maga javasolt végül is néhány pálfordulás után, most egy újabb pálfordulás következett, talán csak mert ezzel az általuk is közzétett törvényjavaslattal zsarolni akarták az érintett médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek.

Nem kívánok belemenni a reklámadóval kapcsolatos, jobbikos árnyalatbeli különbségekbe sem. A tény, amit itt is látunk, hogy a jövő évi előirányzatban 25 millió forintos éves, nevetséges frekvenciadíjat irányoznak elő a TV2 és az RTL Klub számára.

Végül: örvendetes, hogy valamivel részletesebb a kiadási költségvetése az MTVA-nak, de még mindig nem kielégítő, és az átláthatóságot és a képviselők tájékoztatását nem megfelelően szolgálja.

Szót kell ejteni arról is, hogy lehet-e egyáltalán egy MTVA-ra bízni több tízmilliárd forintot akkor, ha annak a vezetője a kezemben is lévő levéltári 6-os karton szerint az a Böröcz István, aki Nádasdy fedőnéven lett III/III-as ügynök, a beszervezés alapja anyagi érdekeltség, tehát a belső elhárításnak egy ilyen lelkes kollégája. Én azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan.

Miképp elfogadhatatlan az a múlt héten napvilágot látott hír, ami szerint a jövőben is finanszírozni fogunk ilyen spicliket, hiszen Böröcz István az NMHH vagyongazdálkodási, stratégiai és struktúrafejlesztési vezetője lesz. Tehát tulajdonképpen itt a leleplezett ügynökök sem buknak meg, legfeljebb átmentik a hatalmukat egy másik állami pozícióba. Én azt gondolom, hogy nyilván szükség volna az ügynöklisták feltárására, a kommunista vezetők közéletből való kitiltására, amibe persze beleértenénk az ilyen magas állami megbízatásokat is, hogy valaki, mondjuk, 70 milliárd forint felett basáskodhat egy személyben annak ellenére, hogy az előző rendszerben egy III/III-as ügynök volt.

Ez önöket nem zavarja, sőt talán még mossák is kezeiket, hogy ehhez önöknek semmi közük, pedig dehogynem, az Orbán Viktor által kinevezett Szalai Annamária kérte föl őt erre a feladatra, Szalai Annamária pedig ráadásul az önök korábbi országgyűlési képviselője volt. A felelősség egyértelmű, nemcsak azért, mert külön lehetne törvényt hozni akár az egykori ügynökök legalábbis a közéletből való kizárásáról, hanem azért is, mert önök rájuk bízzák, és jövőre is tulajdonképpen minden konkrét tartalmi elvárás nélkül megkapja az MTVA is azt a 70 milliárd forint körüli összeget, amivel tulajdonképpen szabadon gazdálkodhat. Én azt gondolom, hogy ez nem elfogadható. Nagyon bízom benne, hogy a megfogalmazott kritikáinknak legalább egy részét megfogadják, és nem kell megvárni ezzel a Jobbik kormányra kerülését.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  225  Következő    Ülésnap adatai