Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat számos jogszabály kisebb módosítását tartalmazza. Ezeknek a módosításoknak egy része jogharmonizációs célokat szolgál, másik része pedig a szabályok pontosítására, kiegészítésére irányul. Az Európai Bizottság 2009. február 24-én érkezett hivatalos felszólításában kifogásolta, hogy a notifikációs adatbázisba bejelentett magyar jogszabályok eltérést mutatnak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvek rendelkezéseihez képest. A Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás következtében szükségessé vált a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása.

Szintén jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt kerül sor a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítására. A törvény elfogadásával párhuzamosan került kihirdetésre a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról irányelv helyesbítése, amelynek átvezetésére a hazai törvényben már nem kerülhetett sor, ezért a törvényjavaslatba építettük ezt be. Végül a törvényjavaslat tartalmazza a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34. irányelv módosításáról szóló 109. irányelv, valamint a végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 14. irányelv rendelkezéseinek való megfelelést célzó módosításokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése mellett a törvényjavaslat elkészítésének másik fontos indoka a magyarországi bűnügyi nyilvántartási rendszer szerkezetének átalakítása. Az Alkotmánybíróság 144/2008. számú határozata megállapította, hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e rendelkezéseket ez év június 30-ával megsemmisítette. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 2009. június 30-án lépett hatályba, amely a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezte, és az alkotmánybírósági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően szabályozza a tárgykört. Emiatt szükségessé vált a pénzügyi tárgyú törvények azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza a biztosítóegyesületek felszámolására vonatkozó szabályokat is. Erre elsősorban a MÁV Általános Biztosító Egyesület ügyének tapasztalatai, másodsorban a Legfőbb Ügyészség javaslata és az országgyűlési képviselőkkel történt szakértői egyeztetésen elhangzottak miatt kerül sor. A törvényjavaslat tartalmazza a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítását arra vonatkozóan, hogy a csődeljárás alatt az adóst automatikusan megillető fizetési haladék alatt a hitelintézettel, befektetési vállalkozással kötött úgynevezett pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodások alapján érvényesítendő nettósítási igények és annak biztosítékai érvényesíthetők legyenek akkor is, ha az adós nem pénzügyi szektorbeli intézmény.

A módosítás indoka tehát az, hogy a befektetési szolgáltatók és az exportorientált termelő-szolgáltató vállalkozások közötti egyes származékos ügyletekben a tőkepiaci törvény szerinti pozíciólezáró nettósítás alkalmazása és annak hatékony nemzetközi szokványok alapján kidolgozott pénzügyi biztosítékai révén lényegesen csökkenthetők legyenek a pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolási és partnerkockázatai. Így a biztosítékok érvényesíthetőségének javítása következtében növekszik a befektetők biztonsága, azaz csökken a rendszerkockázat, ezen kívül csökken a szavatolótőke-szükséglet is a befektetési szolgáltatóknál, ezáltal a forgalmazási költségek is gazdaságos szinten tarthatók.

(16.30)

Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézeti törvény keretében az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó új rendelkezések célja a hatályos szabályok egyértelművé tétele az egységes alkalmazás érdekében. A javaslat nem érinti a márciusban elfogadott módosítás fő elemeit. A szerződés egyoldalú módosítására okot adó körülményeket a szerződésnek tételesen tartalmaznia kell. Emellett a módosítás elveit a pénzügyi intézménynek árazási elvekben meg kell határoznia.

Az árazási elvek megfelelőségét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi a pénzügyi intézmények által elfogadott magatartási kódex figyelembevételével. Az egyoldalú szerződésmódosítás indokául szolgáló okok tételes felsorolását a magatartási kódex tartalmazza, amelyet már több mint 140 pénzügyi szolgáltató intézmény fogadott el. Annak érdekében, hogy a magatartási kódex alkalmazásáról az ügyfelek értesülhessenek, a törvényjavaslat előírja ennek üzletszabályzatban történő feltüntetését. A pénzügyi intézménynek a szerződés megkötése előtt is tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy alávetette magát a kódexnek. A magas hiteldíjjal kínált hitelek visszaszorítása érdekében a törvényjavaslat az új szerződéseknél korlátozza a teljes hiteldíjmutató maximális mértékét. Eszerint ez a bizonyos THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat tízszeresét, ami jelenleg 70 százalékot jelent.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat több biztosítási tárgyú törvény vonatkozásában is tartalmaz módosító rendelkezéseket. Ennek oka részben a már korábban említett bűnügyi nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos módosítások átvezetése, részben pedig pontosító jellegű rendelkezések hatályos szabályozásba történő beépítése. Lényeges módosítást jelent, hogy a biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők a velük jogviszonyban álló, biztosításközvetítést végző személyekkel fennálló jogviszony megszűnését követő két munkanapon belül kötelesek ennek tényét a felügyeletnek bejelenteni, ezáltal lehetővé válik a közvetítők hatékonyabb nyomon követése, és az újbóli elhelyezkedésükkel kapcsolatos problémákra is megoldást nyújt az új szabály.

A javaslat kötelezővé teszi a biztosítók számára, hogy szerződési feltételeikben határozzák meg, hogy a kár megtérítése során milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, és azt milyen okiratok alapján teszik. Így a módosítás hozzájárul a kártalanítás jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához. Mind a biztosítási törvény, mind pedig a viszontbiztosítási törvény minimális biztonsági tőkére vonatkozó értékhatárai is felülvizsgálatra kerültek. A módosítást uniós irányelvi kötelezettség alapján az európai fogyasztói árindex változása tette szükségessé. A biztosítók felszámolására vonatkozó szabályokat szintén kiegészíti a javaslat, és ezzel lehetővé teszi a csődtörvény következetes alkalmazását.

Mindezeken kívül pontosításokat tartalmaz a törvény a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításról szóló törvény vonatkozásában, amelyek a hatálybalépést követő átmeneti időszak kapcsán fogalmaznak meg lényeges szabályokat az egyértelmű gyakorlati alkalmazás érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)