Készült: 2024.09.24.00:35:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

201. ülésnap (2009.03.31.), 168. felszólalás
Felszólaló Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:52


Felszólalások:  Előző  168  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Ezt az eseti bizottságot 2007-ben az 56-os határozat hozta létre. Ez a határozat meghatározta azt is, hogy mivel foglalkozzunk. A bizottság létrehozása korszakos jelentőségű, s talán az első néhány döntése is annak mondható, mert meg tudta teremteni egy koordináló minisztérium létrejöttét, így az egységes irányítás lehetőségét, s a törvénykezési rendszerben azzal, hogy a kilencvenes évek eleji Tudományos Akadémiáról szóló törvényt módosítottuk, egyik főszereplőjének is jól biztosítottuk a kereteit.

Én is úgy látom, hogy az eseti bizottság jól állította össze a napirendjét. Kritikával talán csak egyetlen elemét kell érinteni: nem segítettük egészen pontosan a miniszter munkáját, mert nem tártuk fel pontosan az Innovációs Alap felhasználása körüli anomáliákat, és nem adtunk elég segítséget ahhoz sem, hogy ne ötszáz pályázó között oszoljék el 90 milliárd forint, hiszen egy ötszázas szétosztási szám magában hordja a statisztikai hiba valószínűségét is, de még inkább ha a szétosztásban a súlyozási szempontok nem kellően kerülnek érvényesítésre, az torzíthatja a pénzelosztás és -felhasználás módját is. Ennek ellenére azt gondolom, hogy amit miniszter úr bemutatott az elmúlt év őszén a bizottságban mint szerkezetet és pénzkezelési, pénzirányítási, megrendelői lehetőséget, az biztosíték arra, hogy előrelépés történhessék.

Két dologra szeretném felhívni a figyelmet most, amikor részben a jelentést, részben a határozati javaslatot tárgyalja és várhatóan elfogadja a parlament. Kritikus szakaszba kerültünk. Azzal, hogy jól felismertük, az innovációfejlesztés, a kutatás-fejlesztés milyen jelentőségű, ezt jól indítottuk a minisztérium létrehozásával. De van egy megbicsaklása is ennek a területnek. A lisszaboni stratégia 3 százalékát írja elő az összértékteremtésnek a tudomány e területére való fordításból. S ennek határnapot is adott a lisszaboni stratégia, mégpedig 2010-et.

(14.20)

Mi pedig már a kiindulópontban lemondtunk a határnap betartásáról és a hányadról is, 2013-ra tűztük ki azt, amit 2010-re kellene elérnünk. És a belső rendszerében, mert ez egy aszimmetrikus ráfordítás, hiszen van központosított forrásokból, költségvetésből részben közvetlenül a kutatóintézetekhez, részben az Akadémiához tett pénzekben, de nem kis hányada a megrendelőktől jövő pénzmennyiség, tehát az ipar közvetlen részvétele, az iparnak, a fejlesztéseknek mint pénzeszközöknek a felhasználása.

Most, túl azon, hogy eltoltuk a határnapot, túl azon, hogy nincs ilyen hányadban biztosított pénzmennyiség, a recesszió miatt a kitűzött cél sem tud megvalósulni, mert azok az ipari ágazatok és megrendelők nem fogják tudni ezt a pénzmennyiséget rendelkezésre bocsátani. Tehát a felzárkózásunkat biztosító szükséges források nem lesznek meg. Úgyhogy a jelentés, a tevékenység és a határozati javaslat elfogadása mellett magam azt is kezdeményezem, kapjon hangot, hogy az új kormányzati stratégiában az elvonások ne érinthessék ezt a területet, mert ha érintik, akkor a kilábalásunk a bajból késhet, és talán nem is lesz pontosan megalapozott. Erre van lehetőségünk.

Egyik lehetőségünk az, hogy a költségvetési források lemetszésénél, visszavonásánál ezt a területet nem vonják be. A másik lehetőségünk, hogy amikor nyilvánvalóan új adótörvényeket alakítunk ki, akkor olyan adószabályokat ne fogadjunk el, amelyek torzítják a kutatás-fejlesztés lehetőségeit. Utalok itt a kitüntetett szereplő, a gyógyszeripar kérdésére, mert ott tetten érhető, hogy a mostani szabályok miatt jelentősen visszaesett a beruházásra és a kutatás-fejlesztésre fordított összeg. Az már csak egy vágy, de remélem, teljesíthető vágy, hogy azokon a területeken, amelyek a jövő felé mutatnak, kilábalási utat, lehetőséget is adnak, nemcsak hogy nem torzító adószabályokat, hanem esetleg elősegítő adószabályokat is meg tudunk szavazni, létre tudunk hozni.

A magam részéről nagyon jó döntésnek tartottam azt, hogy ez az eseti bizottság létrejött. Remélem, a problémafeltáró munkája segítséget fog adni a miniszter úrnak, és abban is bízom, hogy a lisszaboni stratégiai célkitűzések fontosságát felismerve az Országgyűlés ilyen határozatokat, törvényeket fog alkotni, és akkor talán kilábalunk ebből a bajból is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  168  Következő    Ülésnap adatai