Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Ma már mindenki pontosan tudja azt, hogy az európai integrációs folyamatban Magyarország abba a stádiumba került, amikor a jogszabályaink harmonizálása teljes körű és maradéktalan kell hogy legyen, hiszen küszöbön áll a csatlakozásunk.

A társasági jog jogharmonizációjának részeként kerül sor most a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény - ez a bizonyos fióktörvény -, továbbá ahhoz kapcsolódóan a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény - ez a befektetési törvény - felülvizsgálatára. Az említett törvények már most megfelelnek az Európai Megállapodásban, továbbá a Magyar Köztársaság egyéb két-, illetve többoldalú nemzetközi szerződéseiben foglaltaknak, azonban felülvizsgálatuk az időközi jogszabályi változásokkal való összhang megteremtése, a meghaladott rendelkezések hatályon kívül helyezése, továbbá az európai közösségi jogszabályokkal való teljes összhang érdekében feltétlenül szükséges.

(16.20)

A fióktörvény 1997-es megalkotása előtt a külföldi székhelyű vállalkozásoknak csak úgy volt lehetőségük Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatni, ha belföldön belföldi székhellyel egy elkülönült gazdálkodó szervezetet, elsősorban gazdasági társaságot alapítottak, vagy mások által létrehozott vállalkozásokban részesedést szereztek. A fióktörvénnyel azonban a külföldi cégek arra is lehetőséget kaptak, hogy megtartva külföldi székhelyüket, cégbejegyzési helyüket és külföldi központi ügyvezetésüket, Magyarországon létrehozhassanak egy olyan állandó üzleti helyet, telephelyet, melyet a magyar cégnyilvántartásba úgynevezett fióktelepként és ezzel önálló cégformaként is bejegyeznek.

1998-ban a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről is törvény született, lehetővé téve az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai számára a belföldön önálló vállalkozóként történő nyilvántartásba vételt és működést.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai csatlakozás követelményei a hatályos szabályozás szemléletének átalakítását kívánják meg, melyet nemcsak a kerettörvényként megalkotott fióktörvényben, illetve befektetési törvényben, továbbá az egyes önálló vállalkozásfajtákat szabályozó törvényeken kell keresztülvinni, hanem az ágazati törvényeken, továbbá a kapcsolódó közigazgatási, pénzügyi jogszabályokon is. Mindenekelőtt tekintettel kell lenni arra, hogy az egységes európai piacra lép be Magyarország, ahol vámhatárok sem lesznek.

A letelepedési szabadság megteremtését és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes elbánást az EU-csatlakozástól már nemcsak nemzetközi közjogi megállapodások, hanem közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályok is meg fogják követelni, és az Európai Bíróság előtt is ki lehet mindezt kényszeríteni. Nemcsak a gazdasági célú letelepedés formáit kell szabaddá tenni, hanem el kell törölni minden olyan adminisztratív vagy egyéb olyan előírást is, melyek akadályt képeznének a cégalapításra, fiókalapításra, képviseletek létesítésére vagy önálló vállalkozóként történő működésre a Közösségen, továbbá az európai gazdasági térségen belül. Meg kell teremteni a határon át történő szolgáltatások nyújtásának jogi feltételeit is, ami időleges jellegű üzleti helyek, például irodák fenntartását is feltételezi.

Mindebből jól látható, hogy a törvénymódosítás elsősorban amiatt időszerű, hogy a külföldi vállalkozások magyarországi gazdasági célú letelepedésének, magyarországi működésének ma még meglévő adminisztratív többletkövetelményei megszűnjenek, különös tekintettel az EU-csatlakozással összefüggő követelményekre és az európai egységes piac szabályaihoz közelítő többi magyar jogszabállyal való összhang megteremtésének szükségességére.

A fióktörvény és a befektetési törvény módosításában a kormány kétlépcsős szabályozásra tesz javaslatot. Ennek oka az, hogy az említett jogszabályok hatálya nemcsak az európai gazdasági térségben honos vállalkozások fiókjainak és képviseleteinek működési feltételeire terjed ki, hanem más, esetleg Európán kívüli harmadik országbeli vállalkozások üzleti helyeire is. Ezeknek a harmadik országoknak a jogrendje, társasági joga az európaitól sok esetben meglehetősen különbözik, továbbá nincs ezen államok és hazánk között nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat kereskedelmi ügyekben a bírósági hatósági határozatok végrehajtására, a köztartozások behajtására. Ezen harmadik országokban bejegyzett vállalkozások magyarországi fióktelepeire és kereskedelmi képviseleteire a gazdasági forgalom biztonsága, a belföldi üzletfelek, hitelezők, fogyasztók érdekeinek védelme és az adóbefizetések kijátszásának elkerüléséhez fűződő gazdaságpolitikai érdekek miatt a jövőben sem fog minden könnyítés kiterjedni.

A teljes liberalizáció tehát az európai gazdasági térségen belül érvényesül majd. Az ezen kívül eső harmadik országok közül továbbra is kedvezőbb lesz a jogi helyzete az OECD-tagállamokban és a Világkereskedelmi Szervezetben részt vevő államokban bejegyzett vállalkozásoknak, mint az egyéb harmadik országbeli cégeknek. Mind a fióktörvény, mind pedig a befektetési törvény a jogi szabályozás általános kereteit szabja meg, azaz úgynevezett kerettörvényt alkotunk, melyet a külön ágazati vagy egyéb jogágbeli szabályok sajátos rendelkezésekkel egészítenek ki.

Az EU-csatlakozásig meghozandó külön törvények fogják tartalmazni a magyar külkereskedelmi és vámjogi, vámeljárási szabályozás nagy részének hatályon kívül helyezését. Helyettük ugyanis a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályok lesznek irányadók. Ilyen jellegű deregulációs tevékenységet nagy számban kell majd még a következő fél évben végrehajtanunk. Ezzel egyidejűleg kell majd felülvizsgálni a befektetési törvénynek a vámszabad területekre vonatkozó fejezetét is. Külön törvényekben kerül majd sor a csődtörvény, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatását szabályozó joganyag módosítására, végül a számviteli törvény és az adótörvények hasonló célú kiegészítésére is.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfontosabb módosításai szinte csak címszavakban a következők. A fióktelepnél, illetve kereskedelmi képviseletnél a cégjegyzésre jogosultak körének bővítése, a cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt a működés megkezdésének lehetősége az európai gazdasági térségben bejegyzett anyacégek belföldi fiókjai esetében. Továbbá külön jogszabályok alapján az anyacégnek az adott tevékenységre vonatkozóan külföldön megszerzett hatósági engedélyét Magyarországon el kell majd ismerni. Ezt meghaladóan, ha törvény kivételt nem tesz, a kereskedelmi képviselet nemcsak előkészítheti, hanem meg is kötheti az anyacég nevében és javára belföldön a konkrét szerződéseket, illetve egyszerűsödnek a fióktelep, kereskedelmi képviselet megszüntetésének szabályai. Kimondásra kerül a határon át történő szolgáltatásnyújtás szabadsága, melynek részletes szabályait az ágazati jogszabályok tartalmazzák majd, például tőkepiaci törvény, hitelintézeti törvény, biztosítási törvény és a többi.

Egyértelmű lesz, hogy a külföldiek magyarországi üzleti jelenléte mikor jár valamilyen cégforma választásával vagy egyéb gazdasági nyilvántartásba vétellel. Hatályon kívül helyezésre kerülnek a befektetési törvény meghaladottá vált rendelkezései, tekintettel arra, hogy a társasági törvény és a pénzügyi közjogi jogszabályok a külföldiek által vagy részesedésükkel alapított belföldi cégeket ma már a belföldiek cégeivel azonosan kezelik.

Összefoglalóan tehát: a fióktörvény és a befektetési törvény módosítása biztosítja az általános jogi kereteket ahhoz, hogy az EU-csatlakozást követően már az EK alapítói szerződésben és a többi közösségi jogszabályban foglaltaknak megfelelően élhessenek az európai gazdasági térségben bejegyzett vállalkozások és ottani illetőségű magánvállalkozók a gazdasági célú letelepedés és a határokon át történő szolgáltatásnyújtás szabadságával.

Mindez, a konkrét szabályozást tekintve bonyolultnak tűnő, de egyébként nagyon fontos gazdasági területen megnyilvánuló szabályozás, remélem, mindkét oldalon a tisztelt országgyűlési képviselők támogatását fogja élvezni, hiszen egy nagyon fontos jogharmonizációs lépésről van szó, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy a vitát követően a törvényjavaslatot fogadják el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)