Készült: 2024.09.25.07:24:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

2. ülésnap (1998.06.25.),  26-72. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:50:04


Felszólalások:   26   26-72  Előző      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni, mert a monitor nem rögzít jelzést. (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Megkérdezem még egyszer az előterjesztőt: kíván-e szólni, válaszolni az elhangzottakra? (Dr. Frajna Imre: Nem.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, és a törvényj

avaslat elfogadásáról kell döntenünk. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban bárkinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.

Határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítását kezdeményező T/13. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak!

(Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 301 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az előterjes

ztést elfogadta.

A Házszabály 108. §

(2) bekezdése alapján az Országgyűlés felkérheti az Országgyűlés elnökét, hogy a köztársasági elnöktől kérje a törvény sürgős kihirdetését. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés elnöke a törvény sürgős kihirdet

ését kezdeményezze. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 300 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett úgy hat

ározott, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől.

 

Soron következik a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája

. Az előterjesztést új változatban T/19. számon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslatok érkeztek.

Megadom a szót dr. Szájer József képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának.

 

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónapokban és hetekben a nyilvánosság fórumain is gyakran esett szó azokról a tervekről, amelyek a kormány szerkezetének átalakítására vonatkoznak. A megalakuló polgári kormány formájában is különbözni fog az elődj

étől.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett törvényjava

slat valójában ennek a már korábban jelzett, a magyar polgárokkal közösen kialakított és a koalíciós partnerekkel egyeztetett koncepciónak a jogszabályi leírását szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! A jövendő polgári kormány által meghirdetett gazdasági és t

ársadalmi program végrehajtásának intézményi megalapozásához az államigazgatás felépítésének átalakulása elengedhetetlen. E törvényjavaslat jóváhagyásával teremthetők meg az államigazgatás megváltoztatni kívánt feladataihoz, a hangsúlyváltáshoz szükséges intézkedések szakmai feltételei. A kitűzött cél egy, az állampolgárok érdekei szerint eljárni képes aktív államigazgatás.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz a polgárokat szolgá

ló államot kívánja kialakítani. A Fidesz-Magyar Polgári Párt által megvalósítandó kormányzati rendszer-átalakítás kulcsfontosságú eleme a Miniszterelnöki Hivatal átformálása, mert ugyan a Miniszterelnöki Hivatal nem minisztérium, de erről is néhány szót kell ejteni. A törvényjavaslatban erről külön nem esik szó, de szorosan összefügg annak tartalmával. (Közbeszólás a bal oldalról: Röviden!) A magyar alkotmányos berendezkedésben a miniszterelnök jogállása hasonlatos a német rendszerhez, úgynevezett kancellári típusú rendszer.

A miniszterelnök kéri fel kormánya tagjait, és az egyes miniszterek ellen nem, csak a kormány egésze és a miniszterelnök ellen csupán kollektív bizalmatlansági indítvánnyal lehet élni. Vagyis nem a kormánynak van elnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya ebben a rendszerben.

A fentiek miatt indokolt, hogy a Minis

zterelnöki Hivatal megerősödjön, és a megerősítésre szoruló részek mellett hatékony stratégiai kormányzati tervező funkciókat is a korábbiaknál jóval inkább képes legyen ellátni. Ez a változtatás nem valamiféle hatalmi koncentrációra irányul, hanem egy hatékony, a polgárok céljait megvalósítani képes, cselekvőképes, határozott kormányzati elképzeléseket felrajzolni képes, és megvalósításukra alkalmas irányító központi igazgatás kialakítására irányul.

Milyen változtatásokat javaslunk a minisztériumi rendsze

rben? Az első helyen említeném meg a Gazdasági Minisztérium létrehozását. Az előttünk fekvő javaslatban szereplő gazdasági tárca - szándékaink szerint - nem csupán az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megerősített utóda lesz. A korábbi kormányzati szerkezetben az egymás mellé rendelt gazdasági ágazatok koordinálására tett kísérletek eddig nem voltak sikeresek. Részint a korábbi intézményi különállás miatt az ágazatok egymástól idegen testek maradtak egy minisztériumon belül, és összehangoltság helyett sokszor inkább széttartásról, a legjobb esetben is csak békés egymás mellett élésről beszélhetünk.

Úgy véljük, hogy a Gazdasági Minisztériumnak a Pénzügyminisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal együtt a kormány gazdasági stratégiáját kia

lakító műhellyé kell válnia, ahol a Miniszterelnöki Hivatal szerepe a megvalósítható társadalmi és gazdasági irányok megrajzolása.

A Pénzügyminisztérium elsősorban a pénzügypolitikára, ezen belül a makropénzügyi keretszámokra és a gazdasá

gfejlesztési pénzforrásokra tesz javaslatokat. A Gazdasági Minisztérium pedig a rendelkezésre álló források felhasználását dolgozza ki mind a felhasználási prioritásokat, mind a felhasználás módjait és a mechanizmusokat illetően. Ez a stratégia szolgál aztán alapul a költségvetés részletes lebontásához a különböző tervekre, feladatokra és intézményekre.

Tisztelt Országgyűlés! A Gazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai tervező szerepe nem egy plusz feladat, plusz teher a hivatal hátán, amely tovább nehezítené a bürokratikus működést, éppen ellenkezőleg: olyan rendező elvet, olyan elsőbbségi sorrendet ad a miniszter kezébe, hogy adott esetben képes legyen az ellenérdekelt ágazatok között egyértelmű döntéseket hozni. Az elmúlt évtizedben részben érthető okokból - a piacgazdasá

gi átmenet okozta rövid távon megoldandó feladattömeg miatt - a közép- és hosszú távú gazdasági stratégiai tervezés háttérbe szorult.

A jelenlegi gazdasági helyzet azonban lehetővé, de egyben elengedhetetlenné is teszi a távlatos gazdaságtervezés újbóli megerősítését.

A gazdasági tervezés mellett a munkaügyek egy része is logikusan ehhez a tárcához fog tartozni, hiszen a való élet

ben is a munkahelyek léte vagy nemléte a gazdasági helyzettől és a gazdaságpolitika foglalkoztatáspolitikai vetületeitől függ. Célszerű együtt, egy helyen és nem elkülönítve utánaszámolni, hogy egy adott vállalkozásfejlesztési, munkahelyteremtő program költségei hogyan viszonyulnak a munkanélküli-ellátás összegéhez. Ez az összetett megközelítés, vagyis a gazdasági célok egyértelmű kijelölése az ágazati érdekek közötti egyensúlyozgatás helyett, illetve a munkahelyteremtés és a vállalkozásfejlesztés közös logika szerinti kezelése az elkülönült bürokratikus rendszerek fenntartása helyett lehetővé teszi a kezdeményező, aktív gazdaságpolitikát, szemben a korábbi szerkezetet jellemző követő, védekező jellegű magatartásformával.

Ugyanez a komplex cél- és feladatorientált látásmód érvényesül a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium k

ialakításakor. Véleményünk szerint indokoltak a névváltoztatás mögött rejlő tartalmi változások, így elsősorban a területfejlesztés átkerülése a környezetvédelmi tárcától.

Az agrárium fejlesztésének logikájához szervesen kapcsolódnak a területfejlesztési feladatok, míg a korábbi felállásban kifejezetten za

varó volt az egymáshoz nem illő területek, mint a környezetvédelmi és regionális gazdaságfejlesztés közös kezelése. Ha a mezőgazdaságban jártas szakapparátus véleményét veszik figyelembe, a jövőben talán nem fordulnak majd elő olyan esetek, hogy rekordidő alatt csődöt mondó vodkagyárat támogat az állam területfejlesztésre szánt alapokból. Ezt a nagy port felvert ügyet abból a szempontból is érdemes megnézni, hogy az össze nem illő minisztériumi feladatok egyidejű végrehajtása eleve megnehezítette az előző kormány tagjainak a dolgát.

Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztés más minisztériumhoz való áthelyezése, és ehhez alkalmazkodva a tárca n

evének Környezetvédelmi Minisztériummá módosulása ezért az egyik minisztérium szemszögéből nézve profiltisztítás, a Földművelési Minisztérium szempontjából pedig az ágazati cél elérését jól szolgáló, oda illeszkedő funkció.

(15.40)

 

Tisztelt Országgyűlés! A szociálpolitika és az egészségügy a fenti logikát követve két, funkcionálisan eltérő, közös apparátussal nem megfelelően működtethető ágazat szétválasztásának kívánságát képezi le: a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetőleg az Egészségügyi Minisztérium kialakításának igényét. A teljesen eltérő funkció ugyanis a szétzilált egészségügy működtetése, az egészségüg

yi szolgáltatások reformja, illetőleg a segélyezési és szociálpolitikai, munkanélküli-ellátások megszervezése. Ez két külön feladat.

A szociális támogatási rendszer azáltal is átláthatóbbá, olcsóbbá és működtethetőbbé válik, ha ezek a különböző t

ámogatások, ellátások, segélyek egy apparátus kontrollja alatt állnak. A Szociális és Családügyi Minisztérium elnevezésében is törekedtünk annak a szándéknak a bemutatására, amely szociális és társadalmi céljaiban, támogatási filozófiájában a Fidesz részéről, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és koalíciós partnerei részéről a családokat helyezi előtérbe.

Véleményünk szerint a családi szemléletmód nemcsak társadalomépítési és erkölcsi szempontból célravezető, hanem különösen a szociálpolitikában maguk a családok - mint ésszerű, de közben szociálisan is felelős tevékenységet gyakorló egységek - alapjául szolgálhatnak, például a munkanélküliek vagy a fogyatékosok, vagy az idősebb korúak, nyugdíjasok életkörülményeinek elvise

lhetőbbé tételéhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári Magyarország nem lehetséges erős családok nélkül. Az új kormány a névvá

ltoztatással is hangsúlyozni kívánja, hogy sem gazdasági fejlődés, sem kulturális és életminőség-beli emelkedés nem lehetséges a családok érdekeinek középpontba helyezése nélkül, érdekeiket sértve pedig különösen nem. Az ország gyarapodása, fejlődése egyenes arányban áll a polgárok és a családok gyarapodásával. Az új kormány határozott szándéka lesz, hogy a polgárok ne csak a számok, a mindössze papíron létező gazdasági mutatók olvasása, hanem saját életfeltételeik változásának érzékelése révén dönthessék el, hogy megfelelő irányban és ütemben halad-e az ország.

A feladattípusok különbözősége és a feladatok nagysága egyaránt arra ösztönzött bennünket, hogy javasoljuk az oktatási és kulturális ügyek szétválasztását, és azt, hogy mindkettőt külön minisztérium felügyelje. Mind a két területet olyan súlyúnak ítéljük meg, amely igényli az önálló tárca meglétét. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a megelőző időben nem volt sikeres e két -

 egyébként egymással nyilvánvalóan rokonítható - terület egy minisztérium és egy miniszter által való kezelése.

A törvényjavaslat 1. §-ában felsorolt minisztériumok új hatáskörének megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány a törvény

hatálybalépésétől számított 120 napon belül a tisztelt Ház elé be fogja terjeszteni - legalábbis a törvényjavaslat erre vonatkozóan kötelezettséget állapít meg a kormány számára. Négy évvel ezelőtt az akkori kormánypártok előterjesztéséből ez a 120 napos kiegészítés kimaradt, hasonló passzussal akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatára került be ez a szabály a törvénybe garanciális okokból.

Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztő tisztában van azzal, hogy az előttünk fekvő javaslat nem tisztázza teljeskörűen és részletesen a hatáskörök újrarendezését - éppen ezért van szükség a 120 nappal későbbi törvényjavaslat beterjesztésére -, ez ugyanis az időkorlátokat figyelembe véve nem is volt lehetséges.

Ez a megkötés garanciát nyújt arra, hogy a felálló k

ormány záros határidőn belül tisztázza az új hatásköröket, és az államigazgatás teljes mértékben stabil állapotban folytathassa az ország kormányzását. A gyors elfogadásra pedig a miniszterek mielőbbi meghallgatása, tehát végső soron az új kormány működésének mielőbbi megkezdése érdekében van szükség. Éppen ezért értékeljük az ellenzéknek azt a gesztusát, amelyben a Házszabálytól való eltérés keretében támogatja e törvényjavaslat gyors elfogadását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet felhatalmazást is tartalmaz a kormány számára a tekintetben, hogy a törvényi végrehajtáshoz szükséges fejezetek közötti, illetve új fejezethez történő előirányzat-átcsoportosításokat elv

égezhesse. Az államháztartási törvény rendelkezik a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási lehetőségeiről.

Ezen jogszabály értelmében a kormánynak lehetősége van az átcsoportosításokat végrehajtani, ha egy adott fejeze

tnél a feladatok megváltoznak, és más fejezethez kerülnek át. Ezt a jogát korábban már gyakorolta az előző kormány, ennek megfelelően erre a lehetőség most is meglesz.

Ez a javaslat nem jelent felhatalmazást a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak módosítására, illetve az egyenleg megváltoztatására, mindössze egyszeri, meg nem ismételhető és rendszeres költségvetési átcsoportosításra vonatkozó előterjesztést képez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy kiemeljem: az új, általunk beterjesztett kormányzati stru

ktúrát avégett dolgoztuk ki, hogy a harmadik évezred kihívásainak, az európai uniós csatlakozásnak és a gazdasági átmenet lezárásának súlyos feladatait egy, a polgárok érdekeit és törekvéseit híven leképező, azokat érvényesíteni és megvalósítani képes államigazgatási szerkezettel lehessen megvalósítani.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot annak érdekében, hogy az új polgári kormány minél előbb hivatalba léphe

ssen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(Taps a jobb oldalon.)

 

ELNÖK: Megadom a szót dr. Pokol Bélának, a kijelölt alkotmányügyi bizottság elnökének.

DR. POKOL BÉLA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a plenáris ülés szünetében ülést tartott, és megvitattuk a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló, T/19. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot az általános vitára való alkalmasság szempontjából. A bizottság 19 igen szavazattal, 6 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság ülésén megállapodás született abban a kérdésben, hogy a vitában először a frakciók tízperces időkeretben fejtik ki álláspontjukat, majd ezt követően kerülhet sor az egyes képviselői fe

lszólalásokra. Első körben kétperces felszólalásra nem kerül sor, minden további felszólaló legfeljebb ötperces időkeretben szólhat.

Elsőként megadom a szót Rubovszky György úrnak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében fe

lszólalni kívánó képviselőnek.

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat részletes ismertetésébe nem kívánok belemenni, ellenérvet nem ismerünk, az előterjesztés most történt meg. Engedtessék meg, hogy e törvényjavaslat vitája során a szabadon választott parlamentek ideje alatti két, hasonló jogszabály elbírálására emlékeztessem a tisztelt Házat.

1990-ben is - amikor a magyar minisztériumok felsorolásának egy nagyon lényeges átalakítása történt - viszonylag gyorsan és nyugodt körülmények között zajlott le ez a vita. Én személyesen az 1994-es vitának voltam részese, és szeretném emlékeztetőül elmondani, hogy az egész vita a Ház előtt összesen 45 percig tartott. A 45 percben minden képviselőcsoport kifejtette álláspontját, minden képviselőcsoport részletesen kifejtette véleményét, helyeselte vagy támadta az adótörvény-tervezetet, de az ellenzék valamennyi képviselőcsoportja tartózkodott attól, hogy érdemi módosító indítványt előterjesszen a vitában.

Tettük ezt azért, amit legnagyobb örömömre a mai, ellenzéki képviselőtársaimmal lefolytatott alkotmányügyi bizot

tsági ülésen is magukévá tettek: azt mondták, hogy ez a mindenkori kormány belügye, az Országgyűlés támogatja a mindenkori kormány szabad döntését abban, hogy az állampolgárok felhatalmazása alapján vállalt kormányzati kötelezettségét milyen formában kívánja lebonyolítani.

1994-ben egyetlen módosító indítvány érkezett az akkor előterjesztett törvénytervezethez, nevezetesen: hiányzott az akkori előterjesztésből a végrehajtásra szánt határidő meghatározása. Ezt a Fidesz akkori frakcióvezetője, Szájer József képviselő úr terje

sztette elő, és kérte a 120 napos határidő beépítését a jogszabályba. Ez megtörtént, az akkori kormánykoalíció minden további nélkül eleget tett ennek a kérésnek, és így megítélésem szerint a lovagiasság szabályai szerint ez a jogszabály zökkenőmentesen, minden különösebb vita és módosítgatás nélkül keresztülmehetett.

 

 

(15.50)

 

Ezzel a ponttal szeretném folytatni a mondanivalómat. Szájer képviselő úr pontosan kifejtette, hogy a ma meglévő minisztériumok hatáskörének meghatározására miért van szükség a további határidőre. Pontosan elmondta, hogy a re

ndelkezésre álló idő alatt azért nem lehet kidolgozni ezeket a hatásköri kérdéseket, mert a kormányalakításnak feltétele az, hogy a miniszteri meghallgatások minél előbb lebonyolódhassanak. Én nagyon örülök annak, hogy a Ház elfogadta azt a Házszabálytól való eltérést, hogy június 30-án ebben a kérdésben érdemi döntés lehessen. Így viszont nem egészen értem, hogy mik azok az újabb és újabb módosító indítványok, amelyeket percenként kapunk meg.

Tisztelt Országgyűlés

! Ha valamennyien azt valljuk, hogy közjogi értelemben az adott kormány a saját feladatának teljesítése érdekében a saját maga rendje szerint alakítsa át a kormányzati struktúrát, akkor azt hiszem, hogy ezt a lehetőséget valamennyiünknek biztosítani kell részükre. Én a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében nyilatkozom úgy, hogy a három képviselő úr által előterjesztett önálló indítványt természetesen támogatjuk. De szeretném most az elmondottakat itt abbahagyni azért, hogy a lehetőségekhez mérten - és engedje meg a tisztelt elnök úr, tudom, hogy ez új időkeret - reagálhassak majd az ellenzéki oldal esetleges ellenvéleményére. Nem kívánom megismételni a Szájer úr által elmondottakat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Kovács László úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. (Juhász Ferenc: Frakcióvezetőnek hívják!)

 

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szocialista Párt is osztja a véleményt, miszerint alapvetően a kormány dolga meghatározni, hogy gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, hazai és nemzetközi céljai elérését milyen kormányzati struktúra szolgálja a legjobban. De mivel a minisztériumokról törvényt kell alkotni, megkerülhetetlen az Országgyűlés, ahol viszont kizárólag érdemi és nem formális vitának van helye.

A törvényjavaslatból egyértelmű: jóval több változtatást tervez most a koalíció a kormányzati struktúrában, mint amennyire 1994-ben került sor. Akkor összesen egy minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szűnt meg, és ennek a feladatköre került át az Ipari és Kereskedelmi, illetve a Külügyminisztériumhoz. Nyilván ez a magyarázata annak, amit a Fidesz képviselője most felvetett, hogy akkor jóval kevesebb időt vett igénybe a vita - bár még nem tudjuk, hogy ez a vita mennyi időt fog igénybe venni -, és hogy mindössze egy módosító indítvány született.

Most a javaslat szerint megszűnik a Munkaügyi Minisztérium, feladatköre egy olyan új minisztériumhoz ker

ül, a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, amelyre nem nagyon akad példa a fejlett országokban. Kettéválik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az oktatási tárca mellett létrejön egy új intézmény, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, amely - legalábbis elnevezése szerint - a megszűnő Művelődési és Közoktatási Minisztérium oktatáson kívüli feladatkörének döntő részét nem fogja át, nem veszi át. Kérdés, hogy ezek a területek hová kerülnek. A Népjóléti Minisztériumból létrejövő Egészségügyi Minisztérium hatásköre egyértelműnek tűnik. Az viszont már aggályos, hogy a többi feladat az új Szociális és Családügyi Minisztériumhoz kerül. A bizonytalanságot fokozza, hogy a jelenlegi környezetvédelmi és területfejlesztési tárca feladatai összesen három minisztérium között oszlanak majd meg.

Ilyen nagyszabású átalakításra vonatkozó javaslat esetében természetesen érdeklődve és reménykedve vártuk az i

ndoklást. Érdeklődve, mert a felelős döntéshez tudni kell, hogy miért van szükség ennyi változtatásra. Tudni kell, vajon ettől áttekinthetőbben, hatékonyabban, eredményesebben, netán kevesebb költséggel dolgozik-e majd az új kormány. És reménykedve, hiszen a Fidesz saját bevallása szerint legalább másfél éve tudatosan készült a kormányzásra, a Független Kisgazdapárt pedig saját abszolút többségét is lehetségesnek, választási győzelmét pedig bizonyosnak tartotta, tehát elvárható volt, hogy átfogó, érvekkel alátámasztott elképzelése van a kormányzati struktúráról.

És joggal reménykedhettünk részletes és meggyőző érvek felsorakoztatásában azért is, mert 1994. július 4-én az ugyanerről a témáról folytatott parlamenti vitában éppen a Független Kisgazdapárt és a Fidesz szónoka kifogásolta az indoklás rövidségét. A Független Kisgazdapárt akkori elnöke, aki azonos a mo

stani elnökkel, egyenesen a hatalmi gőg elképesztő megnyilvánulásának nevezte, hogy az előterjesztők nem mondják meg, miért csinálják a változtatást, vagyis miért kell megszüntetni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát és feladatkörét az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, illetve a Külügyminisztérium rendelni.

A Fidesz szónoka, aki ma a Fidesz frakcióvezetője, azt hangsúlyozta, hogy az indoklás hiánya nem pusztán technikai kérdés, hiszen így érvek hiányában az akkori szocialista-szabaddemokrata koalíció képviselői is pusztán szavazógépként támogathatják az előterjesztést. Így fogalmazott: "Azt gondolom, ez a pár szavas indoklás, amely a végén szerepel, eg

yszerűen szégyenletes a parlamentarizmusra nézve." A mostani előterjesztés indoklása így szól: "A Magyar Köztársaság előtt álló társadalmi, gazdasági és szociális kihívásokra adandó válaszok új kormányzati szerkezetet tesznek indokolttá". Ezt a meglehetősen szikár megfogalmazást (Derültség az MSZP padsoraiban.) még az sem gazdagítja számottevően, hogy az azt követő mondat mindenfajta részletezés nélkül említi indokként - idézem -: "az elmúlt évek kormányzati tapasztalatait". (Taps, derültség a bal oldalon.) Szeretném megjegyezni: 1994-ben Kuncze Gábor az előterjesztők nevében elismerte a hibát, és elnézést kért az ellenzék által kifogásolt rövid indoklás miatt.

A javaslat áttekinthetőségét tovább rontja, hogy nem tudni, hány tárca nélküli minisztere lesz az új kormánynak, és az ő hatáskörük hogyan módosítja a most javasolt minisztériumok feladatait. A kormányzati szerkezetet a világ minden fejlett demokráciájában a kormányprogramban megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz igazítják. Lehet, hogy ez most is így történt, de a kormányprogramot nem ismerjük. 1994-ben egyszerűbb volt a helyzet. Nemcsak

azért, mert az akkori koalíció mindössze egy módosítást javasolt a kormányzat szerkezetében, de azért is, mert a vita idején már ismert volt a részletes koalíciós megállapodás, amelynek kimunkálása a programok összehangolásával kezdődött és a posztok elosztásával végződött. Most ez fordítva történt. (Derültség az MSZP padsoraiban.) A koalíciós tárgyalások időtartamának döntő részét a tisztségek elosztása vette igénybe.

A Szocialista Párt azért is tartja aggályosnak a kormányzati struktúra ilyen nagy mérték

ű és a részletes indoklás hiánya miatt ötletszerűnek tűnő átalakítását, mert ez hónapokra, pontosabban 120 napra lényegében megbéníthatja az apparátus munkáját. Kérdés: veszíthet-e 120 napot a közigazgatás a költségvetés elkészítésének időszakában? A Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja nem kívánja akadályozni a kormány megalakulását, az előterjesztést azonban egyrészt annak átgondolatlansága miatt - amit igazol az is, hogy még ma is változott az egyik minisztérium elnevezése -, másrészt az érdemi indoklás hiánya miatt, amit nem pótolhatott és nem pótolt frakcióvezető úr szóbeli előterjesztése, nem támogatja.

Tisztelt Ház! Befejezésül egy megjegyzés: ülésünket a közszolgálati televízió nem közvetíti, állítólag a házelnök úr döntése alapján. A vála

sztópolgárok ily módon nem követhetik a most folyó vitát. Tekintettel arra, hogy erről a házbizottság ülésén nem történt említés, a szocialista képviselőcsoport azt kéri, hogy elnök úr adjon magyarázatot, mi indokolta a nyolcéves televíziós közvetítési gyakorlat megsértését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)

 

ELNÖK: Mivel elhangzott ez a megszólítás, továbblépés előtt szeretném elmondani, hogy számomra új információt közölt Kovács László úr a tekintetben is, hogy én bármilyen ilyen döntést hoztam

volna. Nem döntöttem ilyen kérdésben! Én abban a biztos tudatban ültem itt, hogy a Magyar Televízió, a közszolgálati televízió közvetíti ezt az ülést. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nagy az összhang!) Utána fogunk nézni, hogy miért nem közvetíti. Egészen biztos, hogy én ilyen döntést nem hoztam. (Vancsik Zoltán: Nem is hozhatsz!) Úgyhogy ki fogjuk deríteni, és akkor természetesen válaszolni fogok az ön kérdésére. (Zaj. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Menjünk tovább!)

 

 

(16.00)

 

Tehát mondom még egys

zer: a frakcióvezető úr természetesen tájékoztatást és választ kap a kérdésére, amennyiben megfelelő információk birtokában leszek.

Folytatjuk a vitát. Megadom a szót dr. Boros Imre úrnak, aki a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében kíván fels

zólalni.

 

DR. BOROS IMRE (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tulajdonképpen egy, az eddigi parlamenti demokráciánkban rutinszerűnek mondható vita, illetve törvénymódosítási javaslat, úgy tűnik, hosszú vita elé néz - nem tudjuk, ho

gy milyen hosszú vita elé. Tulajdonképpen már a kormányprogramot bírálják, amikor még nem is látták. (Közbeszólások és derültség az MSZP padsoraiból: Hát ez az!)

Mindamellett hangsúlyozni kell, hogy az ilyen típusú, rutinszerű gyakorlatokat a magyar parlamentben is és minden parlamenti demokráciával működő országban meglehetős fegyelmezettséggel, és azt mondanám, a segítés szándékával folytatják le. Úgy tűnik a mai nap eddigi megnyilvánulásaiból, valamint az előttünk szaporodó nagyszámú és érdeminek éppen

séggel nem minősíthető módosító javaslatból, hogy ettől a gyakorlattól el kívánunk térni.

Úgy gondolom, hogy Szájer frakcióvezető úr kellő terjedelemben és kellő részletezettséggel világította meg a vált

ozások szükségszerűségét, az egyes tárcák megváltozott feladatait, és ennek megfelelően a kormányzati szerkezetnek valóban az 1994-es változtatási szükséglethez a nagyobb változtatási szükségletét. (Derültség és közbeszólások az MSZP padsoraiból: Ez magyarul volt!) Folytatnám, hogyha megengednék a tisztelt képviselők!

Van néhány olyan indok

(Az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportja felé fordulva.) - nagyon kellemesen mosolyognak -, ami a részletes indokolás mellett külön kiemelendő, mert természetesen a részletes indoklásba én a magam részéről még egyszer nem mennék bele. Azt hiszem, ismétlés a következő napon szokott előfordulni, aznap az anyagot nem ismételjük át még egyszer. (Zaj.)

Először is egy, a jelenlegi körülmények között megváltozott gazdasági és szociális helyzetnek a megfelelő kormán

yzati szerkezetváltás a megfelelője. Azt, hogy megváltozott gazdasági és szociális helyzet van az országban 1994-hez viszonyítva, azt hiszem, még a tisztelt ellenzék képviselői sem vitatják. Az, hogy egy új stílusú kormányzás kezdődik, a kormányzati programnak a része. Ezeket a változásokat mindenképp tükrözi ez az előterjesztés, valamint tükrözi a kormányzati szerkezetben a koalíciós partnerek által betöltött szerepkört és az ebből adódó változtatási szükségleteket.

Mellesleg az államháztartási törvény módot és lehetőséget ad a változtatásokhoz szükséges költségvetési főcsopo

rtokat illető átcsoportosításra, amit az új kormány értelemszerűen a parlamenttől majdan megkapott felhatalmazása alapján, saját hatáskörben végrehajthat. Egyébként ennek módjáról az előterjesztés 6. pontja rendelkezik.

Mindezek alapján arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, beleértve az ellenzék igen tisztelt képviselőit is, hogy kellő komolysággal, józansággal álljanak ehhez az alapvetően technikai jellegű kérdéshez, és felszólalásaikkal, szavazataik

kal támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Kuncze Gábor úrnak, aki a Szabad Demokraták Szövetsége álláspontját kívánja ismertetni.

 

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

A Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciója - egyetértve Rubovszky Györggyel és Kovács Lászlóval - a kormánytöbbség ügyének tekinti a kormány szerkezetének a megállapítását, ezért támogattuk a kivételes eljárást. Tartózkodni fogunk a szavazásnál, és nem nyújtunk be a javaslathoz módosító indítványokat. (Taps a jobb oldalon.)

Azért ezzel még nincs vége, kedves képviselőtársaim!

(Taps és derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Mert hasonlóan ezek szerint az eddig előttem szólókhoz, én is megnéztem, hogy vajon mi történt '90-ben, '94-ben. Különösen 1994 érdekelt, hiszen emlékeztem arra, hogy a Fidesz nevében Szájer képviselőtársunk mondott akkor nagyívű hozzászólást, nem technikai, hanem érdemi kérdésnek tekintve a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot.

Azt mondta többek között ezen a bizonyos július 4-ei ülésen: "Ha a Fidesz hatalomra került volna, akkor más minisz

tériumi struktúrát javasoltunk volna, ennél valóban olcsóbbat, korszerűbben működőt." (Pokorni Zoltán közbeszól.) Mondta ezt akkor, amikor az előző kormány kevesebb minisztériumot hozott létre egy minisztérium összevonásával. Mondta Szájer József képviselőtársam, hogy ez neki még drága, a Fidesz ennél egy olcsóbb struktúrát fog felsorakoztatni előttünk.

Ehhez képest a minisztériumok száma eggyel megnövekedett - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu

mával -, megváltozik a minisztériumok elnevezése, ami jelentős többletköltségeket fog majd jelenteni. Sajtónyilatkozatokból lehet tudni, hogy az államtitkárok száma jelentősen növekedni fog, miniszter fogja vezetni a Miniszterelnöki Hivatalt, lesz Phare-, valamilyen tárca nélküli miniszter, erre majd még vissza fogok térni. Abban az esetben, ha sportnyelven szólva valakinek egy bizonyos magasságot sikerül megugrania, akkor lesz Sportügyi Minisztérium is. (Taps és derültség a bal oldalon.) Ez egyébként a sporttörténelem leghosszabb nekifutása lesz (Taps és derültség az MSZP padsoraiban.), mintegy hatéves időtartamot fog igényelni.

Engem érdekelt volna, hogy a valamivel több mint százmillió forintot meghaladó többletköltséget jelentő minisztér

iumi struktúrának vajon milyen indokai vannak, és e tekintetben, Kovács László képviselő úrhoz hasonlóan, én is Szájer Józsefhez fordultam, aki nemcsak azt mondta el, hogy milyen arculcsapása ez a parlamentáris demokráciának, hogy olyan az indoklás, hanem még meg is mondta, hogy miért kell indoklást adni.

Indoklás hiányában ugyanis a saját képviselőiktől, önöktől azt várnák el, hogy gyakorlatilag mindenfajta indoklás nélkül, pusztán szavazógépként szavazzák meg azt a javaslatot, amit önök elé terjesztettek, és még érveket sem adnak a szájukba azzal kapcsolatban, hogy mi az, amivel ezeket meg lehet védeni.

Ezért az indoklás hiánya ebből a szempontból is aggasztó, mondta Szájer képviselőtársam.

Biztosan egyetértenek most a mögötte ülő

(Derültség a bal oldalon.), indoklás hiányában kicsit bizonytalankodó képviselőtársai.

 

 

(16.10)

 

 

Pedig nem ártott volna, ha van indoklás, mert akkor az ember tudta volna, hogy a Népjóléti Minisztérium egészségügyi és család és munkaügyi minisztériumra

történő szétválasztása kapcsán hová tűnik a szociálpolitika.

Nem kaptam ugyan kérdést a válaszomra, de jött egy új változat a

z előző helyett (Derültség a bal oldalon.) - ugye, a változás sebessége gyorsabb, mint a pénzügyminiszter-jelölteknél (Derültség.) -, ahol kiderült, hogy van helyette Szociális és Családügyi Minisztérium. Most meg arra a kérdésre nem kaptam választ, hogy hová tűnt a munkaügy (Derültség a bal oldalon.), bár kétségtelen, hogy aztán később megtaláltam a szövegben, hogy ahol munkaügyet említenek, ott ezt a minisztériumot kell érteni, következésképpen, ahol erről a minisztériumról van szó, ott majd közben a munkaügyre kell gondolni.

Ugyanez a helyzet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium esetében. Az rendben van, hogy ilyen m

ódon megtörténik az összevonás - így is lehet -, akkor viszont az a kérdés merül fel, miután az összes területfejlesztési pénzeszköz átcsoportosítása ide történik meg, hogy ezzel szemben viszont vajon miért nem földművelésügyi és területfejlesztési minisztériumnak nevezzük, hiszen ebben az esetben a területfejlesztésbe beleférne Magyarország egésze, így például a fővárosa is. (Derültség a bal oldalon.)

Nem értem, hogy az építésügyi ágazat irányítása vajon miért kerül a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Az építé

sügyi törvény elfogadásával most végre magát az építésügyet megfelelő helyre tettük; én tartok attól, hogy ezzel ez a nagyon fontos terület ismét háttérbe fog szorulni, másodrangú kérdéssé válik.

Ez nem vonatkozik a műemlékvédelem ügyére, mert azt mostantól nem kell az építésügybe beleérteni. Ahol tehát mű

emlékvédelmet értenek, ott nem kell gondolni a Vidékfejlesztési Minisztériumra gondolni, hanem ott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára kell gondolni. Itt is jó lett volna egy indoklással megemlíteni, hogy persze azért az egyetemes kultúra is fontos számunkra, ennek az értékeinek terjesztésében, fenntartásában, örökítésében mi magunk is érdekeltek vagyunk, hogy a mai kulturális értékek is fontosak számunkra, és érdekeltek vagyunk, tenni akarunk annak érdekében, hogy ezen a területen is minél több előrelépés legyen, minél több érték születhessen. Sőt még azt is elő akarjuk segíteni, hogy olyan feltételek legyenek, hogy a jövőben is szülessenek Magyarországon kulturális értékek, vagyis egyszóval: talán jobb lett volna kulturális minisztériumnak nevezni (Derültség a bal oldalon.) ezt a minisztériumot.

A Gazdasági Minisztérium esetében sok a bizonytalanság, mert azon kívül, hogy lesz ilyen és át kell festeni a cégtáblákat, valójában semmit sem tudunk róla. Miután azonban a Pénzügyminisztérium esetében sem látunk semmilyen változást, úgy ítéljük meg, hogy be van kódolva egy feszültség a gazdaságpolitikába; de ezt megint úgy tekintjük, hogy a kormánytöbb

ség felelőssége.

Aztán végre találtam egy olyan - ugye, a kormány szerkezetéről beszélünk - minisztériumot, illetve tárca nélküli m

iniszter által felügyelt területet, ahol végre értem, hogy miért van rá szükség, bár magamtól ilyesmi soha nem jutott volna eszembe: ez a Phare-segélyeket szétosztó tárca nélküli miniszter területére vonatkozik. Nem jutott volna magamtól eszembe, mert ez eddig egy főosztályvezetői szintű tevékenység volt a kormányban. (Derültség a bal oldalon.) De értem azért, mert itt nyilvánvalóan a kisgazda igények kielégítéséről van szó, azért volt szükség erre, nem pedig - ahogy azt Szájer József képviselőtársam az iménti felszólalásában mondta - a polgárok érdekeinek messzemenő figyelembevételére és annak érvényesülése elősegítésére.

Ezért

aztán, amit idéztem, hogy ugyebár az olcsóság, a hatékonyság és a korszerűség fogja majd jellemezni a Fidesz-kormány felépítését, azt gondolom, ehelyett valami olyasmi zajlódhatott le, hogy: "Parancsolsz még egy minisztériumot, Józsikám? - Hát, igen, kérek szépen, ha lehet." (Derültség a bal oldalon.) Ezzel aztán a korszerűség és a hatékonyság feltételeinek sikerült megfelelni. (Derültség a bal oldalon.) Megjegyzem, jobb, mintha köztársasági elnökügyi minisztérium kerekedett volna ebből a megállapodásból. (Derültség, taps a bal oldalon.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva mondanivalómat: a feladat- és hatáskörök tisztázatlanok, ennek követke

zményeként - különösen az első időszakban - működési zavarok várhatóak, nem tisztázottak ugyanis a működés módozati sem, tisztázatlan a jogszabályi háttér, és mindezt egy olyan időszakban, amikor egyébként az európai uniós tárgyalásokat folyamatosan végeznünk kell, pont azokon a fontos területeken, amelyek a minisztériumi szerkezet átalakításával érintettek. Ezért aztán tartózkodni fogunk a szavazásnál, mert úgy ítéljük meg, hogy az elénk terjesztett javaslat kormányzati szempontból nem hatékony, nem korszerű - de legalább lényegesen többe kerül.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)

 

ELNÖK: A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kíván felszólalót állítani.

A Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportja nevében Balczó Zoltán kíván szólni.

Megadom a szót.

 

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

(A képviselő mikrofonja nem működik. - Odavisznek a képviselőnek egy kézi mikrofont.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Igazság és Élet Pártja, amint látják, módosító indítványt nem nyújtott be, de meg is fogja szavazni ezt az előterjesztést. (Derültség az MSZP soraiban.) Ugyanakkor néhány kérdésben, amelyben eltérő az álláspontunk, szeretnénk a véleményünket elmondani. Egyébként azért örülünk ennek a minisztériumi struktúrának, mert a programunk középpontjában a népességfogyás megállítása áll, és itt most a Családügyi Minisztérium megnevezéssel (Közbeszólások az MSZP soraiból.) e feladattal külön foglalkozik egy minisztérium.

Érthetőnek tartjuk az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium megszüntetését és új Gazdasági Minisztérium létrehozását, már csak azért is, mert ha a hazai iparra és kereskedelemre gondolunk, akkor az elmúlt négy év alapján valóban azt kell mondanunk, hogy itt szükség van egy új minisztérium létrehozására, mert az előbb nevesítettek erőteljesen idegen kézbe kerültek.

A nemzeti kulturális örökséget mi rendkívül fontosnak tartjuk, és támogatjuk azt, hogy ezzel egy külön intézmény foglalkozzon. Azonban ha ennek az intézménynek csak ez a feladata, akkor kétséges, hogy ezt minisztériumi szinten kell megoldani. Egyébként a nemzeti kultúránkat természe

tesen egy örökségre épülő, élő és megújuló területnek tartjuk. Ennyiben az "örökség" kifejezés leszűkíti mindazt, amit mi e kulturális tárca feladatai közé sorolnánk.

Az utolsó dolog, amivel kapcsolatban hozzá akarok szólni, reményeim szerint egy olyan kérdés, amelyben teljes egyetértés van a kormánypárt és az ellenzék között, nevezetesen az ifjúsági és sportminisztérium létrehozása. (Zaj az MSZP soraiban.) Valóban fontos, hogy ezeket a feladatokat egy tárca fogja össze. Ez a minisztérium ilyen elnevezéssel a Fidesz programjában jelent meg, mi támo

gatjuk, és most örömmel láttuk Csizmár Gábor MSZP-s képviselő módosító indítványát (Taps az MSZP soraiban.), aki az ifjúsági és sportbizottság tagja, hogy ők is fontosnak tartják e minisztérium létrehozását. Mi támogatjuk ezt a módosító indítványt, hiszen semmi akadályát nem látjuk annak, hogy ahogyan más területeket átszervezéssel már most egy tárca feladatkörébe be lehetett vonni, ezt meg lehessen tenni az ifjúsági és sportterületen is. Másrészt biztosak vagyunk benne, hogy a kormánypártok szakértői háttere a megfelelő személyek kiválasztását is lehetővé teszi. Hiszen lehetetlen helyzet lenne, hogy egy minisztérium létrehozása érdekében képviselők százai tördeljék majd a kezüket januárban az Egyetem téren, hogy egy államvizsga sikeres avagy sikertelen lesz-e. (Derültség, taps a MIÉP soraiban.)

 

 

(16.20)

 

 

Tehát mi ezzel a módosítással kívánjuk támogatni a minisztériumi struktúrát. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)

 

ELNÖK: Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalásokra kerül sor. Ezt megelőzően azonban kétperces hozzászólásra jelentkezett Kósa Lajos, Fidesz-Magyar Polgári Párt. Megadom a szót. (Közbeszólás: Arról volt szó, hogy nincs az első körben kétperces - Vége az első körnek.)

 

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A vezérszónoklatok között a Szocialista Párt részéről a frakcióvezető úr szájából elhangzott egy költői kérdés, nevezetesen: hogy lehet az, hogy nem közvetíti a tévé a mostani vitát. A helyzet az, hogy bizonyára a frakcióvezető úrnak - kár, hogy nincs itt - tudnia kell, hogy az erről szóló döntést a tévé jelenlegi ügyvezető elnöke, alelnöke, Horváth Lóránt úr hozza meg, és minden ilyen kérdéssel először hozzá kell fordulni... (Közbeszólások a bal oldalon: Tévedsz! - Ez nem így van!), gondolom, még megvan az a nexus közötte és a Szocialista Párt között, hogy ezt a félreértést lehessen tisztázni. (Közbeszólás: Ez nem félreértés!)

Egyébként is fontos az, hogy mielőtt az ember tüzel, töltsön. Utoljára Gojko Mitic volt az a képernyőn, aki úgy tudott folyamatosan lőni, hogy nem kellett közben töltenie.

(Derültség.) Tehát szívesen meghallgatunk minden olyan észrevételt, amely a tévéközvetítéssel kapcsolatos, csak tessenek előbb megkérdezni az illetékest, aki ezt a döntést hozza, hogy miért döntött így.

Egyébként önök korábban... - emlékeztetek rá, hogy a Fidesz-frakció többször kérte az akkor még hivatalban lévő házelnök urat, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a parlamenti közvetítés rendje valamilyen normális keretek között folyjon, és az ország polgárai minél szélesebb körben tudjanak tájékozódni arról, hogy a tisztelt Ház ülésein mi történik. Természetesen a Fidesz ettől nem zárkózik el, egyelőre nem tételeztük fel, hogy mindjárt az elején olyan döntéssel találk

ozunk, hogy nincs közvetítés a plenáris ülésről. Utána fogunk ennek nézni, de nagyon fontos, hogy a tisztelt frakcióvezető úr is nézzen utána a történetnek, és azután kezdjen el tüzelni, ha már tudja, hogy nagyjából mi történik.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy a mikrofonokat pontosan be lehessen kapcsolni, ismertetem a további felszólalók sorrendjét. Először Mádi László, Fidesz-Magyar Polgári Párt, őt követi Lamperth Mónika, Magyar Szocialista Párt, ezt követően - miután csere történt - Koleszár Lajos, Magyar Szocialista Párt; Veres János, Magyar Szocialista Párt; Lendvai Ildikó, Magyar Szocialista Párt; Baráth Etele, szintén Magyar Szocialista Párt, és végül Toller László, szintén Magyar Szocialista Párt. Tehát ebben a sorrendben, az előzetes írásbeli jelentkezések alapján kerül sor a hozzászólásokra. Természetesen kétperces hozzászólásokra továbbra is lesz lehetőség.

Elsőként megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

 

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmi napot élünk, és mégis részletekkel foglalkozunk. Ahhoz azonban, hogy azt a felkészülést, ami megelőzte a választásokat, intézményi formában is megfelelő keretekbe öntsük, kell ez a törvénymódosítás. Tehát a minisztériumi felsorolások és hatásköri átrendezések a mindenkori kormánytöbbség szuverén döntései kell hogy legyenek, a parlamenti többség pedig jóváhagyja azokat.

Két vonatkozásra szeretnék kitérni. Az egyik a költségvetési vonatkozás, bár e tekintetben a Szájer József képviselőtársam által elmondott expozét támadás nem érte, tehát azt kell mondanom, úgy tűnik, e téren konszenzus uralkodik a Házban. De még egyszer világossá kell tenni azt, hogy az államháztartási törvény szerint az átcsoportosításokhoz a kormánynak egyébként is megvan a jogköre, amennyiben a feladatok is átcsoportosításra kerülnek.

Ez a kormányzati felsorolás és ez a kormányzati struktúra nem más, mint a Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programjának és a koalíciós társak - tehát a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum - elképzeléseinek ötvözése, a meghirdetett gazdaságpolitikai program végrehajtásához szükséges intézményi feltétel. Lehet azzal támadni a kormánytöbbséget, hogy ezzel bizonyos zaklatottságot idéz elő, és változtatásokat állít elő a minisztériumi struktúrában. De azt gondolom, hogy ez mindenképp indokolt akkor, amikor az elmúlt négy év tapasztalatai számos bizonyítékot adtak arra, hogy bizonyos területek nem megfelelően lettek kezelve; minisztériumok között elvesztek problémák; nem volt megfelelő koordináció - ezt szolgálja egy megerősített Miniszterelnöki Hivatal léte -, nincs megfelelő gazdasági tervezés; a reálgazdaság szempontjai nem érvényesülnek kellő súllyal a gazdaságpolitikában; a munkahelyteremtés nem játszik elég szerepet a gazdaságpolitika egészében, ezért kellett egy erős Gazdasági Minisztérium. Tehát ezeket a minisztériumi struktúrabeli változtatásokat igenis teljes meggyőződéssel fel tudjuk vállalni.

Hogy miért nem rögzítettünk itt minden, részletekbe menő hatásköri elgondolást, az világosan benne van a benyújtott törvényjavaslatban. Azért nem, mert ennek a részletes lebontása nyilvánvalóan egy sokkal precíziósabb munkát igényel, amit ilyen rendkívül felfokozott várakozások idején, egy ilyen gyors kormányalakulás... - ami a mai polgári kormány céljaként szerepel, hiszen a polgárok minél hamarabb szeretnék látni azokat a változásokat, azokat a pozitív fejleményeket, amelyeket ők is fontosnak tartottak. Ezért nem lehetett részletekbe menő hatásköri felsorolást tenni, ezért is van a 120 napos időintervallum, ami nem újdonság, négy évvel ezelőtt is ez volt.

Amennyiben reagálni kellene néhány szóban, mondjuk, Kovács László vagy Kuncze Gábor szavaira, akkor meg kell mondanom, hogy néhány dolog meglepett az általuk elmondottakból. Kovács László hangsúlyozza, hogy nagyon nagy bizonytalanság áll elő az új minisztériumok és a minisztériumi átalakítások során, ami igaz - egyébként mikor csináljuk ezt, ha nem kormányváltáskor, nyilvánvalóan más a mi ízlésünk és a mi elképzelésünk az országról, mint az előző kormányé -, ám szinte ugyanabban a pillanatban kapok X darab módosító indítványt, most hármat tartok a kezemben, amelyek újabb minisztériumokat hoznának létre, és új elnevezéseket is hoznának, tehát a változtatásokat még megfejelné. Akkor, könyörgöm, próbáljunk már beszélni egymással, legalább az egy frakción belüli képviselők, ez elvárható lenne! Ha azt akarjuk, hogy ne legyenek komoly változások, akkor ne nyújtsunk be olyan újabb változási igényeket új minisztériumokra, például az ifjúsági és sportminisztériumra vagy más típusú, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari minisztériumra, ami nyilvánvalóan más hatásköröket is jelent. (Zaj.)

Ugyanakkor, ha kifogásoljuk, hogy nincs kellő hosszúságú indoklás a beterjesztett törvényjavaslat mögött, akkor ne nyújtsunk be olyan módosító javaslatot, ahol egy kétoldalas törvénymódosítást mindössze ötsoros indoklás követ, ami egy bővített és két egyszerű mondatot tarta

lmaz.

Nem akarom felolvasni, mert nem akarom nevetségessé tenni vagy kifigurázni azokat a tisztességes szándékú szoci

alista képviselőket, akik benyújtották ezt a módosító indítványt. (Zaj.) Ugyanez mondható a másik két módosító javaslatról.

Nyilvánvalóan most mérleget vonni abból, hogy a kormányza

t milyen teljesítményt mutat fel, elég korai lenne, és Kuncze Gábort is arra kérem, várja meg az új kormány működését. Nem kérek 100 napot (Közbeszólás: 120!), de azért egypár napot mindenképp várjon már - még meg sem alakult a kormány -, mielőtt azt kérné számon, hogy olcsó legyen a kormányzati apparátus. Mindig az outputtal, tehát a teljesítménnyel együtt kell mérni valaminek a ráfordítását, és én nagyon bízom benne, hogy a magyar polgárok, akik a Fidesz-Magyar Polgári Pártra, a Független Kisgazdapártra és a Magyar Demokrata Fórumra szavaztak, egy olyan hatékony és eredményes kormányzati politikát fognak észlelni, amelynek kapcsán egyértelműen visszaigazolva látják azokat a szavazataikat, amelyeket májusban ezen polgári pártokra adtak.

Köszönöm szépen megtiszte

lő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

(16.30)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Szabó Zoltán képviselő úr, Magyar Szocialista Párt.

Megadom a szót.

 

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem nagyon értem kormánypárti képviselőtársaim indignálódott hangvételét a tekintetben, hogy egy benyújtott törvényjavaslathoz módos

ító indítványokat, illetőleg érveket próbálunk hozzáfűzni.

Rubovszky képviselő úr és Mádi képviselő úr is meglehetős értetlenségének adott hangot efölött; Boros képviselő úr egyenesen az ellenzéki képviselők fegyelmezettségét kérte számon. Nos, szeretném felvilágosítani Boros képviselőtá

rsamat: a fegyelmezettség a kormánypárti képviselők kötelessége - az ellenzéki képviselők fegyelmezetlenségét pedig végképp nem a kormánypártoknak és kijelölt minisztereknek kell megítélniük.

A Magyar Szocialista Párt egyetért azzal az általános elvvel, miszerint a kormányzati struktúra kialakítása a minden

kori kormánytöbbség felelőssége, és mintegy a mindenkori kormánytöbbség belügyének tekintendő. Nem tekinthető azonban a mindenkori kormánytöbbség belügyének például a magyar nyelvhelyességi szabályok betartása, amikor a "Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" megnevezésben a hiányzó határozott névelőt elblicceli.

Nem tekinthető ugyanakkor a kormánypártok belügyének az egész magyar kultúra és kulturális élet kérdése sem. Az előző képviselői felszólalásra szeretném megjegyezni, hogy a nemzeti kulturális örökséggel foglalkozó intézmény jelen pillanatban is van, ezt - a Phare-ügyekhez hasonlóan - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyik főosztálya ir

ányítja. Úgy tűnik, egy másik főosztályból is minisztériumot fogunk csinálni a következő időszakban; gondolom, ezt is az olcsóbb kormányzás jegyében.

Köszönöm szépen. (Taps az Magyar Szocialista Párt padsoraiban.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt.

 

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt hozzászólásomat e

lmondanám, csak szeretném örömmel konstatálni, hogy amit Kósa Lajos képviselőtársam az előbb mondott, hogy a Fidesz hiába kérte, hiába fordult és hiába próbált meg ráhatást gyakorolni Gál Zoltán elnök úrra a tekintetben, hogy ne közvetítse a televízió az Országgyűlés üléseit, és örömmel konstatáljuk, hogy most eredményes volt a Ház elnökére való ilyen fajta ráhatás... (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Miről beszélsz?)

Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció hib

ának tartja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium létrehozását. Hibának tartja, mert a tervezett tárca kapná a területfejlesztés feladatait, és megítélésünk szerint a területfejlesztés több és komplexebb feladat a vidékfejlesztésnél. Ez a fogalom és az a kormányzati szerkezet, amelyet most önök idehoztak, egy felülről vezényelt folyamatot mutat.

A Szocialista Párt megítélése szerint a területfejlesztésben meghatározó szerepet kell hogy kapjanak a helyi kezde

ményezések, meghatározó szerepet kell hogy kapjon a polgárok helyben képződött akarata és az egy-egy településen vagy kistérségben élő emberek jövőről alkotott elképzelése. Ezért tartjuk fontosnak azt, hogy a területfejlesztési tevékenységben meghatározó szerepet kapjanak az önkormányzatok.

Amikor az előző kormány előterjesztette a te

rületfejlesztési törvényt, és ezt megalkotta a Magyar Országgyűlés, akkor megváltoztattuk azt a korábbi gyakorlatot vagy korábbi szándékot, amely az Antall- és Boross-kormány alatt volt világos, jelesül, hogy a területfejlesztés állami feladat, és kifejezetten központból vezérelt állami feladatellátást jelent. Mi azt mondtuk a területfejlesztési törvényben, hogy a területfejlesztésben meghatározó és domináns szerepet kell hogy játsszanak az önkormányzatok. Úgy ítéljük meg, hogy ez a tevékenység akkor lesz eredményes, ha összehangolt a helyi érdekekkel, a területi érdekekkel és az országos érdekkel.

Megítélésünk szerint nem jó egyetlen ágazathoz csatoln

i a területfejlesztést, hiszen ez leszűkíti a területfejlesztésről van gondolkodást. Nem segíti elő azt, hogy komplex módon történjen meg a felkészülés az európai uniós csatlakozásra, az ehhez nélkülözhetetlen regionális fejlődésre. És előrevetíti azt is, hogy a többi ágazat a központban tartja majd az egyébként területfejlesztési célú forrásait; tehát ez egyfajta központosításra is késztet, ilyen jeleket is mutat.

Fontosnak tartanánk, hogy folytatódjék tovább az a decentralizálás, ami elkezdődött. Úgy ítél

jük meg, ez garanciális jelentőségű a tekintetben, hogy a helyi erők hogyan tudnak megmozdulni a területfejlesztés érdekében. Ezért módosító indítványt adtunk be, amelyben az szerepel, hogy önkormányzati és területfejlesztési minisztériumban lenne célszerű ezeket a feladatokat ellátni. Ebben az a furcsa, hogy ez ugyanaz a módosító indítvány, ami korábban egyébként a Fidesz elképzelése volt, és egyébként ezt a Fidesz által megfogalmazott jó elgondolást föláldozták a koalíció oltárán. Kíváncsi vagyok ezek után, hogy ezt a törvényjavaslatot a Fidesz területfejlesztéssel foglalkozó vezető politikusai megszavazzák-e majd. Természetesen ez egy költői kérdés volt - tudom, hogy meg fogják szavazni.

Azt is tudom, hogy egy koalíciókötés kompromisszumokat igényel. Azt is tudom, hogy kompromisszumokat lehet és kell kötni. De azt gondolom, hogy ez az ügy, a területfejlesztés ügye nagyon fontos esélye nemcsak a vidéknek, hanem az egész országnak, és én azt gondolom, hogy kompromisszumot kötni és a koalíció oltárán feláldozni az ország érdekét e tekintetben talán nem szerencsés.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az Magyar Szocialista Párt padsoraiban.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Lehet, hogy a mai üléssel vagy a hosszú szünettel magyarázható, de valahogy mintha az akusztikus viszonyok nem lennének teljesen rendben az ülésterem bal oldalán, úgyhogy még egyszer nagyon nyomatékosan kérnék mindenkit - különösen az MSZP képviselőit -, hogy olyan állítást ne fogalmazzanak meg, amelynek világos cáfolatát adtam itt az ülésteremben. Mert ugyan lehet, hogy a televízió nem közvetíti ezt az ülést, de a Magyar Rádió viszont közvetíti, és ilyen értelemben ez alkalmas a hallgatók félrevezetésére.

Kósa Lajos azokat a szavakat, amelyeket az imént a képviselő asszony a szájába adott, nem mondta itt a Ház előtt. A jegyzőkönyvet kéretik elolvasni; nem hangzottak el ezek a szavak.

(Közbeszólások az Magyar Szocialista Párt padsoraiból.) Arra utaló kijelentés sem hangzott el, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója bármilyen kezdeményezéssel... (Közbeszólások az Magyar Szocialista Párt padsoraiból.), bármilyen kezdeményezéssel fordult volna a Ház elnökéhez, és arra vonatkozóan sem hangzott el semmiféle kijelentés, hogy a Ház elnöke kezdeményezte volna a tévéközvetítés elmaradását.

Még egyszer mondom önnek: én abban a hiszemben ültem fel ma a pulpitusra, hogy a televízió közvetíti ezt az adást. Nem tudtam még válaszolni arra a kérdésre, hogy miért nem közvetíti az ülést a Magyar Televízió. Ha erre a kérdésre meg

felelő válasszal rendelkezünk, akkor még az ülésen tájékoztatom erről önt és a parlament minden képviselőjét; amennyiben nem, akkor a frakció vezetője a következő házbizottsági ülésen kapja meg a megfelelő tájékoztatást.

Úgyhogy azt gondolom, jó, ha a találgatásokat, gya

núsítgatásokat befejezzük az ülés hátralevő részében. Térjünk vissza a vitához! (Taps a jobb oldalon.)

Megjelent Koleszár Lajos neve, aki egyébként is soron következne, úgyhogy kérdezem, kétperces vagy pedig nem...

(A képviselő jelzi, hogy rendes felszólalásra kér lehetőséget.) Tehát rendes. Akkor hadd kérjem meg, hogy előbb Pokorni Zoltán szólhasson, mert ő viszont kétperces hozzászólásra jelentkezett.

Megadom a szót Pokorni Zoltánnak.

 

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! Lamperth Mónika képviselőtársunk az előbb nyilvánvalóan félreértette vagy félreértelmezte azt, amiről szó volt. Én frakcióvezetőként három alkalommal fordultam Gál Zoltán egykori házelnökhöz, hogy tegyen rendet a tévéközvetítésekkel kapcsolatban, kezdeményezzen tárgyalást a TV elnökével. Ezt megtette, erről beszámolt, ennek ellenére a tévéközvetítések az elmúlt időszakban állandó vita tárgyát képezték a Ház és a Televízió Rt. vezetése között. (Kiss Péter: De voltak!) Tehát nem felel meg a valóságnak az, ami itt elhangzott. Nem a tévéközvetítések beszüntetését kérte a Fidesz, hanem ezek folyamatos megtartását.

Kormányzati szerepben is ezt az álláspontot képviseljük: nem a tévéközvetítések beszüntetését, hanem azok folyamatos megtartását kívánjuk elérni. (Dr. Baja Ferenc és Bársony András tapsol.)

Itt Kovács frakcióvezető úr jelezte, hogy tudomása szerint nincs tévéközvetítés. Erről értesülve próbáltunk tájék

ozódni az ülés alatt. Azt tudtuk meg, hogy a TV Rt. megbízott vezetője, elnöke döntött így. Kérem, hogy ezt követően senki ne forgassa ki a rendelkezésére bocsátott adatok alapján a valóságot. A Ház elnökének ebben a kérdésben nem volt semmilyen döntése, és nem szerencsés, ha valaki - félreértve a helyzetet vagy tudva a valóságot - ezzel ellentétes állítást fogalmaz meg itt az ülésteremben. Remélem, hogy ez nem folytatódik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

(16.40)

 

ELNÖK: Megadom a szót Koleszár Lajos képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

 

DR. KOLESZÁR LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Szeretném bejelenteni, hogy tévéközvetítés hiányában is szeretném megtartani a hozzászólásomat. A foghíjas Házban körülnézve úgy látom, hogy azok a képviselők hiányoznak, akik a tévékamerák előtt szoktak terjedelmesen és hosszan felszólalni. (Közbeszólás a jobb oldalról: MSZP! - Moraj az MSZP padsoraiban.) Nem vitatva a kormány felelősségét, tisztelt Ház, én inkább azt mondanám, hogy a felelősség mellett természetesen joguk is a minisztériumok átalakítása, de sietve hadd tegyem hozzá: lelkük rajta.

Kicsit úgy érzem magam, mint válás után az új férj, beköltözve az új lakásba: természetesen nem hirdet programot, hanem azonnal kezdi átalakítani a lakást - talán így is van ez rendjén.

Hadd szóljak egyetlen olyan területről, amely kieme

lkedően fontos a minisztériumok között. Azért nem tudom pontosan, hogy melyik minisztériumról, mert itt van család- és munkaügy, szociális és családügy, népjólét, foglalkoztatás- és szociálpolitika, tehát valamiféle fogalmi zavar létezik. Nem tudom, melyik elnevezést fogadjuk el, de biztos, hogy ennek a minisztériumnak a felügyelete alá tartozik az 1100 milliárd forintot elosztó és felügyelő társadalombiztosítás, amely valamennyi magyar állampolgárt érinti. Aggályaimat szeretném megfogalmazni azért is, mert nemigen látom - hiszen nem ismerjük a kormányprogramot -, hogy melyik minisztériumnak - bármilyen néven nevezendő minisztériumnak - mi lesz a pontos programja.

Az európai parlamentekben van rá példa, hogy a szociálpolitikát a foglalkoztatáshoz csatolják, hiszen komolyan befolyásolja a munkaügy és a foglalkoztatás a család helyzetét. Természetesen arra is van példa, hogy az egészségügyet és a szociális szférát kapcsolják össze. Én úgy gondolom, annak bizonyára nagyon sokan örülnek, hogy tiszta egészségügyi minisztérium jön létre. Egyet azért hadd mondjak: ha szo

ciálisan ellehetetlenült helyzet miatt valaki jó szándékkal kihívja a mentőt egy beteghez, a mentőt máris nem a szociális szférából, hanem az egészségügyből finanszírozzák, a beteget nem a szociális otthonba viszi a mentő, hanem az egészségügybe, a kórházba. Tehát igen szorosan kapcsolódik ez a kettő, és mondhatnánk az ellenkezőjét is.

Úgy gondolom és úgy látom, hogy ez az egészségügyinek nevezett minisztérium nagyon könnyen fajsúlyta

lanná, könnyűvé válhat. Mint ahogy a hírekből halljuk, talán megerősíthető egy kancelláriai felügyelettel, de még egy kormánybiztossal is megerősítik. Ha esetleg az ebbe a szférába csordogáló Phare-pénzeket még egy negyedik helyen osztják el, akkor azt hiszem, hogy gondja lesz a tárcát felügyelő miniszternek rendet tenni, bár arra lehetősége lesz, hogy a kamara által ígért változtatásokat, amiknek komoly pénzügyi hátterük van, megvalósítsa.

Azt gondolom, joggal aggódhatunk a szociális ellátás biztonsága miatt. A jelenlegi egészségügyi és szociális bizottság a parlamentben is - ha úgy tetszik - ellátja mindkét felügyeletet. Csak reménykedni tudok abban, hogy ez a bizottság majd meghallgathatja azt a minisztert, aki az egészségügyet felügyeli, meghallgathatja azt is, aki a szociális szférát felügyeli. Ha arra gondolunk, hogy az ifjúság- és a gyermekellátás kérdése milyen szorosan kapcsolódik ehhez, egy jó szele

tet kihasít belőle, akkor a most még az előterjesztésben nem lévő, de tudatunkban már élő ifjúsági és sportminisztériumot is, gondolom, ennek a bizottságnak a felügyelete alá helyezhetjük.

Kulcskérdésként jelenik meg, hogy ez az önálló egészségügyi tárca milyen kompetenciahatárokkal rendelkezik majd. Szeretném elmondani, hogy a népjóléti tárca megszüntetésével további megoldandó kérdésként kell számításba vennünk, hogy az egészségügy és a szociálpolitika határterületei melyik tárcához kerülnek majd. Példaként említeném az egészségkárosodottak, a rokkan

tak vagy akár a védőnők helyzetét.

Az igazgatási kérdésekben komoly bizonytalanságot látunk, és ezért vagyunk kicsit aggályosak. Hogyan kell majd megtalálnunk a családtámogatásoknak és a szociális pénzbeni ellátások folyósításának az ellenőrzését, hiszen ez jelenleg egy helyre tartozik? Szeretném kijelenteni, nem vitatjuk a kormánypártiak jogát, de jó szívvel nem tudjuk támogatni ezt a pillanatonként változó kormánystruktúrát, kicsit aggódunk, de szeretnénk elmondani, hogy a felelő

sség az övék, lelkük rajta! (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Veres János képviselő ú

rnak, Magyar Szocialista Párt.

 

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársak! A benyújtott javaslat kapcsán az államháztartási törvény néhány paragrafusára szeretnék hivatkozni. Azért szeretnék erre hivatkozni, mert úgy gondolom, hogy amikor a kormánypártok előkészítették ezt a javaslatot, akkor vagy nem teljeskörűen, vagy egyáltalán nem vették figyelembe az államháztartási törvény előírásait.

Elsőként a 32. § (1) bekezdésére hivatkoznék, mely szerint a kormány a költségvetés végrehajtására kap felhatalmazást, ugyanakkor a költségvetést az Országgyűlés fogadja el. Hivatkoznék arra, hogy a 36. § szerint a költségvetés megalapozásához szükséges javaslatokat a kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor terjeszti az Országgyűlés elé; értelemszerűen a módosításhoz szükséges javaslatok megalapozását is a módosítás benyújtásakor kell beterjeszteni.

Azt hiszem, a kormánypártok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a javaslat 6. §-ában, illetve a módosított javaslat 5. §-ában megfogalmazott szöveg nem elégséges a helyzet orvoslására, tekintettel arra, hogy bennünket ugyan feddtek a módosító indítványok beadásáért, de immár kormánypárti módosító indítvány is érkezett az asztalunkra. Ez az indítvány egy problémát orvosol, azonban számos más probléma nem kerül orvoslásra. Megítélésünk szerint nem kerül orvoslásra az alábbi probléma: az alapokról szóló államháztartási törvényi rendelkezések szerint az a szabályozás, amely a Munkaerőpiaci Alapot immáron a nem tudom, melyik változatban elfogadandó minisztérium irányítása alá rendeli, nem rendezi annak a 4,1 milliárd forintnak a sorsát, amely a költségvetési törvény szerint ebből az alapból szakképzésre van tervezve. Úgy vélem, a javaslatból hiányzik ennek a végiggondolása.

Úgy vélem, a kormánypártoknak célszerű lenne me

gfontolniuk azt a módosító indítványt, amely - több minisztériumot, költségvetési fejezetet érintő módosításokra tekintettel - azt javasolja, hogy ezen módosításoknak a tartalmát az Országgyűlés illetékes bizottságával a kormánypártok ismertessék meg, és azt követően kerülhessen sor a költségvetéshez szükséges módosításokra, ha a parlament illetékes bizottsága mindezt megismeri, minderről vitát folytat le.

Többször hallottuk a kormánypártok részéről, hogy nincs szükség száz napra. Most úgy tűnik, hogy mégis szükség van, nem százra, hanem százhúszra. Úgy gondo

ljuk, arra van szükség, hogy az első beszámolási időszak is elkövetkezzen, nevezetesen: a módosítások következményeiről, ha és amennyiben lehetséges, százhúsz nap elteltével kérnénk, szintén a parlament illetékes bizottságának a beszámolóját.

Az a véleményünk - mint ahogy 1994-ben egy sokkal kisebb horderejű módosításnál ez szükséges volt -, hogy a kormánypártok kérjék az Állami Számvevőszék vizsgálatát az elvégzett módosítások szakmai, tartalmi, célszerűségi sze

mpontjainak a megítélésére. Úgy gondolom, ezek mindannyiunk számára megnyugtató garanciát jelentenek arra nézve, hogy azzal a jogkörrel, szabadsággal rendelkezve, amellyel a kormányalakító pártok élnek, az Országgyűlés ellenőrzési jogköre is megvalósulhat, éppen az Állami Számvevőszék bevonásával is.

A végén még két dologra reagálnék. Megítélésem szerint rendkívül helytelen az a nézet - amely elhangzott ma az expozéban -, miszerint az ágazati cél megvalósítását szolgálja a területfejlesztés. Úgy gondolom, hogy a területfej

lesztés semmiképpen nem egy ágazati cél megvalósítását szolgálja, ettől mi sokkal tágabban értelmeztük ezt a kérdéskört.

 

 

(16.50)

 

Szeretném kérni, hogy a majdan kormányzó pártok szintén gondolják ezt végig, és ha lehet, értelmezzék tágabb értelemben.

Még egy dologra reagálva: lehet, hogy ma itt, a parlamentben részletekkel foglalkoznak emberek, de igaz az a mondás, hogy az ördög a részletekben bújik meg. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

 

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Veres Képviselőtársam! Köszönjük a kons

truktív megjegyzéseket, és meg is fontoljuk, amennyiben tényleg indokoltnak látjuk azokat.

Az államháztartási törvénynek nemcsak azon szaka

szai rendelkeznek az átcsoportosítási lehetőségekről, amelyeket ön idézett, hanem a 24. § (7) bekezdése és a 39. § is, amely kimondja, hogy a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási lehetősége a kormány számára nyitva áll, amennyiben a feladatok az adott fejezettől más fejezethez kerülnek. Tehát a feladatokkal együtt a költségvetési előirányzatok is megoldhatóan átvihetők az átcsoportosítás kapcsán. E téren tehát az államháztartási törvény világosan fogalmaz, és nincs ilyen irányú probléma.

Azt nyilvánvalóan jól látja, hogy egy ilyen átalakulás rendkívül sok hatásköri változással jár, ami elég aprólékos munkát jelent, ezért megpróbálunk a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni. A százhúsz napos időt egyébként azért kértük, mert az előző kormány is százhúsz napot mondott, de megpróbáljuk ezt sokkal hamarabb elvégezni. Amikor tehát a parlament az őszi ülésszakát elkezdi, rem

ényeink szerint meglesz a kormány pontos hatásköri leírása, így a parlament munkája e téren teljesen biztos alapokon fog nyugodni.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Lendvai Ildikó képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. Az ülés vezetését pedig á

tadom Gyimóthy Géza alelnök úrnak. (Derültség az MSZP padsoraiban.)

 

 

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés

alelnöke foglalja el.)

 

 

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! A javaslat egyetlen pontjához szeretnék hozzászólni, a már többek által érintett Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kérdéséhez. Két probléma vetődött fel már az eddigi hozzászólásokban is: egyrészt a kettéválasztás szükségessége, másrészt az új minisztérium elnevezése, illetve ebből sejthető funkciója.

Először az első kérdésről, a kettéválasztásról szólnék. Európában és Magyarországon volt és van olyan helyzet is, amikor két minisztérium felügyelte vagy felügyeli az oktatás és a kultúra területét, és volt és van más országban olyan helyzet is, amikor egy minisztérium felügyeli. Mindkettőben lehet racionálisan dolgozni. A valódi kérdés az, hogy az átszervezéssel járó kétségtelen költségek és nehézségek felérnek-e az indokok súlyosságával. Ezért örültem különösen, hogy elolvashattam a kezembe kerülő javaslat indokló részét, hiszen magam nehezen hittem el azt a szóbeszédet, hogy egyszerűen arról van szó, hogy az Oktatási Minisztérium miniszterjelöltje - kitűnő oktatási szakember, számomra nagyon rokonszenves politikus személyiség - nem vállalta a kulturális területet.

Nem tudtam elhinni, ma sem hiszem, hogy személyre szabott a minisztériumok felsorolása, ezért tanulmányoztam különös érdeklődéssel az indokokat. Ugyanazt találtam, amit Kovács László. Egy pontját szó szerint idézném: "Az igény, ami az átszervezést szükségessé teszi, a társadalmi és szociális kihívásokra való válasz." Az én gyerekkoromban nem volt ugyan Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, akkor még ez a két szó magyarul és latinul ugyanazt jelentette. Úgy fogom fel tehát ezt a megfogalmazást, mint egyfajta kedves stiláris bravúrt, ami egyszerűen fokozást jelent; arról van szó, hogy hú, de nagy kihívásnak kell eleget tenni! (Derültség az MSZP padsoraiban.)

Nagy jellemerő kellhet az alakuló kormány részéről ahhoz, hogy egy ekkora kihívásnak az átszervezéshez szükséges százhúsz vagy kevesebb napig ellenálljon. Megmondom őszintén, én már egy szimpla társadalmi kihívásnak is alig bírnék ellenállni.

(Derültség az MSZP padsoraiban.) Ha az egyben szociális is, fél óráig sem tartanám magam. Igaz, én egy gyönge nő vagyok, nem a polgári jövő kormánya, no, pláne nem a nemzeti egységkormány, épp ezért ehhez a kérdéshez nem is szeretnék több szót fűzni.

Valamit mondanék a második problémáról, az új mi

nisztérium elnevezéséről, illetve az ezáltal sugallt tevékenységi körről. Nemzeti kulturális örökség nevű kormányzati szerv van Európa néhány országában, ez az elnevezés tehát nem idegen az európai gyakorlattól. Ezekben az országokban azonban mindenütt van egy másik, a kultúra egyéb területeivel foglalkozó kormányzati szerv is. A kulturális ágazat, amit az új minisztérium feladataként a törvényjavaslat 3. §-a jelöl, igen fontos részeként valóban magába foglalja - ahogy már mások is elmondták - a nemzeti kulturális örökség ápolását, de természetesen mást is.

A kultúra nemc

sak a mások, a holt elődök által ránk hagyott örökség! A kultúra - egyelőre legalábbis - él! Van tehát kormányzati felelősség és illetékesség abban, hogy milyen támogatási és intézményes feltételek között működik a mai művészet, alkotnak művészeink, szerveződik a közművelődés, a kulturális civil szervezetek élete.

Hadd mondjak egyetlen példát! A leendő miniszter úr nyilatkozatából úgy tudom, hogy például az egyházak is e m

inisztérium tevékenységi köréhez tartoznak majd. Azt hiszem, ők sem örülnek, ha az új kormány a múlt relikviáinak és nem a mai valóság alakítójának és részesének tekinti majd őket. Lehetne persze azt mondani, hogy ez egyszerűen egy kissé pontatlan, patetikusnak szánt megfogalmazás, az élet ezt majd kiegyenesíti. Más körülmények között ez esetleg csak egy fejcsóválást érdemelne.

Most azonban úgy látom, hogy a név és sugallata különösen fontos; többek között azért is, mert a tárca leendő m

inisztere megérdemli és joggal igényli a pontos útbaigazítást. Megérdemli, hiszen az alakuló kormánynak igen nagy szolgálatot tett az a jeles magyar értelmiségi, agykutató, korábban állattani tanszék vezetője, aki szép tudományos pályát hagy ott és hoz nagy áldozatot, ő, aki nem politikus, és nem az e tárca körébe tartozó közművelődés, műemlékvédelem vagy művészeti élet szakembere. Segítő kezet nyújtott a kormányalakító pártoknak abban a helyzetben, amikor szakpolitikus vagy az előbb említett szakterületeken dolgozó értelmiségi sajnos nem vállalkozott a feladatra. Érdekében is szólok, az ő pontos útbaigazítása érdekében is szükségesnek tartom a jobb elnevezést.

Mit javaslok tehát, igazi konstruktív ellenzékiként? Két megoldást is látok. Az egyik a törvényjavaslat szövegére hivatkozik. A törvényjavaslat azt mondja, hogy a most szétváló minisztérium feladatköre kettéoszlik. Az egyiket a javaslat nevesíti, a másikra azt mondja, hogy ezt az egyéb esetek elnevezés illeti. Ennek nyomán azt javaslom, hogy a szétváló minisztérium egyik részét nevezzük el valahogy

(Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a másik legyen egyébügyi minisztérium (Derültség a bal olalon.). Szerintem ez a kultúrához illően igen zenei megfogalmazás. (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.)

A másik javaslatom - rögtön befejezem - prózai. Ne

vezzük egyszerűen az új minisztériumot - ahogy már elhangzott - kulturális minisztériumnak. Erről adtunk is be módosító javaslatot. Ez ugyan kevésbé költői, kevésbé idéz archaikus népi rigmusokat - mint az "egyé bügyi miniszter úr" -, de azt hiszem, hogy egészen polgárian hangzik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldalon.)

 

ELNÖK: Köszönjük szépen. Megadom a szót kétperces hozzászólásra Sasvári Szilárdnak, Fidesz.

 

SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gon

dolom, hogy az a mondat, amit a választási kampány során elmondtunk, hogy polgári múlt nélkül nem létezik polgári jövő, jelzi azt a fajta hozzáállást is nemcsak a politika egészéhez, hanem a kultúrához is, ami más, mint az önöké. Ez a hozzáállás számunkra azt jelenti, hogy a nemzeti kultúrában létező örökség olyan fontos dolog számunkra, amit át kell vinni a következő évezredbe. Természetesen mindenfajta örökségből lehet válogatni, lehet kapni jó és rossz örökséget. Azt gondolom, hogy az az örökség, az a hagyomány, ami ebben az országban van, értékes hagyomány, és ezt a hagyományt át kell vinni.

Egy politika, egy kulturális politika nem működhet úgy, hogy a jelenben nem tesz hozzá dolgokat, hogy nem arra f

igyel, hogy a következő évezrednek milyen kihívásai vannak. Ez a politika, ez a kulturális politika - egy polgári kormány kulturális politikája - tudja azt, hogy a következő évezred az informatika évezrede, évszázada, és ezekre föl kell készülni.

Azt gondolom, hogy - olvasva az önök indoklását ebben a módosító javaslatban és figyelembe véve, tisztelve is ezt, amiben azt írják, hogy a kultúra összetett jelenség - a viselkedéskultúra is ehhez tartozik. Nem akarok olyan kulturális kormányzatot segíteni, amely a viselkedésben is szeretné megszabni azokat a formákat, melyekre önök utalást tesznek - ha már kulturális minisztérium alatt ilyen tágan kívánják értelmezni ezt a dolgot.

 

 

(17.00)

 

 

Azt gondolom, lehet foglalkozni sok minden más do

loggal, és ezért a műemlék-felügyelet kultusztárca alá kerülése nagyon fontos olyan motívum, amely összekapcsolja a tárgyi örökséget és a szellemi örökséget egyaránt.

Az is nagyon fontos dolog, hogy e nemzet kultúráját úgy lehet továbbadni, ha a mai kormán

yzat működése során olyan értékeket alakítunk ki és támogatunk, amelyek segítségével az egyetemes kultúrához tudunk hozzájárulni, és amelyek a jövő századra vezetik fel a magyar kormányzat segítségével ennek az országnak a kultúráját. Azt gondolom, nyugodtan és higgadtan azt lehet mondani, hogy ezzel a minisztériummal nem lesz semmi baj, ez a minisztérium elkötelezettje a kultúra támogatásának.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Baráth Etele, Magyar Szocialista Munkáspárt... (Derültség. - Moraj. - Taps.) - Magyar Szocialista Párt. (Közbeszólások a bal oldalról: Mondjon le! Gyere lejjebb! Gobelin! Hányas volt a párttagkönyved?! - Zaj.)

 

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tőlem még az is lehet... Enge

dtessék meg, hogy egy egészen kicsit a történelmi múltjával, azaz az örökséggel foglalkozzak, ami a területfejlesztést és e minisztérium kialakítását illeti.

Nyilván majd nagyon sokat le kell vonni abból, amit én mondok, mert lehetséges, hogy ebben az ügyben túl

zottan érintett voltam. De szeretném elmondani, hogy 1998-ban, amikor megszűnt az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, és kialakult a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, új államtitkárként többek között a városrendezés, a területrendezés feladatainak az új minisztériumba történő átviteléért voltam felelős. Majd amikor az igen nagy tiszteletű rendszerváltó miniszterelnök úr, Antall miniszterelnök úr felkérte, kijelölte Keresztes K. Sándort környezetvédelmi miniszternek, akkor én voltam az, aki Keresztes K. Sándor segítségével megkerestem Antall miniszterelnök urat, mikor már ki volt jelölve mint környezetvédelmi miniszter - a szakma teljes támogatásával -, hogy az adott új kormányzat adjon a területfejlesztésnek területet. Hosszú egyeztetés után - egy-két elvet elmondanék majd, hogy miért - a Környezetvédelmi Minisztériumhoz került Antall József úr bölcs döntése alapján először a magyar kormányzati struktúrán belül a területfejlesztés.

Nevezetesen a legegyszerűbbet mondanám - hogy rövid legyek -: általában a fejlett országok fejlett területein a le

gfejlettebb a környezetvédelem tevékenysége, és a környezetre legkevésbé ártalmas a gazdasági tevékenység és minden más, példának okáért a mezőgazdasági tevékenység.

Azt gondolom, ha örökségről beszélünk, az antalli örökség egyik szerves része volt, hogy felismerte azt, hogy ez egy milyen jelentős tevékenység, és felismerte azt, hogy olyan helyre kell tenni, ahol egy másik olyan tevéken

ységgel van együtt, amely szintén ágazatközi tevékenység, tehát különböző tényezők közötti együttműködésen, a közöttük lévő koordináción és kooperáción alapul; ez okozta azt, hogy abban a tárcában volt. Én tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy lépés. Azzal, hogy megszüntette az antalli örökséget hirdető új polgári kormány ezt a tevékenységet a címében is, rendkívül veszélyes helyzetbe sodorta a tevékenység lényegét.

Azon kívül, hogy veszélybe sodorta a tevékenység lényegét, rögtön nagyon kemény belső ellentmondásokat is b

eépített a kormányzati szerkezetbe. Nevezetesen, amikor gazdasági csúcsminisztériumról van szó, akkor tudni kellene azt, hogy Torgyán miniszter úr tulajdonképpen megkapta a gazdasági csúcsminiszter szerepét anélkül, hogy őt annak neveznénk - most már kettő van a kormányzatban -, pedig nyilvánvaló, hogy az ügyek jelentős vitelében kancelláriába is tartozni fog mindez a tevékenység. Apropó kancellária: egyébként Ausztriában, Németországban is a kancellária tevékenysége a területfejlesztés. Azt gondolom, hogy itt is egyfajta csúszás van, akár a dolog logikáját nézzük, akár pedig az örökséget.

Azt hiszem, jó volna felidézni azt, hogy ebben a Házban az akkori ellenzék - a Fidesz és a Kisgazdapárt - támogatásával úgy lett elfogadva a területfejlesztési törvény, majd az országos területfejlesztési koncepció, hogy annak lényegét mindenki osztotta, nevezetesen: az önkormányzatok, az állam é

s a komplex gazdasági szféra közötti együttműködést biztosítja. Ennek az együttműködésnek a kiépítésére létrehozta az adott tanácsot, az Országos Területfejlesztési Tanácsot, a Regionális Területfejlesztési Tanácsot és így tovább. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez a törvény például két olyan térségben nevezett meg regionális tanácsot, mint a Balaton vagy a budapesti agglomeráció, amely semmiféleképpen nem lehet a rosszul fordított és félreértelmezett vidékfejlesztés terrénuma.

Mindenkinek szívesen felhívnám a figyelmét arra, hogy a vidékfejlesztés egy kiváló fordítása egyébként a

vidék örökségének, természeti, társadalmi örökségének megőrzése tevékenységének, de nem pedig az ipari parkoknak, a határon átnyúló fejlesztéseknek, az új regionalizmusnak, a vállalkozói övezeteknek, az infrastruktúrának és egyéb más fejlesztésnek. Ezek mind olyan eszközök, amelyek ha normálisan működik a területfejlesztés irányítása, akkor egy mezőgazdasági minisztérium irányítása alá kerülnek - földművelésügyi minisztérium, agrárium, teljesen mindegy -, amelynek egyébként a búza problémájával és nagyon keményen az európai uniós csatlakozásban olyan ágazati tevékenységgel kell megküzdeni, amelynek a világon semmi köze nincs a területfejlesztési tevékenység lényegéhez.

Azt gondolom tehát, hogy ha engem az a megtisztelés érhetett - egyszerű mezei államtitkárk

ént és természetesen ellenzéki államtitkárként, hiszen Németh Miklós kormányában voltam államtitkár -, hogy a miniszterelnök úr meghallgatott ebben az ügyben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), akkor hadd fejezzem ki azt a sajnálatomat, hogy egy ilyen, látszólag lényegtelen ügyben, mint a minisztériumok felsorolása - hiszen ez csak egyszerű tartalmi kérdés és a jövő kérdése -, sem a kijelölt miniszterelnök úr, sem pedig Torgyán úr nincs itt, hogy esetleg meghallgathassa (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) az ember érveléseit.

Az az igazság, hogy 5 perc 50 másodpercet beszélt az első hozzászóló is a Fidesz részéről, ezért igyekszem még 10 másodpercben összefoglalni: azt gondolom, hogy egy olyan dinamikus, az Európai U

nióhoz csatlakozás szempontjából, a magyar regionális jövő szempontjából fontos tevékenységet adtak át - a Fidesz - a Kisgazdapárt kezébe, amelyben, úgy gondolom, hogy a kormányzati koordinációt is átadták a koalíciós partnernek. Gratulálok! (Taps a bal oldalon.)

 

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ügyrendi kérdésben megadom a szót Csurka Istvánnak, MIÉP.

 

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meglátásom szerint a vitának nincs értelme. Arra kérem a tisztelt Házat, illetve az elnök urat, hogy határozattal zárjuk le a vitát, mert a 2002-es választások még messze vannak (Derültség a jobb oldalon.), a televízió nem közvetíti az adást, úgyhogy az egésznek csak időtöltés és nyelvi ficamok hangoztatása marad az értelme.

Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)

 

ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót a képviselőcsopo

rtok egy-egy felszólalójának, ismertetném, hogy a Házszabály 59. § (2) bekezdése a vita lezárásával kapcsolatban a következőt mondja: "Ha az indítványhoz a részletes vitában, a tárgyalás alatt álló részhez valamennyi képviselőcsoportnak lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tizenöt képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását."

Mivel ez nem történt meg, azt mondanám, hogy ko

rábban az első körben jelentkezetteknek - Toller László az, aki kimaradt az elsőkörös felszólalásokból - adnám meg a szót. Megadnám a szót Toller Lászlónak, és utána a képviselőcsoportok gyakorlatilag kifejthetnék a Csurka István indítványával kapcsolatos véleményüket.

Megadom a szót Toller Lászlónak, öt percben.

(Vancsik Zoltán: Nem házszabályszerű!)

 

DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rubovszky képviselő úr első hozzászólóként két dolgot említett meg: az egyik az, hogy a kormányzati struktúra kialakítása a kormány felelőssége, amit készséggel elismerünk. A másik: nem illik módosító indítványt benyújtani ahhoz a struktúrához, amelyet a mindenkori kormány az Országgyűlés elé terjeszt az alakuló üléshez közeli időpontban.

A második kitétellel nemcsak azért nem tudok egyetérteni, mert Kovács László részletesen indokolta, hogy miért törvényben kell ezt a felsorolást megtenni, hanem azért sem, mert a rendszerváltás óta ez az első olyan kormányzati struktúra, amely alapjaiban módosítja a rendszerváltáskor kialakult kormányzati struktúrákat. Nem egyszerű összevonásról, egy vagy két minisztériumról van szó. Ha az előterjesztés első oldala mögé nézünk, és a második oldalt fellapozzuk, akkor kiderül, hogy alapvető politikai szándékokat tükröz ez a kormányzati struktúraváltozás.

 

 

(17.10)

 

Alapvetően pedig arról szól, hogy ki milyen gazdas

ági hatalmat tud magának egy koalíción belül vindikálni, és ki milyen hobbikörben tud finanszírozni bizonyos tevékenységeket. Triviálisan erről szól a tény, és valószínűleg észrevette ezt a tisztelt előterjesztő is, hogy elkövette a műhibát: feltárta az alapok átcsoportosításának tartalmát is; ezért fogta, és nemes egyszerűséggel visszavonta azt a törvényjavaslatot, illetve új változatot nyújtott be, amely már nem tartalmazza az alapokra történő utalást. Az új változatból nem derül ki, hogy bizony, vidékfejlesztés címén nem értünk mást, mint hogy a Kisgazdapárt osztogatja a területfejlesztési pénzeket; a gazdasági csúcsminisztérium alatt pedig nem értünk mást, mint hogy a Fidesz a többi alapot egy helyre koncentrálva kívánja vállalkozásmenedzselés vagy vállalkozásfejlesztés címén generálni a munkahelyteremtéstől kezdve az összes, végül is pénzosztással járó feladatot.

Ezt észlelve tettük meg azokat a módosító indítvá

nyainkat, amelyekről képviselőtársaink is szóltak. Nem azért, mert illik vagy nem illik, hanem mert alapvetően politikai ízlésünktől különbözik a mögöttes terület, és nem a jól látható és szerénynek tűnő kormányzati struktúra; és azért, mert úgy látjuk, hogy azok az alapok és pénzek, amelyek felosztásáról szó van, immár ellenőrizhetetlenné válnak egy koncentrált szervezeti formában. Összes módosító indítványunk - szellemi tartalmán túl - ez ellen is bizonyos tiltakozást kíván bemutatni, és ezt indokolták képviselőtársaim.

Mindezzel együtt sok sikert kívánunk az új kormánynak, de vigyázzanak arra, hogy a központosított pénzeszköz másra is alkalmas, mint fejlesztésre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Most megkérdezem az előterjes

ztő, Szájer József úr véleményét - akinek mint előterjesztőnek joga lenne hozzászólni Csurka István úr indítványához -, mivel 15 képviselő írásban nem jelentette be, hogy a vitát lezárjuk, van-e ilyen javaslat.

 

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rubovszky képviselőtársam idézte, hogy amikor legutóbb egy ilyen vita zajlott az Országgyűlésben, akkor ez negyven percig tartott. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a jövendő kormánypártok részéről - hiszen itt már mindenki múlt időben beszél erről a kérdésről - semmiféle okunk nincs arra, hogy megakadályozzuk az ellenzéki pártokat abban, hogy saját véleményüket ezzel a javaslattal kapcsolatban kifejtsék. Nyilván a politikai etikett szabályai közé tartozik, hogy ebben milyen terjedelemig mennek el, illetőleg milyen mélységig, de ebben megakadályozni őket nem kívánjuk. A vita lezárásához tehát a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről - legalábbis egyoldalú lezárásához, mielőtt a felszólalók elfogynának - nem kívánunk hozzájárulni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 

ELNÖK: Akkor most további felszólalók következnek.

Megadom a szót Szabó Zoltán úrnak, MSZP.

 

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Meg kell mondanom, elég nehéz egy vitában reagálni úgy, hogyha három felszólalóval később kap az ember lehetőséget reakcióra. Én Sasvári képviselő úr kétperces felszólalására kívántam reagálni, és fegyelmezetten meg is nyomtam a gombot. Úgy tudom, a jegyzők azért ülnek a pulpituson, hogy erre felhívják az elnök úr figyelmét.

Sasvári képviselő úrnak mindössze annyit kívánnék mondani, hogy a magam részéről teljes mértékben egyeté

rtek azzal, amit mondott, miszerint a polgári jövő a polgári múltból, a polgári hagyományokból és a polgári tradícióból építkezik, és ehhez hasonlóképpen a kultúra területén is nélkülözhetetlen a kulturális múlt, a kulturális örökség fenntartása, a kulturális örökség ápolása és az arról való gondoskodás.

Egyetlen kérdése

m volna. A polgári jövő kormányában ki fog foglalkozni a kultúra jövőjével?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Annyi megjegyzést kénytelen vagyok tenni, hogy az eddigi szokások szerint, ha kétpercesre jelentkezett egy képviselő, akkor a kezét is feltette. A jegyzőket nem lehet ezért hibáztatni, hiszen ők nem tudták, hogy ön kétpercesre jelentkezett.

Most egy kormánypárti képviselő, Körömi Attila ké

pviselő úr következik, a Fideszből. (Jelzés érkezik, hogy a képviselő nincs a teremben.) Nincs a teremben, pedig a neve szerepel a monitoron. Akkor Csabai Lászlóné következik, az MSZP-ből. (Ő sincs a teremben.) Téves, pedig a neve szintén szerepelt a monitoron.

Megkérdezem, van-e még valaki, aki fel kíván szólalni ebben a témában. (Senki sem jelentkezik.) Senki nem jelentkezett.

Megkérdezem dr. Szájer József képviselő urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzo

ttakra. (Dr. Szájer József: Igen.) Igen, kíván. Tessék!

 

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Pontosabban nyilatkozni szeretnék elnök úr kérdésére. Miután azok a vitapartnereim, akik korábban az indítványt vitatták, jelenleg nem tartózkodnak a teremben - sem Kovács úr, sem Kuncze úr -, ezért azt szeretném kérni, hogy az előterjesztőnek nyitva álló időben, majd a szavazás előtt legyen lehetőségem kifejteni álláspontunkat az itt elhangzott érvekre.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt O

rszággyűlés! Tájékoztatom az Országgyűlés tagjait, hogy az előterjesztő a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot új változatban T/19. számon terjesztette elő. A korábbi változathoz több képviselő nyújtott be módosító javaslatot. Felkérem az indítványokat benyújtó képviselőket, hogy amennyiben javaslataikat fenn kívánják tartani, azokat az új változathoz még a mai napon terjesszék elő.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát ezennel lez

árom.

A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel most a részletes vitára bocsátásról határozunk. Indítvány

ozom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az előterjesztést bocsássa részletes vitára. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - 156 igen, 1 nem, 7 tartózkodás.) Az ülés nem határozatképes.

Kísérletet teszek még egyszer arra, hogy megvan-e a határozatképesség. Felkére

m a teremőröket, hogy a folyosón lévő képviselőtársakat hívják be, hiszen nem volt határozatképes az előbbi szavazás! Pár percet várunk, addig ne hagyja el senki sem az üléstermet. Megkérem a frakcióvezető urakat is, hogy ha módjuk van rá, próbálják a határozatképességet biztosítani. (Rövid szünet.) Megkérem képviselőtársaimat, hogy ismételten szavazzanak.

Indítványozom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az előterjesztést bocsássa részletes vitára. Kérem, szavazz

anak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az

Országgyűlés 187 igen szavazattal, 1 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést részletes vitára bocsátotta.

A részletes vitára és a határozathozatalra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítását kezdeményező, új változatban benyújtott T/18. számú törvényjavaslat általános vitája és lehetőség szerinti határozathozatala. Az előterjesztést Mátrai Márta és Frajna Imre képviselők terjesztették elő a Fidesz részéről. Megkérdezem, hogy melyikük kíván szólni. (Dr. Frajna Imre jelzi hozzászólási szándékát.)

Frajna Imre képviselő úrnak megadom a szót.

 




Felszólalások:   26   26-72  Előző      Ülésnap adatai