Felszólalás adatai
| 159. ülésnap (2000.09.26.), 322-332. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Tárgysorozatba vétel |
| Felszólalás ideje | 19:19
|
Felszólalások: 322 322-332 332-348 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el helyüket, folytatjuk munkánkat! (Vancsik Zoltán: Szóljon kint a csengő!) Szól. (Folyamatos zaj.)
Tisztelt Országgyűlés! Előző ülésünkön több előterjesztés általános vitáját lezártuk. Most a részletes vitára bocsátások következnek.
Indítványozom az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/2977. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés határozatképtelen. Kérem, foglalják el helyüket, megismételjük a szavazást!
Kérném, azt is jelezzék, hogy van-e valaki, akinek nem működött a gépe. (Mádai Péter jelentkezik.) Mádai Péter gépét kérném bekapcsolni. Más jelentkezőt nem látok.
Tisztelt Országgyűlés! Megismételjük a szavazást. Kérem, aki a részletes vitára bocsátással egyetért, szavazzon, illetve aki nem, aki is szavazzon. Kérem az Országgyűlést, hogy szavazzon a részletes vitára bocsátásról. Kérném a gépet bekapcsolni. Most kérem a szavazást. (Szavazás.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 82 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta a javaslatot.
Indítványozom a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2932. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 224 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a javaslatot részletes vitára bocsátotta.
Indítványozom az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló T/2917. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 262 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a javaslatot részletes vitára bocsátotta.
Tegnapi ülésnapunkon lezártuk a kötelező gazdasági kamarai tagság megszűnésével összefüggő cégeljárásról szóló T/2929. számú törvényjavaslat általános vitáját.
Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, így részletes vitára is sor kerül.
Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi jelentkezők jelentek meg. (Harrach Péter: Nem működik...) A miniszter úr azt kívánja jelezni, hogy nem működik a gépe? (Harrach Péter: Igen.) Kérem a miniszter úr gépének bekapcsolását.
Tehát megismétlem: az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, így részletes vitára is sor kerül.
Indítványozom tehát a T/2929. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 20 nem ellenében a javaslatot részletes vitára bocsátotta.
Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte Kovács László és Szekeres Imre képviselők által T/2968. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről. Az indítvány tárgysorozatba-vételét a költségvetési bizottság utasította el. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján a tárgysorozatba-vételről az Országgyűlés az előterjesztő legfeljebb 5 perces felszólalása után határoz. A tárgysorozatba-vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint a független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kettő perc időtartamban válaszolhat. Megkérdezem az előterjesztőket, ki kíván szólni. Megadom a szót Szekeres Imre képviselő úrnak.
DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az ez évi gazdasági folyamatok lényegesen eltérnek attól, amit az Orbán Viktor és Torgyán József által vezetett kormány erre az évre tervezett, és ami a költségvetésben szerepel. Egyrészt: a gazdasági növekedés nagyobb a tervezetnél. Ez jó, mert több munkahely és jövedelem keletkezik, valamint nőhet a fogyasztás. Ugyanakkor a tervezettnél több adóbevétel is keletkezik. Másrészt: az infláció magasabb annál, mint amit terveztek, amivel a kormány számolt, és ez rossz. Mert ugyan a költségvetésben többletbevételek keletkeznek, de a támogatások is kevesebbet érnek. A mi számításaink szerint ebben az évben a költségvetés adóbevételi többlete körülbelül 150 milliárd forint lesz.
(17.40)
Ezért kezdeményeztük júniusban, hogy a többlet felhasználásáról az Országgyűlés döntsön, és ne a kormány. Ezért javasoltuk az ez évi költségvetési törvény módosítását.
Először is kezdeményeztük, hogy 10 milliárd forinttal növeljék meg a gyógyszerkasszát, a gyógyszerek támogatását annak érdekében, hogy ne dráguljanak a gyógyszerek.
Másodszor: a magasabb infláció ellensúlyozása érdekében 40 milliárd forintra van szükség a közalkalmazottak és köztisztviselők - tanárok, orvosok, nővérek, hivatali dolgozók - bérének emelésére.
Harmadszor: azért, hogy a nyugdíjemelés elérje a törvényben rögzített mértéket, visszamenőleges, egész évre szóló nyugdíjemelést javasoltunk, ennek fedezete 35 milliárd forint.
Eddig javaslataink megegyeznek azokkal a kötelezettségvállalásokkal, amelyeket a kormány az év elején tett mind célját, mind számszerűségét tekintve.
Negyedszer, és ebben javaslatunk már eltér a kormány álláspontjától: azért, hogy az önkormányzatok, az iskolák, a kórházak és az állami intézmények megkapják az idei évre eredetileg tervezett támogatásokat, mi azt javasoljuk, hogy a többlettből a kormány javaslatával szemben a parlament adja vissza azt a 38 milliárd forintot, amelyet tavasszal elvont.
Ötödször: javasoljuk, hogy a parlament már ebben az évben biztosítson 20 milliárd forintot az informatikai fejlesztésekre, a számítógépes ismeretek terjesztésére, mert ez a modernizáció és az oktatási esélyegyenlőség megteremtésének a feltétele.
Javaslatunk azért a költségvetési törvény módosításáról szól, mert ez a korrekt, tisztességes és követhető eljárás, ez ellenőrizhető és számon kérhető, és ez a leggyorsabb is, ennek révén kaphatják meg legkorábban a nyugdíjasok, a közalkalmazottak, az intézmények azt a pénzt, ami eredetileg is a rendelkezésükre kellett volna hogy álljon.
Éppen ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a költségvetési törvény módosítását vegye tárgysorozatba, és a lehető leghamarabb döntsön, hogy, mondjuk, a nyugdíjemelést ne januárban, hanem már októberben kézhez kapják az emberek, és a többi intézmény is rendelkezzen még ebben az évben a szükséges és lehetséges pénzügyi fedezettel munkájához.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra elsőként megadom a szót Mádi László úrnak, aki írásban előre jelezte felszólalási szándékát. Két perc áll rendelkezésére.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány folyamatosan figyelemmel kísérte a gazdasági fejleményeket, és megfelelő intézkedéseket is hozott a változások fényében. Örömmel számolhatunk be arról, hogy a gazdasági növekedés meghaladja a korábban tervezettet. Az nem teljesen jó hír, hogy az infláció sajnos magasabb, mint amit korábban reméltünk, ebből többletbevételek keletkeztek. Ezzel kapcsolatosan - mint ahogy már korábban is jeleztük - a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány is elkötelezett a tekintetben, hogy a nyugdíjak emelésére fordítsunk jelentős összegeket, ami azt jelenti, hogy januárra visszamenőleg lényegében kamatostul megkapják a nyugdíjasok azt az összeget, amelyet a Fidesz ígért nekik. Ez mintegy 3 százalékos nyugdíjemelésre ad lehetőséget ebben az évben.
Örömmel jelenthetem azt is, hogy éppen ebben a pillanatban írtuk alá Bánk Attila kisgazda és Font Sándor MDF-es képviselőtársaimmal azt az indítványt, amely a jövő évben a korábbi 7,3 százalékos garantált nyugdíjemelés helyett 10,3 százalékos nyugdíjemelést jelent. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Éljen!)
Ezen túlmenően a kormány indokoltnak látja az elmaradott térségek infrastrukturális feltételeinek javítását, elsősorban az autópálya-építések folytatódását és ennek pénzügyi biztosítását (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely szintén a kormány javaslatában benne van, és nem egyezik a Szocialista Párt kezdeményezésével.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
ELNÖK: Megkérdezem, ki kíván még felszólalni. Megadom a szót Veres János úrnak, az MSZP képviselőjének.
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szocialista Párt természetesen támogatja a benyújtott képviselői önálló indítványt, és ennek az indítványnak a tartalmáról kívánnék inkább szólni, nem pedig arról, amiről a Fidesz képviselője az imént szólt, hiszen nem arról beszélt, ami a Ház előtt van indítványként, hanem arról beszélt, hogy a kormány miért jó szerinte.
Szóval, ez az indítvány arról szól, hogy a magyar parlamentben az érvényes szabályok szerint történjen meg a költségvetési többletbevételek felhasználása, nem pedig úgy, ahogy most a parlament elé beterjesztésre került az elmúlt időszakban, nevezetesen az 1999. évi zárszámadás keretén belül, és nem betartva valamennyi szabályt. Természetesen ez az indítvány más hangsúlyokat is meghatároz a többletbevételek felhasználása tekintetében, olyan hangsúlyokat, amelyek tekintetében eltérünk a jelenlegi kormánypártok elképzeléseitől, fő gondolataiktól. Ugyanakkor természetesen van néhány terület, amelyben a két indítvány megegyezik.
Úgy látjuk, hogy miután az alapindítvány júniusban született, a kormány figyelembe vette a szocialista képviselők által benyújtott módosítási javaslatokat, ilyen módon mind az egészségügyi többletfelhasználás, mind a gyógyszerkassza kiegészítésére szánt 10 milliárd forint megjelenik a kormány indítványában is.
(17.50)
Nagyon örülünk annak, ha más módon is, de a kormány tesz arra lépéseket, kezdeményezéseket, hogy a nemzeti informatikai program is elindításra kerüljön Magyarországon, amelyet ez az indítvány tartalmazott. Fontosnak tartanánk ugyanakkor azt is, hogy amire a kormány nem tesz kezdeményezést - ezen indítvány elfogadásával, tárgyalásával -, sor kerülhessen, nevezetesen az agrárvállalkozások hitelreorganizációs programjának eredeti feltételek szerinti folytatása ebben az évben lehetséges legyen, hiszen ma erre a források rendelkezésre állnak. A frakció nevében javasoljuk az indítvány tárgysorozatba-vételét.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Bauer Tamás úrnak, az SZDSZ képviselőjének.
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Közbekiáltás: Ülj le!) A javaslat, amit a Szocialista Párt részéről előterjesztettek két részből áll. Az egyik rész konkrét elképzelések arról, hogy hogyan kellene felhasználni azokat a többletforrásokat, amelyek a költségvetés teljesítése során előálltak. Ebben a kérdésben nyilván az Országgyűlés hat pártjának hatféle véleménye van, és a képviselők véleménye is különböző lehet.
Ennek a javaslatnak azonban van egy másik része is. Nevezetesen az, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a költségvetés készítésekor feltételezettől lényegesen eltérően alakulnak, hogy ha több a rendelkezésre álló jövedelem, ha magasabb az infláció, akkor arról a kérdésről, hogy hogyan használjuk föl ezeket a többletforrásokat, az Országgyűlésnek kell határoznia, és ezt megelőzően az Országgyűlésnek kell vitatkoznia. Egy ilyen döntést nem lehet a zárszámadási törvényben elrejteni, és különösen nem lehet országgyűlési felhatalmazás nélküli kormánydöntésekkel meghozni.
Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy nyilván valamennyi pártnak eltér a véleménye arról, hogy azok-e a helyes prioritások, amelyeket a szocialisták javasolnak. A mi véleményünk is sok ponton eltér attól. (Nagy zaj.) Abban a kérdésben - gondolom - a magyar demokrácia mellett elkötelezett pártoknak nem lehet eltérő a véleménye, hogy ilyen helyzetben a költségvetés módosítása az Országgyűlés feladata, és egy ilyen döntést országgyűlési kormány-előterjesztés alapján, országgyűlési vitát követően kell meghozni. Azt gondolom tehát, hogy a javaslat napirendre vételét egyetlen, a demokrácia mellett elkötelezett párt sem utasíthatja el.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót Szekeres Imre képviselő úrnak.
DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jellemző módon a magyar gazdaság eddigi története azt váltotta ki a törvényalkotókból, hogy pontos szabályokat készítettek arra, mi van, ha baj van. Az államháztartási törvény ugyanis csak arról az esetről beszél, ha pótköltségvetést kell csinálni, vagyis azt az eljárást írja le, hogy mi van akkor, ha kevesebb a bevétel, és nagyobb a hiány a tervezettnél. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) A '90-es évek elején tényleg nem jutott senkinek eszébe az, hogy mi van akkor, ha a dolog fordítva játszódik le, több a bevétel, kevesebb a hiány, hogyan járjon el akkor a magyar parlament. Most pedig, most pedig szerencsére arról van szó, hogy ilyen helyzetbe került az ország, és ilyen helyzetbe került a parlament, hogy példát mutasson arról, ilyen esetekben hogyan kell eljárnia. Azt gondolom, hogy az egyedül tisztességes és korrekt eljárás az, ha hasonló módon magát a költségvetési törvényt veszi elő, és azon végzi el a szükséges módosításokat. Amiben egyébként a kormánypárti többségnek megvan a lehetősége, hogy saját szándékát és akaratát átvezesse. Nagyon sajnálnám, ha ezzel a lehetőséggel önök nem élnének.
Végül arról, amit Mádi alelnök úr, képviselőtársam mondott - sajnálom, hogy nincs a teremben -: ő nagyon nagy eredményként mondta el, hogy jövőre esetleg 10 százalék körüli lesz a nyugdíjemelés. Kedves Barátaim! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy pici, egy pici számolást végezzünk el. Ha önök tisztességes költségvetési törvényt nyújtanak be, akkor 8 százalék inflációról beszélnek, márpedig akkor a törvény szerint a nyugdíjemelés 10 százalék. Pont annyi, amennyire önök most kegyesen méltóztatnak esetleg felemelni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e Kovács László és Szekeres Imre képviselők által T/2968. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.)
Az Országgyűlés 129 igen, 186 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította.
Tisztelt Országgyűlés! Az MDF képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte a Medgyasszay László képviselő által T/2937. számon benyújtott, a nemzeti földalap feladatairól és jogállásáról, a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről. Az indítvány tárgysorozatba-vételét a mezőgazdasági bizottság szeptember 20-i ülésén utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Medgyasszay László urat, kíván-e felszólalni. Megadom a szót 5 perces időkeretben.
Felszólalások: 322 322-332 332-348 Ülésnap adatai