Felszólalás adatai

ERKEL TIBOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A tárgyalt törvénymódosítás általános indoklása szerint a módosításra a törvény megalkotása óta eltelt nyolc év gyakorlata, az új egészségügyi törvény népegészségügyet érintő része, jogharmonizációs követelmények és hazánk NATO-hoz való csatlakozása miatt van szükség. Véleményünk szerint mindezeken túl törvénymódosításra elsősorban koncepcionális okból, egy adott szakterület javítása, a gyakorlatban észlelt hibák korrekciója érdekében van szükség. Ilyen értelemben a jelen törvénymódosítás sem tölti be a feladatát, és elmulasztja a lehetőséget, amelyet az 1991. évi állami népegészségügyi törvény módosító indítványának tárgyalása kínál.

A módosító javaslattal kapcsolatos észrevételeink a paragrafusok sorrendjében a következők. A javaslat 1. § 1. pontja tartalmi változást nem jelent, csupán részletezi az ÁNTSZ igazgatási és koordinációs feladatköreit. A MIÉP a módosítást nem kifogásolja. A módosító javaslat 1. § 3. pontja szerint a szolgálat központi hivatal. Ezt már többen észrevételezték. Amennyiben nyilvánvalóan a szolgálat nem veszti el országos államigazgatási hatáskörét, ez a szövegmódosítás felesleges, az 1991. évi Ántv. definíciója pontosabb, amint azt Mánya Kristóf doktor úr már jelezte. Idézem az ismétlés érdekében: "A szolgálat az állami költségvetésből működtetett országos hatáskörű államigazgatási szerv."

A 2. § 1/a. pontjának módosításával a MIÉP egyetért, viszont a módosító javaslat 3. §-a megkísérli rövidebben összefoglalni a szolgálat népegészségügyi feladatait, összességében elmarad az Ántv. szakszerűségétől, amely a közegészségügyi, járványügyi tevékenység elemeit precízebben tartalmazza.

A módosítás 3. § a) pontjából kimarad, hogy a szolgálat köteles figyelemmel kísérni a lakosság egészségügyi állapotának alakulását, csak a lakosság egészségügyi állapotát veszélyeztető tényezők állapotának vizsgálatát, ellenőrzését, nyilvánosságra hozatalát írja elő. Az egyik az ok, a másik a következmény. A szolgálat elengedhetetlen feladata a lakosság egészségügyi állapotának ismerete, az egészségügyi állapot alakulásának, változásának figyelemmel kísérése. Ennek a feladatnak a kihagyásával a MIÉP nem ért egyet.

A 3. § ad) alpontjában az új elem az egészségügyi állapottal összefüggő adatok térítésmentes igénybevétele. A módosítást a MIÉP támogatja.

A 3. § b) pont a fertőző és nem fertőző betegségek, valamint a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési és nyilvántartási rendszerének kialakítását és működtetését írja elő az 1991. évi Ántv.-vel azonos megfogalmazásban, de az adatok epidemiológiai feldolgozásának kötelezettsége nélkül. Véleményünk szerint a korábbi megfogalmazás is elégtelen, és a módosító javaslat sem törekszik a korrekcióra.

Aki a magyar egészségügyben dolgozik, tudja, hogy a 3. § b) pontjának megvalósításával óriási bajok vannak, mert a törvény megfogalmazása hiányos és pongyola: kialakítja és működteti. A törvényben nincsen megfogalmazva egyértelműen a feladat, a törvényben nincsen szó bejelentési kötelezettségről, nincsen szó a bejelentési kötelezettség ellenőrzéséről és mulasztás esetén annak szankcionálásáról. Aki ezt a törvénymódosítást benyújtotta, és érdemi módosítás helyett még a szükséges epidemiológiai feldolgozástól is eltekint, eleve lemond a megbízható általános morbiditási adatgyűjtésről és az adatok feldolgozásáról. Köztudott, hogy a fertőző betegségek bejelentése talán a hagyományoknak köszönhetően még mindig viszonylag megbízhatónak mondható. A nem fertőző betegségek adatgyűjtése azonban teljességgel megoldatlan. Nem tudjuk, hogy az országban hány cukorbeteg, hány hipertóniás, hány rheumatoid arthritises vagy Bechterew-kóros beteg van, hogy csak néhányat említsünk a gyakori krónikus megbetegedések közül. Pedig a szakmák közötti pénzelosztáshoz éppen az általános morbiditási adatokra volna a legnagyobb szükség.

A megbízható adatok hiányához hozzájárul az utóbbi évek sajnálatos gyakorlata, amely az egészségügyi dokumentáció anyagi érdekeltséggel összefüggő meghonosítását jelenti. A kórházakban, ambulanciákban a betegnek az lesz a diagnózisa, amely magasabb pontszámot jelent, ami többet hoz a konyhára. A hbcs katasztrofális hibáiról most ne beszéljünk. Csak egy példa: hiába van valakinek rheumatoid arthritise, de ha az osteoporosis jobban fizet, akkor a beteg osteoporosissal lesz kiírva, és melyik rheumatoid arthritises betegnek nincs osteoporosisa, mert az OEP eszerint fizet, és mert mindezt senki nem ellenőrzi.

Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy a törvénymódosításban a leghalványabb szándék sem figyelhető meg arra, hogy a betegségek bejelentését és nyilvántartási rendszerét megbízhatóvá, ellenőrizhetővé és számonkérhetővé tegye. Azon lehetne vitatkozni, hogy kinek a feladata legyen a magyar egészségügyben a betegségek bejelentési és nyilvántartási rendszerének az irányítása és működtetése. Ha ez a szerv az ÁNTSZ, akkor a részére kell a feladatot úgy előírni és törvényben megfogalmazni, hogy azt maradéktalanul végre is tudja hajtani; ha ez a feladat másra tartozik, akkor annak a számára.

A 3. § c) pontja részletesebb, de tartalmi változást nem jelent. A d) pont az Ántv. f) pontjának felel meg. Ezekkel összefüggésben nem értünk egyet az 1991. évi Ántv. d) és e) pontjának a kihagyásával, mely szerint a szolgálat - idézem a d) pontot - "ellenőrzi a környezet a) pontban meghatározott tényezőinek, valamint a lakosság egészségügyi állapotának folyamatos vizsgálatával a közegészségügyi követelmények betartását, érvényesülését, illetve hatékonyságát".

(17.30)

A e) pontban: "Intézkedik a közegészségügyi követelmények érvényesülése érdekében. Ha intézkedésére más hatóság jogosult, kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, és ellenőrzi azok hatékonyságát."

A módosító indítvány 3. § a) pontjában szerepelő "ellenőrzi" szó csupán a lakosság egészségügyi állapotát veszélyeztető tényezők állapotára vonatkozik, nem a közegészségügyi követelmények betartására, érvényesülésére és hatékonyságára. Intézkedésről pedig a módosító indítvány végképp nem tesz említést.

A szolgálat hatósági jogkörét tárgyaló 10. §-ban nem szerepel más hatóság közegészségügyi intézkedésének kezdeményezésére és ellenőrzésére vonatkozó feladat. Mindezekre való tekintettel a 3. § módosítását - az egészségügyi állapottal összefüggő adatok térítésmentes igénybevételét kivéve - ebben a formában a MIÉP nem támogatja.

A módosító javaslat 4. § 1. pontja a környezet- és település-egészségügyi feladatokat tartalmazza, tartalmilag a hatályos törvénnyel megegyezően. Meglepő azonban, hogy a módosítás az ivóvíz higiénés határértékeinek a kimunkálását a felszíni vizek, medencés fürdők után a harmadik helyre utalja. Az ivóvíz megkülönböztetett fontosságú, s nem követi, hanem megelőzi az üdülés, a fürdés és a vízi sport céljait szolgáló vizek fontosságát és közegészségügyi jelentőségét.

A módosító javaslat nem tartalmazza az 1991. évi Ántv. 4. § f) pontjában szereplő ásványi és növényi porszennyezettség higiénés határértékeinek kimunkálását és érvényesítését. Már nem időszerű, vagy csak kifelejtették? Mert a részletes indoklás sem tér ki a törlés okaira.

Egyébként a 4. § 2-8. pontjaiban a szolgálat sugár-egészségügyi, veszélyes anyagokkal kapcsolatos munkaegészségügyi, valamint élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladataira, továbbá járványügyi tevékenységére vonatkozó módosításokkal a MIÉP egyetért.

Az 1991. évi Ántv. 5. § 1. pontja a módosító javaslat szerint tartalmilag nem változik, csak a megfogalmazás zavaró és magyartalan. Úgy véljük, semmi nem indokolja, hogy az egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési feladatokat az egészségfejlesztési tevékenység kissé erőltetett terminológiájává gyúrjuk össze.

A módosító javaslat 6. § b) pontja jelentős módosítást tartalmaz. Az Ántv. 6. § b) pontjában az áll, hogy a szolgálat az egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését. A módosító indítvány kiegészül a következővel: "és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett." Az egészségügyi szolgáltatók körébe tartoznak a klinikák, az országos intézetek, a kórházak, a szakrendelők, a magánpraxisok és minden egyéb, egészségügyi magántevékenységet folytató vállalkozás is. Kérdés: a módosító indítvány mindezek szakmai felügyeletét - hangsúlyozom, szakmai felügyeletét - valóban a szolgálat hatáskörébe kívánja utalni? Amennyiben viszont csak az egészségügyi vállalkozások keretében létesített intézmények és patikák szakmai felügyelete tartozik a szolgálat hatáskörébe, összhangban az 1991. évi Ántv. rendelkezéseivel, akkor a megfogalmazás pontosítása elengedhetetlen.

A 3. § e) pontjának módosítása az egészségügyi szolgáltató fogalomkörének megfelelő szűkítése nélkül félreérthető. Amennyiben a szakmai felügyelet közegészségügyi és járványügyi felügyeletet jelent és nem általános szakmai felügyeletet, akkor a módosító javaslatnak ezt kellene tartalmaznia.

A 3. § f) pontjának a módosítását támogatjuk.

A 6. § g) pontjának a módosítása a terhességmegszakítás iránti kérelem első- és másodfokú elbírálóinak a megbízását kivonja az ÁNTSZ feladatköréből. A módosítással a MIÉP egyetért, és várja a mielőbbi új abortusztörvény megszületését.

A 6. § g) pontja az Egészségügyi Minisztérium helyett a szolgálathoz integrálja a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdő-intézményekkel és a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos feladatokat. A MIÉP a módosítást nem kifogásolja, és reméli, hogy a Lukács fürdőbe csapvíz helyett mielőbb a Lukács forrásvize érkezik majd újra.

Összefoglalóan: az eddigiekben nem említett módosításokkal, továbbá a javaslat 10. §-a alatt összefoglalt szövegmódosításokkal a MIÉP egyetért, de a módosító javaslat pontosítását és átdolgozását javasolja. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a MIÉP és a kormányzó pártok padsoraiból.)