Felszólalás adatai

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik, talán nem igazán fontos, de a jogalkotási törvénynek megfelelő javaslatunk, hogy ugyanazzal a törvénycímmel nem lehet új törvényt beterjeszteni az Országgyűlés elé, különösen, amikor lépcsőzetes hatályba léptetésre kerül sor, ezért is szól a címváltoztató törvény az általam benyújtott javaslat szerint.

Néhány pontosító javaslatot fogalmaztam meg az 525., az 527. benyújtott ajánlási pontokban, illetve az 531. pontban értelmező rendelkezésekről szólok, amelyek, úgy vélem, hogy pontosabbá teszik az önkormányzatiság fogalma mellett azokat a kritériumokat, amelyek mentén az önkormányzati rendszert precízebben, pontosabban lehet értelmezni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslaton végigvezetem azt a módosító javaslatot, amely szerintem nem jól került be a törvénybe. Ez úgy tűnik, mint hogyha csak egy apró kis módosító javaslat lenne, de jó néhány helyen "fővárosi és megyei kormányhivatal" szerepel. Az "és", tudjuk a jogi szakmában, az konjunktív feltétel, a kettő együtt nem lehet, hiszen más a területi hatálya, ezért én ezt a konjunktív feltételt vagylagos feltételre javítottam, ami technikainak tűnik, de szerintem érdemi módosító javaslat.

Az 540. ajánlási pontban az önkormányzati képviselő lemondásával kapcsolatosan teszek javaslatot, amely szerint... (Keresgélve a papírok közt.) Bocsánat, ugrok egyet, mert most éppen a sok papírban nem találom.

A "polgármesteri hivatal" elnevezést én a magam részéről a javaslatba visszahoznám, noha jobban kifejezi a törvényi előterjesztés a rendszerbéli sajátosságokat. Én végigküzdöttem polgármesterként az elmúlt húsz évet, ahol nagy nehezen leszoktunk a tanács elnevezésről. Rövid is volt, egyszerű is volt az embereknek, sokat nem foglalkoztak vele, ma a köztudatba beépült a polgármesteri hivatal. Még azt is szeretném hozzátenni, hogy a polgármester jogállása erősödik az új, beterjesztett törvényjavaslatban. Talán ez megmarad, és az a sokak által humoros, YouTube-on található Polgár Jenő hivatalos történet, ahol a tanács, Polgár Jenő ügyintéző és a polgármesteri hivatal összekeveredik egy személy által, és hogyha az embernek rossz kedve van, akkor nyugodtan kattintson rá, de azt gondolom, hogy maradjunk a polgármesteri hivatalnál. Csakúgy, mint a megyei önkormányzat elnevezésnél, vagy megyei közgyűlésnél, ez is bent maradt a köztudatban. Én most az anyagi részeket nem akarom itt ecsetelni, hiszen ez mind bélyegző, címer és a többi, és a többi váltással járna, ráadásul az intézményrendszeren is át kellene vezetni.

A jegyző hatáskörét sokan emlegették itt a parlamentben, hogy rendkívül sok hatáskör van a jegyzőnél. Nyilván, a járási kormányhivatalok felállításával ez jelentős mértékben csökken, de én nem vonnám el azt a lehetőséget a jegyzőtől, hogy törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet is államigazgatási feladatot adhat a jegyzőnek. Csakúgy, mint állami feladatokat régen az önkormányzati törvény adhatott az önkormányzatoknak, ezeket a feladatokat a törvény is biztosítja az új rendszer szerint is, viszont régen nem kellett hozzá biztosítani az anyagi forrásokat. Az én módosító javaslatom állami feladatellátás esetén ehhez a szükséges forrásokat biztosítaná, és ezzel válaszolnék is egyébként az Ipkovich képviselő úr által felvetettekre. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

Köszönöm szépen, hogy Gőgös képviselő úr próbál segíteni itt a bekiabálásával, de talán meg tudom oldani a felszólalás nehéz feladatát, és ön mint egy polihisztor itt a parlamentben, a mezőgazdaságtól az önkormányzatig mindenhez ért, nyugodtan nyomjon gombot, mint ahogy az előbb itt javasolta valamelyik képviselőtársunknak; de be is szeretném fejezni a személyeskedést, és a szakmai témához szeretnék visszatérni.

A következő módosító javaslat arról szól, hogy a zárt ülésen történő részvétel esetén a benyújtott törvényjavaslat az aljegyzőt kizárná a résztvevők köréből. Én úgy gondolom, hogy a gyakorlatból, főleg a nagy önkormányzatoknál a jegyzők között is van feladatmegosztás, és adott esetben az aljegyzőhöz is tartozhat olyan feladat, ami nem nélkülözheti az ő részvételét a zárt ülésen.

Én a polgármester vonatkozásában egy helyen az erősítését javasolom, én visszahoznám a régi rendszert. Nyilván ez egy szemléletbeli kérdés, hogy szavazategyenlőség esetén a polgármester döntse el, avagy ne döntse el a határozatot. Én azt mondom, hogy szavazategyenlőség esetén ne a polgármester szavazata döntsön. Ez adott esetben egy újabb kiérlelt döntéshozatalt hoz be a rendszerbe, ahol nagyon szoros a döntési, szavazati arány. A régi rendszer talán, az én meglátásom szerint a gyakorlatban jól működött, ez valóban a polgármestert erősíti, ezért aztán én a régi rendszert e tekintetben jobbnak tartom.

A név szerinti szavazás módjára is jó néhány javaslat érkezett. Én ezt az szmsz-ben szabályoznám, hogy ez miként történjen, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Ez egy kerettörvény, én ilyen részletszabályokba nem gondolnám, hogy bele kellene mennie ennek a törvénynek a meghozatalakor.

A költségvetés-, zárszámadás- és helyiadó-ügyben minősített többség került előírásra. Ez sok esetben rendkívül nehézzé tenné a döntéshozatalt. Én azt gondolom, a jelenlegi gyakorlat, az egyszerű többség elfogadása esetén a mindenkori kormányzó többség felelőssége a mindenkori költségvetés, a zárszámadás és a helyi adórendszer kialakítása. A törvényalkotó vélhetően a minősített többség esetén egy szélesebb konszenzus megteremtésére tesz javaslatot, én pedig úgy gondolom, hogy ez sok esetben ma már, főleg a nagy településeken, ahol pártok vannak jelen a költségvetés tárgyalásánál, a testületekben vagy a zárszámadásnál, ez alapvetően politikai és nem helyi konszenzus alapján szokott eldőlni, ezért a minősített többség a működést gátolná.

Végezetül, de nem utolsósorban az imént hallottunk arról, hogy a Kistelepülések és Önkormányzatok Szövetsége milyen állásfoglalást tett a parlament tagjai felé a hivatal-lakosságszám összefüggései vonatkozásában. Én magam is tettem egy módosító javaslatot, az 1500 lélekszámú települések felett legyen hivatal, 2000 van a törvényjavaslatban, a két településszám között mindösszesen 271 önkormányzatról beszélünk, de a gyakorlat itt már kialakította a körjegyzőségek gyakorlatát. Ez nem 271-gyel több hivatalt jelent adott esetben, hanem ez akár 50-60 vagy 70.

(17.10)

Tehát olyan nagy kiadást nem jelent ezeknek a hivataloknak a fenntartása, és az ország mintegy fele részében kistelepülési önkormányzatokról van szó, ahol a jelenleg jól bevált körjegyzőségi gyakorlat szerint van lehetőség továbbvitelre, még ha ezt kötelezővé is tesszük. Komoly vitát váltott ki az illetékesség oldaláról, hogy átléphetik-e a körzethatárokat ezek az úgynevezett körjegyzőségek. A kormány nem támogatja ezt a részt, tekintettel arra, hogy az újonnan létrehozandó járási rendszerben az illetékességi szabályok miatt ez nehézzé teszi a rendszert. Ha az állami feladatok és az állami illetékesség a járási kormányhivatalokhoz kerül, akkor e tekintetben ez az illetékességi szabály nem igazán lesz jelentős ezekben az ügyekben, sőt mondhatnám azt is, hogy nem lesz jelen. Innentől kezdve én még azt is meg tudnám engedni, hogy adott esetben az úgynevezett körzet- vagy járáshatárokat ezek az 1500 lélekszám feletti hivatalok át is léphessék.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, az általam elmondottakat megfontolásra ajánlom mindenkinek, az előterjesztőnek is, és azt gondolom, hogy egy jó törvény készíthető az itt lévő módosító javaslatokból, illetve a kormányzati előterjesztésből, hogyha ennek a törvénynek a filozófiájában egyezségre tudunk jutni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)