Felszólalás adatai

DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági előadóként én egy tárgyszerű összefoglalót igyekszem adni a törvényjavaslat bizottsági megbeszéléséről, kerülve a patetikus hangvételt. Bizottságunk túlnyomó többsége, egy ellenszavazatot és egy tartózkodást leszámítva, zöldre állította a szemafort a törvényjavaslat előtt, nem kérdőjelezve meg a határon túl élő magyarokért viselt felelősség törvényi formába öntésének a szükségességét. A tartalmas és konstruktív vitában azonban megfogalmazódtak aggályok és fenntartások is, elsősorban a bizottság kompetenciájába tartozó szociális, társadalombiztosítási és egészségügyi ellátásokkal összefüggésben. Ezekből szeretnék kiemelni néhány kérdést.

A bizottság tagjai hiányoltak háttértanulmányokat és költségszámításokat, hatásvizsgálatokat, még annak ismeretében is, ahogy erről a miniszter úr az előbb beszélt, hogy lehetetlen azt megjósolni, hogy hányan kívánják az egyes juttatásokat, kedvezményeket majd igénybe venni. Ugyanakkor azonban a közhasznú szervezetek felállításának, a törvényben elképzelt intézményrendszer működtetésének a költségei jól becsülhetők, és, gondolom, a képviselők joggal várják el, hogy ennek a nagyságrendjéről fontos információkat kapjanak az előterjesztőtől.

Az is elhangzott, hogy a törvényjavaslatban vannak bizonytalansági és kockázati tényezők, a vázolt szakmapolitikai megoldások alkalmazhatóságát és fogadtatását tekintve. Így szóba került, hogy a tervezet ugyan szűkszavúan bánik a családtámogatási, az egészségügyi szolgáltatások témakörével, már létező vagy még meg sem született jogszabályokra utal, de a képviselők számára ma még ismeretlen építmények, így egy sajátos egészségügyi magánbiztosítási intézmény már kibontakozóban van, azonban ennek a létrehozását még bizonytalan időpontban, bizonytalan mértékű tőkejuttatással tervezi a kormány. Azt fogalmaztuk meg, hogy nem lenne szerencsés, ha ennek a magánbiztosítási elképzelésnek a szabályozása elkerülné az Országgyűlést.

(9.50)

Arról is vita bontakozott ki, hogy milyen a helyben maradást, illetőleg a szülőföld elhagyását ösztönző, vagy akár csak időlegesen ezt feltételező támogatások egymáshoz viszonyított aránya a tervezetben. A kormánypárti oldalon úgy érezték, hogy az összes kedvezmény jól szolgálja a helyben maradást, az ellenzék szerint az előterjesztő nem volt elég körültekintő ebben a tekintetben. Nem biztos, hogy minden megfogalmazás eléggé számolt a szomszédos országok egyes reakcióival.

Az is megfogalmazódott, hogy a javaslattal összefüggésben külön vizsgálandó a közép-kelet-európai országokkal jelenleg fennálló érvényes szociális biztonsági egyezmények tartalma, illetőleg ezeknek a különbsége. Csak érzékeltetésül szeretném jelezni a hosszú, ezzel kapcsolatos megbeszélésünkből, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan korszerűtlen tartalmú, megújításra váró egyezmények, amelyek be nem tartása ma Magyarország hátrányára komoly, több milliárdos elszámolási deficitet eredményez a nyugdíj-megállapítások területén, és kérdés az, hogy a törvény elfogadása majd hogyan befolyásolja az egyébiránt feltétlenül szükséges új egyezményről szóló államközi tárgyalásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket az aggályokat is figyelembe véve a bizottság többsége, tehát 19 fő igennel szavazott a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról, azt is figyelembe véve, hogy mind a kormánypárti képviselőtársaim, mind pedig az előterjesztő jelezte nyitottságát módosító indítványok fogadására.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)