Felszólalás adatai

KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A felsőoktatás első önálló törvényi szabályozása után született több tucat módosítás jól szemlélteti azt az utat, az elinduló fejlesztések és az átalakulások útját, amelyet a hazai felsőoktatás az elmúlt évtizedben megjárt. A 2005-ben meghozott törvény elfogadásával további pozitív változások előtt állt a magyar felsőoktatás. A felsőoktatásról szóló törvény megalkotásával a minőségi képzés, a nemzetközi szinten is versenyképes tudás, az intézmények autonómiája, a kutatás-fejlesztés támogatása, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, valamint a gazdasági kapcsolatok kiszélesítése volt a célunk.

E törvény lehetőséget adott a felsőoktatási intézmények egyesülésére. A Nyugat-magyarországi Egyetem szenátusa június 5-ei ülésén, valamint a Berzsenyi Dániel Főiskola szenátusa június 11-ei ülésén kezdeményezte a két intézmény egyesülését, egyben elfogadta az új intézmény szervezeti és működési szabályzatának tervezetét. A két intézmény kezdeményezése alapján az oktatási és kulturális miniszter - mint mindkét intézmény fenntartója - kérelmet nyújtott be az Oktatási Hivatalhoz, amely szeptemberben kiadta az új Nyugat-magyarországi Egyetem elnevezésű intézmény nyilvántartásba vételéről és működésének engedélyezéséről szóló határozatát. A Nyugat-magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel Főiskola esetében az intézmények átalakulására - igazodva a költségvetési évhez és a fenntartók kezdeményezéséhez - január 1-jén kerül sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soproni lévén engedjenek meg néhány gondolatot, hiszen egyetemünk történetében igen fontos esemény következik be az egyesüléssel. A felsőoktatás változó világában külső és belső igény és elvárás a versenyképesség megőrzése. Ennek érdekében számos esetben szükségszerűvé vált az intézmények ésszerűsítése, az intézményi átalakulás. Az oktatási intézmények vezetői, a terület szakemberei, amikor a törvényi lehetőség megnyílt számukra, felismerték, hogy az intézmények egyesülése természetes módon kölcsönös előnyökkel fog járni, így volt ez Sopronban és Szombathelyen is. Az új egyetem a hazai felsőoktatási piac jelentős szereplőjévé akar válni, ennek tudatában hozta meg a döntést a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola.

Az egyesülés következtében egy méreteiben és oktatási spektrumában igen jelentős, tíz karral bíró intézmény létrejöttének lehetősége csillant fel a Dunántúlon, a nyugat-magyarországi régióban.

(20.00)

A Soproni Egyetem tudatosan készült arra a feladatra, hogy a régió kiemelkedő tudásbázisa legyen. Egy olyan európai szintű egyetem kíván lenni, amely a jogelőd intézmények nemes hagyományaira alapozva korszerű, a XXI. század elvárásainak minden tekintetben megfelelő felsőoktatási intézmény. Ennek érdekében a kormány támogatásával az elmúlt években igen jelentős infrastrukturális fejlesztések indultak meg - ez közel 13 milliárd forintot jelent -, amelyek az egyetem működési feltételeit javítva képessé teszik a regionális feladatok ellátására. A soproni, a győri és a mosonmagyaróvári kollégiumok, valamint egyes karok székhelyei teljes rekonstrukció keretében megújultak, ezzel európai szintű, magas színvonalon működő campusokká váltak.

A két intézmény az egyesüléstől azt várta, hogy a hazai felsőoktatási piac egyik vonzó eleme legyen, amely csökkenti a hazai felsőoktatási struktúra aránytalanságait, és nagyon fontos szempontként a régió gazdaságával, szereplőivel eredményes és gyümölcsöző kapcsolatot építsen és tartson fenn. A két intézmény minden tekintetben regionális feladatok ellátására szövetkezett európai egyetemként. Campusai közvetlenül a határ mentén helyezkednek el, ezzel lehetőséget adva a határokon átnyúló, gazdasági kapcsolatokat is élénkítő tevékenységre. Szombathelyt földrajzi elhelyezkedése alkalmassá teszi arra, hogy a régió déli részében képviselje az egyetem valamennyi karának érdekeit, a régió északi felében a soproni, a győri és a mosonmagyaróvári karok teszik ugyanezt a szombathelyi karok támogatására.

A két felsőoktatási intézmény partnerkeresése egyenrangú tárgyalófélként az intézmények közös elvárásainak legmesszebb menő tiszteletben tartásával zajlott, és egy igen nehéz és felelősségteljes döntés született. Céljaikat közösen fogalmazták meg, amelyet e törvény elfogadása után január 1-jétől megvalósíthatnak. Az új egyetem tervei között szerepel, hogy a tíz egyetemi kar tudósbázisán közös, eddig nem indíthatott szakokat alapítanak, különös tekintettel a szombathelyi műszaki képzés megerősítésére. Közös, majd később az egyetemi központban önállóan is doktori iskolák alapításával létrehozzák a felsőoktatás legteljesebb, négyfokozatú lineáris rendszerét. Közös idegen nyelvi képzéseket indítanak nemzetközi kooperációval mind mesterszakon, mind pedig a PhD-programok területén. A tudományos minősítéssel rendelkező szakemberekre és a művelt tudományterületek széles spektrumára támaszkodva közös kutatási programokat indítanak és pályáznak meg. Szorgalmazzák az új intézményen belüli infrastruktúrák kölcsönös, jobb kihasználását és a humán erőforrás közös fejlesztését, a fiatal oktatók sikeres életpályamodelljének megvalósítását, a tudományos minősítések mielőbbi megszerzését. Az intézményi fejlesztési tervben kidolgozásra kerülnek a kölcsönös infrastrukturális elképzelések, amelyhez az egyetem által a nemzeti fejlesztési terv második szakaszában megpályázott források fedezetet jelentenek.

Tisztelt Ház! A törvény elfogadásával január 1-jétől egy új, igen nagy lehetőség és kihívás előtt áll egyetemünk, a nyugat-magyarországi régió meghatározó oktatási intézménye. Az új egyetem oktatási, kutatási, szaktanácsadási és továbbképző szerepével, tangazdaságaival, gyakorló és tájékoztató intézményeivel a tudásalapú fejlődés bázisán erős intellektuális központjává válhat szűkebb és tágabb környezetének.

A magam részéről teljesen természetesen a törvény módosítását támogatom, és erre kérem a képviselőtársaimat is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)