Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is arról szeretnék beszélni, hogy azok után, hogy tettem egy elég hosszú expozét, ebben próbáltam a lehető legtöbb szakmai indokot felfedni, ezek után hosszú ideig hallgattam az önök felszólalásait, miközben gyakorlatilag az egész politikai közösségünk, illetve személyesen a teremben ülők és a teremben nem ülők is csak gyalázkodást kaptak, és amikor éppen nem gyalázkodó, személyeskedő mondatokat hallottunk, akkor pedig az együttműködés, a nyitottság számonkérése zajlott. Ezek a mondatok felváltva követték egymást. Én azért nem kértem szót, noha valamennyi képviselő úrral, hölgyekkel és urakkal, akikkel itt szoktunk törvényjavaslatokról beszélgetni, tudják, hogy általában én készen állok a vitára minden pillanatban, de azért nem kértem szót a vita lezárását megelőzően, mert színvonaltalannak éreztem az érvek döntő többségét (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi tettünk javaslatokat!), tisztelet a kivételnek, és erre kifejezetten ki is fogok térni. Azt gondolom, azok nem valódi kérdések, nem valódi, építő javaslatok, sőt nem is a törvényjavaslattal összefüggésben megfogalmazott gondolatok voltak, hanem politikai vádaskodások, ezért arra különösebben a vita során időt szánni nem szükséges.

(16.40)

De most  ha már elnök úr bizalmát és türelmét élvezem  én is egy picit, annyira, amennyire az előző felszólalások eltértek a törvényjavaslat eredeti tárgyától, eltérnék, és beszélnék a kialakult helyzetről, elsődlegesen azután, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban reagálnék arra, ami konstruktív javaslatként elhangzott. Az egyik az, hogy  ahogy Keresztes frakcióvezető úr felolvasta  valóban azt mondtam az ellenzéki képviselők viselkedéséről, hogy magyarázzák a magyarázhatatlant. Ma is ezt látjuk, egy héttel később, nem változott semmi, nincs új a nap alatt, önök továbbra is megpróbálják magyarázni a magyarázhatatlant. Begyűrűzött a koronavírus-járvány Magyarországra, és a kormány az első pillanattól egyértelművé tette, hogy mindent el fog követni az emberek életének, egészségének és munkahelyeinek megóvása érdekében. Ehhez minden forrás rendelkezésre áll, ezt is az első pillanattól egyértelművé tettük.

Félve attól, hogy a járvány elterjedését nem tudjuk korlátok közé szorítani, az Alaptörvény rendelkezéseit figyelembe véve veszélyhelyzetet hirdettünk, és a veszélyhelyzetben rendelkezésre álló 15 nap lejártát követően arra szerettük volna kérni önöket, hogy járuljanak hozzá  ahogy az Alaptörvény erről rendelkezik  a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedések hatályának meghosszabbításához. Mondtuk azt is, hogy szeretnénk, ha az Országgyűlés működőképessége nem kérdőjeleződne meg, az Országgyűlés folyamatosan tudna működni, de ezt nem tudjuk garantálni.

Ennek ellenére egy olyan törvényi konstrukciót tettünk le az asztalra, amiben önök, az önök alatt azt értem, hogy az Országgyűlés többsége bármikor azt a felhatalmazást, amit a kormánynak a védekezéssel összefüggésben majdan később megadott, visszavonhatja. Tehát ha Keresztes képviselő úr erről a felhatalmazásról szeretne vitatkozni, akkor nyújtson be törvényjavaslatot, és azt a Ház majd megtárgyalja. Nyújtsanak be több tucat törvényjavaslatot erről, és akkor a Ház majd folyamatosan fog erről beszélni. Ezért döntött úgy a Ház, hogy a napirend előtti felszólalások rendszerét fenntartjuk. Ma délelőtt is itt ültünk, és általános jelleggel a vírus elleni védekezésről beszélgettünk. Ugyanezt tettük tegnap, és ugyanezt tettük az azonnali kérdések órájában is, amelyeknek az időtartamát ráadásul meghosszabbítottuk.

És például, csak hogy az együttműködésre utaló jeleket mondjak önnek, a holnapi kormányülésre, amikor a vírus elleni védekezés egyik legfontosabb kérdéséről, a kijárási korlátozás meghosszabbításáról, szigorításáról vagy lazításáról kell dönteni, éppen ezért hívtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestert és a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökét, Szita Károlyt, hogy ők is mondjanak véleményt, mert ennek egy közös döntésnek kell lenni. S mi a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénnyel összefüggésben folyamatosan egyeztetünk. Én ott voltam az egyeztetéseken, ahol a legtöbb ellenzéki javaslatot befogadtuk. Való igaz, a konkrét időkorlátot nem fogadtuk be, mert egy olyan rendszert alakítottunk ki, hogy bármikor visszavonhatja az Országgyűlés többsége ezt a felhatalmazást, és egyébként senki nem tudja, hogy mi fog ezzel az Országgyűléssel történni. Remélem, hogy az Országgyűlés határozatképessége és ülésezőképessége végig fenn fog maradni, a kormány a vírus elleni védekezéssel összefüggésben ezen dolgozik.

De az első pillanattól egyértelművé tettük azt, hogy a vírus elleni védekezéssel összefüggő jogalkotást és az általános jogalkotást egymástól el kell választani. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény is erről beszélt, amit persze önök tagadtak, de alapvetően erről van szó. Arról, hogy ami a járvány elleni védekezéssel függ össze  emberi élet, egészség, gazdasági nehézségek , azokat egy gyorsított eljárásban azonnali reakcióképességgel tudjuk tárgyalni. Azokat a javaslatokat pedig, amelyek nem kapcsolódnak szorosan, közvetett módon  mert közvetlen összefüggés a legtöbb esetben van, de nem kapcsolódnak szorosan  a koronavírus elleni védekezéshez, amíg a parlament ülésezni képes, normál eljárásrendben, a képviselői és az ellenzéki jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett tárgyaljuk meg.

Ez volt az a javaslat, amire önöktől semmi mást nem kaptunk, csak mocskolódást, politikai támadásokat politikai haszonszerzésből kiindulva, és aztán végül a saját hatalmi érdekeikből kiindulva nem támogatták ezt a javaslatot, egyedülálló módon Európában, mert minden más európai országban az ellenzék támogatta a járvány elleni védekezéseket. S most jelen pillanatban azóta is ennek a negatív következményeit, annak a következményeit, hogy a saját szavazóik sem értenek egyet önökkel, próbálják rendbe tenni, és próbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

A kormány azonban kénytelen dolgozni, a járvány elleni védekezés zajlik, az életvédelem, az egészségvédelem és a gazdaságvédelem is zajlik. Ne vicceljenek már, hogy azok a törvényjavaslatok és az azokban rendelt források azok, amelyekről önök azt gondolják, hogy azokat kellene a járvány elleni védekezésre fordítani! Hát, akkor hol tartanánk most? Azt hittem, nem hallok jól, amikor Jakab frakcióvezető úr hétfőn a parlamentben előhozta, hogy fordítsuk az EU-s forrásokat a járvány elleni védekezésre. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem ezt mondta!) Dehogynem! Hogy fordítsuk erre azt az 5-10-15 milliárdot. Miről beszélnek?! Ne haragudjanak, amit a magyar miniszterelnök bejelentett csak a gazdasági hatások enyhítésére és a munkahelyek megtartására, az a GDP 20 százaléka. A 20 százalékos átrendezés 9000 milliárd forint! És önök beszélgetnek itt pár milliárd forintról? Hogy nem kéne odaadni ezt az ingatlant, mert az ingatlan…  nem is tudom, mit mondtak az ingatlannal összefüggésben. Abból kéne a lélegeztetőgépeket Kínából megvásárolni? Ne haragudjanak, de intellektuális értelemben ez egy minősíthetetlen érvelés!

Egyébként a járvány elleni védekezés egészségügyi összefüggéseiről mi továbbra is a legszélesebb körű együttműködésre törekszünk, és ennek a kereteinek a meghatározásában mindenkire számítunk. Többször elmondtam én is, hogy önöknek is felelősségük van. Vannak olyan szavazók, akik önökre szavaznak, ők az önök szavazói. Önök két dolgot csinálhatnak, vagy megpróbálhatják felheccelni őket, de a magyar embereket nem könnyű felheccelni, ezért valószínűleg nem fognak sikerrel járni, de megpróbálhatják a kormány ellen heccelni őket. Vagy megpróbálhatják meggyőzni őket, hogy ezekben a nehéz helyzetekben azért, hogy az emberi életet és az egészséget meg tudjuk védeni, össze kéne fogni, a politikai vitákat háttérbe kéne tenni, a betartást, nem betartást  teljesen mindegy, hogy ezt minek nevezzük  abba kéne hagyni, és támogatni kéne a járvány elleni védekezést. Mert teljesen mindegy, hogy hogy hívják a miniszterelnököt, ha a járvány terjedési sebességét például egy kijárási korlátozás lassítja, akkor azt a kijárási korlátozást a párbeszédes szavazók, az MSZP-s szavazók, a DK-s szavazók, az LMP-s szavazók, a jobbikos szavazók, a független képviselőkre szavazók és a kormánypárti szavazók érdekében is meg kell szavazni. De amilyen pozíciót önök elfoglaltak egyik pillanatról a másikra, az a teljes tagadás pozíciója, és a teljes politikai árokásás pozíciója, aminek eklatáns példái voltak azok a felszólások, amelyek a mai törvényjavaslattal kapcsolatban elhangoztak.

Két dolgot szeretnék még általánosságban jelezni. Az egyik az, hogy amikor egyes képviselőktől, akik már nem tartózkodnak a teremben, az hangzik el egy ilyen közigazgatási átalakítással kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalása során, hogy nem megfelelően, nem határidőben járnak el politikai okokból és számos más okból a kormánytisztviselők, meg az önkormányzati és államigazgatási dolgozók, és ezért kell ezt a törvényjavaslatot előhozni, azt hiszem, hogy ez egy elfogadhatatlan érvelés, és az ő nevükben kell ezt az egész megközelítési módot visszautasítanom. Ők nem pártkatonák, ők nem pártlogikával működnek. Tehát amikor őket támadják, akkor nem rajtam ütnek sebet, meg nem a kormánypárti képviselőkön, hanem normális embereken, akik nem tudnak elmenni home office-ba ebben az időben, mert az állam működését fenn kell tartani. Tehát amikor egy közigazgatási törvény elfogadása kapcsán önök ilyeneket mondanak, akkor olyan embereket sértegetnek, akik az állam és a köz szolgálatában dolgoznak ilyen vészterhes időkben is. Nem hiszem, hogy ők ezt megérdemlik. Hogy én megérdemleme vagy a kormánypárti képviselők megérdemlike, az egy dolog, de teljesen mindegy, hogy megérdemeljüke vagy nem, nekünk tűrési kötelezettségünk van. De nekik nincs tűrési kötelezettségük, és ők nincsenek itt, hogy meg tudják magukat védeni.

S ugyanez a helyzet a nyugdíjasokkal kapcsolatban is. Ne haragudjanak már, itt ültem a parlamentben, s egységesen, folyamatosan követelték az ellenzékiek gyakorlatilag minden második felszólalásban, hogy a nyugdíjak reálértékét fenn kell tartani, és hogy nyugdíjemelést kell végrehajtani ebben a helyzetben is. Szerintem is végre kell hajtani a nyugdíjemelést. S most nem hozom elő, hogy azt a 13. havi nyugdíjat vezetjük vissza, amit önök kivezettek, amit önök elvettek az emberektől. Szerintem is nyugdíjemelésre van szükség, mert az a járvány elleni védekezésben, a gazdasági hatások csökkentésében is segít azért, mert az a pénz, amit oda tudunk adni az embereknek, oda tudunk adni a nyugdíjasoknak, megjelenik fogyasztásként a magyar gazdaságban.

(16.50)

Tehát az a magyar gazdaság működőképességének a helyreállítását is szolgálni fogja, és akkor önök a közigazgatási törvények módosításáról szóló javaslat kapcsán, mert éppen ebben az egy kontextusban, amiben most ez felmerült, a nyugdíjak kérdése, és bejelentettük a 13. havi nyugdíj visszaemelését (Z. Kárpát Dániel: Majd jövőre!), azonnal váltottak az elmúlt két hét vagy három hét retorikájából, és azt mondják, hogy micsoda felelőtlenség az, hogy nyugdíjat emelünk! (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

Igen, mi ilyen felelőtlenek vagyunk, hogy egyrészt azt gondoljuk, a munkahelyeket meg kell védeni, másrészt azt gondoljuk, hogy az embereknek pénzt kell juttatni (Z. Kárpát Dániel: Ne viccelj már!), pontosan azért, mert a járvány hatásaiból következően elveszítik a munkájukat. (Z. Kárpát Dániel: Balázs, üldözési mániád van, vagy miért mondasz ilyeneket?! Ne legyen üldözési mániád!) De, bocsánat, majd a jegyzőkönyvekből  szerencse, hogy itt vannak ezek a kiváló, nemzetközi hírű kollégák, akik rögzítik az itt elhangzottakat gyorsírással  vissza lehet olvasni, hogy mik hangzottak el. Minden, amire most reagáltam, elhangzott. Az van, hogy önök bele sem gondolnak abba, hogy miket mondanak (Z. Kárpát Dániel: Veled nem lehet vitatkozni!) a mocskolódás közben, tehát át sem gondolják, ezek csak kicsúsznak, ezek a szavak! (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Kicsúsznak ezek a szavak. De attól nekem még az a kötelességem, hogy egyrészt kiálljak ezekért az emberekért, másrészt hogy amennyire lehet, megpróbáljam helyre tenni a dolgokat. (Z. Kárpát Dániel: Akkor miért nem mertél vitatkozni?! Miért utólag reagálsz erre egy válaszban, amire már nem lehet rá reagálni?!)

Ha konkrétan a törvényjavaslattal összefüggésben beszélünk  és ezt Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak mondanám, az abszolút konstruktív hozzászólások keretében köszönöm az ő konstruktív észrevételeit , valóban nem vagyunk tévedhetetlenek, ez kétségtelenül így van, de csak azért, hogy tisztázzuk, én nem azt mondtam, hogy a függő hatályú döntés jogintézménye és a mögötte lévő közpolitikai cél rossz lett volna, tehát azért a fürdővízzel ne öntsük ki a gyereket, mert önök számos felszólalásban kiöntötték a fürdővízzel együtt a gyermeket is. Ugyanis a függő hatályú döntés és a sommás eljárás bevezetésének a lényege és a célja az volt, hogy egyrészt a közigazgatási hatósági ügyek határidőben történő eldöntésében előre tudjunk lépni, hogy a határidőn túl eldöntött közigazgatási ügyek száma radikálisan csökkenjen, és ha mégis előfordul ilyen, akkor az e-ügyfélnek ne kelljen a korábbi szabályoknak megfelelően ilyen esetekben eljárási illetéket vagy úgynevezett igszolg-díjat fizetni. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Erről szólt a 2015-ben benyújtott módosítás. Önök ennek melyik pontjával nem értettek akkor egyet? Meg fogom nézni a jegyzőkönyvet, bevallom őszintén, 2015-ben ezt, tehát azt a ’15-ös vitát nem követtem, de most már meg fogom nézni, hogy melyik az az intézkedés-részelem, amely így elmondva nem támogatható.

Mi csak annyit mondtunk, hogy egy új jogintézményt hoztunk be 2015-ben, négy évvel ezelőtt, és azért, hogy egyértelmű legyen, hogy itt mi történik, hogy egyértelmű legyen, hogy az állampolgároknak milyen jogaik vannak akkor, hogyha a hatóság az eljárási határidőt nem tartja be, ezért az elején ki kellett alakítanunk egy olyan szisztémát, amelyben ők tudomást szereznek a jogaikról, és aztán élni is tudnak a jogaikkal. Négy év után, miután megvizsgáltuk, hogy ennek milyen hatásai vannak, az állampolgárok hozzászoktak ehhez az intézményhez, vagy legalábbis elfogadták, vagy megfutották azokat a köröket, amelyeket Hiszékeny képviselő úr mondott, ezek után valóban az van, hogy immáron azt a költségvetést, ami azzal jár, hogy ezeket a döntéseket papíralapon is kézbesíteni kell, több millió darabot, ez már egyszerűen nem éri meg, ezért aztán magának a jogintézmény logikájának a fenntartása mellett arra kérjük önöket, hogy szavazzák meg azt, hogy zöldként, XXI. századi modellként immár ne kelljen ezeket a függő hatályú döntéseket papíralapon is kézbesíteni az állampolgároknak, hanem ez elektronikus úton is megtörténhessen. És amikor én ezt elmondom, akkor utána azt látom, hogy önök azt mondják, hogy: hát, igen, mi már négy évvel ezelőtt is megmondtuk. Mit mondtak meg? Azt mondták meg négy évvel ezelőtt, hogy nem kell a kormánynak olyan intézkedéseket tennie és javasolnia a parlamentnek, amelyek a közigazgatási hatósági ügyek határidőben történő eldöntését szolgálják? Hát, nem is értem!

A másik a salátatörvény. Én korábban, a civil életemben foglalkoztam kodifikációval, alkotmányjogi kérdésekkel, tehát pontosan értem a salátatörvényekkel kapcsolatos ellenszenvet, és elég megértő is vagyok ezekkel az ellenszenvekkel összefüggésben (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát, nem mindig!), nem mindig, kétségtelen (Derültség az ellenzék soraiban.), például ez is egy ilyen alkalom lesz, amit a képviselő asszony mondott, hogy most nem értem. Ugyanis kodifikátorként kérdezem én, hogy ha önök lennének kormányon, és én egyszerű kormánytisztviselőként ott dolgoznék egy minisztériumban, és azt mondaná nekem valamelyik politikai vezető, hogy márpedig közigazgatási hatósági eljárást módosítsunk számos ügycsoport tekintetében, és gyakorlatilag egy fél novelláris módosítást hozzak be a parlament elé, és készítsek elő, de ne legyen salátatörvény, tehát ne érintsen több törvényjavaslatot, akkor én azt nem tudnám megoldani (Kocsis-Cake Olivio közbeszól.), akkor azt kéne mondanom, hogy: ne haragudjanak, ilyen kodifikációs megoldás nincs. (Kocsis-Cake Olivio közbeszól.) A közigazgatási hatósági eljárásnak az a lényege, hogy annak a szabályai nem egy törvényben találhatóak, hanem az egy szabályrendszer, ágazati törvényekben vannak a kivételek, a speciális eljárások, ez egy komplex rendszer. Én előre mondanám, és előre bocsánatot kérek a képviselő asszonytól, mert hogyha közigazgatási hatósági eljárási kérdéskörben jövünk a parlament elé, akkor  már előre mondom  sajnos mindig salátatörvényekkel fogunk jönni, mert ezt a kérdést máshogyan nem lehet kezelni. (Dr. Varga-Damm Andrea: Majd elmondom, hogyan lehet!  Derültség az ellenzék soraiban.)

A 400 négyzetméter feletti, rendeltetésmódosítás alatt átesett helyiségeknek az ügye a jegyző kezéből a kormányhivatalok kezébe kerül. Itt csak azt szeretném még egyszer aláhúzni, amit már egy korábbi vitában is végigbeszéltünk, hogy itt államigazgatási hatósági ügyről van szó. Amikor tehát korábban a jegyző járt el, akkor ő nem az önkormányzat hatóságaként járt el, hanem az állam hatóságaként járt el, tehát ha az önkormányzat, a polgármester, a képviselő-testület, bármelyik bizottsága ezekben az ügyekben, amelyekben a jegyző eljárt akár az építésügyi, akár ezen speciális szabályok szerint, bármikor is utasításokat adott a jegyzőnek, ha bármikor is befolyásolni próbálta a döntéseket, az bűncselekmény. (Szászfalvi László: Így van!) Remélem tehát, hogy ilyen nem történt, és önök ilyenről nem tudnak, mert az komoly problémákat és komoly kérdéseket vetett volna fel. Mi tehát csak azt csináljuk, hogy az államigazgatás egyik pontjáról az államigazgatás másik pontjára helyezzük át kifejezetten a rendeltetésmódosítási kérdéseket, miután már áthelyeztük az általános építésügyi kérdéseket. Szerintem elég logikusnak hangzik az, hogy ha az általános építésügyi kérdéseket áthelyeztük, akkor az annak részterületeként értelmezhető rendeltetésmódosítási ügyeket is odategyük.

Egyébként valóban, itt arról van szó, hogy olyan környezetvédelmi, településképi kérdéseket kell eldönteni, amelyeket egy fura szakhatóságként működő bizottság bírál el immáron évek óta, a kezdeti politikai vitákon túljutva gyakorlatilag komoly politikai viták és felzúdulások nélkül, és azt úgy hívják, nem tudom, a zsurnalisztikai szakzsargonban, hogy plázabizottság, és ilyen bizottság működik. Ezt az EU-s jog is elfogadta, úgy néz ki, hogy a magyar jogrendszer is befogadta, ez egy működőképes konstrukció. Ezeket a hatásköröket is ide szeretnénk telepíteni. Szerintem ebben sincs semmi ördögtől való, és főképpen nincs köze mindehhez a miniszter politikai iránymutatásának vagy a miniszterelnök politikai iránymutatásának, egyszerűen, ha egy ilyen plázabizottsághoz szeretnénk településképi kérdéseket telepíteni, akkor azt egy ilyen kodifikációs megoldással lehet megtenni.

A képviselő asszony, Varga-Damm Andrea képviselő asszony említette, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások és a kiemelten közérdekű beruházások esetén. Megértettem, hogy miért mondja azt, hogy az átnyúló rész esetében ott egyrészt egy kötelezettséget telepítünk a szomszédos ingatlan tulajdonosára, aztán, ha ez a megállapodás nem születik meg, akkor azt bíróságra utaljuk, és ez valóban, kétségtelenül egy olyan kérdés, ami ugyan garanciális elem, de elhúzza a jogvitát. Megígérem, hogy át fogom gondoltatni a kollégákkal, hogy vane valami olyan javaslatuk, amely ezt az elhúzódó jogvitát esetleg kikerüli. (Dr. Varga-Damm Andrea: Csak ne legyen diktatórikus!) Parancsoljon! (Dr. Varga-Damm Andrea: Csak ne legyen diktatórikus!  Dr. Orbán Balázs felnevet.) Igen, igen! (Derültség az ellenzék soraiban.) Remélem, ezt felírták a kollégák! (Derültség az ellenzék soraiban.) Igazából a képviselő asszony javasolta, tehát innentől szabad a pálya. (Derültség és közbeszólások az ellenzék soraiban.) Oké!

(17.00)

Városliget. Tehát a Városliget ügyével összefüggésben: én nem szeretném azt a vitát megnyitni, valamikor azt a vitát is meg kellene nyitni, normális beszélgetéseket a Városligetről érdemes lenne lefolytatni, mert a Városliget ügye egyébként félrecsúszott. Ennek eklatáns példája az, hogy itt most a zöldfelületeknek meg a beépített felületeknek, területeknek az aránya növekszike vagy nem növekszik. Évek óta ezzel nyüstöli egymást két politikai oldal, miközben teljesen egyértelmű, hogy a zöldfelületek aránya is növekszik, és a beépítettség is növekszik, de mindkettő a betonfelületek rovására növekszik a Városligetben. Ugyanis vannak beépített részek a Városligetben, vannak zöldterületek, és vannak úgynevezett köztes területek, ezek a lebetonozott utak. És ugyan igaz, hogy szerintünk helyes az innovációnak egy központot létrehozni, szerintünk helyes a gyerekeknek egy színházat építeni a Városligetben, szerintünk helyes néprajzi múzeumot csinálni úgy, hogy a beépítettség a 7 százalékot nem éri el az egész Városligetben. De elfogadom azt, hogy a másik politikai oldal azt mondja, hogy ez nem helyes. Ahhoz pedig az utolsó pillanatig ragaszkodnék, hogy egyébként a betonfelületek kárára a zöldfelületek arányát növelni egy helyes döntés.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Én megértem még az újonnan megválasztott polgármestereket is, meg a Fővárosi Közgyűlést. Ők nem tudtak mást csinálni, mert a változtatási tilalom a jogszabályok értelmében egy általános jellegű változtatási tilalom. Tehát ők azt elrendelik, és akkor ott fű sem nő. Ha fű sem nő  milyen találó a magyar kifejezés!  a változtatási tilalom miatt a Városligetben, az nem jó. Mi nem szeretnénk épületeket, mi azt szeretnénk, hogy a fű nőjön. Felolvastam önöknek, hogy milyen beruházásokra van szükség, és ehhez kérjük a támogatásukat. Nem tudjuk máshogy megoldani, csak így tudjuk megoldani, a változtatási tilalom feloldásával.

És végezetül, ha megengedik, egy rövid mondat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tevékenységével kapcsolatban. A kulturális, tudományos, oktatási tevékenységet folytató alapítványokat szerintem ne politikai alapon ítéljük meg, tehát szerintem nehogy már csak az legyen, hogy csak az ellenzéki kulturális intézmények, csak az ellenzéki tudományos műhelyek, csak az ellenzéki oktatáspolitikai műhelyek kapjanak támogatást. Szerintem ez nincs rendben. Szerintem kapjanak ők is támogatást. Én nem tudom elképzelni, hogy mi problémájuk lehet önöknek a kommunizmuskutatással, mert egy-két felszólalót hallgatva azért van sejtésem róla, meg mi problémájuk lehet a Terror Háza Múzeum támogatásával. Egyébként az az utalás, ami a tartozásról szól, az sem azt jelenti, hogy tartozása lenne az alapítványnak. Ez egy korábban felújításra kapott összeg, ami egy másik közérdekű projektre lett szabályosan felhasználva, és ennek a kereteit rögzíti, vagy ennek az elszámolási kérdéseit rögzíti a törvényjavaslat. Tehát itt sem kell farkast kiáltani.

A védelmi bizottságok ügye. Kicsit nehezemre esik erről beszélni, mert valóban arról van szó, hogy nem javasoljuk ennek a szakasznak a módosítását. Nem vagyok kormánypárti képviselő, de a kormány államtitkára vagyok, így tudom azt mondani, hogy viszont azt a csúsztatást kikérem magamnak, hogy azt mondják önök, hogy ez kizárólag egy kormánypárti ügy, egy kormánypárti mutyi, amit így próbálunk megoldani. Ez nem így van! Kaptam egy hírt arról, hogy Tatabánya DK-s polgármestere likvidálta a helyi független sajtót ezen felhatalmazásra hivatkozással. Én nem azt mondom, mielőtt a képviselő úr elkezd nevetni rajta, hogy csak DK-s polgármesterek éltek vagy részben visszaéltek ezzel a felhatalmazással. Nem azt mondom, hogy nem volt olyan helyzet, amikor a felhatalmazással való visszaélés nem valósult volna meg más politikai oldal részéről is. Pont azért tettük ezt a törvényjavaslatot, csak hogy Keresztes képviselő úr is egyértelműen tudja a tényeknek ezt a vetületét is, hogy mi a Miniszterelnökség részéről számos útmutatót kiadtunk azzal összefüggésben, hogy hogyan kell értelmezni ezt a felhatalmazást, és teljesen egyértelmű, hogy ez a felhatalmazás ugyanúgy arányos, ugyanúgy szükséges, ugyanúgy célhoz kötött módon történik.

Persze, vannak köztes esetek, mert ha mondjuk, azt mondja egy önkormányzat, hogy a védekezéshez át kell csoportosítani a forrásokat, vagy valamilyen költségmegtakarítást kell eszközölni azért, hogy több forrás legyen a járvány elleni védekezésre, akkor lehet, hogy egyébként olyan intézkedések is születnek, amelyek először úgy tűnnek, mintha nem lennének közvetlen összefüggésben a védekezéssel, holott a pénzügyi mozgásteret biztosítják, ami ilyen esetekben a polgármesternek kell.

Mi ezért kértük azt, hogy legyen egy pluszszűrő, ez lett volna a védelmi bizottság, amelyiknek öt napja lett volna. Nyilván minden ügyben nem tudtak volna állást foglalni, nem is kellett volna nekik, csak azokban, csak ahol célszerűségi, szakmai, szakszerűségi szempontból a járvány elleni védekezéssel összefüggésben tudtak volna véleményt mondani, mert meg tudtak volna állítani bizonyos túlzásokat. Önök ezt megint az önkormányzati jogok csorbításának gondolták.

Akkor azt mondtuk, hogy rendben van, mi ezt nem szeretnénk. Továbbra is nyitva áll a rendes út az önkormányzati döntések törvényességi vizsgálatával összefüggésben. A kormányhivatal tud bírósághoz fordulni, és a jogvita eredményeképpen ezekben az ügyekben majd valamilyen döntések születnek, amelyek számos területet, számos politikai erőt érintenek. Mi ezt rövidre szerettük volna zárni. Önök nem támogatják  ismét itt van a kompromisszumkészség. Mi ettől készségesen elállunk.

És az utolsó pont lenne az anyakönyvi törvény. Ugyan elment a képviselő asszony, Bangóné képviselő asszony, de itt tényleg arról van szó, hogy sajnos ő sem érti. A nyilvántartások kezelése egy nagyon bonyolult szakterület. Sajnos ő sincs tisztában  meg az se, aki a háttéranyagot készítette  minden összefüggéssel. A helyzet az, hogy eddig egy bizonytalan jogi helyzet volt; egy olyan bizonytalan jogi helyzet, ahol ezeknek a kérelmeknek, kérdéseknek a kapcsán az  pszichológus, pszichiáter, nőgyógyász, urológus szakvéleményével megtámogatva , hogy itt most egyébként nemváltoztató műtétbe valaki belekezdett, vagy csak az identitása változott meg, ez egy teljesen szabályozatlan és bizonytalan helyzet volt, amiben az államnak nemi és identitási kérdésekben kellett volna állást foglalni.

Ráadásul a GDPR-rendelet elfogadását követően mindezeket a különleges személyes adatokat nemcsak az önkormányzatnak, hanem ennek a bizottságnak, az EMMI-nek, mindenkinek kezelnie kellett volna. És ott álltak volna a minisztériumi tisztviselők úgy, hogy semmilyen jogszabályi felhatalmazásuk nincsen, és identitáskérdésekben véleményt kellett volna mondaniuk. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem megfelelő, mert mi a szabadság talaján állunk.

Innentől kezdve azt a megoldást választottuk, hogy az anyakönyvi nyilvántartás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)  bocsánat, köszönöm a türelmet, elnök úr, be fogom fejezni, ez az utolsó pont , és innentől kezdve a magyar személyiadat- és lakcímnyilvántartás, minden adat egyetlenegy időállapotban egyetlenegy, tökéletesen egyértelműen megítélhető helyzetet tart nyilván, hogy az elsődleges nemi jelleg és a kromoszómaszám alapján kinek mi a biológiai neme. Ezt a magyar állam nyilvántartja, ebből ő onnantól kezdve végig tudja vezetni a nyilvántartási feladatait. Tudnak a hatóságok ezzel az adattal dolgozni, és egyébként pedig mindenki azt csinál nemi identitási kérdésekben, amit szeretne. (Az elnök újból csenget.)

Én azt gondolom, hogy ennél kompromisszumkészebb, szabadságpártibb, normálisabb, konstruktívabb megoldást nem lehet erre a helyzetre adni. Szomorú, hogy ennek ellenére önöktől minden összefüggésben csak személyeskedést, kritikát és a másik oldal véleményére a tolerancia teljes hiányát hallottuk ebben a több órában. Köszönöm szépen a szót. Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)