Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjából Szakács László képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Muszáj azért reagálnom arra, amit itt hallottunk. Most azt hallottuk Tállai államtitkár úrtól, hogy nem adósodik el a magyar állam. Államtitkár Úr! Kínaiaktól veszünk föl hitelt azért, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalat megépítse Magyarország; oroszoktól vettünk föl hitelt azért, hogy megépülhessen Paks II; a multinacionális cégekkel, amelyek az önök stratégiai partnerei, megállapodtak a magyar munkavállalókról. Konkrétan: önök úgy adósították el az országot, hogy az már szuverenitási kérdés! Hát, miről dönt még ez a kormány, amiről nem Moszkvában döntenek, amiről nem Pekingben döntenek, vagy éppen nem a német multinacionális cégek döntenek?!Azt hallottam az államtitkár úrtól: gyors döntések kellettek volna. Itt van, kérem szépen, a gazdasági csomag. Milyen gyors döntések történtek ott? Itt állt a miniszterelnök április elején, és azt mondta, április 6-án be fogja mutatni a történelem legnagyobb gazdaságmentő csomagját. Eltelt április 6-a, aztán nem mutatta be. Mindenki bízott abban, hogy ez tényleg egy jó, egy olyan csomag lesz, ami megmenti a magyar munkavállalókat attól, hogy elveszítsék a munkájukat.

Ehhez képest azt láttuk, hogy Orbán Viktor távolodik ettől a programtól, tolja el magától, aztán már a miniszterei is. Hiszen hiába vártuk Palkovics miniszter urat, hogy eljöjjön a Gazdasági bizottság ülésére, csak az államtitkárait tudtuk meghallgatni. Azóta is azt mondom, hogy nagyon jó, hogy azt az előadást csak szűk körben tudtuk meghallgatni, mert hogyha azt meghallgatta volna a magyar választópolgár, arról szerzett volna tudomást, hogy a jelenlegi kormány pontosan tudja, hogy mi fog történni három meg öt év múlva, de azt nem tudja, hogy mi fog történni három meg öt hét múlva, hogy mi lesz azokkal, akik elveszítették a munkájukat, azt sem tudják, hogy hányan vannak, akkor, én azt gondolom, hogy nagyon keserűen néztek volna ezek a választópolgárok önökre.

Azt mondják önök, hogy segélyt akarunk adni. Kérem szépen, tegyük már ezt tisztába! Nem akar segélyt adni senki! Mi is munkát szeretnénk adni az embereknek. Viszont azokon az embereken, akik most a veszélyhelyzeti védekezés miatt elveszítették a munkájukat, nem azért, mert nincsen rájuk szükség a munkaerőpiacon, nem azért, mert arra a cégre, ahol dolgoznak, nincsen szükség, arra a termékre nincsen szükség, hanem jelenleg a veszélyhelyzeti védekezés miatt nem tudják most ellátni a munkájukat, rájuk gondolni kell, nekik finanszírozni kell az életüket. Ez nem segély. Azokat az embereket önök ne nézzék le! Ők nem érnek kevesebbet annál, mint amennyit értek a járvány előtt!

Önök most újra akarják indítani a gazdaságot. Mi a kezdőpont? Egy hete kérdeztem itt Varga minisztert, hogy mennyi munkanélküliről kell gondoskodni, hiszen a miniszterelnök mindenhol magabiztosan mondja: ahány munkahelyet a vírus elveszejtett, annyit teremtenek. Önök eddig három számot mondtak: Schanda államtitkár úr 163 ezret mondott, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 281 ezret mondott, illetve belső egyeztetéseken az ITM-ben 330 ezer munkanélküliről beszélnek. Hogy mennyi az annyi, azt sem tudják!

Mennyi lesz a magyar gazdaságnak az idei teljesítménye? Varga pénzügyminiszter úr azt mondja, 3 százalékos recesszió következik; Matolcsy jegybankelnök úr  ne felejtsük el, a gazdaságpolitikának a két nagyon fontos szereplőjéről beszélünk  azt mondja, hogy 3 százalékos növekedés lesz. A kettő között 6 százalék van, 2700 milliárd forint. Azt mondta nekem Varga miniszter úr, hogy lehetnek nézetkülönbségek. Lehetnek. Na de ekkorák?! 2700 milliárd forint?

Én azt gondolom, hogy ebben a tekintetben jobb lenne tisztán látni, és jobb lenne tudni, hogy önök hogyan képzelik el, mennyi munkahelyet kell teremteni, hol fogják ezeket a munkahelyeket megteremteni. Reméljük, nemcsak közmunkában, amiről már önök is elismerték, hogy nem volt megfelelő, nem lehetett visszavezetni az embereket, nem sikerült visszavezetni az embereket az elsődleges munkaerőpiacra.

És még egy dolog: érjenek többet a magyar munkavállalók, mint amennyit ér a Budapest-Belgrád vasútvonal! 82 milliárdot arra költenek, a Mátrai Erőműre (Az elnök csenget.) 140 milliárdot költenek, ez pontosan ugyanannyi, mint amennyit a magyar munkavállalókra költenek. Érjenek annyit a magyar munkavállalók, mint a haverok! Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Ez a felszólalás is egybecseng az előző DK-s felszólalással. De nem is lehet más kicsengése, hiszen önök teljes egészében együtt gondolkodnak, egy párt is voltak, együtt is kormányozták az országot. Nyilvánvalóan együtt gondolkodtak, amikor kormányoztak, a válságról, ismerjük, hogy milyen módon, és természetes, hogy együtt gondolkodnak, amikor ellenzékben vannak immár tíz éve, és újabb nehézség van az országban, az ország előtt, és újra véleményt kell alkotni. Nem is lehet az önök véleménye más, mint amit akkor mondtak több mint tíz évvel ezelőtt. Igen, azt mondják ma is, hogy az embereknek segély kell, az emberek akkor érzik jól magukat, ha egyébként nem is kell nekik azon gondolkodni, hogy hogyan fognak tudni elhelyezkedni, mert megkapják a segélyt, abból úgy-ahogy el tudnak élni.

A jelenlegi kormány nem így gondolkodik, tisztelt képviselő úr. Nem így gondolkodik, nem abban gondolkodik, hogy az embereknek hogy legyen kényelmesebb, jobb, hanem úgy, hogy hogyan tud munkából megélni. Azt gondolom, hogy ezt a féle gondolkodást a munkavállalók, a magyar emberek, a magyar családok teljesen elfogadták, és eszerint éltek és élnek mind a mai napig.

A válság, a járvány okozta gazdasági válság bizony nagy nehézség az ország számára, nagy nehézség a családok számára. Jelenleg 163 ezer munkanélkülit ismerünk és tudunk, hogy az országban már létezik, ennek jelentős részét sajnos ez a világjárvány okozta. Azonban a kormány meghozta a megfelelő döntéseket. Az első döntések között van annak a hitelmoratóriumnak a kihirdetése, ami az egész világon mind a mai napig egyedülálló. Azt gondolom, ez azonnal egy olyan üzenet volt a magyar családoknak, a magyar vállalkozásoknak, hogy számíthatnak a kormányra, számíthatnak a kormány segítségére. Ez így is volt, hetente, lépésenként kerültek bejelentésre az intézkedések.

Még mondanék egy csomagot, az adócsökkentés csomagját. Hihetetlen, hogy a jelenlegi helyzetben a kormány úgy gondolkodik, hogy nem adókat kell emelni, hanem adót kell csökkenteni. Ezek közül kiemelkedik a szociális hozzájárulási adó 2 százalékos csökkentése, amely ezáltal július 1-jétől 15,5 százalékra fog csökkenni, ugyanúgy a krízishelyzetben lévő ágazatoknál a járulékcsökkentés, az önfoglalkoztatóknál, a katásoknál pedig az adónak a három hónapra való elengedése. A kormány gyors lépésként megteremtette a Gazdaságvédelmi Alapot, amelybe 1345 milliárd forint forrást csoportosított át.

(9.40)

Itt is megjegyzem, mint az előző válaszomban is, hogy nem hitelből, nem nemzetközi bankokhoz, nem az IMF-hez, nem az Európai Unióhoz kellett fordulni, mint önöknek, hanem igenis a költségvetés forrásai megfelelő forrást, megfelelő hátteret, garanciát, biztonságot adnak arra, hogy a Gazdaságvédelmi Alapban lévő jelentős, 1345 milliárd forintos forrás odakerüljön, ahol a legnagyobb a gond és a nehézség. És hogy az hol a legnagyobb? Ott, ahol meg kell őrizni a munkahelyeket, meg kell őrizni, és itt 70 százalékos támogatást tud adni a kormány a vállalkozásoknak  egyébként ezzel élnek is; mindenféle kommunikáció, ellenzéki kommunikáció és üzenet ellenére élnek ezzel a vállalkozások, meg kívánják tartani a dolgozóikat; igaz, hogy nem tudnak úgy termelni, mert jelentősen visszaesett a megrendelésük. Én a választókörzetemben 10-15 céget kerestem fel, és ismerem, hogy sajnos mi a helyzet, de minden cégnél azt mondták, hogy szeretnék megtartani a munkavállalóikat, és ezért élni fognak a csökkentett munkaidős állami támogatási lehetőséggel; megvárják ezt a pár hónapot, megvárják a június, július hónapot, hogy a megrendelésállományuk merre fog billenni, és azt követően fogják meghozni a gazdasági döntéseket.

Egyébként mindenhol, minden cégnél elfogadták és üdvözlik a kormány döntését, és egyetlenegy helyen nem követelték azt, amit ön is a felszólalásában, hogy az embereknek adjunk támogatást, adjunk segélyt (Az elnök csenget.), hogy az embereket tartsuk otthon, és majd a postás viszi a pénzt. Nem kérték ezt, és a kormány nem is így gondolkodik ebben a kérdésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai