Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KOCSIS-CAKE OLIVIO (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nyáron elég sok aggasztó fejleményt hallottunk a paksi bővítéssel kapcsolatban. Egyfelől augusztusban, a hőhullámban csak a hatósági rásegítésnek volt köszönhető, hogy az alacsony vízállás és a magas vízhőmérséklet miatt nem kellett leállítani a Paksi Atomerőművet. A hűtővíz visszaeresztése majdnem természeti katasztrófát okozott, magyarul: majdnem megfőztük a halakat a Dunában. A miniszterelnök úr múlt héten Moszkvába látogatott, és ott is elég aggasztó nyilatkozatot tett; úgy fogalmazott, hogy igyekeznek tartani a Paks II.-vel kapcsolatos határidőket, de ez másodlagos ahhoz képest, hogy ezt a nagy ügyet sikerre vigyék. A határidő viszont egyáltalán nem másodlagos, mert amennyiben a két blokk nem készül el időben, nemcsak az építkezés lesz sokkal drágább, hanem az elvi lehetősége is elvész annak, hogy a beruházásra felvett orosz hitelt a Paks II.-ben termelt áram profitjából fizessük vissza. Holott ez volt az egyik legfőbb indok a paksi bővítés mellett, hogy olcsón tudjuk majd előállítani az áramot, és ezért a beruházás gyorsan visszahozza az árát. Reálisan 2032-es befejezéssel lehet számolni, ami azért jelent gondot, mert az orosz hitelt 2026 márciusától törleszteni kell. Az új reaktorok tehát a legjobb esetben is majd a hiteltörlesztés megkezdése után hat-hét évvel lépnek működésbe.

Szintén nyáron több közvélemény-kutatás volt Pakssal kapcsolatban, ezekből világosan kiderül: a magyar társadalom többsége ellenzi a Paksi Atomerőmű bővítését. A Medián által készített felmérésben a megkérdezetteknek különösen az építkezésre felvett orosz hitellel kapcsolatban vannak aggályai. Továbbá 82 százalék szerint az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene az államnak támogatnia. Ehhez képest az Eurostat által nemrég közölt adatok szerint hazánk 7 százalékos megújulóenergia-részesedésével jelenleg az utolsó előtti az Unióban. Ausztriában 70 százalékos ez az arány, Svédországban 65 százalékos; de még a szomszédos országokban is magasabb ez az arány: Szlovéniában 32 százalék, Horvátországban 46 százalék, sőt még Románia is sokkal előrébb tart a maga 42 százalékával.

A kormány sokszor hivatkozik arra, hogy valamit azért csinálnak, mert a magyar társadalom többsége azt támogatja. Most itt az alkalom, hogy átgondolják az egész paksi beruházást, az orosz hitelt. Paks II. drága, az atomenergia kockázatos és nem biztonságos. A Paksi Atomerőmű területe geológiai kockázatot rejt. Tény, hogy Paks telephelye alatt aktív vető húzódik. Hogy ez milyen veszélyekkel jár, elég csak Fukusimára gondolni, ahol szintén hasonló aktív vető húzódott.

Még nem késő leállítani a paksi beruházást és visszamondani az orosz hitelt, az atomenergia helyett pedig a megújuló energiákba befektetni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)