A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lehet, hogy Mádi képviselő úr az előbb nem fogalmazott világosan. Neki az volt az ügyrendi javaslata - akkor most megismétlem -, hogy ismételjük meg a szavazást azért, mert végig megtévesztő felirat szerepelt a táblán, amely szerint kétharmados szavazás van. Azt javaslom, és azt kérem ügyrendileg, a Ház döntsön arról, hogy ismételjük meg a szavazást. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Különös érzés fogja el a magyar polgárokat akkor, amikor a Tocsik-ügybe belebukott MSZP-SZDSZ-koalíció kisebbik pártja korrupcióellenes harcot hirdet. (Közbeszólások az SZDSZ soraiból.) Az SZDSZ akkori elnöke lemondott emiatt, és talán ez az oka annak, hogy én is frakciómmal együtt úgy értékelem, hogy a javaslat kissé megkésett.

A korrupció elleni küzdelemnek az az aranyszabálya, hogy aki valóban küzdeni akar a korrupció ellen, az magán kezdje először a tisztítást. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbekiáltások az MSZP és az SZDSZ soraiból: Úgy van! Lássuk!) Éppen ezért az SZDSZ-nek azt javaslom, hogy kezdje a budapesti városházán az önkormányzati szintű korrupció elleni harcot. (Taps a kormánypártok soraiban. - Felzúdulás az SZDSZ soraiban.) Az SZDSZ akkori belügyminiszteréről egyébként Horn Gyula, volt kormányfő állított ki elégtelen bizonyítványt, amikor az ő munkáját, a rendőrség és a közbiztonság munkáját minősítette. (Általános zaj, folyamatos közbekiáltások.)

Az Országgyűlés elé került javaslatnak csak... Elnök úr, egy kis csöndet szeretnék. (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Mondjad csak! Kampányolsz!) Jó, akkor majd elmondom zajban is. Az SZDSZ számára csak a törvényjavaslat címe volt fontos, ez látszik, mert a tartalma nem volt fontos az SZDSZ számára. Olyan javaslatok is vannak ebben a törvényben, amely például a választási kvalifikációhoz szükséges ajánlások számát csökkenteni akarja. Erre nagy szüksége lehet az SZDSZ-nek, de a korrupcióellenes harchoz semmi köze sincsen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Talán ezért nem támogatja a Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a szakmailag gyenge és az önök részéről mint volt kormánypártok részéről teljesen megkésett javaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Vancsik Zoltán: Spóroltál a kampányban.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A nemzetbiztonsági bizottság ma délelőtti ülésén a határozati javaslat tárgyalásakor a bizottság tagjainak többsége általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot; a bizottság szocialista, szabad demokrata és MIÉP-es tagjai nem támogatták a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát.

A többségi álláspont szerint ez a határozati javaslat szükséges és elégséges is egyben. Azért szükséges, mert a határozati javaslatot kiváltó okok szükségessé teszik, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítsa a véleményét, a szolidaritását az Amerikai Egyesült Államok népével, és ugyanakkor Magyarország hozzájárulásáról is döntsön a terrorizmus elleni küzdelemben.

Elégségesnek is találta a bizottság többsége a javaslatot. Valóban, sok olyan kérdés nincs benne a határozati javaslatban, amelyről később lehet még vitákat folytatni, később lehet még stratégiákat megalkotni, de ebben a pillanatban az Országgyűlésnek reagálnia kell az eseményekre, és olyan döntést kell hoznia, amellyel Magyarország biztonságát szavatolja az Országgyűlés. Tehát a bizottság többsége azért tartotta általános vitára alkalmasnak ezt az országgyűlési határozatot, mert abban nem talált olyan kivetnivalót, amely a javaslat parlamenti tárgyalását lehetetlenné tette volna.

Egyébként a bizottság többségének a véleménye nemcsak az általános vitára való alkalmasság, hanem az, hogy egy ilyen országgyűlési határozatot ebben a helyzetben a Magyar Köztársaságnak meg kell hoznia, és ezért is támogattuk többséggel. A bizottság többsége ezért támogatta a javaslat általános vitára való alkalmasságát. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést kérek, elnök úr, de amikor már a gépen az van kiírva, hogy szavazás következik, akkor nem tudom benyomni azt, hogy jelentkezem. Ezért jelentkeztem kézzel.

ELNÖK: Képviselő úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Az ügyrendi javaslatom az a frakciónk nevében, hogy a Ház döntsön arról az ügyrendi kérdésről, hogy egyben szavazza a személyi javaslatokat, vagy külön-külön.

(21.00)

Mi azt fogjuk támogatni, hogy ahogyan eddig is mindig egyben szavazott a személyi javaslatokról, bizottsági tagságokról (Horn Gábor: Ez nem igaz!) a Ház, ezért mi azt fogjuk támogatni, hogy egyben szavazzunk erről. De a lényeg az, hogy ügyrendi javaslatom szerint a Ház döntsön az ügyrendi kérdésben, és ne ön döntse el, hanem a Ház döntse el az ügyrendi kérdést. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! 1978 óta eddig 57 esetben módosult a büntető törvénykönyv. Talán ez a szám is mutatja, hogy helyes a kormánynak az a törekvése, ami a javaslat indoklásából is kitűnik, amely szerint szükséges egy új, egységes szemléletű büntető törvénykönyv megalkotása. De kétségtelen, hogy az új büntető törvénykönyv megalkotásáig bizonyos módosításoknak helye lehet, ezeknek az indokai fennállnak.

Szeretném elmondani, hogy megítélésünk szerint melyek azok az indokok, amelyek a büntető törvénykönyv mostani módosítását lehetővé, sőt szükségessé teszik. Az egyik, hogy olyan nemzetközi kötelezettségeket vállaltunk, amelyeknek a következményei büntetőjogi törvénymódosításban mutathatók ki. Nem utolsósorban ide tartozik az a folyamat, amely az uniós csatlakozásunkhoz vezető útban fejezhető ki, ezt szakszerű szóval jogharmonizációnak nevezik.

Ide tartozik az a jelenség, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem új formákat, új, hatékonyabb eszközöket kíván, és ugyancsak ide tartozik az az indok is, hogy a közélet tisztaságának igénye megkövetel bizonyos büntetőjogi módosításokat. Nem utolsósorban a számítástechnika gyors ütemű fejlődése is indokolja, hogy a büntető törvénykönyv módosítására most sor kerüljön.

Tisztelt Ház! Szeretném leszögezni, hogy a javaslat megfelel az 1998 óta hivatalban lévő polgári kormány büntetőpolitikai célkitűzéseinek, folytonosságot mutat a választási és kormányprogram megvalósítását célzó 1999-es büntetőjogi szigorításokkal.

A most előttünk fekvő javaslat legfontosabb módosítása megítélésünk szerint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos szabályok szigorítása körében található meg. Itt üdvözölni tudjuk azt az általános szigorítást, hogy minden súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt bűnszervezet keretében követték el, kétszer olyan súlyos büntetésre számíthat az elkövető, mint eddig. Támogatjuk ezt a módosítást. Ennek a hatásaként, ha bűnszervezet keretében követték el a bűncselekményt, akár 20 évi börtönbüntetést is elérhet a büntetés.

A bűnszervezetben való részvétel már önmagában is bűncselekmény lesz, függetlenül az elkövető szerepétől, sőt a bűnszervezet támogatása is bűncselekmény.

A szervezett bűnözői életmód során szerzett vagyon minden esetben elkobzásra fog kerülni, kivéve, ha az elkövető a vagyon törvényes eredetét bizonyítani tudja. Itt egy nagyon fontos szabálynak tartjuk, hogy a bizonyítási teher ebben a tekintetben, tehát a vagyon törvényes eredetének a tekintetében megfordul. A szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekmény vádlottja enyhítésre csak nagyon kivételes esetben számíthat.

Üdvözöljük a törvényjavaslat néhány fő elemét. Így a közélet tisztaságához fűződő érdek indokolja, hogy a mentelmi joggal vagy diplomáciai mentességgel rendelkező személyek elleni büntetőeljárásban a hatóságok soron kívül járjanak el az igazság mielőbbi tisztázása érdekében. Hasonló szempontok indokolják a közügyektől eltiltás hatályának kiterjesztését a köztestületi, közalapítványi tisztségekre.

A foglalkoztatástól eltiltásnál helyeseljük az erkölcsi szempontok megjelenését, azaz az adott foglalkozás gyakorlására méltatlanná vált személy eltiltását a foglalkozástól. A lelkészek fokozott büntetőjogi védelmével mint közfeladatot ellátó személykénti elismeréssel egyetértünk.

Figyelemre méltó változtatás, hogy az eddigiekhez képest a tiltott, tehát kiskorúakról szóló pornográf képfelvételeknek már a birtoklása is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek minősül ezután. Fontos módosítás az embercsempészés tényállásának átalakítása úgy, hogy az a schengeni egyezmény követelményeinek, így az Európai Unió elvárásainak megfeleljen.

Egyetértünk azzal, hogy a törvény elfogadásával a közélet tisztaságát veszélyeztető vesztegetés büntetése jelentősen szigorodjon. Elfogadjuk azt, hogy az erkölcsileg egyébként teljes mértékben elítélendő és a közélet tisztaságára igen veszélyes vesztegetés elkövetői mentesülhessenek a büntetőjogi felelősségre vonástól, ha leleplezik a vesztegetés másik elkövetőjét, mielőtt annak a kiléte a hatóságok tudomására jutna. Ez a megoldás, tisztelt Ház, azonban csak kísérleti jellegű lehet. Ha ugyanis nem váltja be a hozzá fűzött bűnüldözési reményeket, nem tekinthetünk el a vesztegető és a megvesztegetett egyaránt szigorú megbüntetésétől.

A vesztegetési bűncselekményekre vonatkozóan a hivatalos személyek feljelentési kötelezettségét előíró és annak megszegőit büntetéssel fenyegető rendelkezéseket következetes megoldásnak találjuk, hiszen a büntetőeljárási törvény úgy írja ezt elő, hogy nem tesz mellé szankciókat.

A törvényjavaslattól eltérően, a jogszabály végrehajthatósága érdekében nem támogatjuk az általános feljelentési kötelezettséget, csak arra az esetre javasoljuk, ha a hivatalos személy hivatali hatáskörében szerzett hitelt érdemlő tudomást a vesztegetésről. Nem válhat minden hivatalos személy rendőrnyomozóvá, de az elvárható, hogy a hivatali minőségében tudomására jutott vesztegetést komolyan vegye.

Új, XXI. századi szemléletet tükröz az informatikai bűnözés szabályainak megfogalmazása a törvényjavaslatban. Támogatjuk a számítástechnikai rendszerbe történt jogosulatlan belépésnek, illetve a számítástechnikai rendszer és adatok sértetlensége elleni bűncselekménynek bűncselekménnyé nyilvánítását és büntetését a jövőben.

Üdvözöljük, és várható uniós csatlakozásunkra figyelemmel magától értetődőnek tartjuk a pénzhamisítás büntetése körében az euró büntetőjogi védelmét is.

Fontos és messzemenően indokolt a vallási tisztelet tárgyainak, a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyaknak, valamint a síroknak és síremlékeknek a fokozottabb büntetőjogi védelmét megteremteni a lopás és a rongálás vonatkozásában.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva a javaslatot, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében elfogadásra ajánljuk a tisztelt Háznak. De már most jelezzük, hogy a 2002-2006 közötti kormányzati terveinkben hangsúlyosan szerepel egy új, átfogó és egységes büntető törvénykönyv megalkotása, amelynek megszületéséig csak a legszükségesebb, elsősorban az európai uniós csatlakozásunkkal összefüggő büntetőjogi tárgyú törvénymódosításokat tartjuk indokoltnak.

(10.00)

A büntető jogszabályoknak lépést kell tartaniuk a bűnözés új jelenségeivel, de világos és stabil értékrendet kell közvetíteniük a jog erejével.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány hónappal ezelőtt a szocialisták és a szabad demokraták elhatározták, hogy politikai céljaik elérése érdekében összehangolt támadással szétzúzzák a magyar állampolgároknak az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitét. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Úgy döntöttek, hogy lépésről lépésre megingatják a bűnüldöző szervekbe vetett közbizalmat, lejáratják a rendőrséget és az ügyészséget, fenyegetésekkel megfélemlítik a nyomozó hatóságok tagjait.

Nézzük, mit is tettek eddig! MSZP-s képviselők, Tóth Károly, Katona Béla, Göndör István egymást követő interpellációkban támadták a legfőbb ügyészt, hogy sulykolásos módszerrel elhitessék a polgárokkal: "Magyarországon differenciált bűnüldözési gyakorlat alakult ki, a rendőrség és az ügyészség megkülönböztetett intézkedéseket alkalmaz egyesekkel szemben." Ezeket a szavakat Göndör Istvántól idéztem.

Szalay Gábor SZDSZ-es képviselő további részleteit adta elő az előre eltervezett támadásnak: "Az igazságszolgáltatás moralitása megrendült, hiányossá vált a hitele" - mondta, majd tovább fokozta - "a magyar igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hit és bizalom megbukott."

Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom elleni utolsó döfést Magyar Bálintnak, az SZDSZ egykori elnökének szánták a szövegírók, aki minősíthetetlen hangnemben adta elő, hogy megszűnt a törvény előtti egyenlőség, a nyomozó hatóságok a bűnüldözés helyett bűnpártolással foglalkoznak. Így váltak Magyar Bálint szavai után bűnüldözőkből bűnözővé azok a rendőrök és ügyészek, akiknek 99 százaléka a Horn-Kuncze-kormány alatt is ugyanazt a munkát végezte, amit most - merthogy a bűnpártolás a Btk. szerint bűncselekménynek minősül.

Ezekre a szavakra már jó néhány jó érzésű magyar polgár is felkapta a fejét és őszintén felháborodott. A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselői egyetértenek a polgárokkal, és magunk is felháborítónak tartjuk az igazságszolgáltatás elleni politikai támadást. De azt is felháborítónak tartják a magyar polgárok, ahogyan a szocialista-szabad demokrata ellenzék az igazságszolgáltatáson kívül minden független intézmény ellen támadást intéz, mihelyst azok nekik nem tetsző döntéseket hoznak. Ennek legújabb célpontja a Magyar Köztársaság elnöke.

Hogy Magyar Bálint világossá tegye céljait, egy hetilapban a múlt héten megfenyegette az APEH, a rendőrség és az ügyészség tagjait - meg kell ismételnem: azokat, akikkel négy évig együtt dolgoztak -, hogy kormányra kerülésük esetén megvizsgálják, megtettek-e mindent a nekik nem tetsző eredménnyel végződő ügyek felderítésében. Egyértelműen az a célja ezzel a baloldali ellenzéknek, hogy a választások előtt a bűnüldöző szervek ne merjenek határozottan fellépni a szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz kötődő bűncselekménygyanús ügyekben. (Moraj az MSZP soraiban.)

Tisztelt Ház! Azt mindig is tudtuk, hogy a szocialista, szabad demokrata politikusok nem feltétlen hívei a rendnek, de hogy az igazságszolgáltatás lejáratása is szerepet kap politikai eszköztárukban, az viszonylag új jelenség.

A magyar polgárok döntő többsége hisz az igazságszolgáltatás függetlenségében, és bizalommal van a bűnüldöző szervek iránt, ráadásul az igazságszolgáltatás pártatlansága, a bűnüldözés következetessége alapját képezi egy demokratikus jogállamnak. (Dr. Katona Béla: Így van, azt képezné!) Aki politikai indíttatásból, alaptalanul megrendíti a polgárok hitét a jogállam intézményeiben, az előbb-utóbb szembekerül a polgárok akaratával, és egy idő után maga válik hiteltelenné. (Moraj az MSZP soraiban.)

Tisztelt szocialista és szabad demokrata Képviselőtársaim! Kérem, emelkedjenek felül önös politikai érdekeiken, és hagyjanak fel az igazságszolgáltatás lejáratását célzó cselekedeteikkel! Ez minden magyar polgár közös érdeke.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is ehhez a témához szeretnék hozzászólni azért, mert nagyon fontosnak tartom, hogy a büntető törvénykönyv bevezesse itt a feljelentési kötelezettséget, azzal a megszorítással, hogy csak a hivatalos eljárás során észlelt, hitelt érdemlő korrupciógyanús ügyekről tegyenek feljelentést a hivatalos személyek. Ezt a konstrukciót, ezt a javaslatot azért tartom fontosnak, mert itt tulajdonképpen a hivatalos személyek, tehát mondjuk úgy, a közszolgálati pályán mozgó emberek azok, akik önmagukat védik, tehát egy önvédelem ez a javaslat. Hiszen a hivatalos személyekre vonatkozik ez a feljelentési kötelezettség egy olyan bűncselekmény esetén, amelyet kifejezetten csak hivatalos személyek vonatkozásában lehet elkövetni, hiszen a korrupció csak a hivatalos személyek tekintetében értelmezhető, legalábbis ebben a körben elsősorban a hivatali vesztegetésről beszélünk; és ha a hivatali vesztegetés ellen ezzel a javaslattal magukat - hogy mondjam - a közszolgálatban részt vevő hivatalos személyeket is ösztönözzük arra, hogy próbáljanak minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy korrupciómentes működés legyen az adott hivatalban, akkor ez a szabály elérheti a célját.

Nem vitatom azt, hogy megalapozatlan bejelentések is érkezhetnek, de ezt minden esetben a nyomozó hatóság vizsgálni fogja. Már önmagában az a kitétel is, hogy hitelt érdemlőnek kell lennie ennek a tudomásnak, a hivatalos személy számára is megadja azt a mércét, hogy mi az, aminél a feljelentést meg kell tennie. De a végső fázisa e kérdés eldöntésének a nyomozó hatóságok mérlegelése lesz. Ha a nyomozó hatóságok is az alapos gyanút (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) megalapozottnak tartják, akkor elindítják a büntetőeljárást.

(11.30)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Nem gondoltam, hogy ennyire védelembe kell venni ezt a törvényi rendelkezést. Nagyon fontosnak tartom ezt a rendelkezést. A hivatalos személyeknek ez a fajta kötelezettsége, hogy vegyék komolyan és jelentsék a hatóságoknak, ha tudomásukra jut egy vesztegetési ügy, amely a saját hivatalukban, egyáltalán a hivatalos eljárásuk során keletkezik, és ők észlelik ezt a vesztegetést vagy bármilyen más korrupciós bűncselekményt, szerintünk ez nagyon fontos szabály.

Más kérdés az, hogy a hivatalos eljárás minden hivatalos személy esetén más és más, a hivatalos személyeknél is eltérő, tehát van, akinek csak a munkahelyi eljárását fogjuk tekinteni hivatalos eljárásként, és van, aki pedig ennél szélesebb körben tevékenykedő hivatalos személy. De ez azon az alapelven nem változtat, hogy a hivatalos személyeknek igenis komolyan kell venniük a saját hivataluk tisztességének, becsületének a megőrzése érdekében azt, ha tudomásukra jut egy ilyen bűncselekmény.

Amit én nagyon fontosnak tartok - és örülök annak, hogy ez a vita ilyen széles nyilvánosságot kap -, hogy a hivatalos személyek tudjanak arról, hogy ezentúl őket feljelentési kötelezettség terheli a korrupciós ügyekben. Ez nagyon fontos dolog, mert innentől kezdve valóban azzal a törvényhozói szándékkal kell számolnunk, hogy a hivatalos személyeknek ha eddig esetleg tudtak vagy legalábbis volt valamilyen sejtésük ilyen bűncselekményekről, és ezentúl ennél erősebben bizonyítottan, hitelt érdemlően tapasztalnak ilyen bűncselekményeket, akkor már az erkölcsi kötelességen túl jogi kötelezettségük is támad. Én fontosnak tartom, hogy a következő, a törvény hatálybalépését követő időkben már érvényesüljön ez a törvényhozói szándék.

Köszönöm.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azért kértem ismét szót, elnök úr, hogy én is felhívjam a közvélemény figyelmét erre a kérdésre. Megítélésünk szerint ez nagyon fontos kérdés. Talán több időt is kellene szánni egyszer arra, hogy az előbb Csákabonyi Balázs képviselő úr által olyan elnézően említett bácsi bemegy egy hivatali ügyintézőhöz, és eleve azzal kezdi, hogy majd meg fogja hálálni a kedvességét. Nos, ezt a jelenséget - amiről az előbb államtitkár úr is beszélt - én magamban úgy szoktam hívni, hogy ez a hétköznapi korrupció. Minden egyes hivatalban előfordul ilyesmi. Én fontosnak tartom, hogy igenis küzdjenek maguk a hivatalok is ezek ellen; a hivatalos személyek, a hivatalok is küzdjenek az ellen, hogy bonbonok, virágcsokrok és ennél nagyobb ajándékok is szinte kötelező részei legyenek a hivatali ügyintézésnek. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt a gyakorlatot megpróbáljuk üldözni a magyar közéletből.

Én ezt néha fontosabbnak tartom, mint azokat a teljesen jogos és fontos lépéseket, amikor egy magasabb szintű állami hivatalnokkal szemben korrupció miatt indul büntetőeljárás. Azért tartom fontosabbnak, mert ha az alacsonyabb szinten egy ilyen hétköznapi, egyszerű, apró korrupció megszokottá válik, akkor utána már az emberek ingerküszöbe is emelkedik, és ez nagyon nagy hiba. Tehát én fontosnak tartom, hogy a hivatalok működése még ezeknek az apró ajándékoknak a rendszerétől is szabaduljon meg, és ha ez a javaslat egy lépést jelent ebben a küzdelemben, akkor fontosnak vélhetjük.

Kétségtelen, hogy néhány év múlva meg kell majd vizsgálnunk, hogy hogyan sikerült a jogalkalmazásban, a gyakorlatban ezt a most bevezetendő szabályt megvalósítani, és esetleg vissza kell térni rá, ha nem érte el azt a sikert, amit várunk ettől a javaslattól.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak egy rövid reflexió arra, amit éppen most mondott Hack Péter képviselő úr. Az szerintem egyáltalán nem olyan nagy baj, hogyha a rendőrök nem zsebre intézkednek, és ha ezáltal csökkent az ilyen intézkedések száma, ezzel a csekkes megoldással, akkor én ezt már örömmel üdvözlöm.

De nem is ezért akartam felszólalni, hanem azért, mert Hack képviselő úr egy talán valóban rossz megfogalmazásra hívta fel a figyelmet, és én ezt köszönöm neki, és hajlandó vagyok akár a saját javaslatomat is majd később módosítani. Az kétségtelen, hogy a hivatalos személy a hivatalos eljárása alatt hivatali minőségében vesz részt, de nyilvánvaló, hogy itt az én szándékom az volt, hogy csak akkor kelljen a feljelentési kötelezettséget teljesíteni, hogyha hivatalos minőségében szerez hitelt érdemlő tudomást egy korrupció gyanújáról. Lehet, hogy a büntető törvénykönyv még nem tartalmaz erre megfelelő definíciót, de akkor majd be fogunk vezetni egy megfelelő definíciót.

A dolognak az a lényege, hogy a hivatali minőségében szerzett tudomást vegye komolyan a hivatalos személy, és amiről magánemberként szerzett tudomást, ott döntse el, hogy a feljelentést meg kívánja-e tenni, de ha hivatalos minőségében szerzett erről hiteltérdemlően tudomást, akkor tegyen feljelentést.

Most megint visszatérve erre a kis korrupcióra vagy hétköznapi korrupcióra, én egyáltalán nem tartom indokoltnak azt a félelmet, amit Hack Péter megfogalmazott, hogy itt most ezáltal csak a kis korrupciós ügyek lesznek hatékonyabban üldözhetők. A törvényjavaslatnak egy másik része - ön is nagyon jól tudja - bevezeti azt a szabályt, hogy a vesztegető és a megvesztegetett közötti érdekazonosságot megtörjük azzal, hogy lényegében büntetlenséget élvez akár a vesztegető, akár a megvesztegetett, hogyha feljelenti a párját a bűncselekmény elkövetésének lelepleződése előtt. Tehát önnek, képviselő úr, nincs teljesen igaza, hiszen ez a nagyobb korrupciós esetekre is megoldást jelenthet egy hatékonyabb bűnüldözés érdekében.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden azt szeretném elmondani önöknek, hogy amilyen kérdéseket itt ma felvetettünk ebben a vitában, azokat tulajdonképpen a büntetőjog eddig is ismerte. Amit ez a törvényjavaslat bevezetne, az egy, mondjuk úgy, a bűnüldözés hatékonyabb módja lenne. Tehát a korrupció, a vesztegetés típusú bűncselekmények büntetőjogi kategóriái, megfogalmazásai eddig is teljesen világosak voltak.

Gyakorlatilag azt a bizonyos fordulatot, amit több képviselőtársam kifogásolt, hogy hitelt érdemlő tudomást szerez, ezt is használja a büntetőjog, régóta használja ezt a fogalmat. Nem merült fel eddig, hogy ezeket a fogalmakat bárki megkérdőjelezné. Tehát itt nem olyan dologról van szó, amiről eddig a büntető törvénykönyv ne rendelkezett volna, mégpedig szigorúan ne büntette volna a korrupciónak a legkisebb és a legnagyobb változatát is, hanem itt kifejezetten a korrupció elleni küzdelemnek, a bűnüldözés szempontjainak az érvényesítése érdekében kerül megfogalmazásra az, hogy egy feljelentési kötelezettsége legyen a hivatalos személyeknek.

Én ezt nagyon fontosnak tartom, hogy a korrupciós jellegű cselekmények nem ezáltal válnak büntetendővé, hanem itt kifejezetten a bűnüldözés szempontjai kerülnek előtérbe, amikor a hivatalos személyek számára ezt kötelezettségként megfogalmazzuk.

Én elfogadom azt is, hogy ezt a most bevezetésre kerülő feljelentési kötelezettséget néhány év múlva meg kell vizsgálnunk, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, mert kétségtelen, hogy ha nem jó úton indultunk el, akkor lehet, hogy meg kell változtatni ezeket a szabályokat. De most pillanatnyilag ezt a megoldást tartjuk a leghatékonyabbnak annak érdekében, hogy a hivatalos személyek vegyék komolyan a tudomásukra jutott korrupciógyanús ügyeket, és tegyenek feljelentést, ha hitelt érdemlőek ezek az információk.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának álláspontja szerint az Országos Választási Bizottság leendő tagjai minden tekintetben megfelelnek (Közbeszólás az MSZP soraiból: A Fidesznek!) a demokratikus választásokat biztosító, kétharmados választójogi törvény előírásainak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!)

A választási törvény, pontosabban a választási eljárási törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg az Országos Választási Bizottság tagjaival szemben. Így azt a szabályt is tartalmazza a törvény, hogy a Magyar Köztársaság bíráihoz hasonlóan pártnak, jelölő szervezetnek tagja nem lehet az Országos Választási Bizottság tagja. Ha a Magyar Köztársaságban a bíróságok politikai értelemben vett függetlensége ezáltal biztosított, és ebben egyetértünk, akkor a választási bizottság tagjai számára előírt politikai függetlenség - amennyiben nem pártnak a tagjáról van szó - teljes egészében biztosított. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ha a hülyeség fájna, állandóan ordítanál! - Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ha önök kifogásolják egy olyan jogásznak a meggyőződését, a gondolkodását, amely egyébként politikai párttagságban nem jelenik meg, akkor az önök gondolkodása a gondolatrendőrség szabályai szerint működik. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ez hülye! - Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

A jelöltek tehát nem tagjai egyetlen pártnak sem, és szakmai szempontból is megfelelnek a törvénynek és a választásokkal szemben támasztható szakmai követelményeknek. A jelöltek között kiváló felkészültségű jogászok, egyetemi tanár, illetőleg egyetemi docens is található. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Az előbb hallottuk.) A jelöltek között olyan személy is található, aki eddig is részt vett választási eljárásban, mégpedig olyan választási bizottságban, amelybe őt nem párt, hanem az önkormányzat delegálta, tehát ugyanúgy, mint most az Országgyűlés által, választott tagról van szó.

A jelöltek közül szeretnék néhánnyal személyesen is, személy szerint is foglalkozni. Úgy gondolom, semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Ficzere professzor úr - akinek a jegyzetéből egyébként a magyar jogász fiatalokat oktatják közigazgatási jogra - alkalmas arra, hogy betöltse ezt a választási funkciót. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ugyanígy úgy gondolom, hogy dr. Horváth Sándorral szemben semmiféle kifogás nem merülhet föl; ő egy civil szervezet, a Független Jogász Fórum elnöke, ebben a minőségében pedig nemzetközi választási szakértő is vagy nemzetközi jogász szakértő is. Tehát nem hiszem, hogy ez vele szemben kifogásolható lenne.

(16.30)

Ugyanúgy Maczonkai Mihály, aki választottbíró és egyébként jelenleg egyetemi adjunktus is, más egyetemen pedig magasabb tisztséget is betölt, kiválóan alkalmas arra, hogy ezt a funkciót ellássa. Azt hiszem, Molnár Miklóssal szemben, aki a jogtudomány kandidátusa, szintén nem állapítható meg az, hogy szakmailag ne lenne alkalmas erre a posztra. Sorolhatnám a jelölteket, de én inkább arról beszélek, hogy önök 1998-ban megválasztottak egy olyan választási bizottsági tagot póttagnak, Horvát János urat, aki bár kiváló, ismert televíziós újságíró, de semmiképpen sem jogász. Úgyhogy ha vele szemben '98-ban ezt az érvet nem használták, az akkori belügyminiszter javaslata alapján megválasztották, akkor talán most se éljenek ilyen nemtelen eszközökkel a jelöltekkel szemben. (Taps a Fidesz soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Ugyanígy a folytonosság tiszteletben tartásának szép példája volt, hogy Horváth urat, a Jogászfórum elnökét, aki 1994-98 között választott tagja volt az akkori Országos Választási Bizottságnak, Kuncze belügyminiszter úr nem javasolta újra, tehát nem tartotta be a maguk által most felállított mércét, mely szerint újra kell javasolni azokat a választási bizottsági tagokat, akik jól teljesítettek.

A szakmai érvek mellett szeretném még azt elmondani, hogy azt a fajta politikai hozzáállást, amely alapján önök csak azt tekintik függetlennek, aki önökhöz közel áll, ezt a politikai magatartást nem vagyunk hajlandóak elfogadni. (Taps a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) Az Országos Választási Bizottság tagjaival szemben azért nem rendült meg eddig a közbizalom, mert (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az előző ciklus ellenzéke...

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): ...nem olyan magatartást tanúsított, mint önök, hanem az előző ciklus... (Közbeszólások az MSZP soraiból: Idő! Lejárt az idő!)

ELNÖK: Képviselő úr! Lejárt a rendelkezésére álló időkeret.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): ...konstruktívan állt hozzá a választási bizottsági tagokhoz.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat (Derültség.), és őrizzék meg a választópolgároknak a választások tisztaságába vetett hitét (Felzúdulás.), ugyanis ezek a jelöltek, akik szakmailag felkészült jogászok, mindenben megfelelnek a törvény előírásainak, és ne vonják már előre kétségbe azt, hogy ők a választópolgárok érdekeinek és a törvényeknek alárendelve, a lelkiismeretük szerint fognak döntéseket hozni. Ne vonják ezt kétségbe, mert semmi okot nem szolgáltattak erre!

Ha a választások során vagy a későbbiek során találnak az ő magatartásukban elfogultságot, azt tegyék szóvá, a magyar demokrácia ezt lehetővé teszi; de azt nem teszi lehetővé, hogy embereket már előre lejárassanak, és tisztességtelen módon támadják őket.

Köszönöm. (Közbekiabálások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a Fidesz soraiban.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt szocialista és szabaddemokrata Képviselőtársaim! Szeretném elmondani önöknek, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a jelenleg kormányon lévő pártok 1998-ban annak ellenére, hogy nem minden jelölt származott abból a körből, ami hozzájuk kötődik, minden jelölt mellett kiálltak, pontosan azért, mert nem azt az utat választották, amit önök, hogy eleve elutasítják a választási bizottság tagjainak a pártatlan munkáját, hanem feltételeztük azt, hogy azon választási bizottsági tagok - és a most leköszönt tagokat mi is üdvözöljük, és köszönjük a munkájukat - iránt nem éltünk olyan feltételezéssel, amiket önök most mondanak, hogy választási csalásokat fognak elkövetni alkotmányra felesküdött emberek.

Amiket önök mondanak, az egy olyan félelemből táplálkozik, amely az önök választási esélyeit mutatja. De szeretném önöket megnyugtatni, hogy megítélésünk szerint nem állnak olyan rosszul, hogy attól kellene félniük, hogy a választási bizottságon múlna az, hogy hány szavazattal fog majd a választások győztese kikerülni. Arra kérem önöket, hogy tartsák tiszteletben a választójogi törvény előírásait. A választójogi törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályait ezek a jelöltek teljesítik, és kérem, hogy ne vonják kétségbe előre az ő tisztességüket, ne tegyék azt, amit minden egyes magyar független intézménnyel megtesznek, ha önöknek nem tetsző döntést hoznak, akkor politikai alapon azonnal megtámadják. Minden egyes független intézményt megtámadnak, ha önöknek nem tetsző döntést hoznak. Vegyék tudomásul, hogy Magyarországon demokrácia van (Felzúdulás az MSZP és az SZDSZ soraiban.), és nem mindig az önök véleményét tükrözik vissza a független fórumok!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban többeket megdöbbentett az a tény, hogy választási kampánytémává válhatott a jogerősen elítéltek büntetésének elengedése, azaz az amnesztia. Miközben a polgári kormány határozott lépéseket tett a bűnözés visszaszorítása és a közbiztonság javítása érdekében, vannak olyanok, akik amnesztiát ígérnek hatalomra kerülésük esetére.

Az elmúlt négy évben a kormány következetes büntetőpolitikát valósított meg, a polgárok biztonságos élethez való jogát szem előtt tartva a parlament jelentősen szigorította a büntető jogszabályokat. Eddigi politikánk arra irányult, hogy ne a tisztességes embereknek kelljen félni a bűnözőktől, hanem a bűncselekmények elkövetőinek kelljen tartania a jog szigorától.

Ebben a kérdésben mellékes szempontnak tartom, kinek a szavazataira számít az, aki amnesztiát ígér. Fő kérdésként az merül fel bennem - és minden aggódó választópolgárban -, hogy milyen hatása volt az elmúlt napokban ennek a felelőtlen ígéretnek a büntetés-végrehajtási intézetekben, sikerült-e az Igazságügyi Minisztériumnak elejét vennie a börtönök rendjét és biztonságát veszélyeztető hangulat kialakításának. Ki tudja-e határozottan jelenteni államtitkár úr, hogy a kormány nem tervez semmiféle amnesztiát, azaz nem tervezi választási győzelme esetén sem a méltó büntetésüket töltő elítéltek szabadon engedését? Folytatja-e a kormány a négy évvel ezelőtt elkezdett szigorú büntetőpolitikát; az elkövetők jogainak biztosítása mellett nagyobb hangsúlyt helyez-e az áldozatok érdekeinek védelmére? (Zaj.)

Kérem államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszát köszönettel vettem. Az közömbös, hogy én hogyan gondolkodom erről, a legfontosabb az, hogy a választópolgárokat megnyugtatja az, hogy a kormány semmiféle amnesztiát nem tervez, még akkor sem, ha a következő négy évet is ugyanez a kormány fogja kitölteni.

Szeretném leszögezni, azért, hogy az amnesztia kérdése egyáltalán kampánytémává válhatott, egyértelműen azokat terheli a politikai felelősség, akik eljátszadoztak ezzel a gondolattal. Az, hogy most ezt nem vállalják, ez közömbös. Akik sajnos bedobták ezt a gondolatot, akik elkezdtek ezzel foglalkozni, azok tehetők felelőssé azért, hogy az amnesztia kérdései egyáltalán a kampány témájává válhattak.

Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)