Felszólalás adatai

Kedves Képviselőtársaim! Mikes Kelemen a magyar irodalom kiemelkedő alakja, akiről, úgy vélem, méltó és nagyon fontos, hogy ezen évforduló alkalmából megemlékezzünk az Országgyűlés falai között is.

Rákóczi Ferenc hű íródeákja 1690 augusztusában született Kovászna megyében, Zágonban. Ifjú felnőttként, még csupán 17 évesen II. Rákóczi Ferenc szolgálatába szegődött. 1711 februárjában, a kuruc szabadságharc bukása után bujdosásra kényszerül Rákóczival Lengyelországba, majd Franciaországba menekül. 1717-ben Erdélyben elfogadják az Országgyűlés végzését, amely értelmében Rákóczi, Mikes és társaik fő- és jószágvesztéséről döntenek, így ekkor megpecsételődik sorsa. Franciaország után Törökországba utaznak Rákóczival, ekkor már a nevéhez legszorosabban fűződő naplószerű levelek írását is elkezdi. 1720 áprilisában a török porta végül Rodostóba telepíti a bujdosókat, amely végül Mikes életének fő helyszíne lett, de nem önszántából, hanem hazatérésének ellehetetlenítése miatt kényszerből. Hazatérését ugyanis többször megkísérelte a Magyar Királyság területére, de ez a Habsburgok nyomására mindig meghiúsult.

Az író török földre érkezése után az átmenetinek vélt tartózkodás napjainak megörökítésére irodalmi levelezésbe kezdett. A fiktív, el nem küldött levelek írója sem a lapokat, sem a keltezett leveleket nem számozta. Az utólagos vizsgálatok bizonyítják, hogy 1717 októberétől 1758 decemberéig 207 ilyen levelet írt. Az összegyűjtött "Leveleskönyv" irodalmi értékén túl egyben a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy Mikes Kelemen törökországi levelei a magyar prózaírás alapjait fektették le.

Híressé vált levelei mellett Rodostóban francia nyelven megjelent jelentős műveket fordított magyarra, egészen pontosan tizenkettőt. Az "Ifjak Kalauza" pedagógiai, moralista célzatú munka, amely a fordításai közül az egyik legnevesebb alkotása. Valószínűleg ezután született az "Idő jó eltöltésének Módgya" című keltezetlen, párbeszédes szépirodalmi átdolgozása. Jellemfestő és elmélkedő jellegű a "Valóságos Keresztényeknek Tüköre" című fordítása is.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem hűséges híve 1761. október 2-án hunyt el pestisben Rodostóban, és a mai napig ismeretlen sírban fekszik.

Számtalan képzőművészt, zeneszerzőt, szakirodalmi tudóst, oktatási intézmény névadóját ihletett meg személye, így nem meglepő, hogy halálának 250. évfordulója alkalmából, egyben a Rákóczi-szabadságharc leverésének 300. évfordulója kapcsán rendezték meg a 2011-es Mikes-évfordulót. A XVIII. budapesti nemzetközi könyvfesztiválra megjelent a "Vagyok, aki voltam és leszek, aki vagyok" című műve, illetve számtalan irodalmi est, emlékhangverseny, könyvbemutató szolgálta azt a célt, hogy méltón őrizzük emlékét.

Ezzel ellentétben sajnos szomorú tény, amelyről az évforduló kapcsán szót kell ejtenünk, hogy az író rodostói háza 2002-ben összeomlott, és az újjáépítéssel kapcsolatban konkrétumok a mai napig nem történtek. De bízom abban, hogy ez nem marad a végtelenségig így, hiszen ez méltatlan lenne mind Rákóczi, mind hű krónikása emlékére nézve.

Kedves Képviselőtársaim! Mikes Kelemen kiemelkedő munkássága irodalmi nagyjaink közé emeli őt, jelleme pedig hazaszeretetből és hűségből mutat példát nekünk. Épp ezért bízom benne, hogy méltó helyét a magyar oktatásban és kultúrában a jövőben is megtartja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)