Készült: 2024.09.21.09:39:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

327. ülésnap (2013.11.20.), 220. felszólalás
Felszólaló Dr. Vas Imre (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:53


Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2006. évi V. törvénnyel kihirdetett és a 2014. március 15-ével hatályba lépő új polgári törvénykönyv a magánjogi jogviszonyok eddigi legteljesebb körű szabályozását tartalmazza. Az új Ptk. jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, így az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását is. Egyik fontos újítás az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartás létrehozása, amely alapjaiban változtatja meg a jelenlegi biztosítékok nyilvántartására vonatkozó rendszert. A hitelbiztosítéki nyilvántartás létrehozása az eddigi, a Magyar Közjegyzői Kamara által működtetett zálogjogi nyilvántartást váltja fel. A jelenleg hatályos Ptk. szerint az ingatlanon, a lajstromozott ingóságon és az alvázszámmal rendelkező gépjárművön kívül más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(19.10)

Azaz jelenleg, ha valaki ingó dolgot, például ipari gépet vagy árukészletet zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. A zálogjogi nyilvántartásba a hatályos szabályok szerint kizárólag közjegyzők jegyezhetik be a zálogjogot, általuk hitelesített zálogszerződés alapján. Ezzel szemben az előttünk fekvő T/13054. számú törvényjavaslat, mely az új Ptk. által bevezetésre kerülő hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó szabályozás részleteit rögzíti: az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba maguk a zálogszerződés által érintett felek vagy törvényes képviselőik jegyezhetik be a zálogjogot, közjegyzői közreműködés, hatósági, tartalmi ellenőrzés nélkül.

A zálogjogi nyilvántartás és a Ptk. által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között tehát az egyik legfontosabb különbség, hogy a zálogjogi nyilvántartásba az előbb említettek kivételével közjegyzők vezetik, az abba való bejegyzés közjegyzői közreműködéssel, közjegyző által ellenőrzött formában és módon történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek vagy törvényes képviselőik egy internetes felületen elektronikusan tett nyilatkozataik által maguk jegyzik be a zálogjogot. A nyilvántartásba-vétel feltétele a zálogjog bejegyzése, törlése vagy módosításra irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozatnak az e célra szolgáló elektronikus űrlapon történő megtétele, a nyilatkozatot a hatóság tartalmi vizsgálat alá nem veszi.

A törvényjavaslat szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre is szélesebb, mivel a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogok és követelések is csak hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel lennének elzálogosíthatók, míg a zálogjogi nyilvántartás csak a nem lajstromozott ingóságokra alapított jelzálogjogokat és a vagyont terhelő zálogjogot tartalmazza. Nemcsak a zálogjog, hanem a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, lízingszerződés és a faktoringszerződés megkötése is bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. A javaslat alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartást szolgáló informatikai alkalmazást a MOKK fogja működtetni, és abban kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség bejegyzést tenni.

A nyilatkozatot tevőnek költségtérítést kell fizetnie a MOKK részére. A MOKK biztosítja, hogy a hitelbiztosítéki rendszer minden munkanap legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen. A hitelbiztosítéki nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.

A regisztrált felhasználók között lehetséges a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele, így elkerülhető, hogy valaki ismeretlen vagy adott esetben kitalált személlyel szemben tegyen nyilatkozatot. Ez egyúttal megóvja a rendszert a fiktív nyilatkozattól is.

A javaslat kivételként rögzíti, hogy az eladói nyilatkozatot tulajdonjog-fenntartással történő eladásról faktoringnyilatkozat, illetve lízingbeadói nyilatkozat olyan személlyel szemben is tehető, aki a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem regisztrált felhasználója. A regisztrációt elektronikus levélben lehet kezdeményezni a hitelbiztosítéki rendszer e célra rendszeresített felületén.

A sikeres regisztráció érvényesítéséhez azonban szükség van a közjegyző előtt személyesen történő azonossági nyilatkozat megtételére. Az azonossági nyilatkozat bármely közjegyző előtt tehető. A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a hitelbiztosítéki rendszer felületére az erre a célra szolgáló adatlap kitöltésével és hitelbiztosítéki rendszerben történő továbbítással a MOKK részére történő költségtérítés megfizetése mellett hitelbiztosítéki nyilatkozatot tehet, a nyilatkozat csak a költségtérítés megfizetésével válik hatályossá.

A hitelbiztosítéki nyilatkozat azonban nemcsak elektronikusan, hitelbiztosítéki rendszer felületén tehető, hanem ugyancsak költségtérítés megfizetése mellett bármely közjegyző előtt is megtörténhet ennek a nyilatkozatnak a tétele. Ezt a módot a törvényjavaslat azon személyek számára biztosítja, akik az elektronikus aláírás lehetőségével nem rendelkeznek, illetve nem rendelkeznek olyan állandó képviselővel, aki helyettük és nevükben nyilatkozatot tehet. A szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve annak alapján a nyilvántartandó adatokat a felek rendelkezése esetén a zálogszerződést, a tulajdonjog-fenntartással történő eladást, a faktoringszerződést vagy a lízingszerződést közokiratba foglaló közjegyző vagy az okiratot ellenjegyző ügyvéd is rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásban. Az ellenjegyző ügyvéd csak abban az esetben, ha ezzel meghatalmazták a felek képviseletében eljáró személyt, és felhasználóként jár el, valamint a felek személyazonosságáról az ügyvéd az előírt módon meggyőződött. A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a következő hitelbiztosítéki nyilatkozatot teheti meg: zálogkötelezetti nyilatkozat, zálogjogosulti nyilatkozat, eladói nyilatkozat tulajdonjog-fenntartással történő eladásról, faktoringnyilatkozat és lízingbeadói nyilatkozat.

A törvényjavaslat a hitelbiztosítéki nyilatkozat egyes típusai szerint állapítja meg az egyes nyilatkozatok adattartalmát. Általános szabály szerint a nyilatkozat minden esetben tartalmazza a felek azonosítására alkalmas adatokat, valamint annak a vagyontárgynak a megjelölését, amelyre vonatkozóan a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tették.

Ezen túl a nyilatkozatot tevő döntése szerint tartalmazza azt az összeget, amelynek erejéig a vagyontárgy kielégítésére fedezetet biztosít, illetve amelyre vonatkozóan a hitelbiztosítéki nyilatkozatot megtették.

Rendszerüzenetben kell értesíteni a zálogjogosultat arról, ha a hitelbiztosítéki rendszerbe a zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló záloghitelezetti nyilatkozat érkezett, amelyhez hozzájáruló vagy zálogjogi bejegyzés fenntartására irányuló zálogjogosulti nyilatkozatot tehet.

Figyelemre méltó szabály ebben a körben, hogy ha a zálogjogosult a rendszerüzenet elérhetővé tételétől számított 30 napon belül erre szolgáló adatlapon hozzájáruló zálogjogosulti nyilatkozatot tesz, a törölni kért zálogjogi bejegyzést a nyilatkozat beérkezésének napján, a hitelbiztosítéki rendszer útján törölni kell a nyilvántartásból. Ha a zálogjogosult az előírt 30 napos határidőn belül nem tesz zálogjogi fenntartásra irányuló zálogjogosulti nyilatkozatot, a törölni kért zálogjogi bejegyzést a nyilatkozattételre rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő napon törölni kell a nyilvántartásból.

A zálogjogosult vagy zálogkötelezett halála, illetve megszűnése esetén a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére jogosult jogutódlásának nyilvántartásba való átvezetéséről a közjegyző nemperes eljárásban határoz. Ha azonban a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett személye nem halál vagy megszűnés folytán változik meg, hanem azért, mert a zálogjogosult és a zálogkötelezett személyében a zálogtárgyra vonatkozó jogok vagy kötelezettségek jogügylettel történő átszállása következtében történik változás, a jogutódlást mind a bejegyzett, mind az új zálogjogosult vagy zálogkötelezett is bejelentheti. Ha azonban a változást az új zálogjogosult vagy új zálogkötelezett jelenti be, nyilatkozatát a bejegyzett zálogjogosult vagy bejegyzett zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatának beérkezéséig, de legfeljebb három hónapig a hitelbiztosítéki rendszerben tárolni kell.

A törvényjavaslat általános jogutódlásra, illetve jogutódlás bejelentésére vonatkozó rendelkezéseit a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, faktoringszerződés és a pénzügyi lízingszerződés esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(19.20)

Összességében megállapítható, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése hozzájárul ahhoz, hogy a hitelbiztosítéki rendszer egységesebb és átláthatóbb legyen. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem egy közhiteles, a zálogjog dologi jogi hatályát erősítő nyilvántartás lesz, mint az ingatlan-nyilvántartás, hanem egy olyan nyilvántartás, amely egy nagyon széles körű nyilvánosságot és gyakorlatilag korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az ügyleti forgalom szereplői számára.

Fentiekre tekintettel kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai