Felszólalás adatai

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó két órával ezelőtt Zilahi József MDF-es képviselőtársam említette, hogy az ország lakossága nagy érdeklődéssel figyeli a parlamenti vitát. Akkor feltettem magamnak a kérdést, vajon hány parlamenti képviselő vesz részt. Akkor körülbelül ötvenen voltunk, mostanra jó ha harminc körülire fogyatkoztunk, s meg kell állapítanom, hogy még mindig enyhe ellenzéki többség tapasztalható.

Hargitai János fideszes képviselő magyarázta a jövő évi költségvetést, s azt mondta, hogy megkezdődött a kormányprogram aprópénzre váltása. Ehhez hozzátehetjük, hogy sokaknak még ebből az aprópénzből sem nagyon jut. Tehát osztom azok véleményét, akik ezekre felhívják a figyelmet. Egyet kell értenem azokkal, akik röviden úgy fogalmaznak, hogy megalapozatlan, aránytalan a költségvetés, nem kedvez a kisjövedelműeknek, s túlságosan eltúlozza a bevételeket.

Kissé szűkebb területtel szeretnék inkább foglalkozni: ez az agrár büdzsé. Először is vizsgáltam, hogy megfelel-e a szaktárca előzetes koncepciójának ez a költségvetés-tervezet. Azt kell mondanom, hogy nem. Valószínű, hogy a Kisgazdapárt, amikor vitát kezdeményezett az agrárkoncepcióról, akkor még 160-valahány milliárddal számolt, s mivel látta, hogy a költségvetés sokkal kevesebbet akar adni, talán ezért is vonták vissza a kezdeményezésüket. Persze már akkor is vita volt arról, hogy milyenek ezek az elosztási arányok.

Másik kérdés, ami felvetődött bennem, hogy ez a költségvetés megfelel-e a termelői érdekeknek. Hozzá kell tenni, ha létszámarányosan nézzük, akkor egy nagy többségnek megfelel, de ha gazdasági oldalról nézzük, akkor azt kell mondanom, hogy az árutermelők ötven százalékának nem felel meg, hiszen olyan megkülönböztetéseket tesz ebbe az amúgy is költségigényes és elmaradott - legalább ezer milliárdról beszélnek - beruházási igényű ágazatban, ahol politikai érdekek mentén a nem termelő vagy kevésbé piacos termelői kört akarják támogatni. Számomra ezt mutatja az, hogy az agrártermelési támogatások növekedtek látványosan ebben a költségvetésben.

(20.20)

Néztem azt is, egyáltalán megfelel-e az agrárgazdaságról szóló törvény feltételeinek. (Varga Mihály közbeszólása.) Itt aztán igazából nagy a "mennyi az annyi?"-játék, hisz különböző vetítési alapok léteznek! Össze lehet vetni például a támogatások tekintetében a '99. évi tervezettet a '98. évi tervezettel, ekkor lehet mondani, hogy 114 százalékos növekedés van. Ha a módosítotthoz viszonyítjuk, akkor ez gyenge, 13 százalék; ha a kiadási oldalról nézzük az eredeti kiadásokhoz képest, tehát a '99. évi tervet a '98. évi tervhez viszonyítjuk, akkor látványos 22 százalék van, ha a módosítotthoz viszonyítjuk, akkor itt is csak 14 százalékos többlet van. Arról nem is beszélve, hogy a kiadások kapcsán igazából olyan tételek is szerepelnek, amelyek megítélésem szerint irreálisak.

Melyek ezek? Szerepel a szigorúan agrár - a területfejlesztési részt nem számolva - bevételek között egy 11 milliárdos tétel, amely a gabonaértékesítés jövő évi bevétele. Nem tudom, hányan ismerik a statisztikai adatot képviselőtársaim közül: idáig 260 ezer tonna búzát vásároltak fel, amiből ezt a 11 milliárdot teljesíteni kellene. Ha az ember oszt és szoroz, ez olyan 60 ezer forint/tonnás értékesítési árnak felel meg, ami háromszorosa a jelenlegi árnak, tehát ezért is irreális ez az egész.

Ha már ezekkel lecsupaszítjuk a költségvetést, s összehasonlítjuk, mondjuk, az 5 százalékos GDP és 11 százalékos infláció által szükséges törvényi feltételekkel, akkor azt mondom, hogy az agrártámogatás növekedési ütemének kellene, mondjuk, 16,6 százaléknak lennie - ehelyett 14,3 százalék van. Sőt, Kupa Mihály úr említette, nem hisz abban, hogy a zárótételekből egyáltalán vissza lehet majd osztani. Ha ezt a korrigációt is figyelembe vesszük, akkor már csak 12 százalék ez a támogatási növekedés, így akkor azt kell mondjam, hogy ez a költségvetés igazából nem felel meg az agrártörvény előírásainak.

Aztán van még egy rendkívül érdekes része ennek a költségvetési törvénynek, ez pedig: a záró rendelkezések. Nagyon sok képviselőtársam beszélt a törvénymódosítások álságáról, én is szeretnék ebből néhányat felhozni. Örülök annak, hogy Varga Mihály úr itt van. Annak még jobban örültem volna, ha jegyzetel, de szerencsére azért olvasta a zöld újságot, amelyben most szerepel a mezőőri szolgálat kérdése. (Varga Mihály: Pontosan.) "Polgár" Viktor miniszterelnök úr említette, hogy nem engedhető meg a megélhetési lopás, s ez ellen fel kell lépni a polgárok érdekében. Nem tudom, hogyan kívánja ezt megoldani a kormány, hisz az FVM részben nem szerepel a mezőőrök támogatása? Ezt egész egyszerűen át akarták tenni, mondjuk, a Belügyminisztériumhoz, viszont ott is azt mondták, hogy erre nincs pénz, oldják meg maguk az önkormányzatok.

Nekem három héttel ezelőtt volt egy beadott törvénymódosításom, amely szerette volna kibővíteni azt a kört, amely egyáltalán foglalkoztathat mezőőrt. Az előterjesztő akkor azt mondta, hogy ez, kérem, nem az igazi, s igazából a BM-fejezetben kellene szerepelnie. Hol van? Pofonegyszerűen oldotta meg a kormány ezt a kérdést: hozott egy olyan törvénymódosító rendelkezést, hogy kiveszi azt a passzust, hogy az önkormányzatok létrehozhatnak egyáltalán ilyet, illetve a támogatási részét is. Létrehozhatja, de nagyon sok önkormányzatnak amúgy sincs pénze, tehát inkább vissza fogják fejleszteni, és az a több milliárdos kár, ami a termelőt éri, csak tovább növekedhet.

Aztán van még egy másik, amit úgy fogalmaztam meg, hogy ez a hatalmi arroganciából adódik: számomra ez a kamarai törvény módosítása, amikor a kamarai törvény általános elveiről a vitát még le sem zártuk, és máris olyan passzusokat lopnak be a költségvetési törvénybe, ami feltételezi azt, hogy úgyis át fog menni ez az egész, mi a fenének dumálunk erről...

Aztán van még egy nagyon érdekes dolog, és szeretném, ha erről előbb vagy utóbb Varga úr is nyilatkozna: ez pedig a privatizációs törvény ominózus módosítása, a Concordia részarányának növelése. Kérdezem, hogy az a 750 milliós tétel, amely megnövelné az FVM hatáskörébe tartozó Concordiánál az állami tulajdon részarányát, miből kerül kifizetésre. Az idei évben módosítottuk már a költségvetési törvényt, s adtunk felhatalmazást arra, hogy egyáltalán ez megtörténjen? Nem! Olyan ismeretanyagaim vannak, hogy erre elígérkezés történt már a banknak, hogy ebben az évben ezt ki is fizetik. A jövő évi büdzsé terhére? Hogyan akarjuk megcsinálni? Nem értem, de gondolom, erre valami magyarázatot csak-csak kapunk majd.

Végül még egy kis kitérő: azt mondotta magáról a kormány, hogy ő a jövő évezred kormánya is. Néhány számítógéppel foglalkozó szakértő hívta fel a figyelmemet arra, nevetségesen kevés pénz van arra szánva, hogy foglalkozzunk a 2000. év számítógépes átállásával. Márpedig ha ez nem történik meg, akkor sok százmilliárdos kiesés érheti az országot, és akkor nem is tudom, hogy mi lesz, hisz nagy áramszolgáltató s egyéb, banki rendszerek eshetnek össze. Tehát erre is szeretném felhívni a kormány figyelmét, hogy azért erre sem ártana pénzt kiadni!

Röviden ennyit, és majd a részletes vitában remélem, jó néhány módosításom kapcsán lesz még lehetőség arra, hogy megpróbáljam az álláspontomat képviselni.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)