Felszólalás adatai

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A délelőtt folyamán a Szocialista Párt vezérszónoka, Nagy Sándor úr, részletesen kifejtette a frakció álláspontját a költségvetés egészével kapcsolatban.

Bemutatta és bizonyította, hogy ez a költségvetési javaslat megalapozatlan, aránytalan, kedvezőtlen társadalmi folyamatokat fog elindítani a következő évben, a szegények tovább szegényednek a következő évben, a gazdagok tovább gazdagodnak.

Én ezekkel a kérdésekkel nem kívánok általánosságban foglalkozni, két témakört szeretnék részletesebben érinteni. Az egyik a rendőrséggel kapcsolatos kérdéskör, a másik az önkormányzatokat érintő kérdéskör. A rendőrséggel kapcsolatos dolgok rövidebben elintézhetők, mert összességében örömmel láttuk a javaslatban a rendőrség igen jelentősen növekvő költségvetési előirányzatát, és több olyan dolog van, amit a szocialista frakció is támogatni tud a rendőrséggel, a közbiztonsággal kapcsolatos elképzelésekből.

Két dolgot azért ki kell emelni, amit, úgy gondolom, nem lehet szó nélkül hagyni. Az egyik: a rendőrségi és a rendvédelmi szerveknél a hivatásos állományúak és a közalkalmazotti, köztisztviselői állományúak közötti óriási feszültség.

Akkor, amikor nagyon lehet támogatni a hivatásos állományúak 100 százalékos bérbeállását, ugyanakkor nem lehet támogatni, elfogadhatatlan a köztisztviselői 26 000 forintos illetményalap változatlanul hagyása és a közalkalmazotti bértábla változatlanul hagyása.

A másik ilyen kérdéskör, ami a rendőrséget illeti: a létszámkérdés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, hogy volt-e már idejük áttanulmányozni a fejezeti indoklás egyes kötetét. Nagyon furcsa dolgok vannak benne.

(17.20)

A létszám kapcsán én igen megdöbbentem sok számot átnézve. Nem volt arról szó, hogy a rendőrség létszámát csökkenteni kell! Nem volt erről szó, ennek ellenére ez a költségvetési javaslat azt tartalmazza, nem is kis mértékben. Először csak a megyém létszámát néztem, s megdöbbenve láttam, hogy 15 fővel csökken a rendőrség állományának létszáma. Aztán megnéztem, a többi megyénél hogyan áll ez a kérdés. Több mint tíz megyében jelentősen csökken a megyei rendőr-főkapitányságok állománya, hét megyében növekszik. De bizony a hét megye növekvése alig éri el összesen a Pest megyében lévő csökkenést! Attól függően, hogy mihez viszonyítjuk, a '98. évi előirányzathoz vagy a ténylegeshez, de az összes csökkenés megközelíti az 1500 főt.

Tisztelt Kormány! Soha nem hallottam ilyen ígéretet! A kormányprogramban nincs ilyen, ott a közbiztonság a prioritások között első helyen szerepel. Nem tudom, hogyan lehet megvalósítani ezt, ha a megyei főkapitányságoknál, a városi kapitányságoknál csökkenteni kell a létszámot - ezzel nem tudok egyetérteni. Tudom, hogy a megyék között van különbség, aránytalanság, de épp Pintér belügyminiszter úr győzött meg több alkalommal is arról az elmúlt négy év alatt, hogy a megyék közötti aránytalanságot nem úgy kell megszüntetni, hogy az egyiktől elveszek, a másikhoz adok, hanem úgy kell megszüntetni, hogy a rendelkezésre álló növekményt oda kell adni, ahol most is gond van. Úgy gondolom, Pintér Sándor belügyminiszter úrnak akkor volt igaza, amikor ezt az álláspontot képviselte. Nagyon szeretném, ha a költségvetés ezen része a továbbiakban még változna.

Tisztelt Ház! Az önkormányzati költségvetéssel kapcsolatosan néhány kérdést hadd vessek fel.

Már eddig is nagyon kemény számháború folyt a különböző normatívákkal. Nem sok értelme van ennek a számháborúnak, mert természetesen a '98. évi költségvetésben szereplő normatívák nem teljesen hasonlíthatóak össze az előttünk lévő javaslatban szereplő normatívákkal. A kormánypárti képviselők, de a kormány tagjai is tudnak találni nagyon szép normatívákat, hogy mennyivel emelkednek. Ellenkező normatívák is vannak persze, ahol nem emelkednek a normatívák. Hadd emeljek ki egy elképesztő normatívaváltozást: a bölcsődei normatíva majd 20 százalékkal csökken a következő évben - nem kimondottan családbarát ez a lépés sem, és úgy gondolom, azért erre is fel kell hívni a figyelmet.

Alapvetően persze nem ez a gond! Higgyék el nekem, ez egy felesleges számháború. Az önkormányzatokat az érdekli, hogy a költségvetési kapcsolatokból összességében milyen összeg jut el az önkormányzatokhoz, mennyit kapnak ők. Ha ezt nézzük, akkor nagyon egyértelmű a költségvetési javaslat, pontosan le vannak írva a számok: ez a következő évben 10 százalékkal fog növekedni, pontosan az ez évi 589 milliárd 45 millió forintról 648,2 milliárdra - ez 10 százalék. Nem tudom, a délelőtt a miniszter úr rossz számot nézett-e vagy eltévesztette, mert ő 14 százalékról beszélt; ha ezt a két számot összevetjük, ez csak 10 százalék.

Ehhez lehet még csatlakoztatni bizonyos elmaradt feladatot, ha úgy vesszük, konkrétan a járadékbefizetésből adódó kisebb terhet. Ez a költségvetési javaslat szerint 2,7 százalék - és nem 14! De ez a 2,7 százalék is, tisztelt képviselőtársaim, nagyon problémás. Itt is tetten érhető az a dolog, hogy a szegény önkormányzat tovább fog szegényedni, a gazdag pedig tovább fog gazdagodni. Miért mondom ezt?

Nem tudom, kiszámolták-e a Pénzügyminisztériumban, mit jelent ez például egy olyan községnél, mint Tiszabő. A közalkalmazottak, köztisztviselők létszáma, amit az önkormányzat fizet, sokkal kisebb, mint az önkormányzat által fizetett jövedelempótlósok meg közhasznú munkások száma. A jövedelempótlósok, közhasznú munkások után nincs járulékcsökkenés, s az egészségügyi hozzájárulás növekedése a minimálbér körül növekedést jelent. Tehát ha így nézzük, ezeknél a szegény önkormányzatoknál nincs 2,7 százalék, s számításaim szerint az 1 százalékot sem éri el a járulékteher csökkenése. Így ezeknél az önkormányzatoknál sehogyan se jön ki az, hogy a következő évben megőrizné a reálértékét a központi forrásból kapott támogatás. Ha 11 százalékos inflációval számolunk, akkor ez a 10 százalék kevesebb, mint az infláció.

Csak emlékeztetésképpen hadd mondjam el: az elmúlt évben, amikor a gazdaság még nem volt ilyen dinamikus, amikor azért még nem voltak ilyen jók a kilátások, az önkormányzatok a '97. évhez képest 18,7 százalékkal több támogatást kaptak. Ha figyelembe vesszük az inflációt... (Varga Mihály: Más az infláció...) Az államtitkár úrnak igaza van: az infláció akkor 13,5-14-gyel volt számolva, és a 18,7 százalékhoz viszonyítva azért 4-5 százalék közötti reálérték-növekedés volt. Most nincs reálérték-növekedés az önkormányzatoknál! Ez nagyon fog hiányozni az önkormányzatoknál, ez nagyon nagy feszültséget jelent - ez nagyon nagy baj, így ezt a költségvetést nem szabad elfogadni!

Az önkormányzati bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők is egyértelműen támogatták, hogy az önkormányzati részbe több pénz kell, ezt valahogy meg kell oldani. Két terület volt az, amit úgy éreztünk, hogy mindenképpen módosítani kell: az egyik az 1,9 százalékos zárolás, a másik pedig a fejlesztési támogatások növelése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon kérem önöket, hogy mindezeket fontolják meg, és ennek megfelelően hozzák majd meg a döntésüket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)