Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A határon túli magyarokat érintő aktuális ügyeket érdemes áttekinteni Románia és Ukrajna vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy vannak komoly aggodalomra okot adó körülmények. Elsőként fontos beszélni a romániai restitúciós folyamat állásáról. A román legfelsőbb bíróság a múlt héten jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek a visszaszolgáltatását. A Székelyföld egyik legrangosabb iskolájaként számon tartott tanintézet épületeit az 1948-as kommunista államosítás során a református egyháztól vették el. A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy a fellebbezést a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta. A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak, később azonban egy feljelentés nyomán a romániai korrupcióellenes ügyészség büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, az ingatlanokat pedig újraállamosították.Az egyház újabb restitúciós kérését 2016 májusában elutasította a restitúciós bizottság. Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói táblabíróság nem fogadta el az egyház érveit. A legfelsőbb bíróság a Brassóban 2016 decemberében hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében kihirdetett friss ítélete aggodalomra ad okot a romániai restitúció további kimenetelére vonatkozóan.

Ukrajna vonatkozásában továbbra sem javul a helyzet. Aki nyomon követi az eseményeket, az ukrán oktatási törvény mellett egy benyújtott kisebbségi nyelvtörvény, amely elfogadása esetén monopolizálná az ukrán nyelv használatát az élet minden területén, valamint az állampolgársági törvény is napirenden van az ukrán törvényhozásban. Teszi Ukrajna mindezt úgy, hogy a legfontosabb nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumokat az Európa Tanács tagállamaként ratifikálta, nem tanulván Szerbia példájából, amely nemcsak a gyakorlatban, hanem elméletben is igyekszik az Európai Unió felé. Múlt héten fogadta el Szerbia azt a javaslatot, hogy a tartományi parlamentben minden nemzetiségi képviselő az anyanyelvén szólalhat fel még a bizottsági üléseken is.

De az elmúlt napokban történt eseményekről is szólnunk kell. A XXI. században elfogadhatatlan, hogy Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát a napokban beidézte az Ukrán Biztonsági Szolgálat, hogy adjon magyarázatot az 1956-os évforduló alkalmából a budapesti ünnepségen elhangzott beszédére, amelyben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak a megfosztásáról is beszélt, azaz a reális helyzetről. Orosz Ildikónak az ukrán büntető törvénykönyv 161. cikkelye, a polgárok egyenjogúságának megsértése faji, nemzetiségi…  alapján 1. pontjának megsértését róják fel. A szóban forgó jogsértésekért 2-5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki.

Mindezek mellett tovább folytatódik a magyarellenes kampány Kárpátalján. Ukrán nyelvű magyarellenes óriásplakátokat helyeztek el ismeretlenek több helyütt Kárpátalján. Az óriásplakáton Hennagyij Moszkal, Kárpát-megye kormányzója és Orosz Ildikó rektor asszony látható. A rendvédelmi szervek és az ukrán biztonsági szolgálat nem tudja, ki helyezte ki az óriásplakátokat, érdemi lépéseket pedig nem tesz. Ezért rendkívül fontos a magyar kormány következetes álláspontja a fent említett ügyekre tekintettel, hiszen választások következnek Ukrajnában, és a további helyzet fokozódása várható az ukrán vezetéstől, amelyet a napokban feszültebbé vált ukrán-orosz reláció is tovább árnyal. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)