Felszólalás adatai

Az elmúlt több mint egy évre visszatekintve már elmondhatjuk, hogy a bevezetett új útdíjrendszert a kezdeti apróbb hiányosságok kijavítását követően jelentős sikerként lehet elkönyvelni, amely a közlekedés, az útfenntartás anyagi forrásainak jelentős bővülését is eredményezte. Ez talán az előző felszólalásra egy kicsit válasz is, mert Schmuck Erzsébet képviselő asszony azt mondta, hogy eltűnik a költségvetésben a pénz. Ez a pénz pontosan az útfenntartásra fordítódik, hiszen ezért volt szükség arra, hogy az arányos útdíjrendszert, az arányos úthasználati útdíjrendszert bevezessük.

Miért is mondhatjuk tehát, hogy sikeres és eredményes volt az elektronikus útdíjbeszedési rendszer, és mit jelent ez számokban? És talán ez is válasz az előzőekben felvetett kérdésekre, amit ellenzéki képviselőtársaim felszólalásaiból hallhattunk. A megtett úttal arányos díjbeszedési rendszer bevezetéséről szóló, 2012 tavaszán elfogadott kormányhatározatot megelőző évben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ adatai szerint 40,6 milliárd forint értékben adtak el matricákat, ebből 25,7 milliárd forint volt a belföldi rendszámokra eladott jegyek összértéke, 14 milliárd 955 millió forint pedig a külföldiek által megvásárolt matricáké. Ezért volt szükség a nagyon gyors bevezetésre, ezért volt szükség arra, hogy lehetőleg minél előbb az új útdíjrendszer bevezetésre kerüljön.

A kormány az új útdíj bevezetésétől 150 milliárd forintos többletbevételt várt. A számok is igazolták a várakozásokat, és igazolták azt, hogy minél előbb be kell vezetni ezt a rendszert, hiszen a megalapozott tervezést követően 2013. december közepéig a beszedett útdíjbevétel túllépte a 75 milliárd forintot, az aktuális adatok pedig ugyancsak a tervezett szintű bevétel megvalósulását mutatják, ugyanis, ahogy államtitkár úr bevezetőjében is elhangzott, idén január 1-jétől augusztus 31-ig 106,8 milliárd forint volt a megszolgált útdíj összege. A rendszerben eddig 40 ezer ügyfél több mint 142 ezer gépjárművet regisztrált, ezeknek több mint fele, 77 ezer tehergépjármű már fedélzeti eszközzel végzi a bevallást.

A nyári hónapok útdíjbevételei, az egymást követő hónapok, részben a szabadságolások és a jelentős fuvarozási igényű termelővállalatok leállása miatti ingadozás ellenére kiegyenlítették egymást, tehát a bevételi számok a terveknek megfelelően alakulnak.

Miért is fontos az új útdíjrendszer működtetése? Az 1200 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózaton realizálódik a futásteljesítmény 54 százaléka és a díjbevételek 66 százaléka. Az összbevétel 91 százalékát a J4-es járműkategória eredményezi. Jelentős a külföldi tulajdonú gépjárművek forgalma, s ez alapján ellenőrizhetőbbé vált az ő díjfizetésük, ugyanis mint az előbb mondtam, az arányokat, körülbelül egyharmad díjat fizettek a külföldi kamionok, most ez kiegyenlítődik, körülbelül 50 százalékát fizetik az új útdíjrendszer alapján a külföldi kamionok az útdíjaknak.

A külföldi teherforgalomból származó útdíj túlnyomó része továbbra is Romániából származik, pontosabban a román fuvarozóktól származik, de jelentősek a lengyel, szlovák és bolgár járművek forgalmából származó díjbevételek is. Az arányváltozásnak talán az is oka, hogy nem éri meg a külföldi fuvarozóknak a magyar gyorsforgalmi utakat koptatni, mint ezt régebben lehet, hogy megérte nekik valami oknál fogva.

A megszolgált útdíjra vetítve a fuvarozók 53,8 százaléka már telepített fedélzeti mérőeszközzel végzi a bevallást, tehát volt egy idő, amíg megszokták ezt, és bevezették az új rendszert.

Havonta körülbelül 2 ezerrel nő az útdíjrendszerben regisztrált fedélzeti eszközök száma. A fedélzeti eszközökön keresztüli bevallások értékének növekedésüteme júliusban felgyorsult, amely részben a külföldiek viszonylati jegyről fedélzeti eszközre való átállásának köszönhető.

A fenti adatokkal azt kívántam bizonyítani, hogy az új útdíjrendszer a kezdeti nehézségek ellenére a nagy egészt tekintve működik, és jól működik, mindenféle ellenvélemény ecsetelése ellenére is. A mostani törvényjavaslat nem az új útdíjkoncepció felülvizsgálatát jelenti, hanem kisebb korrekciókat javasol és eszközöl.

Néhány szót hadd mondjak a törvényjavaslatról magáról. A javaslatot az indokolta, hogy az új útdíjrendszer bevezetési időszakában még gyakorlatlan felhasználók díjat fizettek ugyan, de ezt nem mindig az előírásoknak megfelelően, késve vagy tételes bevallás alapján tették. A jóhiszemű fuvarozók jogosultságukat utólag, de legfeljebb a használat észlelését követő 8 órán belül váltották meg, vagy az előre meghatározott útvonalról funkcionálisan párhuzamos, adott esetben olcsóbban igénybe vehető szakaszra tértek le. Az ismétlődően elhibázott díjfizetés alkalmanként akár 165 ezer forintos bírság kiszabásához is vezethetett. Bár a probléma a fuvarozók egy kisebb csoportját érinti, a becslések szerint, mint ahogy elhangzott, 100-120 vállalkozás jelentős részét azonban közbeavatkozás híján tönkre is tehetné a felhalmozódott bírságteher megfizetése. Az Országgyűlés a közérdek sérelme nélkül úgy rögzíthet most átmeneti szabályozást, hogy a jogkövető magatartást tanúsítók ne kerüljenek versenyhátrányba a díjat meg nem fizetőkkel szemben.

A javaslat szerint tehát, aki 2013. július 1. és 2014. március 31. között megsértette a fenti rendelkezést, kérelmet nyújthat be a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt.-hez, és ez alapján mentesülhet a bírság alól. A kérelmezés feltételei a következők. A jogosulatlanul használt útszakaszra a viszonylati jegyet a NÚSZ Zrt. észlelésétől számított 8 órán belül megfizették. Az így megváltott jogosultságot más alkalommal sem érvényesítették, és a kérelmező teljes, bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik erről. A bírságra olyan főút részét képező, útdíjköteles elemi útszakaszon került sor, amely az autópályával közös csomóponttal rendelkezik, és a megbírságolt személy az adott autópályára, amelynek a csomópont része volt, rendelkezik vagy rendelkezett jogosultsággal. A bírság kiszabására olyan főút részét képező, útdíjköteles elemi útszakaszon vagy az odavezető úton került sor, amely funkcionálisan párhuzamos azzal az úttal, amelyre ugyanazon időben az érintett jármű rendelkezett úthasználati jogosultsággal, és a jogosultságot annak érvényességi ideje alatt nem váltotta úthasználatra.

(21.40)

Ez abban az esetben érvényes, ha a viszonylati jegy érvényességi idején belül, adott ellenőrzési ponton irányonként legfeljebb egy alkalommal történt meg. A kérelem benyújtását megelőzően bírságonként a szolgáltatási díjat meg kell fizetni. A kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően azon az útvonalon, amelyen úthasználati jogosultsággal rendelkezett... - és a ténylegesen igénybe vett útvonal útdíja közötti útdíjkülönbözetet megfizette és ezt igazolja. A kérelmet 60 napon belül kell benyújtani, ezt követően az igazolást az útdíjszedő 120 napon belül állítja ki.

Úgy vélem, a felsoroltak alapján ezen törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés a közérdek sérelme nélkül, méltányosan eljárva a jóhiszeműen útdíjat fizető, de a törvényi szabályozást nem teljesen ismerőkkel szemben úgy gyakorolhat kvázi amnesztiát, hogy a 2013. évi LXVII. törvény hatálybalépésétől, azaz 2013. július 1-jétől már jogkövető magatartást tanúsítók sem kerülnek versenyhátrányba a díjat meg nem fizetőkkel szemben.

A javaslat a méltányos szabályozást a 15/A. § (10) bekezdésével kiterjeszti azon fuvarozókra is, akik a hatályos törvényi szabályozás alapján jogszerűen megállapított bírságot időközben már megfizették, hiszen esetükben a megfizetett bírság visszautalásra kerül. Ahogy a javaslat indoklása is tartalmazza, a bírság megfizetése alóli mentesítés egyszeri. Az elmúlt több mint egy év gyakorlati tapasztalatai a bevezetőben általam elmondottakon túl azt mutatják, hogy a fuvarozószakma már teljesen megismerte a bevezetett útdíjrendszert, sőt döntő többségük annak kényelmesebb formájára tért át, hiszen jelenleg már 10 hazai vállalkozásból 9 fedélzeti berendezést használ a díjas szakaszok igénybevételéhez, csak 10 százalékuk vesz még viszonylati jegyet.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján javaslom önöknek a T/1124. számú törvényjavaslat majdani elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Dr. Fónagy János dobol. - Dr. Józsa István: Halk dobolás!)