Felszólalás adatai

KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel Sopron az otthonom, a törvényjavaslat kapcsán szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel a soproni történelmi borvidéket érintően is.

Gyakorta emlegetik Sopront úgy, mint a szőlő és a bor városát, hiszen a város több évszázados története gyakorlatilag összefonódott a szőlőművelés és a bortermelés történetével. Ha csak a legújabbkori történelmet nézzük, több olyan sokkhatás érte a magyar borászatot és a Sopron környéki bortermelőket, amelyeket nem volt könnyű túlélni. Az első világháború és a trianoni békeszerződés következtében ültetvényeink egyharmada és a belföldi piac kétharmada elveszett. A következő csapást a második világháború jelentette: az épületek, berendezések, az infrastruktúra pusztulása mellett a szakemberek és az eszközök külföldre hurcolása okozta a termelés megbénulását.

A Sopron környéki borgazdaságokat 1945 után még egy csapás sújtotta: az erőszakos kitelepítés. A népszámlálás során magukat német nemzetiségűnek valló polgárokat és családjukat 1946-tól folyamatosan arra kényszerítették, hogy hagyják el Magyarország területét. Mivel Sopron környékén hagyományosan német nemzetiségűek, a poncichterek foglalkoztak a borászattal, nekik volt meg a megfelelő szaktudásuk és elegendő tőkéjük a bor készítéséhez.

A kitelepített német családok helyére főként Csehszlovákiából és az ország keleti feléből áttelepített magyar családok költöztek. Ezek az új telepesek nem értettek a borászathoz és a szőlőtermesztéshez, illetve a rendkívül alacsony szőlő- és borár miatt, nem találva meg a számításukat, menekültek a szőlőtermeléstől. Épp ezért is örvendetes, hogy az utóbbi években a soproni borvidéken egyre nagyobb jelentőséghez jutott a borászkodás, és most már van néhány olyan borász, akikre a borversenyeken megszerzett eredményeik miatt érdemes odafigyelni.

A gazdák sokat tesznek a soproni bor jó hírnevének visszaállításáért, a termékek piacképességének javításáért, a szigorú minőségi követelmények betartása mellett. A soproni borvidék 60 százaléka a sajátságos íz- és zamatvilágú kékfrankos, és a borosgazdák előszeretettel használják egyre gyakrabban a Sopron, a kékfrankos fővárosa elnevezést.

(18.50)

A törvényjavaslat mellékletében 12. pont alatt szereplő soproni borvidék két körzetet foglal egyébként magában: a soproni körzet 1528 hektár területű, és ez 2000 júniusában kibővült a kőszegi körzettel, amely 259 hektáron terült el.

A borvidéken egyre többen foglalkoznak hivatásszerűen szőlőtermesztéssel, borászattal, ezért rendkívül fontos, hogy olyan világos, jól körülhatárolt szabályozás kerüljön kialakításra, amely kedvezőbb feltételeket teremt számukra, és mindamellett kihasználja a közösségi jog által biztosított lehetőségeket. Álláspontom szerint a törvényjavaslat jól szolgálja az ágazat szerepelőinek érdekeit.

Csupán néhány hónap választ el bennünket az Európai Unióhoz való csatlakozástól. Számos jogszabályt kell összhangba hozni az Unió jogrendszerével, meg kell teremteni az intézményi és a szervezeti oldalról is a közösségi rendeletek alkalmazásának feltételeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió szabályozása alapján ágazatspecifikus, a magyar borjog korszerűsítése az európai közösségi csatlakozást megelőző jogharmonizációs folyamatban is kiemelt szerepet játszik. Az EU borpiaci szabályozásának kialakítását a római szerződés 39. cikkének megfelelően 1962-ben kezdték meg. Az ebben megfogalmazott mezőgazdasági vonatkozású célokat többnyire elérték, a közösség önellátóvá vált, sőt több termék esetében idővel jelentős túltermelés alakult ki. Ezen termékek közé tartozik a bor is, ezért az 1970-es évek második felétől egyre több olyan intézkedést hoztak, melynek célja a borpiac egyensúlyának helyreállítása volt. Így alakult ki részben a máig is érvényes intervenciós mechanizmus és a szigorú szőlészeti és borászati szabályozás.

A kilencvenes évek második felében az EU-ban a túltermelés mérséklődött, mely egyrészt a kivágásoknak, másrészt a kedvezőtlenebb időjárásnak volt köszönhető. Ezért fogadták el 1999-ben a közösségi borjog átfogó reformját. A reform eredményét az új borpiaci alaprendelet és annak végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Az új borpiaci rendtartás életbelépése óta ismét nagy termésmennyiséget hozó évjáratok voltak, tehát a borpiaci egyensúly még mindig nem állt helyre.

Tudjuk jól, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor a magyar borgazdaságnak új jogi és gazdasági környezetbe kell integrálódnia. Ennek megfelelően nyilvánvaló, hogy a felkészülés során egyrészt szükség van a jogi harmonizációra, másrészt gazdaságilag is fel kell készülni arra, hogy az EU egységes piacára bekerülve a magyar termelők sokkal élesebb versenynek lesznek kitéve.

A szőlő- és borágazat szabályozása az EU-ban elsősorban rendeletek formájában történik, ami azt jelenti, hogy az ágazatra vonatkozó uniós előírások, mint minden EK-jogszabály, megjelennek az EU mindegyik hivatalos nyelvén, és közvetlenül hatályosak lesznek minden tagállamban. A csatlakozást követően az egész európai közösségi joganyag hatályos lesz Magyarországon is, kivéve, amelyre derogációt, időszakos kivételt kértünk és kaptunk.

A magyar jogalkotás a szőlészet, borászat számos területén mindig is közel állt az európai szabályozás irányvonalaihoz. Ennek oka többek között az, hogy Magyarország hagyományos szőlőtermesztő ország lévén tagja a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalnak, melynek sok ajánlását mind az Európai Közösség, mind hazánk beépítette szabályozásába. Bár ilyen módon egyes területek - például borászati eljárások, analízis - esetében nem kell az eddigi előírásokon gyökeresen módosítani, oly sok témakör van, amellyel a magyar borjog nem vagy csak jóval szerényebb terjedelemben foglalkozik, mint a közösségi jog.

A hatályos magyar bortörvény és az előttünk lévő tervezet neve - törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról - is tükrözi, hogy ez elsősorban technikai, technológiai előírásokat tartalmaz, vagyis a piacszabályozási kérdésekkel, mely az európai uniós szabályozás jelentős részét teszi ki, nem foglalkozik.

Az EU-ban működő közös borpiaci szabályozás hatékony működtetéséhez elengedhetetlen, hogy a döntéshozók pontos adatokkal rendelkezzenek a szőlőfelületre és a termelésre vonatkozóan. A szőlőtermesztő tagállamok kötelesek pontos, naprakész nyilvántartást, szőlőkatasztert vezetni az ültetvény használójára, a szőlőterületre és a termelésre vonatkozó adatokról.

Az új borpiaci rendtartás és a termelési potenciálra vonatkozó végrehajtási rendelet nagy hangsúlyt fektet a telepítési jogok pontos nyilvántartására, hiszen ez hatékony eszköz lehet a szőlőterületek bővülésének megakadályozására. Az Európai Unió borpiaci rendtartásának számos intézkedése szoros kapcsolatban áll az üzemi és termelési kataszter kialakításával és vezetésével. Ilyen például a szüreti, termelési és készleti jelentések rendszere. A jelentési kötelezettségnek - az EU előírásainak megfelelően - minden érintett gazdasági szereplőre, nem pedig csak a hegyközségek tagjaira kell kiterjednie. Ezt a kérdést álláspontom szerint a tervezet 64. §-ának (1) bekezdése megnyugtató módon oldotta meg.

Az analitikára és a borászati eljárásokra vonatkozó előírások azon jogszabályi körbe tartoznak, melyek esetén a hatályos és tervezett magyar előírások EU-konformitása jó.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország része lesz az egységes belső piacnak. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az uniós országok és Magyarország között többé nem lesznek kereskedelmi akadályok, így boraink piaci érvényesülését nagyban azoknak a termelés minőségétől és gazdaságosságától függő versenyképessége határozza majd meg. Ezért fontos, hogy az ágazat szereplői megtalálják vállalkozásuk életképességének módját - integrációban való részvétel; kiegészítő tevékenység, például borturizmus megkezdése és egyebek -, és így a csatlakozásra való felkészülésükért aktívan tegyenek.

A soproni borvidék kis borászatai specialitásaikkal, különleges minőségű boraikkal reményeim szerint életképes vállalkozások lesznek az Unióban is. A soproni borvidék a maga sajátos klímájával, szerepével egy meglehetősen különleges borvidék, és éppen ennek a különcségének köszönhető, hogy más borvidékekhez képest itt sokkal érdekesebb borokat lehet előállítani. Talán ez lehet az alapja a pincészetek sikerességének is.

Végezetül engedjék meg, hogy kifejezzem azon véleményemet: a soproni borvidék érdekelt a törvény megszületésében.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)