Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Egy rövid reakcióm lenne a Tállai államtitkár úr által elmondottakra. A hitel- és a kötvénykibocsátás általában a normálisabb önkormányzatoknál a beruházások önrészéhez kellett.

Államtitkár Úr! Mást sem látunk, mint azt, hogy folyamatosan avatnak önök is, nyilván Ángyán államtitkár úrék is. Még meg is élnek nagyjából két évig abból, ami eddig történt, de most már lassan új pályázatokat is ki kellene írni, mert egyébként az a 200 milliárd, amiről ön beszélt, jövőre valószínűleg nem lesz reális, ugyanis annak már épülnie kellene, vagy legalábbis a közbeszerzés fázisában kellene lenni, hogyha jövőre valakik még 200 milliárdot szeretnének beruházni.

Annyit szeretnék általánosságban mondani erről a költségvetésről, hogy az a gazdaságfilozófia és az az adófilozófia, ami ebben megjelenik, nagyon keményen és nagyon hátrányosan érinti a mezőgazdaságból élőket, hiszen az ottani átlagjövedelem messze elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, tehát azt látjuk, hogy egyértelműen a vesztesei lesznek a mezőgazdasági foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdaságból élők ennek az új társadalomfilozófiának, amit ma még meg is tetéztünk, és azt gondolom, az államtitkár úr majd reagál arra, amit mondok: nem tudom, észrevették-e azt a módosító javaslatot, amit megszavaztak, hogy az őstermelőket újabb 0,5 százalékos nyugdíjjárulékkal sarcolták meg, úgyhogy ez nagyjából le is nullázta a 100 ezer forintos adókedvezményüket, ezt csak szeretném elöljáróban mondani. Nem tudom, találkoztak-e ezzel a módosító javaslattal, mi ugyanis ezt ma reggel láttuk, a zárószavazás előtt.

Ha valaki felületesen megnézi a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetét, akkor mondhatná, hogy több mint 30 milliárd forinttal növekszik a támogatási előirányzat. Ezzel egyetlenegy probléma van: ha egy kicsit belenézünk ezekbe a számokba, a bázisból hiányzik - amihez hasonlíthatják esetleg ezt a számot - egy olyan 22 milliárdos előrehozott kifizetés, ami 2009-ben történt meg, pontosan az akkori nehéz gazdasági helyzet miatt, alapvetően a tejtermelőknek, illetve a sertés- és baromfitartóknak volt egy Unió által engedélyezett előrehozott kifizetés. Ez a 22 milliárd nyilván hiányzik a bázisból. Itt is el tudom azt mondani, hogy van egy olyan 16 milliárdos átviendő forrás, ami azért maradt meg ebben az évben, mert gyakorlatilag május óta egyetlenegy számla nem lett kifizetve, amit a beruházók benyújtottak. Úgy gondolom, ezt jobb lett volna még ebben az évben valahogyan realizálni, hiszen ez a pénz nagyon hiányzik, főleg olyan helyeken, ahol hitelből finanszírozták a beruházásokat.

Tehát innentől kezdve nyilván az is látszik, hogy ennek a költségvetésnek, ha tartani akarja a minisztérium azt a támogatási szintet, amit eddig általában a termelők megszoktak, van nagyjából egy 7,5-8 milliárdos hiánya. Ez összességében a nemzeti támogatási sornál jelentkezik. Azt gondolom, ezt a bizottsági ülésen is világosan levezettem, hogy ez miért így van. Nagyon-nagyon szomorú lennék, de nemcsak én, hanem az ágazat összes szereplője, hogyha ennek a vitának a menetében nem lehetne ezt módosító javaslattal pótolni, hiszen pontosan azokat az ágazatokat sújtaná ez az elvonás, amelyek a legnehezebb helyzetben vannak, és a legnagyobb foglalkoztatók. Tehát innentől kezdve nemhogy foglalkoztatásbővítés lesz a mezőgazdaságban, hanem a telepbezárások okán inkább foglalkoztatáscsökkenés.

Ezen túl nyilván vannak olyan, úgymond kisebb sorok, amelyek jelképesnek tekinthetők, ezeket is elég részletesen elmondtuk a bizottsági ülésen. Itt a kutatás-fejlesztés, az agrároktatás sorai vannak, ahol valami nagyon-nagyon homályos magyarázatot kaptunk, hogy miért több a kevesebb, gondolom, az államtitkár úr majd erre is el tudja mondani a választ. Ami számomra a legmeglepőbb volt, az a génmegőrzés 100 milliós sora, ahol a tavalyi 300 millióról 100 millióra csökkent, és folyamatosan azt hallottuk, hogy a 300 millió is kevés, és ennél magasabb módosító javaslatokat nyújtottak be annak idején a képviselő urak.

Van még egy neuralgikus pont ebben a költségvetésben, a kárenyhítési alap. Itt arról volt szó, hogy miután nagyok lettek a károk, majd a kormány zsebbe nyúl és besegít, sőt az idén előleget is fizet. Ezt most már nagyjából el kellene kezdeni, de egy fillér pluszt nem tett egyelőre a kormány, csak a kötelező részt. Itt megint az államtitkár úrnak mondanám azt a baktalórántházi esetet, hogy amikor az 5 milliárd forintos kiegészítésről beszélgettünk ott a gazdákkal egy fagykár kapcsán, akkor az államtitkár úr azzal kezdte a hozzászólását, hogyha a kormányzati negyedre van pénz, akkor kárenyhítésre is legyen.

Most jelentem, a fagylalt visszanyal: hogyha a debreceni stadionra van 10 milliárd forint, akkor úgy gondolom, a kárenyhítésre is kell hogy legyen 10 milliárd forint. Nyilván nagyon sok mindent tudnék ennek a költségvetésnek a kapcsán elmondani a Nemzeti Földalapról, a hivatali rendszer forrásbővítő döntéseiről, de ezt majd nyilván a két napban még lesz módom.

(17.10)

Tehát összességében azt tudom mondani, hogy ez a költségvetés, ha így marad, ahogy most van, akkor még azt a támogatási szintet se tudja produkálni, és mondom még egyszer, a leginkább nehéz helyzetben lévő ágazatoknak, amit korábban a termelők megszoktak. Nem ezt ígérték, úgy gondolom, tavasszal. Én azt szeretném, ha betartanák az ígéreteiket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)