Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Igen, elnök úr. Köszönöm a szót, röviden igyekszem reagálni.

Örülök, mert ez a mostani nem is vita, hanem a hozzászólások meggyőztek arról, hogy hiába, itt konszenzust teremteni centrumból a Jobbik tud ebben a parlamentben. (Derültség. - Taps a Jobbik soraiban.) Nem tudom, mit tekintsek nagyobb elismerésnek, a koalíciós pártok lakonikus rövidségű igenjét, vagy azokét, akik részletesen is kifejtették; mind a kettőt köszönöm szépen. Igazából nem olyan nagy személyes érdemek ezek, hiszen csak egy próbálkozást tettünk arra, amit mindenki látott, hogy ez a szabályozás nincs a helyén.

Egyedül Szilágyi Péternek hadd válaszoljak a módosító indítványukra - az MSZP erről külön nem beszélt, vagy majd a részletes vitában -, hogy az okot is vegyük ki, elég a tárgy, a bejelentőlapon úgyis rajta van a rendkívüli, országos jelentőség. Személy szerint úgy látom, az ok itt valóban felesleges, a tárgy a lényeg. Amit Szilágyi Péter mondott, hogy úgy mondjam, ellenzéki lélekkel nekem első körben nagyon szimpatikus, hiszen azt mondja, hogy egy napirend előtti felszólalásnál beszél 5 percet a képviselő, 5 percben válaszol rá a kormány képviselője, és akkor legyen még a képviselőnek egy 2 perces lehetősége. Őszintén megmondom, hogy ez miért csábos.

Rövid múltamból hadd mondjak egy példát: amikor még Torgyán József úr 1998-2002 között miniszter volt, és én napirend előtt szóltam egy adott ügyben, arról beszéltem, hogy képviselő úr, az egyszerűség kedvéért ennek mindenképpen kéknek kellene lennie, hát értse meg! Elmondtam, majd a válaszában azt mondta: Képviselő Úr! Hát elfogadhatatlan! Maga hogy nem érti meg, hogy kéknek kell lennie! Maga miért pirosról beszél? - és tökéletesen ellentétes formátumban kezdett beszélni. Csak ültem, valamit a gyorsírónak a jegyzőkönyvbe mondtam, de ez abszurd volt. Tehát átéltem azt a helyzetet, amikor azzal, hogy valaki utoljára szól, ha azzal visszaél, főleg a nagy nyilvánosság előtt, milyen lehetősége van.

Én az előterjesztőtársammal egyeztettem, nem mintha lenne jelentősége a 46 fős frakció képviseletében, hogy mi most mit támogatunk vagy mit nem, de ezt mégsem javasolom vagy nem támogatom, megmondom, miért. Ezeknek a felszólalásoknak, mindegyiknek van egy egyensúlya. Például az interpelláció: 3 perc plusz 1 perc, 4 perc jut a kérdezőnek, 4 perc a válaszadónak. Az azonnali kérdésnél: 2, 1, 2, 1, tehát az időtartamban is kialakul egy olyan egyensúly, amely nem helyezi, külön előnyt nem ad adott esetben a kérdezőnek a megszólított, adott esetben kormánytaggal szemben, és itt ezt az egyensúlyt felbontaná, hogy válaszol 5 percben, majd még akkor 2 percben külön a képviselő is szólhat, amelyre már még egy viszontválasz nincsen, az meg túlzás lenne, hogy ilyen módon tágítsuk. Tehát én magam úgy látom, a plusz 2 perc megadása ezt az egyensúlyt felbontaná, bármennyire lennének ellenzéki előnyei. Tehát azt hiszem, az eredeti módosítással önmagában nagyot lépünk előre.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)