Felszólalás adatai

ROCKENBAUER ZOLTÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2001-2002. évi költségvetése lehetővé teszi, hogy a kulturális életben szinten tartsuk azt a jelentősnek nevezhető emelkedést, amelyet a tárca 1999-ben elért. Ez az emelkedés 2002-ben az 1999. évihez képest nominálisan 45 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jónak tekinthető. Mindazonáltal ez az összeg arra elegendő, hogy a tárca a főbb prioritásait megvalósítsa, de semmiképpen sem fedezheti valamennyi terv, igény vagy elképzelés költségét, amelyet egyébként üdvösnek és kívánatosnak látnánk megvalósítani. Ennek megfelelően, valamint annak a ténynek a figyelembevételével, hogy bizonyos millenniumi programok kifutnak a jövő év második felére, kellett mérlegelnünk, hogy mire fordíthatunk többet az elkövetkező évben, és mi az, amit az előző két évben megkezdettekhez képest szinten tartani vagyunk képesek.

A szűkre szabott időkeretnek megfelelően a következőkben a tárca költségvetésének csak néhány kiemelt pontjára szeretném felhívni a figyelmet.

Az első és legfontosabb eredmény, amelyről beszámolhatok, hogy a 2001-es és 2002-es költségvetés lehetővé teszi, hogy a közgyűjteményekben és közművelődési intézményekben dolgozók jelentős, az inflációt lényegesen meghaladó mértékű béremelésben részesüljenek. Ehhez fogható bérnövekedésre ezen a területen az elmúlt tíz évben - sajnálatos módon - nem volt példa, reálbér-emelkedésre egyáltalában nem. A bérrendezés megtervezésénél két alapvető költségvetési szempontot kellett figyelembe vennünk; egyfelől a kormány általános bérpolitikáját, másfelől a tárcánk anyagi lehetőségeit, azaz hogy a rendelkezésünkre álló keretből miként és mennyit tudunk bérfejlesztésre átcsoportosítani.

Az előző évek gyakorlatával szemben úgy véltük, elengedhetetlen, hogy a kultúra és annak intézményei működésében részt vevők munkájának elismeréseként megfelelő intézkedésekre kerüljön sor, akár még más programok megvalósításának rovására is. Az érintett terület szakmai dolgozóinak fizetésemelésére a szakmai szorzó növelésével 2001-ben 750 millió forintot, 2002-ben 2 milliárd 250 millió forintot tartalmaz a költségvetés. Ennek megfelelően a közgyűjteményekben, közművelődési intézményekben foglalkoztatottak 2001 januárjában 6-9 százalékkal keresnek majd többet, míg jövő év szeptemberében a szakmai munkakörökben dolgozók minimum 15 százalékkal, de adott konkrét esetben akár 24 százalékkal is több béremelésben részesülhetnek. Más szóval ez azt jelenti, hogy 1999-ben a központi és önkormányzati közgyűjteményekben, közművelődési intézményekben foglalkoztatott megközelítően 18 ezer dolgozó összes keresete 12,8 milliárd forint volt. A bérpolitikai intézkedés nyomán: a bértábla 8,75 százalékos januári növelése, a szakmai szorzó szeptember 1-jétől 1,05-ről 1,2 százalékra emelése, valamint a minimálbér 40 ezer forintban történő megállapítása következtében 2001-ben a terület dolgozóinak bére összesen 17 milliárd forint lesz - tehát 12,8 milliárd volt eddig, és 17 milliárd forint lesz. Ez egy főre vetítve 15,4 százalékkal több, mint 2000-ben.

(8.10)

A kultúrában dolgozók lételeme a könyv, illetve annak digitalizált formái. A könyv - vagy nevezzük dokumentumnak - egyszerre munkaeszköze és célja, tárgya és feltöltődése a kultúra bármely területéhez kötődőnek. A közművelődési és közgyűjteményi dolgozók 2001 januárjától cél jellegű támogatást kapnak nyomtatott, hangzó vagy elektronikus dokumentumok vásárlásához. A rendelkezésre álló keret 2000-ben személyenként 8226 forint. A beszerzés könyvklub formájában valósulhat meg, vagyis a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság közreműködésével a boltinál jóval alacsonyabb áron lehet majd a könyvekhez hozzájutni. A hozzájárulás fedezete a minisztérium költségvetésében összesen 123 millió forint.

A fejezet beruházási feladatai között változatlanul kiemelt jelentőséggel bír a nagy közgyűjtemények, múzeumok rekonstrukciója, korszerűsítése. Az elkövetkezendő két évben közel 7 milliárd forint áll rendelkezésre nagy nemzeti gyűjteményeink, mint a Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Természettudományi Múzeum, Iparművészeti Múzeum beruházásainak folytatására.

A kormányprogramnak megfelelően emelt összeggel, 5,5 milliárd forinttal folytatódik a világörökség részét képező budai Várban lévő Szent György tér és Várbazár helyreállítása. Említést érdemel még a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely kialakítása a Budapest, IX. kerület Páva utcai, használaton kívüli zsinagóga épületében, valamint a diktatúrák áldozatainak múzeuma is. E két beruházás kétéves előirányzata mintegy 2 milliárd forint.

Tárgyi kultúránk szempontjából az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb öröksége műemlékeink és azon belül a kastélyállományunk méltatlan állapota. A kastélyok állagromlása az elmúlt évtizedek alatt oly mérvű volt, hogy az 1970-es években 28 kastélyt és kúriát kellett a műemlékjegyzékből törölni. A magyar kastélyállomány megmentése központi elhatározást és kormányprogramként kellő anyagi támogatást igényel. Mindez a 2000-ben elindult kastélyprogramban valósulhat meg.

Az említettek olyan beruházások, amelyek hosszú távon térülnek meg a nemzeti tudat formálásával, a helyi és az országos idegenforgalom fellendülésével. Az OMVH által megkezdett felújítási tevékenység kellő pénzügyi fedezet hiányában eddig mindössze hét kastély állagvédelmére, helyreállítására szorítkozott. A program teljes előirányzata 3084 millió forint volt. Tudatában kell lennünk azonban annak, hogy a műemlékvédelem égető kérdéseinek megoldása roppant költségigényes feladat, amely nem hagyatkozhat pusztán költségvetési forrásokra.

Az egyházi ingatlanok tulajdonrendezését követően visszajuttatott épületek rendbehozatalát jelentős felújítási, rekonstrukciós kerettel támogatja a kormányzat. Ez az előirányzat 2001-ben 2000 millió forint, 2002-ben 3000 millió forint. A tárca továbbra is támogatja az egyházi közgyűjtemények működését, valamint külügyi tevékenységét. Ez utóbbi támogatás elsősorban az európai keresztény-keresztyén közösségi beilleszkedést szolgáló és a határon túli magyar testvéregyházakat ebbe a folyamatba egyaránt bevonó szakmai programokat segíti.

Növekvő mértékben folytatódik a hittanoktatás támogatása. Megjegyzendő, hogy ezt a támogatást 1998-ban az előző kabinet megszüntette. A támogatás alapján 527 ezer gyermek részesül a közoktatási rendszerhez kapcsolódva hazánkban hittanoktatásban, erre 2001-ben 2171 millió forint, 2002-ben 2301 millió forint áll rendelkezésre.

Ezeréves államiságunk megünneplésének kulturális programjai a 2001. évben is folytatódnak, amelynek támogatási előirányzata egymilliárd forint. A tárca költségvetésében megvan továbbá az új Nemzeti Színház felépítésének, az Uránia Nemzeti Filmszínház létrehozásának, a Nemzeti Filharmonikusok megemelt költségvetésének, a 2001-es franciaországi magyar kulturális év költségeinek, valamint a hagyományok háza program elkezdésének a fedezete - hogy csak néhány kiemelt programot említsek.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)