Felszólalás adatai

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem meglepő, hogy Szolnok város alpolgármestereként elsősorban az önkormányzatokat érintő költségvetési részekkel szeretnék foglalkozni hozzászólásomban.

Ez az első olyan év, amikor egy olyan anyag fekszik a képviselők előtt, amely ugyan ugyanazokat a megszokott formai jegyeket viseli, amihez az éves költségvetések tárgyalásakor már hozzászoktunk, és mégis más minden eddigi költségvetésnél. A magyar gazdaság a polgári kormány gazdaságpolitikájának eredményeképpen olyan növekedési pályára került, amelyet a nemzetközi átlagnál jóval magasabb növekedési ütem és ugyanakkor fokozatosan csökkenő infláció, valamint konszolidált egyensúlyi helyzet jellemez. A tudatosan kialakított és felvállalt jövedelmi, fiskális, monetáris és árfolyam-politika összehangoltsága révén a gazdaság elmozdult abba az irányba, melyben a 2000. évben a GDP növekedése 4,5-5 százalék körül várható, és a 2001. évtől tovább növekszik.

A vállalkozások jövedelmezősége az utóbbi évben növekedett. Jövőre a kormány a kis- és középvállalkozók terheinek jelentős csökkentésével igyekszik ösztönözni a beruházásokat. Az elkövetkezendő években az egy keresőre jutó reálbér tartósan növekedni fog, bővülő foglalkoztatottság mellett is nő a nyugdíjak és más társadalmi juttatások reálértéke.

Az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaim talán már úgy érzik, hogy eddig elmondottak nem az önkormányzatokról szólnak, és hozzászólásom nem a címben jelzett területhez kapcsolódik. Megnyugtatásukra mondom, tévednek, ugyanis hiba lenne úgy kezelni az önkormányzatokat, mintha a nemzetgazdaság egészétől függetlenek lennének, valamiféle autonómiát jelentenének, működésük valamifajta különleges egyedi megítélést tenne szükségessé.

Az önkormányzatok ugyanabban a gazdasági térben működnek, amelyben a vállalkozások, tevékenységük azokért a polgárokért szól, akik létrehozói és ezáltal jogosultjai is a nemzetgazdaság produktumának. Meggyőződésem, hogy ez a két évre szóló költségvetés az első olyan dokumentum, amely az önkormányzati gazdaságot szoros integrációban kezeli a nemzetgazdaság egészével, fejlődését és lehetőségeit oly módon határozza meg, hogy figyelembe veszi mindazt, amit a kormány a költségvetés révén a polgárok számára kiszámítható módon, előre nevesítetten biztosítani kíván.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési politika a gyermekes családok helyzetének érzékelhető javítását tűzi ki célul, amely cél megvalósulása érdekében a már eddig is kialakult és működtetett egységes struktúrájú támogatások mellett tovább növeli és szélesíti az adókedvezményeket. A nemzeti fejlesztési program, a Széchenyi-terv 240 milliárd forintja segít a infrastrukturális háttér, lakásépítés, ivóvízhálózat, csatornázottság, úthálózat fejlesztésében, a lemaradó régiók támogatásában, a fejlődési tartalékkal bíró ágazatok, mint például a turizmus szerepének fokozásában, az emberi erőforrás fejlesztésében, a kutatás-fejlesztési tevékenység hatékonyságának előmozdításában. Mindezeken a területeken komoly előrelépést biztosít a költségvetési javaslat.

Vitathatja-e bárki, hogy ezek a kiemelt célok nem járulnak hozzá közvetlen vagy közvetett módon az önkormányzati feladatok megvalósításához? Vajon az e területekre fordított erőforrások nem érintik-e azokat a polgárokat, akik az önkormányzatok működési területén élnek? Kétséges lehet-e az, hogy például a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezetében előirányzott árvízvédelmi rendszerfejlesztések nem növelik-e azoknak a polgároknak a biztonságát, akik a folyók közelében élnek? Ezen nyilvánvalóan vitatkozni sem érdemes, a válasz annyira egyszerű. Számomra egyértelmű, hogy nem az állami költségvetés szerkezeti rendje dönti el az önkormányzati feladatok állami támogatását, hanem azon témák és feladatok együttese, amelyeknek megvalósítása az önkormányzatok területén élő polgárok életszínvonalának növekedését szolgálja, függetlenül attól, hogy azokat a költségvetés mely sora tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük azokat a tényeket, amelyeket a költségvetés a helyi önkormányzatok forrásszabályozása keretében fogalmaz meg!

Mindenekelőtt ki kell emelni azt, hogy a központi költségvetés a 2001. évben 12,4 százalékkal, míg a 2002. évben további 10,5 százalékkal többel járul hozzá a helyi önkormányzatok kiadásaihoz, mint történt eddig. Mindezek biztosítják, hogy az önkormányzati szférában foglalkoztatott közalkalmazottak átlagkeresetei jelentősen mértékben növekedjenek.

Fontos és garantált eleme a költségvetésnek az oktatásban, a szociális ágazatban a 2001. év szeptemberétől tervezett plusz 20 százalékos bérfejlesztés.

A központi támogatások lehetővé teszik a szociális juttatások növelését is. A helyi önkormányzatok szociális segélyezési feladatellátása, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyi források szerkezete jelentősen, az önkormányzatok számára kedvező módon alakult. Jelentős mértékben, közel 10 milliárd forinttal, az előző évihez képest 14 százalékkal bővült az önkormányzati fejlesztéseket segítő címzett és céltámogatások előirányzata, melyből jórészt a szennyvízelvezetés, -tisztítás, az egészségügy, az oktatás programjai folytatódhatnak.

Mindezek ismeretében meggyőződésem, hogy az önkormányzatok 2001. és 2002. évi költségvetésüket kellő információ birtokában, reális támogatások ismeretében oly módon alakíthatják ki, hogy saját forrásaikkal kiegészítve az elfogadott költségvetéseik a településeiken élő polgárok javát szolgálják.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

(17.40)