Felszólalás adatai

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának a tagjaként a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában az agrár-, a vidék- és a területfejlesztéssel kapcsolatos előirányzattal kívánok foglalkozni.

Elöljáróban azonban mint kormánypárti képviselő, néhány momentumot a költségvetés egészéről, néhány makrogazdasági jellemzőt el kell hogy mondjak, hiszen ennek ismeretében és függvényében lehet megítélni valamennyi részterület, így az agrárium helyzetét és lehetőségeit is.

A kedvezőtlen nemzetközi gazdasági helyzet, valamint a folyamatosan bekövetkező elemi károk ellenére a magyar gazdaságot a kiegyensúlyozott és dinamikus növekedés jellemzi. A gazdaság növekedését alapjaiban az exportbővülés, valamint a beruházások növekedése vezérli. A 2000. évi költségvetés kapcsán a kormányzat azt prognosztizálja, hogy a gazdaságot ezután is egy dinamikus fejlődés jellemezheti. A tervezet 4,5 százalékos GDP-, 9-10 százalékos export-, 4-5 százalékos belsőkereslet-növekedéssel számol. A 2000. évre az előző évhez képest mintegy 3 százalékponttal, azaz 6-7 százalékra kívánja a tervezet az inflációt leszorítani, és nem többre.

A költségvetés előkészítésekor a kormányzat a következő kiemelt területekkel számolt: ahogyan az a Fidesz-Magyar Polgári Párt programjában állt, első helyen szerepelteti a kormány-előterjesztés a család társadalmi szerepének erősítését, a gyermekes családok támogatásának növelését. Ehhez szorosan kötődik a lakástámogatás és az otthonteremtés segítése. A kiemelt területek között szerepel még a kis- és középvállalkozások ösztönzése, ezen keresztül új munkahelyek teremtése, valamint a mezőgazdaság-, a vidék- és területfejlesztés is.

Ez utóbbi területről egy kicsit bővebben: jól tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaságban néhány olyan, a nemzetgazdaságban tapasztaltakkal ellentétes folyamat zajlik, amely nagyon veszélyes lehet. Míg a nemzetgazdaság GDP-je 1998-ban 5,1 százalékkal emelkedett, ezzel szemben ez a mutató a mezőgazdaságban, az erdő- és vadgazdálkodásban 1,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az infláció csökkenése az agráriumnak, a magyar parasztság egyre romló jövedelmezőségi helyzetének jelentős mértékben köszönhető.

Éppen ezért fontos, hogy az 1997. évi, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak megjelenjenek az előterjesztésben. Az agrártörvény 1. §-a értelmében az Országgyűlésnek biztosítania kell az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére és megőrzésére, valamint a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira az 1998. évi bázishoz viszonyítottan reálértékben legalább a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást. Röviden, ez az úgynevezett reálérték-tartási kötelezettség, amely tehát a GDP növekedésével és az inflációs rátával van összefüggésben.

Tisztelt Ház! A következő évre betervezett 4,5 százalékos átlagos GDP-növekedés 6,5 százalékos inflációs ráta figyelembevételével '99-ben 110,6 százalék, a bázis '98-as évhez képest 124,4 százalék, ez az úgynevezett reálérték-tartási kötelezettség. Tehát amikor összehasonlítást végzünk, akkor ezekhez az indexekhez kell nézni az egyes előirányzatokat. Amennyiben az FVM-fejezet összesen előirányzatát megnézzük, tehát az agrárgazdaság, benne a vidék- és területfejlesztés előirányzatait, az intézményi támogatásokkal együtt, akkor '99-hez képest 1,4 százalékponttal, a '98-as bázishoz képest 3,9 százalékponttal haladja meg az előterjesztés az előzőekben ismertetett reálértéket.

A fejezet belső struktúrájából csak az általam legfontosabbnak ítélt sort szeretném kiemelni, mégpedig a beruházások támogatását. Markáns növekedés jelentkezik ezen a soron, hiszen '98-hoz képest 21,6 százalékponttal, '99-hez képest 26,5 százalékponttal nagyobb a 2000. évi előirányzat, és meghaladja a 42,4 milliárd forintot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék néhány szót szólni az úgynevezett determinációkról, vagyis arról, hogy milyen kötelezettségeket viszünk át egyik évről a másikra. A piacrajutási és a beruházási támogatások determinációja egy évvel ezelőtt megközelítette az 50 milliárd forintot. Ez az összeg jelenleg, bekalkulálva a beruházási támogatás meghosszabbítását és a '98. évi zárszámadási törvényben javasolt átcsoportosítást az ez évi piacrajutási támogatásokhoz, a következő évre áthúzódó elkötelezettségcsökkenést, megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez véleményem szerint nagyon kedvező tendencia.

Tisztelt Ház! Végezetül annyit szeretnék még elmondani, hogy valamennyi agráros képviselőtársamhoz hasonlóan én lennék a legboldogabb, ha az agrárfejezet nem 273 milliárdot, hanem ennél lényegesen nagyobb összeget tartalmazhatna. Ez természetes, és ezt vélhetően joggal várnák el más területekkel foglalkozó képviselőtársaim, amikor a saját fejezeteiket vitatják. Biztos vagyok benne, hogy a benyújtott módosító javaslatok igyekeznek pluszforrásokat találni, de legalább ilyen fontos az, hogy a megszavazandó fejezeti sarokszámok a szabályozórendszeren keresztül a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra, és a címzettekhez el is jussanak.

Köszönöm szépen.

(17.30)