Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lényegét tekintve itt lassan elérjük a vita ötvenedik óráját, ez nem kis teljesítmény, és ezért szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik elősegítették azt, hogy érdemi vita folyhasson itt a Házban; elsősorban az Országgyűlés Hivatalának, illetve azoknak a képviselőknek, akik átérezve a felelősségüket, érdemben részt vettek a költségvetés vitájában.

Szeretnék itt is köszönetet mondani a Szabad Demokraták Szövetségének, akik bár fenntartásaikat megfogalmazták a költségvetéssel kapcsolatban, mégis felülemelkedtek a problémákon, és szavazatukkal lehetővé tették azt - és feltehetőleg erre a szavazatra a jövő héten is számíthatunk, és az azt követő héten is -, hogy 2009. január 1-jétől legyen az országnak elfogadott költségvetése. Ugyanúgy szeretnék köszönetet mondani az MDF-nek, amely frakció világossá tette azt, hogy ezt a költségvetést nem tudja támogatni, mégis olyan magatartást tanúsított a vitában, amely magatartás megítélésem szerint felelősségvállalásról tett tanúbizonyságot.

Persze, vissza kell utasítanom azt a mai hírekben megjelenő, Fidesz-pártelnökhöz kötődő hírt, hogy itt nem történt más, mint hogy az MDF- és az SZDSZ-frakciót különböző formában megvásárolta a kormány. Az a pártelnök mondja ezt egyébként, akinek halvány fogalma nem lehet a költségvetési vitáról, hiszen mindenütt lehetett egyébként, csak itt, ebben a Házban nem; az ötven óra kevés volt neki arra, hogy legalább egy percet a magyar költségvetéssel, annak helyzetével foglalkozzon.

Az ellenzéki képviselők - nem azt mondom -, a Fidesz-, KDNP-képviselők elég sajátságosan fogalmaztak. Az utolsó percekben is tanúi lehettünk annak, hogy tulajdonképpen már-már úgy látják, hogy nincs is a világban pénzügyi válság, nincs is egy nagyon jelentős bizalmi válság, nincs recesszió (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem ezt mondtuk!), csak tulajdonképpen Magyarországon van válság, amit aztán a kormány okozott. Nyilván nem tudják másképp minősíteni a költségvetést, mint hogy megszorító költségvetés.

Világosan elmondtuk, kormány is, kormánypárti képviselők is, hogy egy nagyon feszes költségvetést terjesztettünk a Ház elé. Ez azért feszes, mert a jövő évi gazdasági kilátások meglehetősen borúlátóak, betudva ezt különös tekintettel annak, hogy szinte minden ország azzal a bizalmi válsággal és recessziós folyamattal küszködik, aminek következtében Magyarország is ezzel szembesül, hiszen az az ország, amely megtermelt termékeinek a 80 százaléka exportra kerül, nyilván ilyen szempontból meglehetősen kitett ország. Éppen ezért ebben a szituációban arra kényszerültünk, hogy a gazdasági csökkenés következtében előálló nagyon jelentős bevételcsökkenést beépítsük a költségvetésbe, ebből következően pedig nagyon jelentős kiadásmegtakarításokat kell realizálni a jövő évi költségvetésben.

Éppen azért, mert sikerült feszesre és azoknak az elvárásoknak eleget téve megfogalmazni a költségvetési törvényjavaslatot, módosító javaslatokkal együtt, én azt gondolom, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy olyan költségvetési törvényt fogadunk el, amely erősíti a pénzügyi stabilitást.

Azt is elmondtuk ebben a vitában, hogy augusztusban, szeptemberben sokkal jobb reményekkel gondoltunk a 2009-es esztendőre. Egy bizakodóbb gazdasági növekedéssel tudtunk számolni. Bár tudtuk azt, hogy 2007-ben az amerikai piacon a jelzáloghitelek válsága érezhetővé vált, és ez egyre inkább jött át Európába, mégis mértékadó elemzők, szakértők egybehangzóan úgy minősítették a várakozásokat, hogy egy nagyobb gazdasági növekedéssel lehet számolnunk.

Ekkora pénzügyi válságra, ekkora hitelválságra még augusztusban, szeptember elején nem gondolhatott senki. Éppen ezért, ahogy a vitában is utaltunk rá, a költségvetés első változatában, ami beterjesztettünk a Házhoz, reálisan számoltunk egy 2,5 százalékos reálbér-növekedéssel 2009-re vonatkozóan, és most keserűen szembesülni kell azzal, hogy bizony nemhogy ilyen növekedéssel, hanem ellenkező előjelű, nagyjából hasonló mértékű reálbércsökkenéssel kell számolni, és bizony sajnálatosan a közszférában minden valószínűség szerint ettől nagyobb mértékű lesz a reálbércsökkenés.

(21.30)

De az ellenzék azt a vádat fogalmazta meg, hogy mi sanyargatjuk a nyugdíjasokat, sanyargatjuk a közszférát. Erre azt tudom mondani, hogy nem lehet eltekinteni attól a folyamattól, ami 2002-től, lehet azt mondani, 2000-től indult, de ami a közszférát és a nyugdíjas-társadalmat illeti, nem lehet eltekinteni attól, ami az 50 százalékos béremelést a közszférában hozta, a nyugdíjas-társadalom számára meghozta a 13. havi nyugdíjat és még számos intézkedést, például egy ötéves nyugdíjkorrekciós intézkedéscsomagot. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy miközben ez a költségvetés valóban 2009-re vonatkozóan nem kedvező a közszféra számára, egy kicsivel kevesebbet ad a nyugdíjasoknak, az alacsonynyugdíjasoknak egyáltalán nem ad kevesebbet, aközben a versenyszféra számára, sok ember, sok munkavállaló számára nem lehet, nem lesz kedvező a következő esztendő. Mégis azt kell mondjam, nagyon fontosnak tartom, hogy az egyes társadalmi csoportok egymással szembe ne helyezkedjenek, ne a másik csoporthoz viszonyítva fogalmazzák meg saját helyzetük problémáit. Nem lenne jó az, ha ebben a kialakult helyzetben társadalmi csoportok állnának egymással szemben.

A vitának e szakaszában, a főszámokról történt szavazást követően nyilván kevesebb mozgástér áll rendelkezésre arra, hogy az egyes képviselői elgondolásoknak helyet adjunk és tudjuk támogatni. Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy számos területen, úgy, ahogy arra már délután utaltam, lényeges előrelépésre tudtunk módot találni. Itt a vitában különösen Gulyás József és Ékes képviselő úr is firtatta, de mások is szóba hozták azt, hogy hol van a fedezete annak a 13. havi illetmény felfüggesztése miatti kompenzációs kormányjavaslatnak, amellyel kapcsolatban most folyamatosan tárgyalunk az érdek-képviseleti szervezetekkel. Ma még nem értünk a tárgyalás végére, de mindenképpen szükséges azt rögzíteni, hogy azt a nagyjából 112 milliárdos előirányzatot, amit erre a célra tudunk és van lehetőségünk fordítani, a költségvetés tartalmazza.

Egyrészt tartalmazza a Miniszterelnöki Hivatal fejezetébe épített, különféle személyi kifizetések címszó alatt megjelenő előirányzat, ami közel 70 milliárd forint, 67 milliárd forint. Az ellenzéki pártok, megint elnézést, pontosabban a Fidesz és a KDNP és a hozzájuk kötődő jobboldali sajtó megpróbálta úgy beállítani ezt az előirányzatot, hogy a kormány azt tervezi, hogy nagymértékű leépítést hajt végre a közszférában, és a végkielégítés fedezete ez a 70 milliárd forint. Nos, tisztelt képviselőtársaim, legyen világos, ez az előirányzat azt a célt szolgálja, hogy közelebb tudjunk jutni az érdekképviseletekkel a bérmegállapodáshoz. Ezen túlmenően az önkormányzati fejezetben van a bérpolitikai intézkedésekre több mint 20 milliárd forint, 22,4 milliárd forint. (Babák Mihály: Az elbocsátásokra?) Nem az elbocsátásokra, tisztelt képviselő úr! Ne forgassa ki a szavamat! (Babák Mihály: Én csak kérdeztem.) Világosan mondtam, hogy ez arra szolgál, hogy a közszféra kompenzálását a 13. havi illetmény felfüggesztése miatt meg tudjuk valósítani.

Ezen túlmenően néhány milliárd forint más tárcáknál, a felsőoktatásnál, a Honvédelmi Minisztérium fejezetében is rendelkezésre áll, és a hiányzó 17 milliárd forintot, ami a 112 milliárd forinthoz szükséges, lényegét tekintve a költségvetésben meglévő, több jogcímen megjelenő tartalékokból kívánja a kormány biztosítani abban az esetben, ha sikerül megegyezésre jutnunk. Tehát azt gondolom, hogy ez az előirányzat, amiről tárgyalásokat folytatunk, rendelkezésre áll. Nyilvánvaló, hogy azon túlmenően, hogy összkormányzati szinten folytatjuk a tárgyalásokat a bérmegállapodás realizálásáról, aközben látni kell azt, hogy az egyes ágazatok is folytatják a saját tárgyalásaikat a megállapodások realizálására.

Ivanics képviselő úr azt mondta, hogy ki kellett volna azt jelenteni, hogy az oktatásügy, a közoktatásügy stratégiai kérdés. (Babák Mihály: Így van.) Stratégiai kérdés, tisztelt képviselőtársaim. Ha elolvasták a költségvetési törvényjavaslatot, akkor világosan megállapíthatták, hogy ez egy stratégiai kérdés. Összességében a benyújtott javaslatban, illetve a korrekciós javaslatban, amit Veres János pénzügyminiszter úr országgyűlési képviselőként tett meg, csak annyi elvonásra került sor a normatív támogatásokból, amekkora költség is kiesik a finanszírozásból. Ezen túlmenően pedig számos más előirányzat többleteket juttat a közoktatásnak, éppen az "Új tudás" program keretén belül. Gondolom, hogy ezeket az előirányzatokat ismerik a képviselők.

Ugyanúgy egyeztetéseket folytatunk az egészségügyben annak érdekében, hogy a nagyon alacsony jövedelműek helyzetén tudjunk változtatni. Ugyanez igaz a rendvédelmi szervekre is, ahol a felelős vezetők folytatják azokat a helyi bértárgyalásokat, amelyeknek, nagyon remélem, meglesz az eredményük.

A vitában többször előkerült nagyon markánsan a nyugdíjasok helyzete. Most is azt kell mondjam önöknek, hogy igen, kénytelenek voltunk a 13. havi nyugdíjban bizonyos korlátozásokat érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy minden olyan 62 évet betöltött nyugdíjas, aki eddig kapta a 13. havi nyugdíjat, ezután is fogja kapni a 13. havi nyugdíjat. Akinek alacsony a nyugdíja, az eddigi összegnek megfelelő összegben, akinek magasabb a nyugdíja, az pedig korlátos mértékben, 80 ezer forint összegben. Azok a nyugdíjasok is megkapják a 80 ezer forintot, akik rokkantnyugdíjban vannak, vagy ha ennél kevesebb a rokkantnyugdíjuk, akkor annak megfelelő összeget fognak kapni, amit eddig is kaptak. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak azok az özvegyek, akiknek más járandóságuk nincs.

Ilyen szempontból azt gondolom, a nyugdíjasok szemébe nyugodtan tekinthetünk, hiszen annak idején az volt a szándékunk, hogy próbáljuk őket jobb helyzetbe hozni a 13. havi nyugdíj folyósításával. Ezt az intézményt továbbra is fenn tudjuk tartani azokkal a korlátokkal, amelyeket kényszerűen kellett érvényesíteni. Miután délelőtt is sokan szóba hozták a nyugdíjasokra vonatkozó korrekciós törvény érvényesülését, azt szeretném mondani, hogy nem elveszünk a nyugdíjasoktól, hanem azok, akikre a korrekciós törvény vonatkozik, többletet kapnak, igaz, nem január 1-jétől, hanem 2009. szeptember 1-jétől.

(21.40)

És a nyugdíjemelésre 2009. január 1-jén, ahogy azt a törvény előírja, sor fog kerülni, nem úgy, mint 1998-ban, amikor a Fidesz-kormány nem tartotta be a törvényes nyugdíjemelési mértéket.

És nyilván gondolnunk kell a versenyszférára is, olvassuk a híreket, kapjuk a híreket arról, hogy rákényszerülnek vállalkozások arra, hogy vagy szüneteltessék a termelést, vagy kezdjék leépíteni a munkavállalókat, a foglalkoztatást. Ez bizony egy kedvezőtlen helyzet; nem Magyarországra jellemző ez, ezt szintén szeretném hozzátenni. Ezzel kapcsolatban pedig a kormány egy hat pontból álló intézkedési csomagot dolgozott ki, amelyet széles körben egyeztetett, amely széles körben egyetértésre talált, és amelynek a megvalósítása nagyon remélem, hogy alapos segítséget fog jelenteni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nehéz helyzetbe kerülnek, illetve azoknak a munkavállalóknak, akik szintén egyrészt a piac beszűkülése következtében, másrészt azért, mert adott esetben a vállalkozás a forgótőkét nem tudja biztosítani a pénzpiacról, vagy éppen azért, mert olyan drágán tud hozzájutni, hogy azt már nem tudja megfizetni.

Arról szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy úgy, ahogy azt már délután is jeleztem, számos módosító indítványt fog tudni támogatni a kormány. Nyilván lesz egy támogató lista, amit meg fogunk adni ezen a héten, de szeretném csak az irányokat jelezni, ahol jelentős elmozdulásokra lehet számítani. Ilyen elmozdulásnak kell tekinteni mindenképpen - itt az esti vitában is szóba került - a többcélú kistérségi társulások finanszírozását, itt egy jelentős többletet tudunk módosító indítványokkal juttatni ebbe az irányba. Ilyennek tekinthető a közoktatásban végrehajtott újabb többletnormatíva-juttatás. Ilyennek kell tekinteni azokat a módosító indítványokat, amelyeket Teleki László képviselőtársunk szorgalmazott, és amelyek többirányúak, a romatelepek felszámolására irányul, a roma kulturális egyesületek jelentős támogatására irányul. Ezeket a módosító indítványokat is fogja tudni támogatni a kormány.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném önöket kérni, vegyék szemügyre azokat a módosító indítványokat, amelyekkel még tovább tudjuk javítani a költségvetés pozícióját, és arra kérem önöket, hogy a jövő héten és azt követő héten szavazatukkal támogassák azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány is tud támogatni, és tegyék lehetővé, hogy 2009. január 1-jén az országnak elfogadott költségvetési törvénye legyen.

Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen a vitában felszólalóknak a megszólalásait. (Mohácsi József és Tatai-Tóth András tapsol. - Babák Mihály: Azt hittem, csak egy taps lesz.)