Felszólalás adatai

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb már a bizottsági kisebbségi véleményt elmondtam, és most szeretném a Fidesz álláspontját is ezzel kapcsolatosan kifejteni, illetve ráerősíteni a bizottsági kisebbségi véleményre.

Először is le szeretném szögezni, hogy három fő kérdés miatt nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Az egyik világnézeti különbség, a másik tartalmi, valamint eljárási hibák. A fő problémánk, hogy nem értünk egyet a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésével. A Fidesz polgári párt keresztény-konzervatív értékrendje nem ért azzal egyet, hogy a jelen törvényjavaslat gyengíti a hagyományos családmodellt.

Épp a korábbi felszólalásoknál a munkaügyi és szociális államtitkár úr azt mondta, hogy a családok nem töltik be azt a szerepüket, amely igazából egy erős társadalom alapjait kell hogy viselje. Ez a törvényjavaslat tovább gyengíti ezt a családmodellt, nem azt erősíti, hogy az emberek hagyományos családmodellben, házasságban kössék össze életüket, hanem megerősíti az élettársi kapcsolatnak az anyakönyvezését, amely még jobban közelíti a hagyományos házassági családmodellt. Ezzel mi nem tudunk egyetérteni.

A javaslat a 97. §-a szerint 2011. január 1-jén lépne hatályba, ennek értelmében, és amennyiben erre lehetőséget kapunk a választópolgároktól, úgy jelen törvény újragondolását is kezdeményezni fogjuk. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó anyakönyvezés szabályait nem fogjuk az anyakönyvi szabályok között szerepeltetni, és ennek megfelelő módosításait is el fogjuk végezni. Számunkra ugyanis elfogadhatatlan, és még egyszer szeretném itt megerősíteni, hogy a javaslat lényegében a házassági eljárás, a házassági anyakönyvezés szabályaival egyezően állapítja meg a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésének szabályait, tehát megítélésünk szerint gyengíti a házasság, gyengíti a család erősítését, illetve a társadalomban betöltött szerepét.

(10.40)

A többi felvetésünk eljárási, illetve tartalmi kérdés. Szeretnék egy-két eljárási problémát felsorolni.

A jogalkotó a szabályozással azt a célt kívánja szorgalmazni, hogy amennyiben az ügyfél bármely anyakönyvvezető előtt megjelenik, úgy az számára azonnal anyakönyvi kivonatot adjon, felhasználva az elektronikus anyakönyv adta lehetőségeket. Nem érvényesül ez a cél, hogy az ügyfél bárhol, azonnal elintézhesse az ügyét. A jelenleg működő rendszer gyakorlatilag csak csekély mértékben egyszerűsödik, hiszen a bejelentést felvevő anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés végett megkeresi a papír alapú anyakönyvet nyilvántartó anyakönyvvezetőt, tehát az ügyfél nem juthat azonnal a kért kivonathoz.

Egy másik eljárási probléma: a központi nyilvántartásra való áttérés ütemezését is meghatározza a szabályozás, azonban a hivatalok anyakönyvvezetői részére mindez jelentős többletterhet jelent. A kistelepülések, körjegyzőségek anyakönyvvezetői ezen feladatukat több feladattal tudják ellátni, a hatáskörök is bővülnek, de a feladat a nagyobb városok anyakönyvvezetői részére is jelentős többletmunkát eredményez, amihez, még egyszer rá szeretnék erősíteni, nem látunk pluszforrásokat.

Szeretnék egy-két tartalmi észrevételt felsorolni. A 18. és a 27. § a házasságkötés körülményeit is korlátozza. Szeretnék a 18. §-ra konkrétan kitérni, az így szól a törvényjavaslatban, hogy a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző engedélyezheti. A 18. §-ban a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését az új szabályozás az eddigiektől eltérően külön jegyzői engedélyhez köti. A magyar kulturális folklórban bevett gyakorlat, hogy a házasságot általában hétvégén, szombaton vagy vasárnap kötik, vagy praktikusan munkaidőn kívül. Tehát miért gondolják azt, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben most még külön jegyzői engedélyhez kötik ezt a kérést, miért gondolják azt, hogy a jegyző abban a helyzetben van, hogy ő maga határozza meg, mikor köthet valaki házasságot vagy mikor nem.

Vagy szeretnék utalni a 27. §-ra; a 27. § 2. pontja konkrétan így hangzik: nem köthető házasság munkaszüneti napon. Miért korlátozza a törvényjavaslat, hogy nem köthet valaki házasságot munkaszüneti napon, abban az esetben, ha az anyakönyvvezetővel amúgy a szükséges egyeztetések után ez a lehetőség megvan? Azt gondolom, mi azt gondoljuk, hogy ezt törvényileg tiltani, hogy munkaszüneti napon nem köthető házasság, nem szerencsés, tehát majd ezt is javasoljuk módosítani.

A következő ilyen tartalmi probléma a 61. §-ban van. A 61. §-ban az intézeten kívüli szülést a szülők és a születésnél közreműködő orvos jelenti be - így szól a törvényjavaslatban. Az anyakönyvvezetők azt állítják, illetve véleményük szerint a nem intézetben született gyermekek esetében a szülők döntő többségben úgy nyilatkoznak, hogy nem vett részt szülész-nőgyógyász szakorvos. Ebben az esetben, ha a törvényt betű szerint akarja betartani az állampolgár, nem anyakönyvezhető a gyerek, hiszen ha nincs szülész-nőgyógyász szakorvos a szülés levezetésénél, akkor egyébként praktikusan nem lehet bejelenteni a törvény betűje szerint. Tehát azt gondolom, hogy ezt pontosítani kellene.

A szülést követően a kismamát mindenképpen egy szakorvosnak kellene megvizsgálnia, aki ezt követően nyilatkozna arról, hogy ez a szülés ténylegesen megtörtént, hiszen ebben az esetben akár más anya gyermekét is be lehet anyakönyveztetni, hiszen ha nincs olyan kompetens szakember, aki ebben nyilatkozni tud, akkor gyakorlatilag bemondás alapján kerül be a nyilvántartásba. Tehát ezt a 61. §-t mindenféleképpen ebben a szövegkörnyezetben nem javasoljuk elfogadásra.

A 89. § egy új fordulatot visz a kicsi gyermekek életébe, nevezetesen szó szerint így szól a paragrafus, hogy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője a szülés anyakönyvvezetésével egyidejűleg az újszülött személyazonosító igazolványának, valamint személyazonosító és lakcímet igazoló iratait ki kell hogy állítsa.

Nem életszerű a dolog, hiszen mondjuk, koraszülés esetén egy kisgyermek az inkubátor alatt fekszik, és mivel az anyakönyvi eljárásról szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a gyermek születésének a másnapján kell az anyakönyvi eljárást elindítani, ez azt jelenti, hogy ezt a kisgyermeket az inkubátorban kell lefényképezni, hiszen külön kitér a törvény arra is, hogy fényképet is mellékelni kell a személyazonosító igazolvány kiállításához. Tehát véleményünk szerint semmiképpen nem életszerű ez a fajta iránymutatás, illetve a törvényjavaslat megfogalmazása. Nem gondolom azt, hogy a születés utáni órákban a szülő első dolga az, hogy fényképész után rohanjon, hogy hogyan lehetne egy jó kis igazolványképet csinálni a gyermekről, lehetőleg digitalizált formában, mint ahogy ezt a törvény előírja. Tehát azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak ezen pontját is mindenféleképpen módosítani kell.

Tehát ezen okok alapján, ami még egyszer: világnézeti, tartalmi, illetve eljárásügyi, azt javasoljuk, hogy ezt a törvényjavaslatot ne támogassa a tisztelt parlament, hanem egy olyan törvényjavaslatot támogasson, amely a családokat helyezi előtérbe, illetve a különböző eljárásoknál figyelembe veszi mind a szülők jogait, a lehetőségeit, valamint az életszerűséget, ahogy a magyar kultúrában a házasságkötésekben is szocializálódtunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)