Felszólalás adatai

Most a törvényjavaslat elfogadásáról szavazunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/6814. számú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 262 igen szavazattal, 15 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó Lezsák Sándor alelnök úr H/6881. számú javaslatában állandó bizottság elnevezésének megváltoztatását kezdeményezi. Az Országgyűlésről szóló törvény alapján azt javasolja, hogy a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnevezése mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságra változzon.

Az országgyűlési törvény 18. § (4) bekezdése alapján az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. (Zaj.) Ugye, képviselőtársaim, nincs szükség arra, hogy máris érvényt szerezzek az új Házszabály előírásainak? Ezért kérdezem önöket, elfogadják-e ezt a javaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a javaslatot 226 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Munkánk folytatása előtt, annak érdekében, hogy mindazon képviselőtársaim, akik halaszthatatlanul fontos hivatali feladatuk ellátása miatt most elhagyják az üléstermet, azt zavartalanul tegyék, két perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő távozik az ülésteremből.)

(18.50)

Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el helyüket, hogy folytathassuk az ülést, hiszen rögtön a vita megkezdése előtt még határozatot kell hoznunk.

Mielőtt folytatnánk munkánkat, ülésvezetési kérdésben kell döntenie a tisztelt Országgyűlésnek. Balczó Zoltán képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke fel kíván szólalni az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottsági jelentés, valamint ennek elfogadásáról szóló előterjesztések tárgyalása során. Alelnök úr képviselői felszólalása esetén a vita további szakaszában, illetve a határozathozatal során csak akkor vezetheti az ülést, ha ehhez a tisztelt Országgyűlés hozzájárul.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e ahhoz, hogy Balczó Zoltán képviselő, az Országgyűlés alelnöke az előterjesztés tárgyalásánál és határozathozatalánál a továbbiakban is vezethesse az ülést. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ez látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta.

Soron következik az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése, valamint ennek elfogadásáról szóló - az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság által előterjesztett - országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A jelentést J/6574. számon, a határozati javaslatot pedig H/6877. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Most az előterjesztői expozék következnek. Elsőként megadom a szót Kocsis Máténak képviselő úrnak, bizottsági elnöknek, az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság előadójának, 25 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KOCSIS MÁTÉ, az eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság befejezte munkáját, és jelentését 2012. március 29-én J/6574. számon benyújtotta az Országgyűlésnek. Engedjék meg, hogy beszámoljak a bizottság elvégzett munkájáról, és megosszak önökkel néhány gondolatot, információt a benyújtott jelentéssel kapcsolatban.

Mint az mindenki előtt ismert, az Országgyűlés a 34/2011. országgyűlési határozatával hozta létre az eseti bizottságot, amely feladatául kapta, hogy feltárja a tavaly tavasszal Gyöngyöspatán történteket, és választ találjon az országgyűlési határozatban feltett kérdésekre. Kevés világos és ellentmondásmentes momentum volt ebben a történetben. Annyit tudunk biztosan, hogy a Magyar Vöröskereszt húsvéti kirándulásra vitt volna családokat, amire jóval húsvétot megelőzően már kaptak felkérést. Mindezek után más érdekcsoportok a kialakult helyzettel kapcsolatban valótlanságokat állítva, hazánk rossz hírét keltették a nemzetközi közvélemény előtt.

Az eseti bizottság feladata az volt, hogy fennállása alatt lehetőség szerint minden, ez ügyben zavaros momentumot tisztázzon, és munkájának eredményeként egy jelentést készítsen az Országgyűlés számára. Engedjék meg, hogy megosszak néhány fontos részletet a működéssel kapcsolatban.

A bizottság alakuló ülésén megvitatta és elfogadta ügyrendjét és munkatervét. Ebben rögzítette, hogy a feladatkörében leírtak feltárása érdekében elsőként írásbeli dokumentumokat kér be a gyöngyöspatai eseményekre vonatkozóan állami és civil szervezetektől, illetve személyektől. Ezen megkeresésekre összesen mintegy másfél folyóméternyi írásos dokumentum érkezett 16 szervezettől, illetve személytől, amelyek legnagyobb része a rendőri szervektől kapott jelentések, összefoglalók voltak. Az ügyrend szerint a beérkezett dokumentumokat a bizottság titkárságán lehetett tanulmányozni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a bizottság 282 napos fennállása alatt egyetlenegy ellenzéki képviselő sem tanulmányozta, illetve a Magyar Szocialista Párt szakértői igen, de más nem az ellenzéki oldalról.

A bizottság a beérkezett több ezer oldalnyi dokumentumot oly módon dolgozta fel, hogy munkamódszerének második fázisában a meghallgatások során a leírtakat hasznosította. A munka során jelentős mértékben támaszkodtunk ezen állami és civil szervezetek által megküldött anyagokra, illetve a magánszemélyek által küldött beszámolókra. A jelentés összeállítása során a meghallgatásokon túl figyelembe vettük az Országos Rendőr-főkapitányság és a helyi rendőri szervek adatait, illetve megállapításait.

A bizottság a meghallgatásokat megelőzően meghívotti státust ajánlott fel, illetve döntött is róla, dr. Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának, valamint az elfogadott ügyrend és munkaterv szerint a bizottság üléseire tanácskozási joggal állandó meghívást kapott Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Az eseti bizottság 282 napon keresztül működött, az ülések között egy zárt ülés volt 2011. szeptember 28-án, amikor a bizottság tagjai meghallgatták Balajti László altábornagy urat, az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori főigazgatóját, illetve Hellebrandt Lászlót, az Információs Hivatal főigazgató-helyettesét. A bizottság a nyílt ülések, tehát az ezenkívüli ülések alkalmával összesen 20 főt hallgatott meg.

A bizottság tervezte meghallgatni Richard Field urat is, aki a megkeresés ellenére a személyes megjelenéstől elzárkózott, nem jelent meg a bizottság előtt, és azzal, hogy az eseményekben való részvételét követően külföldre távozott és nem jött el a meghívásra, a bizottság megállapította, hogy semmibe vette Magyarország legfőbb népképviseleti szervét, valamint megsértette az akkor hatályos alkotmány előírását. Magatartásával tovább erősítette a gyanút, hogy a Gyöngyöspatán végzett, úgynevezett humanitárius szolgálata csak álca volt, amellyel lejáratta Magyarországot, illetve a kormányt mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt.

A bizottság 2011. szeptember 28-án zárt ülés keretében, mint említettem, meghallgatta a titkosszolgálatok vezetőit, akik számot adtak a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekkel kapcsolatban tudomásukra jutott információkról, illetve adatokról. A bizottság megállapítása szerint a titkosszolgálatok a törvényi kötelezettségüknek eleget téve, a feladatkörükben eljárva kísérték figyelemmel az ott történteket. A zárt ülés minősítése: titkos, a minősítés időtartama 2036. december 31-éig tart. Magam 2011. november 2-án kértem az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, hogy vizsgálja meg, hogy az eseti bizottság szeptember 28-ai zárt ülésének minősítése feloldható-e. Erre a főigazgató úr röviddel a megkeresés után válaszolt, és nemlegesen felelt, nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással nem találta feloldhatónak a jegyzőkönyv minősítését.

A bizottság a jelentésben megállapította, hogy Gyöngyöspatán gondot okozott a köznyugalom fenntartásában a hisztériakeltés és a média által adott, saját maga által nem ellenőrzött információk sokasága. A hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében nagy szerepet játszottak elsősorban azok a közéleti szereplők, civil szervezetek, pártok, amelyek a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve adtak tájékoztatást az országos sajtófelületeknek, és ezzel fokozták az ellentétet a helyiek között.

(19.00)

A bizottság véleménye szerint a Jobbik jelentősen érdekelt volt a Gyöngyöspatán kialakult közbiztonsági helyzet további kiélezésében és eltúlzásában, provokációként is értelmezhető rendvédelmi igényekkel léptek fel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenységével kapcsolatban, illetve azt támogatóan. Ez az egyesület egyébként nem működött együtt az állami szervekkel, még csak nem is az önkormányzat által létrehozott vagy támogatott helyi közbiztonsági feladatokat ellátó szervként működtek a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint kötelezően ellátandó helyi közbiztonsági feladatok végzése érdekében, és az Országos Polgárőr Szövetséggel sem működtek együtt. Ezzel a jelentés szerint megpróbálták megkérdőjelezni az állam kizárólagos erőszak-monopóliumát.

A gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politikai hasznot remélve az LMP is bekapcsolódott az események úgynevezett megoldásába, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt. Ezt példázza, hogy mindvégig tudomással bírt arról, hogy mire készül Richard Field, sőt aktivistáin keresztül támogatta a húsvéti utaztatást. Továbbá az LMP ezzel egy időben a médiában támadta a kormányt, hogy nem tesz semmit a gyöngyöspatai helyzet megoldásáért, a bekért adatokból és az ismert számokból, a kiadásokból egészen más látszik. Az LMP kommunikációja, illetve a képviselői által tett kommunikációja a médiában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi sajtó negatív színben tüntesse fel Magyarországot.

A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok és a meghallgatott személyek elmondása alapján megállapította, hogy a Gyöngyöspatán kialakított konfliktus időszakában közéleti személyek, ellenzéki pártok, civil szervezetek és LMP-hez köthető csapatok nem vették fel a kapcsolatot a pontos és valósághű tájékoztatás érdekében a sajtóban megjelent nyilatkozataik, nyílt leveleik előtt a helyi és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel, sem a helyi önkormányzattal, sem a megyei közigazgatási hivatallal, sem a helyszínen szolgálatot ellátó rendvédelmi egységek vezetőivel.

Ezzel szemben olyan ellenőrizetlen információkkal látták el a magyar és a nemzetközi sajtót, amely híradások jelentős kárt okoztak Magyarország nemzetközi megítélésének akkor, amikor az ország az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. Így történhetett meg az is a jelentés szerint, hogy a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Magyarországon súlyos etnikai konfliktusok vannak, ami már-már egyenlő egy polgárháborús helyzettel. (Ertsey Katalin nevet.) Kevésbé volt szórakoztató, képviselő asszony, a bizottsági ülésen a helyiektől panaszként meghallgatni mindezt, mint önnek itt ülve. Ezeket a híreket egyértelműen, a sajtóban visszakereshetően az LMP politikusai kommunikálták, illetve a hozzá kötődő jogvédő szervezetek.

A bizottság álláspontja szerint az LMP a médiát felhasználva politikai hasznot remélt attól, hogy azt a látszatot kelti, hogy Magyarország kormánya nem ura a helyzetnek, nem tud és nem is akar megoldani egy etnikai konfliktust, valamint attól is hasznot remélt, hogy túlértékeltette jogvédő profilját, kisarkított egy képet, és mindezt mutatta a helyi viszonyokról.

"A magyar kormány az események kezdetén felismerte annak súlyát, hogy a gyöngyöspatai úgynevezett megszállás bármikor megismétlődhet az ország bármely településén" - idéztem. Ezért nem késlekedve, kezdeményezte a büntető törvénykönyv ez irányú módosítását. Ezt követően már nem kerülhet sor Magyarországon olyan jellegű cselekményre, amelynek során bárki nyíltan és tudatosan semmibe veszi a társadalmi együttélés szabályait.

A kormány intézkedett több vonatkozó jogszabály módosításáról is. Ezen lépések közül kiemelt jelentőséggel bír a 2011. évi CLXV. törvény, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvény. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotása világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel, együttműködve az önkormányzatokkal.

Ezenkívül 2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta az új szabálysértési törvényt, amely ez év január 6-án lépett életbe. Ebben is a Magyar Országgyűlés jelentős, a probléma megelőzését szolgáló jogszabályt fogadott el.

A kormány a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérte, ennek során megakadályozta, hogy a helyzet továbbeszkalálódjon, és megszüntette azokat a jogszabályi kiskapukat, amelyek felhasználásával előidézték 2011 tavaszán a Gyöngyöspatán történteket.

A bizottság megállapította, hogy a rendőrség által Gyöngyöspatán alkalmazott rendőri intézkedések a szükségesség és az arányosság követelményét nem lépték túl, a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A határozott fellépésnek és a bűnmegelőző tevékenységnek köszönhető, hogy súlyosabb bűncselekmény elkövetésére nem került sor Gyöngyöspatán.

A jelentésben szerepeltetett tényekre is tekintettel a bizottság megállapította, hogy a kormány és a rendőrség a gyöngyöspatai események kezdetétől a helyzet konszolidálására törekedett. A bizottsággal, annak működése során a kormány képviselője folyamatosan kapcsolatban állt, így a megtett kormányzati intézkedések, a kezdeményezett és elfogadott törvénymódosítások felölelik a bizottság munkája során javaslatként felmerült változások teljes körét.

A bizottság ezért további szükséges törvénymódosítások kezdeményezésére nem kérte fel a kormányt, azonban a költségvetésben biztosított erőforrások minél szélesebb körű felhasználását javasolja, és egyben támogatja is a már működő közfoglalkoztatási programok vonatkozásában, annak érdekében, hogy hazánk több régiójában sokak számára ezzel segíthesse a munka világába való visszatérést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyöngyöspatán egy olyan új jelenséggel szembesülhettünk, amelynek során ellenzéki pártok, civil szervezetek - politikai hasznot remélve - nem riadtak vissza megkérdőjelezni az állam kizárólagos erőszak-monopóliumát. Ezen túlmenően súlyosan rombolták hazánk nemzetközi hírnevét, és ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő település mindennapjait még inkább ellehetetlenítették, jelentősen megingatták a helyi lakosok objektív és szubjektív biztonságérzetét, amelynek biztosítása, azt gondolom, hogy közös érdekünk kell hogy legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam valamennyi bizottsági ülésen részt vettem, illetve a mai napon is az emberi jogi, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésein megismertem az ellenzéki pártok álláspontját. Bízva abban, hogy ezeknek egy részét vagy talán egy bővített verzióját itt, a plenáris ülésen is elmondják, egyelőre köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Nagy taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Berényi László képviselő úrnak, az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság előadójának, tízperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a J/6574. számon benyújtott, az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentését az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság megtárgyalta, és azt országgyűlési határozat formájában elfogadásra javasolja.

A gyöngyöspatai eseményeket feltáró bizottság és az emberi jogi bizottság tagjaként, valamint az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyetteseként többszörösen és személyesen is érintett vagyok az előttünk fekvő javaslatban foglaltakkal kapcsolatban. Az eseményeknek pedig emberi jogi, nemzetiségi és civil vonatkozása is van, ezért ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, ezen szempontok alapján értékelném a jelentést.

Meggyőződésem ugyanis, hogy ha ma Magyarországon az alaptörvényben foglaltakat elfogadná és tiszteletben tartaná mindenki, nem került volna sor a gyöngyöspatai vagy ahhoz hasonló eseményekre. (Lukács Zoltán: Még csak hasonlóra sem!) Különös súllyal bírnak azok az alapjogellenes, illetve jogszabályellenes cselekedetek, amelyeket egy parlamenti képviselettel rendelkező párt kezdeményez, támogat vagy politikai haszonszerzés céljára kíván felhasználni. (Lukács Zoltán: Melyik volt az? - Zagyva György Gyula: Ti! - Lukács Zoltán: Ez egy ilyen önkritikus megjegyzés volt! - Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.)

Na de nézzük, hogy miket is felejtettek el azok, akik a demokratikus játékszabályokon kívül helyezik magukat.

(19.10)

Először is azt, hogy immáron alaptörvényi szinten deklarált a nemzetiségek államalkotó tényezőként való elfogadása, így amíg a különböző szervezetek különféle módszerekkel a lakosságot egyes nemzetiségek ellen próbálják hangolni, a magyar nemzet tagjait lázítják egymás ellen, amellyel Magyarország egységét és erősségét gyengítik, nemzetellenes tevékenységet folytatnak, még ha ezt maguk soha sem ismernék el.

Másodszor az alaptörvény VIII. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A hangsúly pedig jelen esetben a "békés" szón van. Ugyanis a gyülekezési törvény értelmében, ha a gyülekezési jog gyakorlása nem békés célú vagy bűncselekményt valósít meg vagy mások jogait sérti, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja. Továbbá az alaptörvény 46. cikke a rendőrség és nem más különböző szervezetek alapvető feladatként határozza meg a bűncselekmények megakadályozását, felderítését, a közbiztonság és a köz rendjének védelmét. Az alaptörvényi rendelkezések közül végezetül kiemelném annak C) cikkét, amely kimondja, hogy senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

Ezeket az evidenciának tűnő szabályokat a padsorokban ülők közül, úgy látszik, nem mindenki ismeri vagy fogadja el, amely tény egy országgyűlési képviselőre a lehető legszégyenteljesebb. Az előttünk fekvő jelentés összegző megállapításként kimondja, hogy Gyöngyöspatán a Jobbik és a Jobbikhoz köthető szervezetek tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet, melyből politikai tőkét kovácsoltak a maguk számára.

Továbbá a jelentés egyik legfontosabb megállapításának tartom, hogy mielőtt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Gyöngyöspatára érkezett, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és magyar lakossága között. (Felzúdulás a Jobbik padsoraiban: Áh! - Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Polgárőröknek álcázott Jobbik-aktivisták politikai előnyszerzés érdekében megkísérelték a gyöngyöspatai lakosokat a roma nemzetiségűek ellen hangolni, aminek következtében félelmet, szorongást és haragot hagytak maguk mögött.

A magyar kormány az Országgyűléssel is együttműködve, úgy vélem, példaértékűen kezelte a szituációt és teremtette meg annak feltételeit, hogy ilyen eseménysorozat ne fordulhasson elő többet Magyarországon. Gondolok itt elsősorban a büntető törvénykönyv módosítására, valamint a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadására.

A büntető törvénykönyv 174/B. §-ának (1a) bekezdése kimondja: aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjához tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kirívóan különleges magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezen ponton külön szeretném felhívni azon jogvédő szervezetek figyelmét, amelyek az úgynevezett gyűlölet-bűncselekményeket különös górcső alá veszik, hogy ezen szabályozás nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, az egyes csoportokhoz való tartozás megfogalmazás lényegesen tágabb keretet biztosít az állam általi védelemben, mint ha külön védett csoportokról beszélnénk. (Folyamatos derültség és zaj a Jobbik padsoraiban.) Az Országgyűlés azon döntése, hogy a jövőben csak székhelyükön láthatják el a tevékenységüket a polgárőrszervezetek, továbbá elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a polgárőr, aki megszegi a polgárőrségről szóló törvény szabályait, végérvényesen pontot tett az ügy végére.

Kedves LMP-s képviselőtársaimhoz csak pár gondolatban szólnék. Higgyék el nekem, hogy párnapos utaztatással, mézesmadzag-elhúzással a szegény sorsú roma honfitársaink problémáit nem lehet megoldani. Önmagában persze a szándék nem lenne elítélendő, de a jól szervezett médiakampány és a megkonstruált nemzetközi sajtóvisszhang okán itt is azt kell mondanom, hogy olcsó politikai haszonszerzés volt a céljuk, amelynek kapcsán nem sajnálták Magyarországot külföldön lejáratni, felelősségük az ügy kapcsán hasonló a Jobbikéhoz.

A jelentés számomra egyik legszembetűnőbb megállapítása, hogy az egyesületek, civil csoportok - legyen szó félelemkeltőkről vagy idézőjeles segítségnyújtókról - még véletlenül sem keresték meg a roma képviseleti szerveket, akár helyi, akár országos szintről beszélünk, így tőlem sem kérdezték meg, hogy hogyan tudnánk együttműködni a helyzet megoldásában. Azt hiszem, ez mindent elmond róluk, a célokról, a motivációkról.

Én pedig elmondtam volna, hogy a szegény térségben nem járőrözőkre, hisztériakeltésre, ingyenutazásra van igény, hanem munkahelyteremtésre, az oktatásra van leginkább szükség, amellyel kapcsolatban a kormány minden tőle telhetőt megtesz, megbirkózva a hátrahagyott szocialista örökségekkel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány véleményét Kontrát Károly államtitkár úr ismerteti. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottsága J/6574. számon nyújtotta be a jelentését. A jelentésben foglalt megállapításokkal a nemzeti együttműködés kormánya egyetért.

Mi is történt Gyöngyöspatán? Egyes polgárőri tevékenység látszatát keltő személyek a törvényesség látszatát keltve bontották meg a rendet. Mások ezt a mesterségesen előidézett társadalmi feszültséget politikai hisztériakeltés, politikai haszonszerzés céljára használták fel. Mind a két jelenség jelentős kárt okozott Magyarországnak, mivel Magyarország nemzetközi tekintélyét akkor próbálták megingatni, amikor hazánk az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. (Közbeszólás a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

Az ország csak akkor tud fejlődni, ha megfelelő rend, közrend, közbiztonság van, amelyet az állam tart fenn. Ehhez kérem az önök támogatását is. Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy Magyarországon mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Magyarországon törvénysértést büntetlenül senki sem követhet el. Nem követhet el egyenruhában masírozva, felfegyverkezve, a polgárokat megfélemlítve vagy önbíráskodást megvalósítva sem.

Az alaptörvény és a nemzeti együttműködés programja a rendőrség alapvető, kizárólagos feladataként határozza meg a közrend és a közbiztonság védelmét. Egy jogállamban nem engedhető meg az állam erőszak-monopóliumának átengedése. Egyedül az állam feladata, hogy a közrendet és közbiztonságot fenntartsa az országban. A rendőrség azonban együttműködik a rend fenntartása érdekében a törvényes keretek között működő polgárőrséggel. A polgárőrség törvényesen és jogszerűen hozzájárul a közbiztonság fenntartásához.

A kétes jogi alapokon működő, nyugvó szerveződések feltűnése és a magukat különféle rendfenntartó szerepben feltüntető szervezetek, egyesületek a szabályozás hézagait kihasználva nagy károkat okoztak. A kormány már az események kezdetén felismerte a gyöngyöspatai káros jelenségek súlyát, ezért a nemzeti együttműködés kormánya új, átfogó javaslatcsomagot terjesztett elő. Ezeket, vagyis a polgárőrségről szóló, a büntető törvénykönyvről és a szabálysértésekről szóló törvények módosításáról szóló javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Köszönöm azon képviselők támogatását, akik ezt az elfogadást szavazatukkal is támogatták. Ezzel mára biztosítottá vált a feloszlatott szervezeteknek az egyes jogsértő közterületi magatartása elleni törvényes fellépés.

Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotása azt is világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyoni biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőréggel és az önkormányzatokkal. (Közbeszólások az LMP padsoraiban.)

(19.20)

A kormány és az Országgyűlés intézkedéseinek hatására az országban megteremtődtek a polgárőri tevékenység végzésének új feltételei. A polgárőrszervezet az illetékes megyei rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást köt, és kötelező az országos polgárőr-szövetségi tagság is. Az új, 2012. április 15-én hatályba lépett szabálysértési törvény változatlanul szankcionálja a feloszlatott egyesületi tevékenységben való részvételt és a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértési tényállásait.

Látható, hogy a különféle jelszavakkal megjelenő, a polgárőri tevékenység látszatát megvalósító szerveződéseket az állam a jövőben sem ismeri el. Az állam feladata, hogy ezeket a cselekményeket lehetőleg előzze meg, illetve ha ilyen cselekmény bekövetkezett, akkor haladéktalanul reagáljon rá és tegye meg a szükséges intézkedéseket.

A Gyöngyöspatán és az ország néhány településén előforduló jogsértéseket a hatóságok megszüntették. Az ország valamennyi településén a rendőrség biztosítja a közrendet és a közbiztonságot. A rendőri intézkedések a szükségesség és arányosság követelményeinek megfeleltek, a szolgálatot teljesítő rendőrök a szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A megtett intézkedések mellett a közrend és a közbiztonság megteremtése érdekében a jövőben is szükséges a helyi lakosok közösségének bevonása a közbiztonság fenntartásába.

A jelentésben szereplő tényekre tekintettel a bizottság megállapítja, hogy a nemzeti együttműködés kormánya és a rendőrség a gyöngyöspatai események kezdetétől a helyzet konszolidálására törekedett. Ezt erősíti a múlt héten átadott és már működő rendőrőrs. A gyöngyöspatai rendőrőrs személyi állománya megkezdte a munkát az új átadott objektumban.

Tisztelt Országgyűlés! A már működő közfoglalkoztatási programok bebizonyították, hogy a kormány továbbra is foglalkozik a kérdéssel, és a megoldást hosszú távon abban látja, hogy mindenkit visszasegítsen a munka világába. A kormány mintaprogramokat indított el, amelyek 2011 augusztusa óta eredményesen működnek, sok embernek adva munkát a településeken. A faluban jelentős szerepet kap a közfoglalkoztatás, a társadalmi felzárkóztatás. A közfoglalkoztatás keretében mára 209 ezer embernek tudunk munkát adni, erre a célra a kormány a 2012-es költségvetésben 132 milliárd forintot különített el.

A fenti eredmények tükrében a bizottság azt is megállapította, hogy a nemzeti együttműködés kormánya mindent megtett azért, hogy intézkedéseivel felszámolja a felszított ellentéteket Gyöngyöspatán. A kormány álláspontja szerint az eseti bizottság jelentése szakmai szempontból megalapozott, azt a kormány támogatja, és a jelentést elfogadásra javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A honvédelmi és rendészeti bizottság véleményét Ágh Péter képviselő úr ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! (Dr. Józsa István: Hány percben? - Derültség az ellenzéki oldalon.) Józsa képviselő úr, frakcióvezető-helyettes úr, nem tudom, hogy mennyire élt együtt a vitával. Berényi képviselő úr előterjesztői expozét mondott 10 perces időkeretben, Ágh Péter képviselő úr pedig bizottsági véleményt mond 5 perces időkeretben. Tisztelettel kérem ezt tudomásul venni. Köszönöm.

Ágh Péter képviselő úré a szó. Kérem az időt visszaigazítani.

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt vihorászó Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az önök mostani viselkedése, az, hogy ebben a vitában eddig hogyan vettek részt - legyen szó akár az LMP-ről, akár a Jobbik bizonyos képviselőiről -, jól tanúsítja azt, hogy milyen cselekményeket követtek el az elmúlt időszakban, és valóban érdemes lenne megnézni azt... (Zaj és taps az ellenzéki oldalon.) Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában lehetőségük lesz kifejteni a véleményüket. Nekem most arra van lehetőségem, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság véleményét ismertessem, és ennek megfelelően csak erre szeretnék korlátozódni.

A mai ülésünkön tárgyaltuk meg ezt a bizonyos határozati javaslatot és előterjesztést, amelyen a Jobbik egy képviselője vett részt, ezért bízom benne, a Jobbik más képviselői is kíváncsiak rá, hogy mi történt, ha már ennyire érdeklődően figyelnek.

Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy 282 napig ülésezett ez a bizonyos testület, és ez alatt húsz szerv véleményét kérte ki. A testület munkáját az igazságérzet vezette, hogy kiderítse, ki és mit tett, milyen politikai szereplők, milyen háttérrel, milyen cselekményeket követtek el. Az is elhangzott a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőitől, hogy azok a tettek, amelyek jól beazonosíthatóan politikai szereplők által váltódtak ki, az ország megítélése szempontjából nyilvánvalóan rosszat tettek, és emellett hozzájárultak ahhoz, hogy a társadalmi feszültségeket is gerjesszék.

A kormányoldal megszólalói szerint sokat kell még tennünk azért, hogy a magyar nemzet, a magyar nép minden tagja toleranciában tudjon egymás mellett élni, és egymás megértése érdekében is sokat kell még tennünk. Emellett kiemelték azt is, hogy időközben számos olyan törvényi változás zajlott le az elmúlt időszakban, amelyek már hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben ilyenfajta cselekmények, ilyen események ne következzenek be.

Mindezek figyelembevételével a honvédelmi és rendészeti bizottság az előttünk fekvő határozati javaslatot és a jelentést 11:2 arányban elfogadásra javasolta és a bizottsági ülésen támogatta is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki, illetve a képviselői felszólalások következnek. Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslat általános vitájának 4 óra 20 perces időkeretben történő tárgyalásáról döntött. A 4 óra 20 perces időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 88 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 47 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 46 perc, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának 42 perc, az LMP képviselőcsoportjának 30 perc, a független képviselőknek pedig 7 perc áll rendelkezésükre. A frakciók részére biztosított időkeretek magukba foglalják a 20-20 perces vezérszónoki felszólalások idejét is.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy április 20-án, pénteken hatályba lépett az Országgyűlésről szóló törvény és a határozati Házszabály. A törvény tartalmazza a tárgyalási rend fenntartásáról, a fegyelmi jogkörről szóló új rendelkezéseket. Kérem önöket, a felszólalásaikat úgy tervezzék meg, hogy az ülésvezető elnöknek ne kelljen ezeket a rendelkezéseket sem ma, sem a jövőben alkalmazni. Felhívom a szakértői páholyokban és a karzaton helyet foglaló kedves vendégeink figyelmét is, hogy a tanácskozás rendjére vonatkozó előírások rájuk is vonatkoznak, azzal a szigorító kitétellel, hogy a vita során véleményt nem nyilváníthatnak. Kérem ezt messzemenőkig szem előtt tartani.

Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor 20-20 perces időkeretben, ezek közben kettőperces felszólalásokra nincs lehetőség.

Elsőnek megadom a szót Csöbör Katalin képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, aki felszólalását az emelvényről mondja el. Megvárom, amíg képviselő asszony az emelvényre fölérkezik. Megérkezett, köszönöm szépen. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő asszony!

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy köszönetemet és elismerésemet fejezzem ki az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottságnak a jelentés elkészítéséért. (Szilágyi György: Mondd a számát!) J/6574. (Derültség az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Ertsey Képviselő Asszony! Tisztelettel fölkérem, hogy tartózkodjon az ilyen közderültséget kiváltó megjegyzéstől. (Derültség az ellenzéki oldalon.) Megkérem Csöbör Katalin képviselő asszonyt, hogy folytassa a felszólalását. (Ertsey Katalin: Tényleg nem én voltam!)

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Ahhoz, hogy mélységében megismerjük...

ELNÖK: Akkor Schiffer András képviselő úrra vonatkozik a kérésem. (Derültség az ellenzéki oldalon. - Egy hang a Jobbik soraiból: Ennyire komoly a dolog, nem? - Szalay Ferenc: Nem szégyellitek magatokat ilyenkor? - Dr. Schiffer András: És ti nem szégyellitek? - Derültség az ellenzéki oldalon. - Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Csöbör Katalin képviselő asszonynál van a szó, és úgy gondolom, hogy a téma sokkal nagyobb odafigyelést és alázatot igényel. Különösen azoknak a képviselőtársaimnak a figyelmét szeretném erre felhívni, akik itt viccnek ítélik meg a dolgot. Köszönöm.

Képviselő asszony, folytassa!

(19.30)

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Ahhoz, hogy mélységében megismerjük és ezáltal megérthessük a tavalyi évben bekövetkezett eseménysorozatot, bizony szükség volt erre a munkára. Ez nekem Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőként különösen fontos, mert a térségben, a választókerületemben, például Alsózsolcán vagy Felsőzsolcán, de mondhatnám Hernádnémetit, Hernádkakot vagy Gesztelyt, ott is akadhattak volna hasonló problémák.

Engedjék meg továbbá, hogy szolidaritásomat fejezzem ki Gyöngyöspata minden lakosának, mert az elmúlt év eseményei mérhetetlen károkat okoztak az emberek mindennapi életében (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból), a falu jó híréről nem is szólva. Belegondoltak-e abba a jobbikos képviselőtársaim, hogy miután behívták, illetve beküldték a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet Gyöngyöspatára, az embereknek már bizonyára nem a XII. században épült Kisboldogasszony templom és a benne található Jessze-fa oltár fog eszükbe jutni? Pedig erre az Európában egyedülálló műkincsre, amely Jézus családfáját mutatja be, nagyon büszkék az ott élők. Ezt önöknek igazán illett volna tudniuk és tiszteletben tartani.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének jogkörében eljáró országgyűlési alelnök foglalja el.)

Azt, hogy mi volt a céljuk, a kikerült hangfelvételek alapján már hitelt érdemlően tudhatjuk, igaz, meglepetést egyáltalán nem okozott. Az etnikai feszültséget kiélezni, és az arra fogékony csoportokat bujtogatni, a szegénységben élő roma nemzetiségű csoportokat pedig félelemben tartani több mint aljas cselekedet. Önök a magyar jogállamisággal és a demokratikus értékekkel szembehelyezték magukat, kicsinyes politikai haszonszerzés reményében.

Ha már itt tartunk, szégyenkeznivalója az ügy kapcsán az LMP-nek is van bőven. Végre-valahára egy jelentés le merte írni, hogy bizonyos jogvédő szervezetek nem a probléma megoldásában érdekeltek, hanem a hisztériakeltésben. Persze, a cél itt is hasonló: a szavazótábor-gyűjtés, még ha ez az ország lejáratását és hamis színben való feltüntetését is eredményezi. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Nem hiszem, tudom, hogy a gyöngyöspataiak nem úgy akartak bekerülni a nemzetközi sajtóba, hogy evakuálni kell a faluból az embereket. Önök vajon belegondoltak ebbe, amikor "kirándulást" szerveztek a helybéli roma lakosságnak?

Ez alapján kijelenthető, hogy Gyöngyöspata végre nyugalmat érdemel, és legalább olyat, mint amilyen 2011 márciusa előtt volt a községben. Ahogyan a jelentés is kimondja, 2011 márciusáig Gyöngyöspata bűnözési szempontból - a látenciát is figyelembe véve - sem a megyei átlagot, sem az országos átlagot nem érte el, amit statisztikai adatok is alátámasztanak. A bizottság az Országos Rendőr-főkapitányságtól és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságtól kapott adatok és statisztikák összegzése után megállapította, hogy Gyöngyöspatán 2009-ben 68 bűncselekményt követtek el, ez a szám 2010-ben pedig 49-re csökkent. A jelentős visszaesés a kormányváltás időszakára tehető, és 2011. február végéig stabilan fennállt, egészen addig, amíg március elején a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület meg nem kezdte járőrözését Gyöngyöspatán.

Ezen a ponton kívánom megjegyezni, hogy az ellenzéki pártokkal ellentétben a magyar rendőrséget az ügy kezelése kapcsán dicséret illeti. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Provokáció és hisztériakeltés közepette tisztességesen és különösebb gond nélkül, törvényesen tették a dolgukat, védték az állampolgárok biztonságát.

De nézzük, mi is történt Gyöngyöspatán, csupán címszavakban! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Mondd el!) 2011. február 28-án Juhász Oszkár, a Jobbik Magyarországért Mozgalom gyöngyöspatai szervezetének elnöke bejelentette a gyöngyösi városi rendőrkapitányságon, hogy a Gyöngyöspatán kialakult romahelyzet miatt felvette a kapcsolatot a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület képviselőivel, akikkel abban állapodott meg, hogy 2011. március 1-jétől kezdődően minimum két hét időtartamban a polgárőrök Gyöngyöspatán fognak járőrözni, naponta minimum 10-15 fős létszámban.

Megjegyzendő, hogy az egyesület a vizsgált időszakban nem volt tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek, tekintettel arra, hogy az Országos Polgárőr Szövetség politikai párthoz köthetőnek ítélte meg tevékenységét. (Dr. Staudt Gábor: Ja.) A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület működése során több alkalommal részt vett, illetve felvonult a Jobbik rendezvényein, tevékenységüket Gyöngyöspatán önkéntesen, nem állami vagy önkormányzati szerv tagjaiként, nem azokkal együttműködve és azok felkérésére végezték, tehát legitim felhatalmazásuk nem volt. A gyöngyösi városi rendőrkapitányság egyébként folyamatos rendőri jelenlétet biztosított a településen.

2011. március 6-án a Jobbik Gyöngyöspatán mintegy 1500-2000 fő részvételével nagygyűlést tartott. A rendezvény plakátján a következő felirat volt található: "Összefogás a cigányterror ellen". A Jobbik elnöke, Vona Gábor ezt úgy értékelte, hogy magyarpárti demonstráció zajlott a faluban.

2011. március 17-től a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai Gyöngyöspatáról áthelyezték tevékenységüket Hajdúhadházára. 2011 március... (Zagyva György Gyula: Hajdúhadházra.) Hadházára. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Hadházra.) 2011 márciusában már tapasztalható volt a településen, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjaitól függetlenül két szélsőséges csoport igyekezett csatlakozni a járőrözéshez.

2011. április 19-én Gyöngyöspatára utazott Richard Field, az Amerika Ház Alapítvány elnöke, Mezei István, a Vöröskereszt tanácsadójának kíséretében. Ekkor határozták el, hogy 2011. április 22. és 24. között elutaztatják Gyöngyöspatáról a roma közösség jelentős részét. Richard Field döntését nem közölte sem a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjével, sem a település önkormányzatával, sem pedig a településen jelen lévő rendőrökkel, azonban jelezte ezt az LMP-hez közeli jogvédőknek és LMP-s aktivistáknak is, akik ezen felbuzdulva 2011. április 22-én kora reggel már meg is jelentek Gyöngyöspatán számos autóbusz kíséretében, hogy a roma származású családokat, lakosokat Csillebércre és Szolnokra utaztassák.

2011. április 22-én a magyar és a nemzetközi média kiemelten foglalkozott a Gyöngyöspatán történtekkel, tekintettel arra, hogy a Vöröskereszt nevét felhasználva Richard Field olyan tartalmú nyilatkozatot tett közzé, amely szerint Gyöngyöspatáról menekíteni kell a roma nemzetiség tagjait. (Lukács Zoltán: Mint Richard Gere. - Derültség.) Ennek hatására a médiában már evakuálásról adtak számot.

2011. április 27-én Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy 1 millió forint támogatást nyújt a gyöngyöspatai romáknak. A pénzt evakuálásra, szállításra, átmeneti szállásra ajánlotta fel - olvasható a "Nácikérdés Gyöngyöspatán" című bejegyzésében.

Még ezen a napon az éjszakai órákban a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom 41 tagja 12 személygépkocsival be akart hajtani Gyöngyöspatára, de a helyszínen tartózkodó rendőrök ezt megakadályozták.

A kormány az Országgyűlés kormánypárti képviselőivel karöltve a büntető törvénykönyv módosításával, a polgárőr tevékenység jogszabályi rendbetételével gondoskodott arról, hogy ne fordulhassanak elő a jövőben a gyöngyöspataihoz hasonló események, illetve azokkal szemben, akik az állami rendfenntartók helyébe képzelik magukat, hatékonyan fel lehessen lépni.

A kormány továbbá 2011 nyarán a gyöngyösi kistérség öt településén, azon belül is augusztus elején elsőként Gyöngyöspatán indította útjára a közmunka-mintaprogramot, ahogy az előbb is hallhattuk. A Start-munka mintaprogramok lebonyolítására július 1-jétől 10 milliárd forint fejezeti kezelésű előirányzat állt a Belügyminisztérium rendelkezésére, ebből a tárca 1,5 milliárd forintot biztosított a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a korábban már elindított 6-8 órás közfoglalkoztatási programok 2011 második félévében történő lebonyolításához. Mindez pedig, úgy vélem, hogy az egyik leggyorsabb és leghathatósabb eszköz a térség rendes életmenetének helyreállításához.

Éppen ezért arra kérném a teljes magyar ellenzéket, hogy tartózkodjanak a további károkozásoktól, ha már segíteni nem tudnak. (Pörzse Sándor: Köszönjük, Emese! Köszi! - Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Köszönjük a... (Derültség. - Az elnök csenget)

Én pedig arra kérném a képviselőtársaimat, hogy legközelebb hallgassák meg türelemmel a felszólalásomat. Ezek a bekiabálások ugyanolyan erőszakosságot jelentenek, pedig magukról azt mondják, hogy önök nem erőszakosak. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony.

(19.40)

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, az ellenzéki és kormánypárti képviselőket, hogy a bekiabálásokat engedély nélküli felszólalásnak fogom minősíteni, annak következményeivel együtt. Köszönöm.

Következik Harangozó Tamás képviselő úr, MSZP. Öné a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném tisztázni, miután ma egész este úgy tűnt az összes kormánypárti előadó részéről, hogy itt a bizottság és a bizottságok véleménye, illetve az Országgyűlés véleménye fog majd elhangzani, ha ezt önök ismét elvtelenül megszavazzák a kétharmados többségükkel; nem, itt a fideszes és a kormánypárti többségnek a véleménye hangzott el eddig, az lett ismertetve nyilvánvalóan a bizottságok és az Országgyűlés véleményeként.

Vitathatatlan azonban, hogy az eseti bizottság jelentős munkát végzett, nagy mennyiségű dokumentumot szerzett be, meghallgatta az illetékes rendőri és titkosszolgálati vezetőket, az események minden fontosabb hangadó szereplőjét. Azonban a valódi tényállást már eleve ellehetetlenítette az eseti bizottság felállításának körülménye, nevezetesen az, hogy a bizottság felállításáról rendelkező országgyűlési határozat tényként rögzített olyan megállapításokat, amelyek valóságtartalmát éppen a vizsgálatnak kellett volna felderítenie. Hogy magyarul beszéljünk, mint a legsötétebb régi szép időkben, az ítéletet, tisztelt képviselőtársaim, előre legyártották. (Dr. Ódor Ferenc: Ti ezt jobban tudjátok.)

A bizottságot alapító határozati javaslat és az abban lévő pontok megállapításokat tartalmaztak, tisztelt képviselőtársaim, politikai ítéleteket tartalmaztak, és nem kérdéseket vetettek föl. És láss csodát, a bizottsági munka végeztével melldöngetve mutatja majd most be nekünk a kormánypárti többség, hogy lám, minden egyes pontban igazuk lett, amit előzetesen ebbe a határozati javaslatba leírtak - szerintem szánalmas.

A másik ilyen rész, ami megakadályozza azt, hogy ez egy érdemi munka legyen, ami itt a parlamentre vár, az az, hogy a kormány felelősségének vizsgálatát egyszerűen betiltották cenzor barátaink a kormánypárti többségben. Egyszerűen nem lehetett a bizottság ülésén egyáltalán arról beszélni, hogy ebben a gyöngyöspatai kérdésben csak föltegyük a kérdést, hogy bármilyen hibája, mulasztása vagy probléma ezzel az üggyel kapcsolatban a kormány részéről lehetett volna-e vagy nem. Nyilvánvalóan szóba sem jöhet, hogy a teljes kormányzati felelősséggel rendelkező Fidesz-KDNP-többségnek ebben az ügyben bármilyen mulasztása vagy hibája lett volna.

Pedig, tisztelt képviselőtársaim, a kormányt igen súlyos mulasztás terheli. 2010 késő tavaszán jelentek meg az első híradások arról, hogy a feloszlatott Magyar Gárda tagjai a polgárőr szervezetekbe beépülve, illetve saját polgárőr-egyesületek formájában akarják folytatni a félelemkeltő, feszültségszító tevékenységüket. Mi már ekkor jeleztük a polgárőrségekre vonatkozó szabályozás szigorításának, a jogi kiskapuk lezárásának szükségességét. 2010 júniusában, tehát egy évvel a gyöngyöspatai események bekövetkezte előtt írásbeli kérdés formájában hívtam fel Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét a jelenségre, aki egyébként akkor írásba adta azt, hogy nem tartja indokoltnak a polgárőrségekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. Egyszerűen elküldött azzal engem is és az egész magyar közvéleményt, nyilvánvalóan rajtam keresztül, hogy az ügyészséghez forduljunk, ha bármelyik társadalmi szervezettel valamilyen problémánk van. Egyébként minden jogi környezet és minden egyéb rendelkezés a Magyar Köztársaság területén ebben a kérdésben rendben van - mondta ezt a kormány 2010 júniusában.

Ha a kormány komolyan veszi figyelmeztetésünket és a fenyegető előjeleket, akkor a csaknem katasztrófába torkolló gyöngyöspatai és hajdúhadházi konfliktusokra sor sem került volna, képviselőtársaim. Az egyetlen lehetőség, hogy ezt az egész felhajtást megelőzzük, ami ott történt, az, hogyha a kormány az azt megelőző egy évben teszi a dolgát. És amiket most büszkén sorolnak, hogy a gyöngyöspatai tragédia bekövetkezte után milyen gyorsan tudta a kormány egyébként a polgárőrségről szóló törvényt, a Btk.-t, a szabálysértési törvényt és még ki tudja, mit módosítani, ezeket, tisztelt képviselőtársaim, pontosan előtte kellett volna megtenni, és nem kellett volna megvárni, amíg úgymond az első vércsepp kicsordul. Ezt a mulasztást természetesen meg sem említi ez a jelentés, és miután ez hiányzott belőle, természetesen még a bizottsági fázisában ennek a munkának, a Magyar Szocialista Párt nevében módosító javaslatot tettünk a jelentéshez, amely legalább megemlíti azt, hogy a kormánynak is tennie kellett volna a dolgát ezen a területen. Természetesen a kormánypárti többség leszavazta.

Elvileg egyébként a bizottság keretein belül nem volt lehetőség ennek a kérdésnek a tágítására, hogy a kormány felelősségét vizsgáljuk, de nem így van ez itt, a plenáris vitában, tisztelt képviselőtársaim. Ezért magához az országgyűlési határozati javaslathoz nyújtottunk be ma egy módosító javaslatot, ahol többek között ezt is szeretnénk érinteni, és azt kérjük az Országgyűlés plénumától, hogy fogadja el ezt a módosító javaslatot, és kerüljön be ez a rész is a határozati javaslatba. Továbbá szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy nem egy vizsgálóbizottság, hanem egy eseti bizottság jelentését tárgyaljuk, a feladat tehát nem csak és kizárólag a gyöngyöspatai események mögötti tények feltárása, hanem az azokból való következtetések levonása és annak meghatározása, hogy milyen komplex vagy egyedi megoldásokkal kell a kormánynak számolnia.

Itt számos jogszabály-módosításról hallhattunk a kormány részéről. Ezek némelyike még akár támogatható is lett volna vagy támogatható is volt az elmúlt időszakban. De a módosító javaslatunk szintén, azt gondolom, előremutatóan, tartalmazza azt a kérést a kormány felé az Országgyűlés részéről, ha elfogadásra kerül, hogy egy év múlva ilyenkor a kormány hozza vissza ezt az ügyet ide, a parlament elé; 2013. április 30-ig számoljon be arról, hogy Gyöngyöspatán is tapasztalt társadalmi és rendészeti problémák komplex megoldására milyen kormányzati intézkedéseket tett, milyen programokat indított, azokat hogyan hajtotta végre, milyen társadalmi és költségvetési hatásai voltak ezeknek a megoldásoknak. Nyilván itt a közmunkaprogramtól a rendőrség megerősítésén át a Btk., a szabálysértési törvény vagy egyéb jogalkotási módosításokról is hosszan lehetne a kormánynak beszélni egy év múlva.

Azt gondolom, ha nincs takargatnivalója, és nincs szégyellnivalója, akkor támogatni fogják a kormánypárti képviselők ezt a lehetőséget, azzal együtt, még egyszer, hogy legalább ilyen fontos, hogy a ráfordítás költséghatékonyságát is láthassuk egy éven belül. Ez az indítványom is bent volt természetesen a bizottsági módosító javaslatban, nem árulok el nagy titkot, gondolom, hogy csípőből és csuklóból szavazta le a fideszes-KDNP-s többség a bizottsági ülésen. Nagyon remélem, hogy itt, a Parlament falai között ez máshogy lesz.

Ami konkrétan a gyöngyöspatai események feltárását illeti, véleményünk szerint a bizottság helyesen járt el, amikor az általam tett javaslatra a tényfeltárást a polgári titkosszolgálatok vezetőinek meghallgatásával kezdte. Azt csak halkan jegyzem meg, hogy az első ülés a tervünk szerint, ha jól emlékszem, gyöngyöspatai kihelyezett ülés lett volna, ami gyakorlatilag soha nem valósult meg. De szerencsére a titkosszolgálatok vezetőinek meghallgatása egyébként megtörtént, hosszan és részletesen beszéltünk azokról a kérdésekről, amelyek a határozati javaslatot érintik. És ez a legneuralgikusabb pontja ennek az egész javaslatnak. Hiszen már a bizottsági ülés záróülésén, ahol megint, tudom, elnök úr is hivatkozott arra, hogy ki nézte meg a papírokat, meg ki nem; ha most erre a szintre megyünk, akkor szeretném az Országgyűlés és a nyilvánosság figyelmét is felhívni, azt hiszem, talán egy nappal a bizottsági teljesítési határidő lejárta előtt sikerült összehívni azt a bizottsági ülést, amelyik végül ezt a jelentést elfogadta. Teszem hozzá, azt hiszem, legalább másfél nappal előtte, a múltkor elnök úr kiigazított, igaza van, legalább másfél nappal előtte meg is kapták erre a meghívót és a jelentésjavaslat tartalmát, ami, azt gondolom, komolytalanná teszi főleg azokat az érveket, hogy hány ezer oldalról beszélgetünk, és milyen kemény munka volt ez.

(19.50)

Ha ez így lett volna, akkor megtiszteltek volna minket is, ellenzéki képviselőket azzal, hogy időben, tisztességes időben küldik ki a jelentést, és tisztességes időt hagynak arra, hogy a képviselők felkészüljenek a munkájukra, például módosító javaslatok megfogalmazására.

A lényeg az, visszatérve a titkosszolgálati vezetők meghallgatására, az a határozott véleményünk, hogy azokban a kérdésekben, amelyek egyébként a bizottság hatáskörébe tartoznak, a szolgálatok érdemi információkkal szolgáltak, és lényegében megválaszolták a bizottság feladatkörébe tartozó kérdéseket. Én akkor az ülésen - és ezt szintén a politikai korrektség jegyében szeretném elmondani a plénum előtt is -, az ülés végén kértem vagy jeleztem, hogy ennek a jegyzőkönyvi kivonatát kérjük nyilvánosságra hozni, amit akkor az ülésen a bizottság fideszes elnöke, Kocsis Máté megerősített, és aki szintén egyébként írásban fordult az Alkotmányvédelmi Hivatal mint titokgazda vezetőjéhez, hogy ezt bocsássa rendelkezésünkre, aki azzal az egyébként a szakmai berkekben egyszerűen nevetséges és átlátszó, semmitmondó, az én megítélésem szerint - és akkor tegyék ezt a politikai vélemény kategóriájába - egyszerűen föntről kapott utasítás miatt azzal az indokkal utasította el a kérését a bizottsági elnök úrnak, hogy államtitkok és nemzetbiztonsági titkok miatt nem lehet nyilvánosságra hozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami ott, a bizottságban történt, az az, hogy a bizottsági határozati javaslat b), c), d) és e) pontja szó szerint fel lett olvasva, majd megkérdeztem a titkosszolgálatok vezetőit, hogy egyértelmű választ adjanak - igen, nem vagy nem tudomot, és akkor nekem még ez is az egyértelmű válaszok között van -, hogy ezek megállják-e a helyüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! E három válasz közül mindegyik kérdésre kaptunk választ. Azt gondolom, semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot és titkot nem veszélyeztetünk azzal, hogy nem az oda jutó információkat, nem azt, hogy milyen eszközökkel szerezték, nem azt, hogy hogyan vonta le ezt a következtetést a titkosszolgálat vezetője, hanem azt, hogy igennel, nemmel vagy nem tudommal válaszolt ezekre a kérdésekre, alapjaiban kérdőjelezi meg ennek a parlamenti vitáját, ha ezeket nem hozzák nyilvánosságra. Pedig nagyon fontos lenne, tisztelt képviselőtársaim, hogy a demokratikus pártok ebben az ügyben, ami egyébként a polgárőr-egyesületek ottani hecckampányát és egyértelműen levezethető politikai marketinges menetrendjét illeti, mert sajnos annak kell ezt nevezni, a polgármester lemondatásától a jobbikos polgármester hatalomra kerüléséig történő folyamatot a demokratikus pártok együtt tudják elítélni. De addig, amíg itt - ahogy ott is fogalmaztam a bizottsági ülésen - ködöt szurkálunk, meg nem létező szellemekkel harcolunk, mint az úgynevezett nemzetközi jogvédő szervezetek, amelyek ellen a magyar kormány és a parlamenti többség harcol, vagy az LMP, amely a legjobb szándéka mellett próbált emberi jogi szempontból ebbe az ügybe beavatkozni, ha ezek ellen önök ugyanolyan fontosnak tartják a harcot, akkor ebben nem tudunk partnerek lenni, akkor ebből a Magyar Szocialista Párt ki kíván maradni.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy amennyiben ezekről az ügyekről nem tudunk beszélni, azt gondolom, hogy a teljes magyar közvélemény, de ami még súlyosabb, önök, tisztelt képviselőtársaim, akik nem voltak tagjai ennek az eseti bizottságnak, vannak a politikai manipuláció áldozatául téve. Azt gondolom, hogy ez így nem maradhat, és azt gondolom, azt látom továbbra is, hogy nem lehet ebben az ügyben önöknek sem, főleg önöknek, akik egyébként a dolgot el tudják dönteni, úgy dönteni a plenáris ülésen, hogy nincsenek birtokában ennek az információnak.

Ezért, tisztelt elnök úr, az alaptörvény 5. cikke alapján és a 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 57. §-a alapján ezennel kezdeményezem az Országgyűlés plenáris ülésének zárt üléssé való nyilvánítását. (Taps az MSZP soraiból.) Szeretném mondani, hogy a kormány tagja vagy bármely országgyűlési képviselő ezt kezdeményezheti, és a képviselők teljes létszámának kétharmadával kell dönteni. Szeretném hozzátenni, elnök úr, hogy erről gépi szavazást kérek, és kérem az elnök urat, hogy biztosítsa, illetve állítsa helyre az Országgyűlés határozatképességét. Addig a vitát megítélésünk szerint folytatni nem lehet, vagy tessék elnapolni ezt a vitát. Méghozzá a határozati javaslat 3. pontjának az imént említett b), c), d) és e) pontja tekintetében, azaz annak megállapítása, hogy mely hazai és külföldi személyek, illetve szervezetek szervezik és támogatják anyagilag a Gyöngyöspatán, valamint hazánk más pontjain egyenruhában tartózkodó, magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak beállító személyeket, csoportokat és szervezeteket; annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akciókról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja; továbbá annak megállapítása, hogy kinek a megbízásából és milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field, valamint kinek a megbízásából és milyen céllal állította valótlanul, hogy evakuálni kell a helyi lakosságot; továbbá annak megállapítása, hogy mely magyarországi, esetleg külföldi szervezetek támogathatják Richard Field szerepvállalását, mely külföldi szervezetekkel, sajtóorgánumokkal tarthat fenn kapcsolatot, ezekben a pontokban kérném a zárt ülés elrendelését és erről gépi szavazást.

Amennyiben a kormánypárti többség nem támogatja, hogy zárt ülésen a parlamenti képviselők megismerhessék azt, amit az eseti bizottság tagjai ismernek, akkor számunkra ez egy nevetséges politikai játék, annál sajnos egy kicsit több, a közvélemény, a képviselőtársaik és az egész magyar lakosság tudatos megvezetése lesz, amelyben természetesen a Magyar Szocialista Párt nem kíván részt venni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A javaslatát ügyrendi javaslatnak tekintem. Kérem, fogalmazza meg még egyszer röviden egy mondatban és indoklással az ügyrendi javaslatot.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Az alaptörvény 5. cikke alapján, amely arról szól, hogy az Országgyűlés ülése nyilvános, a kormány bármely tagja vagy bármely képviselő kérésére - nem ügyrendi -, bármely képviselő javaslatára zárt ülés rendelhető el a plenáris ülésen, ezt indítványozom. A további jogszabályi alap: a 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 57. §-a pontosan leírja a zárt ülés menetrendjét. Ezen belül szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét, hogy a vita egészére vagy egyes pontjaira, egyes alpontjaira is lehet kérni zárt ülést. Én kifejezetten a határozati javaslat általam felsorolt négy pontja - a b), c), d) és e) - megvitatása tekintetében kérem a zárt ülés elrendelését, azért, hogy az általam említett válaszokat akár a bizottsági jegyzőkönyvből, akár más úton, a kormány képviselője útján, akár ha kell, a saját szigorúan titkos füzetem idehozásával, amit a bizottsági ülésen használtam, a többi képviselőtársam tudomására hozhassam.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem a frakciókat, hogy mi a véleményük, kettő percben elmondhatják. Schiffer András következik, az LMP képviseletében.

Öné a szó.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Harangozó képviselő úr jogi indoklásával teljes mértékben egyetértek. Azzal szeretném csak kiegészíteni, hogy azért az eléggé mulatságos, és nem ez az egyetlen momentum ebben az egész szégyenletes bizottsági komédiában, amit Kocsis úr itt előadott, és ebben a jelentésben, hogy történik egy olyan munka, ahol minősített adatokkal dolgozik egy bizottság, zárt üléseket tart, a bizottság jelentése olyan információkon alapul, amelyek minősített adatot képeznek, majd ezek után ezt a jelentést idehozzák a Ház elé, és úgy kívánják a Házzal megtárgyaltatni, hogy a bizottsági jelentést képező információk egyes részei egy nyilvános ülésen értelemszerűen nem tárgyalhatók meg. Ez egész egyszerűen vicc. Igaza van Harangozó képviselő úrnak, hogy ha érdemi vitát akar a parlament erről a vizsgálati jelentésről, amely önmagában is persze egy elég jelentékeny képzavar, érdemi vitát folytatni erről a förmedvényről, akkor zárt ülést kell elrendelni, mert csak így van lehetőség arra, hogy valamennyi információ, amely releváns a jelentéstartalma szempontjából, megismerhető legyen valamennyi vitafél számára.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő ügyrendi hozzászóló Balczó Zoltán jobbikos alelnök úr.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Úgy ítélem meg, hogy egy teoretikus kérdés most, hogy erről hogyan nyilatkozunk, de mégis meg kell tennem. A Jobbik azt szerette volna, ha teljes nyíltságban zajlanak a bizottsági meghallgatások, a dokumentumok, amit a titkosszolgálat mond, hogy minden világossá váljon. Most mégis azért elvileg támogatjuk ezt a felvetést, mert azt akarjuk kifejezni, hogy a Jobbik számára, ha már csak zárt körben lehet, ott is fontos, hogy minden ismeret, dokumentum rendelkezésre álljon.

(20.00)

Nyilván azért merem mondani, hogy a vita akadémikus, mert körülbelül meg tudom becsülni, hogy nem vagyunk 194-en ahhoz az ülésteremben, hogy ezt határozatképesen meghozzuk, de ha már elindult ez az ügyrendi vita, ezt az elvi álláspontot, elnök úr, szerettem volna elmondani.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. A következő hozzászóló az MSZP részéről Lukács Zoltán képviselő úr.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Támogatjuk a képviselő úrnak ezt a kezdeményezését, annál is inkább, mert nyilvánvalóvá vált most már a mi számunkra is, akik nem voltunk ennek a bizottságnak a tagjai, hogy olyan minősített adatok álltak a bizottság tagjainak a rendelkezésére, amelyeknek a megismerése érdemben befolyásolhatja a Házban ülő képviselők döntését. Ezért azt gondolom, hogy erről döntenünk kell, és az a kérésünk a Szocialista Párt frakciója nevében, hogy próbálja elnök úr helyreállítani a bizottság határozatképességét. Amennyiben ez nem megy... (Közbeszólásra:) Illetve az ülés határozatképességét. Amennyiben ez nem megy, akkor napoljuk el, és ne folytassuk le ezt a vitát most. Ugyanis még egyszer mondom, minősített adatokról van szó, amelyeket a képviselők egy része megismerhetett, más része nem ismerhetett meg, és a képviselő úr pedig azt mondja, hogy ebben a kérdésben olyan adatokról van szó, amelyek alapvetően befolyásolhatják a jelentésről való döntést.

Ezért azt kérjük, hogy ha most nem sikerül ebben a kérdésben dönteni, és helyreállítani a Ház határozatképességét, akkor napoljuk el ezt a vitát, elnök úr napolja el, és folytassuk le akkor, amikor egyrészt erről dönthetünk, és ebben a kérdésben akkor az információk birtokában tudunk döntéseket hozni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ügyrendi vitában megadom a szót Kocsis Máté fideszes képviselő úrnak, bizottsági elnök úrnak.

DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az előterjesztői expozéban is említettem, én a bizottság működése alatt is, illetve a zárt ülés lezajlása után is azon az állásponton voltam, hogy ezeket a minősített információkat, illetve a zárt ülés minősített jegyzőkönyvét a minősítés alól oldjuk föl.

A helyzet számomra azért nem egyértelmű most - azon túl, hogy még mindig azt gondolom, ahogyan Harangozó képviselő úr is elmondta -, hogy abban a bizottságban, amikor létrejött, valamennyi tagnak elkészült a C típusú nemzetbiztonsági tanúsítványa, ez a jelen lévő országgyűlési képviselőknél nincs maradéktalanul így. Tehát nem világos az a része számomra, hogy ezt hogyan hidaljuk át esetleg egy ilyen ügyrendi javaslat esetleges elfogadása esetén.

Az érdemi vitát meg Schiffer képviselőtársam minősítését is majd megválaszolnám, de azt gondolom, először ennek az ügyrendi részét rendezzük el. Ráadásul nincs itt a minősítő sem, és nyilván ennek a folyamatnak egy meghatározó része az, hogy a minősítő egyáltalán jelen van. Amúgy technikailag pedig nem világos, hogy akkor most majd, ha netán így döntünk, akkor hozzam ide a jegyzőkönyvet, és olvassam föl, vagy mi történjen.

Tehát számomra több kérdés is van annál; a szándékot megértem, valamelyest még tudom is támogatni, csak nem világos nekem, hogy hogyan fogjuk ezt az állapotot elérni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Harangozó Tamás képviselő úrnak nem tudok már szót adni.

Megkérdezem, van-e még ügyrendben, a KDNP-nek lenne lehetősége. (Nincs jelzés.) Nem jelentkezett, akkor lezártnak tekintem a vitát, és az összes kétharmadával akkor döntünk az ügyrendi javaslatról. (Varga László: Nem vagyunk határozatképesek.)

Aki támogatja, hogy zárt ülés legyen, kérem, gombnyomással szavazzon! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az ügyrendi javaslatot 26 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül úgy utasította el, hogy nem határozatképes az Országgyűlés.

De mivel a Házszabály értelmében elhalasztani nem tudom a napirenden lévő vitát, ezért folytatjuk. Megadom a szót Móring József Attilának, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának. (Az MSZP-s képviselők kivonulnak az ülésteremből.)

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a jelentést elfogadja, és a bizottság megállapításaival egyetért.

Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy egyes ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek, kihasználva a Gyöngyöspatán kialakult feszült helyzetet, saját céljaik érdekében politikai tőkét próbáltak kovácsolni az ottani emberek nehéz helyzetéből. Az áttanulmányozott több ezer oldalnyi irat és majd' kéttucatnyi meghallgatás során a bizottság számára nyilvánvalóvá vált, hogy egyesek tudatosan Magyarország lejáratására törekedtek, ráadásul tették ezt éppen akkor, amikor hazánk az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be.

A kormány ugyanakkor a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet folyamatosan nyomon követte, és ennek során megakadályozta, hogy a helyzet tovább romoljon, azokat a jogszabályi kiskapukat megszüntette, amelyek fennállásával előidézték a 2011 tavaszán Gyöngyöspatán történteket.

A bizottság azt is megállapította, hogy a rendőrség által Gyöngyöspatán alkalmazott rendőri intézkedések a szükségesség és arányosság követelményét nem lépték túl, a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A rendőrség határozott fellépésének és bűnmegelőző tevékenységének köszönhető, hogy súlyos bűncselekmény elkövetésére nem került sor Gyöngyöspatán. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotásával világosan meghatározásra került, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel és együttműködve az önkormányzatokkal.

A bizottság megállapította, hogy bár a kormány mindent megtett, hogy intézkedéseivel konszolidálja a felszított ellentéteket Gyöngyöspatán, a TASZ változatlanul szükségét érzi annak, hogy jelen legyen a településen, tevékenységével a helyi lakosság tagjai közé éket ver, sőt változatlanul hamis színben tüntet fel gyöngyöspatai eseményeket. Ez mindenképpen káros, hiszen torz kép alakul ki a gyöngyöspatai helyzetről, amely további erőszakot szülhet, későbbi jogellenes cselekmények kiváltó okává válhat. A bizottság által megállapításra került továbbá az is, hogy a jogvédők által előterjesztett javaslatok nagy részét egy jogállam keretein belül nem lehet végrehajtani. Az általuk javasolt jogi megoldások jellemzően nem voltak alkalmazhatók az adott jogi környezetben.

A bizottság további szükséges törvénymódosítások kezdeményezésére nem kéri fel a kormányt, azonban a költségvetésben biztosított erőforrások minél szélesebb körű felhasználását javasolja, és egyben támogatja is a már működő közfoglalkoztatási programok vonatkozásában annak érdekében, hogy hazánk több régiójában sokak számára ezáltal segíthesse a munka világába való visszatérést.

Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt a jelentésben foglaltakkal egyetért, és a határozati javaslatot pedig támogatni fogja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportja jelezte, hogy két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját, mindösszesen 20 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót frakcióvezető úrnak, Vona Gábor úrnak.

VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fölszállt a füst, itt van előttünk végre a jelentés, amely annyira jól sikerült, hogy szinte minden kormánypárti képviselő szó szerint ebből idézte a beszédét, önálló gondolatok híján.

Ez az eseti bizottság és ennek a jelentése nem más, mint a kormánypártok sanda politikai célból - és mondhatom azt, hogy koncepciós eljárással - készült irománya, amelyben 20 oldalon keresztül sok mindenről ír, csak a lényegről nem. Már az összegzés első bekezdése egyébként árulkodó, és konkrétan bennünket, jobbikosokat érint, amelyben azt írja a jelentés, hogy a Jobbik tudatosan állított elő instabil helyzetet, hogy politikai tőkét kovácsoljon ebből. Aztán szidja az LMP-t is, és szid mindenkit.

(20.10)

Kicsit olyan érzésem van ennek a jelentésnek az olvasása kapcsán, mint amikor egy párt, jelen esetben a kormánypártok, tehetetlenségük okán mindenkire haragszanak, hogy ne kelljen a saját tehetetlenségüket beismerniük.

Visszatérve arra, hogy a Jobbik instabil helyzetet teremt politikai tőke kovácsolása céljából, erre azt tudom mondani, hogy mindenki úgy ítél, ahogy él, ugyanis ez az a jelentés, amelyik valójában ezt teszi. A Fidesz ezzel a jelentéssel és ezzel az eseti bizottsággal instabil helyzetet próbál teremteni, abban támadja politikai ellenfeleit, és ezáltal politikai tőkét kíván a maga számára kovácsolni.

Szintén felháborító az egyenruhás bűnözés mint kifejezésnek a bevezetése, ami egyrészről sértő, másrészről egyértelműen célt téveszt. Sértő, mert olyan embereket nevez és mond bűnözőnek, akik saját pénzükön, a helyiek vendégszeretetét élvezve, akár az ország egészen más pontjairól odaérkezve segíteni kívántak törvényes keretek között az ott élő embereknek a problémáin. Hangsúlyozom, hogy törvényes keretek között, hiszen a Szebb Jövőért Polgárőr-egyesület - itt sok minden elhangzott az önök szájából ezzel a polgárőr-egyesülettel kapcsolatban, még sokan a nevét sem tudták helyesen elmondani - egy törvényesen bejegyzett polgárőr-egyesület, és két héten keresztül törvényes keretek között vett részt Gyöngyöspatán. Ha bármiféle törvénytelenséget tett volna, akkor nyilván Pintér Sándor belügyminiszter úr intézkedett volna. Tehát sértő tisztességes, becsületes embereket bűnözőnek nevezni.

A másik, hogy a célját sem éri el - hiszen azért nem gondolják, hogy nem látjuk, hogy mi ennek a kifejezésnek a célja? Nagyon jól tudjuk, és mindenki tudja szerintem, hogy a cigánybűnözés kifejezésnek az ellentételezéseként született meg ez a kifejezés. Ha már szóba került ez a másik kifejezés, a cigánybűnözés, akkor fontos, hogy definiáljam, mit értünk ezen. Már számtalanszor megtettem, csak nem kívánom, hogy esetleg a házelnök úr elvegye a javadalmazásomat. Abban az értelmében használom a kifejezést, ahogy a Legfelsőbb Bíróság arról rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis egy Jobbik-kampányfilm kapcsán erről már döntést hozott, és elmondta, hogy ez nem egy kollektív ítélet, és mi sem kollektív ítéletként használjuk, hanem egy kriminológiai fogalomként, tehát nem vonatkozik minden cigány emberre természetesen. A Jobbik sohasem használta ilyen értelemben, és sohasem fogja ilyen értelemben használni. Fogadják el úgy ezt, mint mondjuk, a fiatalkorú-bűnözést. Ha ezt a kifejezést használjuk, akkor sem gondolja senki, remélem, azt, hogy minden fiatalkorú bűnöző lenne. És nemcsak hogy nem kollektív ítélet, hanem nem is előítélet. Sajnos ez a kifejezés nem előítéleten, hanem utóítéleten, tapasztalatokon alapszik.

A kriminológiai fogalomnak a lényege az, hogy vannak olyan, speciálisan a cigány kisebbségre jellemző bűnelkövetési formák - színesfémtolvajlás, fatolvajlás, késelés, családok közötti tömegverekedés -, amelyek kifejezetten a cigány kisebbségre jellemzők, és ebből kifolyólag speciális rendőri intézkedéseket követelnek meg; ennyit jelent ez a kifejezés. Szeretném hangsúlyozni ennél a pontnál vagy ennél a résznél, hogy a Jobbik a tisztességes cigány emberek felé baráti jobbot nyújtott, és baráti jobbot fog nyújtani a jövőben is. A Jobbiknak egyetlenegy olyan törvényjavaslata, programpontja sincs, amely cigány ember vagy magyar ember között különbséget tenne, sőt mi mondjuk azt, hogy Magyarországon minden egyes emberre ugyanazok a törvényi normák vonatkozzanak. És ez az a jelenség, amelyről egyébként ez az egész jelentés nem ír, pedig ez volna az egész ügynek az alfája és az ómegája.

A jelentéssel kapcsolatban tehát azt tudom mondani, hogy az az érdekes benne és az a lényeges benne, ami kimaradt belőle. A jelentés már eleve ott kezdi az egész ügy tárgyalását, hogy bevonul a polgárőr-egyesület Gyöngyöspatára. Minthogyha előtte nem történt volna semmi Gyöngyöspatán, minthogyha előtte a teremtő káosz uralkodott volna Gyöngyöspatán, és egyszer csak a nagy bumm megtörténik, és hirtelen megjelenik ott Gyöngyöspatán a polgárőrség, mintha ott előtte nem is lett volna élet. Egy kicsit féloldalas ez az egész megközelítés, és azért hadd utaljak önöknek arra, hogy a konfliktusnak nem az oka, hanem a következménye volt a polgárőrség megjelenése Gyöngyöspatán.

Már 2006-ban a helyi lakosok egyesületet szerveztek a cigány-magyar együttélés problémáinak a megoldására. Akkor a helyi országgyűlési képviselőhöz, a rendőrséghez, az illetékes hivatalokhoz, mindenkihez fordultak, senki sem segített rajtuk. Aztán mit ad isten, 2011 elején az egyik fogadóórámra eljutott az ominózus Bajcsy-Zsilinszky utcából két hölgy, akik elmondták a problémájukat, aztán egy jobbikos stáb, egy internetes videós stáb készített egy riportfilmet a jelenségről, amelyik felkerült az internetre, százezrek nézték meg, és hatalmas társadalmi felháborodást keltett az a videó, és ez után jelent meg a polgárőrség Gyöngyöspatán.

Innentől kezdve már, hogy megjelenik a polgárőrség Gyöngyöspatán, az események láncolata a sajtó szeme előtt történik, és szinte mindannyian tapasztalhattunk, láthattunk ezzel kapcsolatban információkat, beszámolókat. Még azt is hozzá kell tegyem, hogy a sajtó, ahol lehet, torzított. Ha csak a sajtóra próbálnánk hagyatkozni, akkor tényleg kibogozhatatlan, hogy mi történt pontosan Gyöngyöspatán, és valóban jó lenne egy valódi vizsgálóbizottság, amely a kérdést komplexitásában próbálná meg kezelni, de ez nem történt meg, és ami a legfontosabb hiányossága ennek az egész bizottságnak és ennek az egész jelentésnek, hogy a legautentikusabbakat nem kérdezik meg. Ebben a bizottságban, illetve ennek a bizottságnak a munkája során nem voltak kíváncsiak önök a Bajcsy-Zsilinszky utcában élő magyar emberek véleményére, pedig ők ott éltek, értették, látták, ismerték a jelenségeket, a problémákat.

Hadd mondjam el az Országgyűlés és a magyar társadalom nyilvánossága előtt, hogy a bizottság által meghallgatott húsz személyből hat, azaz közel az egyharmaduk balliberális jogvédő szerveknek a képviselői voltak. Már eleve a meghallgatott személyek prekoncepcióról árulkodnak. Ezek a jogvédő szervek természetesen a cigány kisebbség jogairól beszéltek, mint hogyha Gyöngyöspatán a magyar embereknek nem lennének jogaik. Ők meg sincsenek hallgatva! Tehát a húsz meghallgatott személy között egyetlenegy magyar áldozat vagy károsult sincs. Őket miért nem hallgatták meg? Erről miért nem szólt Kocsis Máté expozéja?

Még szerencse egyébként, hogy az ott élő gyöngyöspatai személyek azért más módon - ha ilyen módon nem is, de más módon - véleményt tudtak nyilvánítani ebben a kérdésben, méghozzá három formában is. Az egyik az volt, hogy a bizottság - még a sajtóinformációm alapján, Kocsis Máté jelezte, hogy majd a bizottság - megvizsgálja azt is, hogy honnan volt pénzük a gárdistáknak két hétig ott tartózkodni, de a jelentésbe már nem került bele a válasz, mert nagyon kellemetlen, nem illene bele ebbe a koncepcióba. Hát onnan volt pénzük a kéthetes ott-tartózkodásra, hogy a helyiek ellátták őket. A helyiek nem elzavarták ezeket a polgárőröket, hanem befogadták őket, és ott tartották őket a saját költségükön, és mind a mai napig hálával gondolnak vissza rájuk.

Aztán, amikor ott tartózkodtak két hétig, akkor aláírásgyűjtésbe kezdtek a polgárőrség szimpatizánsai, és a helyiek jelentős része aláírta, hogy ott maradjanak. Tehát másodjára mondtak véleményt arról, hogy mi a véleményük a polgárőrségről és az úgynevezett egyenruhás bűnözésről. Aztán pedig eltelik fél év, a sajtó mindenféle módon próbál torzítani, még egy fekete-afrikai ENSZ-megbízottat is ideküldenek, és mi történik? Kétharmaddal megválasztják Juhász Oszkárt polgármesternek Gyöngyöspatán. Ha most próbálnám ezt az egyébként nagyon súlyos problémát viccesen kezelni, akkor azt mondanám, hogy ha van egyenruhás bűnözés, akkor Gyöngyöspatának szüksége van rá.

Még annyit, hogy a bizottság nem vizsgált még olyan finomságokat sem, amelyek tényleg gyöngyszemei voltak ennek az egész ügynek, mint Szanyi Tibor Ku Klux Klan-os látomása (Derültség a Jobbik soraiban.), vagy amikor Gyurcsány Ferenc egymillió forintja lekerült Gyöngyöspatára, és nem tudjuk, hogy melyik félkarú rabló rejtette el. Balázs József, aki gondolom, érezte, hogy én jövök, és inkább kimenekült, az ő telefonbeszélgetéséről sem szól ez a jelentés. Lehet, hogy kiment telefonálni, valamelyik környékbeli polgármestert hívja.

Az örökség vitájának során megismertük, hogy a Fidesz vonzódik az elfedéshez. Ez a jelentés valójában egy elfedés, elfedi a valódi problémát, elfedi azt, hogy Magyarországon a cigány-magyar együttélés a magyar társadalom talán egyik legsúlyosabb problémája, amely százezreket, milliókat érint. Ajánlom a figyelmükbe Forgács Istvánnak, cigány származású cigányszakértőnek a munkásságát. Ismerjék meg, olvassák el, és ha nem akarnak önök egy jobbikosnak hinni, akkor higgyenek egy cigány embernek! Ő is leírja azt, amit mi mondunk, és elmondja. Az a probléma, hogy itt tízezrek és százezrek nemhogy nem tudnak beilleszkedni, nem akarnak beilleszkedni, és erről kéne beszélni végre őszintén, mert amíg nem beszélünk őszintén, addig nem lesz megoldás erre a problémára. Önök ebben a kérdésben, ebben a problémában semmilyen érdemi megoldást nem tudtak ennek az országnak, és ez a jelentés nem más, mint ennek a tehetetlenségnek a pótcselekvése. Arra kérem önöket, hogy figyeljenek oda Gyöngyöspatára, mert nem lehet az embereket időtlen időkig félrevezetni, nem lehet a problémákat időtlen időkig a szőnyeg alá a söpörni.

Ha mégis valamifajta pozitívumot akarok mondani erről a jelentésről, ha mégis tudnak valamiből okulni, mert azért lehet ebből a jelentésből okulni: ez a jelentés azt mutatja meg az önök számára, különösképpen a kormánypártok számára, hogy érdemes szembenézni a problémával, nem kell mellébeszélni, érdemes szembenézni vele. A gyöngyöspataiak elmondták a véleményüket. Nagyon fontos kérdés volt, hogy zárt üléssé minősítsük-e a plenáris ülést vagy sem; én is igennel szavaztam. Az igazi jelentést a gyöngyöspataiak 2011. július 17-én elmondták, amikor Juhász Oszkárra, Gyöngyöspata polgármesterére kétharmaddal szavaztak. Innentől kezdve ez az egész jelentés egy kutyakomédia, mert a gyöngyöspatai emberek, akik érezték, értették, látták, a saját bőrükön tapasztalták a problémát, ők elmondták, hogy mi az igazság. Innentől kezdve itt mindenki más csak mellébeszél.

Arra kérem önöket, kormánypárti és ellenzéki képviselőket is egyaránt, hogy önök, akik annyira sokszor elmondták azt, amikor még nem volt Juhász Oszkár polgármester, hogy mindenki hagyja békén Gyöngyöspatát, és most, hogy Gyöngyöspata polgármestere Juhász Oszkár jobbikos polgármester, és ő próbál rendet tenni, én kérem önöket arra, hagyják békén Gyöngyöspatát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(20.20)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Megadom a szót Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő úrnak.

MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném folytatni a sort, illetve elnök úr, frakcióvezető úr nagyon sok mindent elmondott, próbálom kiegészíteni mint a bizottság tagja és mint Heves megyei képviselő. Élek rögtön a kritikával, hogy annyira vette komolyan a Fidesz-KDNP-frakciószövetség ezt a munkát, hogy egyetlenegy Heves megyei képviselő nem volt a bizottságban, az eseti vizsgálóbizottságban. Döntő többségének - idézőjelben mondom - fogalma sem lehet arról, hogy mi uralkodik Heves megye egyes településein és mi uralkodott Gyöngyöspatán abban az időszakban és azóta.

Tisztelettel szeretnék reflektálni egy olyan kijelentésre, amit ma már többször hallhattunk Kocsis Máté elnök úr szájából, hogy számon kérte, illetve úgymond rendre utasította a Jobbik képviselőit, hogy nem olvastuk el, nem próbáltunk iratbetekintést nyújtani. Kérem tisztelettel, én talán egyike vagyok azon kevés képviselőknek, aki minden egyes bizottsági ülésen részt vett elejétől a végéig, minden jegyzőkönyvet végigolvastam, és attól, hogy én nem mentem be a bizottság titkárságára, senki ne feltételezze, hogy nem vagyok tájékozott az ügyben. Én azokat is végigolvastam, amit önök olvasatlanul leszavaztak már az első bizottsági ülésen, amikor arról kellett döntenünk, hogy milyen sajtóorgánumok termékeit és milyen személyeket fogunk behívni meghallgatásra. Önöknek, döntő többségüknek fogalmuk nem volt róla, hogy én miről beszélek Heves megyei képviselőként, mégis a szavazógépezet, ahogy azt már jól megszoktuk két év alatt, működött és gombot nyomott természetesen nem az én irányomban.

Hogy mik maradtak ki ebből, sorolhatnám a végtelenségig azokat a sajtótermékeket vagy sajtóorgánumokat, amiket semmilyen szinten nem vizsgált, nemhogy bekerüljön a jelentésbe, ez a bizottság. Egyetlenegyet ajánlok a figyelmükbe, ami véletlenül sem vádolható jobbikos elfogultsággal, Heves megye online. A heol.hu-n van egy úgynevezett Gyöngyöspata-dosszié, amit - még egyszer mondom - nem jobbikos szerkesztők vagy Jobbik-barát újságírók írnak, és csak kettő cikket ajánlanék figyelmükbe rögtön a legelejéről.

Az egyik, amit önök itt bölcsen... - frakcióvezető úr már beszámolt arról, hogy honnan kezdődik az önök jelentése, hirtelen 2011 márciusában valahonnan az égből megjelennek a polgárőrök, és hogy előtte mi történt, az hagyján, hogy önöket nem érdekli, tehát pont az ok nem érdekli önöket, de hogy utána milyen szelektív memória alapján válogattak ebben a tákolmányban, az megint egy érdekes dolog. Tehát egy olyan esemény, hogy például a különböző pártok és sajtótermékek hisztije miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjét előszeretettel kereste minden egyes újságíró, és Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a következőt nyilatkozza: "A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület bejegyzett közösség, ezért nem szükséges tájékoztatniuk a hatóságot, hogy merre járőröznek. Ettől függetlenül az egyesület egyeztetett a rendőrséggel, majd elmondta, annak sincs törvényes akadálya, hogy a polgárőrök csendőrség feliratú ruhában járőrözzenek, hiszen nem betiltott szervezet jelképeit viselik."

Majd Tábi László polgármester az egyesület akciójáról elmondta, hogy a polgárőrök bevonulása ugyan megosztotta a közvélemény egy részét, bár igaz, hogy az utóbbi időben egyre több a lopás. No, például ezek a mondatok, amik kulcsfontosságúak az események szempontjából, sehol nem szerepelnek, és hiába könyörögtem önöknek az utolsó ülésen is; mosolyogva - mert fogalmuk nem volt többségüknek arról, hogy miről beszélek - nem vettek róla tudomást.

Majd kihagytak még egy nagyon fontos dolgot, rengeteget, de volt március 16-án egy úgynevezett falugyűlés. Emlékezzenek vissza, hogy amikor a lemondott polgármestert, Tábi Lászlót meghallgatta a bizottság, és én bátorkodtam azt mondani, hogy a volt polgármester úr egyszerűen nem mond igazat, vagy döntse el, hogy most mond igazat a bizottsági ülésen, vagy épp azon az ominózus falugyűlésen hazudott. Ugyanis a következőket nyilatkozta Tábi László, és megint a Heves megye online tudósítójától idézek. "A gyöngyöspatai önkormányzat elismeri a szebb jövőért polgárőrség jelenlétét a faluban, tevékenységüket támogatja, amíg az a törvényes keretek között marad." Hoppá! Sehol nem szerepel ez a bizottsági jelentésben, és önök semmilyen szinten nem vették tudomásul, bármikor mondtam. Tudom, majd elnök úr, Kocsis Máté azt fogja mondani: dehogynem, van egy utalás a jelentésben, hogy március 16-án volt egy falugyűlés. De hogy ott ki és mit mondott, az egy dolog. Ez megint egy kulcsmomentum.

És kulcsmomentum az is, hogy a Jobbik politikai motivációját az alapján indokolják, hogy mi azért csináltuk úgymond, idézőjelben azért csináltuk ezt a balhét, hogy a polgármestert lemondásra kényszerítsük, és nyilván mi már tudtuk előre, hogy majd kétharmaddal meg fogjuk nyerni. Ez egy nagyon fontos kitétel önök szerint, és ez lenne a politikai felelősségünk háttere. Ha beütik az internetre Tábi László lemondásával kapcsolatban a keresőbe csak azt, hogy Tábi László, Gyöngyöspata polgármestere lemondott, akkor körülbelül 30 ezer találatot fognak kapni, és a 30 ezer találat mindegyikében az szerepel, hogy Tábi László egészségügyi indokok alapján mondott le. Újságírói kérdésre sem mondta azt, hogy a Jobbik politikai nyomására. Majd jellemzően a Fidesz-KDNP-s bizottsági képviselők hozzáállására, addig kérdezgették alá Tábi László urat a bizottsági üléseken, hogy ugye, azért mondott le, mert a Jobbik által politikai nyomás helyeződött önre. Majd ő ezt nyilván kimondta. Szerepel a jegyzőkönyvekben, meg tudom mutatni. Természetesen ezt Tábi László elmondta, és már a bizottsági jelentésbe be is került, hogy a Jobbik politikai nyomására lemondott.

Azt gondolom, hogy ez az egész jelentés, ez az egész hercehurca egy nagyon szánalmas, nagyon szedett-vedett, kicsit a bizottság jellegét néha úgy próbálja beállítani, mintha hatósági jogosítványokkal rendelkezne, miközben nyilvánvalóan nem rendelkezik, és olyan következtetéseket von le, amit finoman szólva is egy szelektív memória jellemez. Arról ugye, már volt szó, hogy 1600 aláírást kapott a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület s a többi.

A politikai burleszk kategóriája az, amit önök csináltak. Azt mondják, hogy az elmúlt egy évben milyen megfeszített tempóban 20 embert meghallgattunk. És megint a szelektív válogatás: akit én kértem, nem sokat kértem, hogy hallgassunk meg, kértem azt a hölgyet, aki 2006-ban elindított egy egyesület keretében... - aláírásokat és különböző eseményeket dolgoztak fel, gyűjtöttek össze. Ezt önök nem tartották fontosnak. 2006 egy kulcsmomentum, hogy 2011-ben miért jut oda Gyöngyöspata, ahová. Ezt sem tartották fontosnak.

Egy másik érdekesség, hogy országgyűlési képviselőket csak a Fidesz-KDNP részéről hallgatott meg a bizottság, miközben szerepelt a tervekben, illetve az ütemtervben, ha úgy tetszik, Schiffer András, az LMP frakcióvezetőjének és Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetőjének meghallgatása. De furcsa mód, hátha cáfolni tudnák esetleg az irántuk vagy a pártjaik iránt felhozott vádakat, mégsem hallgatta meg a bizottság. Ha nem így van, akkor ezt meg kellene indokolni talán, hogy miért.

Azt gondolom, hogy ezekből a politikai alákérdezésekből és félmondatokból kiragadott... - ha majd később belemegyünk a részletekbe, egészen hihetetlen, van olyan, ahol két-három szó szerepel benne, és ebből később következtetés van levonva, tehát szövegkörnyezetből kiragadott tartalmak alapján. Egészen hihetetlen, hogy önök itt sorban felolvassák a nem tudom, ki által előre megírt szöveget, mert szinte kizárólag ugyanazt olvasták, és nagy büszkén leülnek majd, és nyilván a végén kétharmaddal el fogják fogadni ezt az egyes ellenzéki pártokra nézve (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) elmarasztaló jelentést - és akkor majd a vitában fogjuk folytatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Mile Lajos, az LMP vezérszónoka.

MILE LAJOS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Még mielőtt belefognék az előre megfogalmazott szöveg fölolvasásába, reflektálnom kell itt az eddigi történésekre, legalábbis annak néhány elemére. Előrebocsátom, hogy nem fogom felolvasni a bizottság nevét, kezdjük ezzel.

(20.30)

A másik, hogy szeretném előre jelezni, hogy jóllehet nem mind a másfél folyómétert, de az anyagot végigolvastam, és a lényeges elemeket végigolvastam, megelőzendő még azt az érvet, amit elnök úr fel szokott hozni a felkészülésről és annak komolyságáról.

A következő, ami rendkívül lényeges, nagy érdeklődéssel hallgattam Kocsis Máté elnök úr bevezetőjét. Örültem neki, hogy egy elég izmos esti tornán van túl, hiszen kielempézte magát teljes erőből. Most a színvonalat én nem fogom minősíteni, mindenesetre én egy kicsit komolyabb visszafogottságot várnék el akkor, amikor ezt az anyagot ismertetjük.

Ajánlom a figyelmébe elnök úrnak és államtitkár úrnak is, hogy Berényi képviselő úr azért a saját expozéjában jogszabálysértésekről beszélt, amikor ennek az időszaknak az eseményeit felelevenítette. Márpedig ha jogszabálysértés történt - szerintünk is történtek jogszabálysértések -, akkor a korabeli, az akkori törvényi, jogszabályi környezet is lehetővé tette volna, mondjuk, a hatóságnak a hatékonyabb beavatkozását, de erre még visszatérünk.

Elhangzottak itt kulcsszavak. Ilyen volt: az egyik a provokáció, a másik a hisztériakeltés, és a harmadik kifejezés az ország lejáratása. Ezek mechanikusan ismétlődtek egymás után, szinte toposzként jelentek meg az összes megszólalásban. Csak jelzem, hogy az új Házszabály alapján problémák lesznek, mert a mechanikus ismétlést, ha indokolatlan, akkor szankcionálni fogja az elnök úr, de ezt csak jelzem.

Emellett elhangzik elég gyakran egy ilyen kifejezés, hogy LMP közeli jogvédő szervezet, LMP közeli formáció. Jó lenne ennek tisztázni a tartalmát, hogy mit is jelent és mire bizonyíték egy ilyen kifejezés. Mit jelent egészen pontosan? Mert addig azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen ezzel bármi indokolható, bármilyen minősítés erre támaszkodva, erre alapozva érvelhetővé válik.

Még egyetlen ilyen előzetes megjegyzés: azt állítom, hogy amit a bizottság kérdezett, arra született válasz. Az igazán lényeges az, hogy mit kérdezett a bizottság, vagy megfordítva a tételt: mi az, amit nem kérdezett meg? Nyilván lehet látni a jelentés elején, hogy az a kilencpontos feladatkijelölés meghatározta, hogy mit fog kérdezni a bizottság, és azt is lehetett látni, hogy mi az, ami öles betűkkel ebből a jelentésből kimarad.

Tehát megképzett előttem egy jelenet, ahogy a jelentést olvasgattam: egy fiatal kutatót láttam magam előtt, úgy 50-60 esztendő elmúltával, és ez a fiatal kutató arra adja a fejét, hogy utánanéz, mi is történt Gyöngyöspatán 2011 tavaszán. Gyűjtögeti a forrásanyagot, majd kis fejvakarás után rájön: a leghitelesebb dokumentumhoz kell nyúlni, és ez nem lehet más, csakis a parlament vizsgálóbizottságának jelentése, valamint a vonatkozó jegyzőkönyveket, iratokat kell áttekinteni a reális, korrekt képalkotáshoz. Nemcsak az eseményeket akarja pontosan ismerni, hanem lelkiismeretes értelmiségiként a háttérben zajló politikai mozgásokról, szándékokról is minél többet akar tudni az istenadta - nem irigylem. Az a pillanat lesz igazán nehéz, amikor a következtetésekhez ér. Azt kell majd tapasztalnia ugyanis, hogy a háttéranyagokban rögzített tények, megállapítások szinte köszönő viszonyban sincsenek a jelentésben megfogalmazott következtetésekkel, minősítésekkel, a felelősségre vonatkozó kijelentésekkel.

Most már magára is hagyhatjuk zavarával az események késői kutatóját, mert nekünk is van megfejtenivalónk. Az ellentmondások alapoka a követett eljárásban keresendő, a meghatározandó háttérdokumentumok, a jegyzőkönyvek ugyanis titkosak, és itt volt egy képviselői hozzászólás, Harangozó Tamás képviselő úr hozzászólása, amivel teljes mértékig tudtunk azonosulni, valóban nagyon nehéz úgy érvelni, hogy ilyen esetben, mondjuk, a jogszabálysértés veszélye fel ne vetődjön, hiszen minősített dolgokról van szó. Ez nem egy túl sportszerű eljárás ebben az esetben, hogy minősítünk, kijelentünk, de az érveléshez már, mondjuk, a törvénysértés veszélyét kell felvállalni.

Ami 2011 tavaszán Gyöngyöspatán történt, az joggal töltötte el aggodalommal azokat, akiknek fontos a magyar demokrácia, akik a jogállamtól jogbiztonságot várnak. A helyi romák és a többségi társadalom együttélési konfliktusaira rájátszó politikai és militáns, erőfitogtató szélsőségesek tevékenységének központi eleme a félelemkeltés, a gyűlölet szítása, nyílt konfliktusok, konkrét erőszakcselekmények kiprovokálása. Abban, hogy tavaly Gyöngyöspatán robbanásig feszült helyzet alakulhatott ki, egyértelműen - és a vizsgálóbizottság által megfogalmazott jelentés ezt alátámasztja - meghatározó szerepet játszottak a félelmet kelteni akaró, konfliktusélezésben érdekelt szélsőséges, militáns csoportok.

Meggyőződésem ugyanakkor, hogy még a konfliktus eszkalálódása előtt, a helyi kisebbségi lakosság körében félelmet keltő masírozások, fenyegetések, majd az erőszakos, illetve konfliktusélező megnyilvánulások előtt és közben, a létező törvényi felhatalmazások alapján is hatékonyan felléphettek volna a kormány irányítása alatt álló különböző rendfenntartó szervek. De ezt nem tették meg. Késlekedésük, később pedig az elnéző rendőri magatartás is szerepet játszott abban, hogy kis híján emberáldozatokat követelő tömegverekedésbe torkolltak az események.

Nemcsak arról van szó tehát, hogy a polgárőrségre vonatkozó rendelkezések joghézagait kihasználva léptek fel feszültséget generálva szélsőséges csoportok, hanem arról, hogy a már akkor is meglévő jogszabályokra támaszkodhatott volna a határozott, konfliktusmegelőző, rendfenntartó tevékenység. Gondoljunk csak a foglyul ejtett tömeg kategóriájára, és még sorolhatnánk a különböző szabálysértéseket és vétségeket az uszítástól a garázdaságig, amelyekre hivatkozva a rendőrség igenis eljárhatott volna. Volt tehát kivizsgálnivaló a 2011 tavaszán Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben.

Sajnos azonban ahelyett, hogy az Országgyűlés kormányt ellenőrző alaptevékenységével összhangban, az illetékes parlamenti bizottságok előtt, így az emberi jogi, a rendészeti vagy akár a nemzetbiztonsági bizottság előtt meghallgatta, beszámoltatta volna a különböző kormányszerveket, pontosabban a belügyi szervek illetékeseit, a kormánytöbbséget biztosító pártok támadásba mentek át. Erőfölényükkel élve és visszaélve a kormány felelőssége helyett az ellenzék felelősségét, bűneit előre tényként sugalló, vizsgálóbizottságnak nevezett politikai testületet állítottak fel. Tették ezt ráadásul úgy, hogy a közismerten radikális, a konfliktusok élezésétől sem idegenkedő Jobbikot egyszerre támadták a jogállam és a jogbiztonság híveként politizáló LMP-vel.

A vizsgálóbizottság mindvégig célkeresztjében tartotta az LMP-t. A kormánytöbbség által irányított vizsgálóbizottság tevékenységének középpontjában Bástya elvtárs és Virág elvtárs logikájához igazodva leginkább az állt, hogy a Fidesz kommunikációs céljával összhangban megalapozatlan és bizonyítatlan állításokat fogalmazzon meg a vizsgálat végén.

Érdekes momentuma az egész vizsgálósdinak, és itt erre már történt utalás, hogy az LMP egyetlen vezető politikusát sem hallgatták meg, de ugyanígy igaz ez, mondjuk, Vona Gáborra, és az is érthetetlen, hogy Gyurcsány Ferenc és Szanyi Tibor miért maradt ki a meghallgatandók köréből.

Itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt tehát határozottan ki kell mondanom, hogy az LMP-t negatív színben feltüntető azon állításoknak, amelyeket a vizsgálati jelentés tartalmaz, semmiféle bizonyító erejű alapjuk nincs. Ha csak a jelentést nézzük, a szövegben is jócskán találhatunk egymásnak ellentmondó kijelentéseket. Anélkül, hogy hosszú felsorolásba fognék, csak egyetlen elemet szeretnék kiemelni, miszerint egyik helyen úgy fogalmaz az anyag, hogy az LMP céljai rejtve maradtak, több helyen pedig politikai haszonszerzéssel, az ország lejáratásával vádol bennünket.

Ezeket a hamis állításokat a vizsgálat minősített vagy titkosított meghallgatási jegyzőkönyvei, dokumentumai nem támasztják alá. Erre tiszta erőből zengheti a kormánytöbbség, hogy de igen, én visszaszájalom, hogy nem, és el is indul a süketek párbeszéde; aminek sok értelme ugyan nincs, ám egy többségi szavazással a diskurzus lezárható.

Így a titkosításoknak egyetlen értelme van az LMP vonatkozásában, nevezetesen az, hogy elfedjék a vádaskodások, hamis állítások teljes megalapozatlanságát. A nyilvánvaló politikai lejárató szándékról az LMP képviseletében megítélésem szerint fölösleges ennél többet mondani.

Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretnék kifutni az időből, tehát ami marad, azt még a vitára szánt időmből fogom elmondani. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az előre bejelentett felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Balczó Zoltán alelnök úrnak, jobbikos képviselő úrnak.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Először is röviden arról kell szólnom, ami a bizottságban való részvételem, illetve az érdemi munkában való nem részvételem indoka.

(20.40)

Természetesen ennek a bizottságnak a létrehozásakor az a cím, amely így hangzik, hogy az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét, a gyöngyöspatai eseményeket feltáró és így tovább; teljesen világos volt számomra - megdöbbentő módon -, hogy az '50-es évek rég elfeledett időszaka jön vissza, amikor gyakorlatilag egy vizsgálat elindításakor már megszületik a végeredmény. Amikor ezt az eseti bizottságot létrehozta az Országgyűlés, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület - hiszen róla van szó - semmi olyan eset nem volt, amelyen a bűnözés, a bűnelkövetés, a szabálysértés esete előfordult volna:

Hajdúhadházon fordult elő, hogy néhány Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület-tagot a rendőrség garázdaság gyanújával előállított, majd végül a bíróság jogerősen felmentette őket, mert semmit nem követtek el, ami törvénybe ütköző lett volna. Akkor mi adott alapot önöknek arra, hogy ezt a vizsgálatot azzal a címmel indítsák el, hogy az egyenruhás bűnözés, összekötve Gyöngyöspatával?

Azért vállaltam a bizottságban való részvételt, mert abban a reményben voltam, hogy terelhető a vizsgálat valami objektív irányba. Nem bíztam a végeredményben, de talán a vizsgálat során, a meghallgatásokon, a jegyzőkönyvekben valami az igazságból kirajzolódik. Nos, amikor a meghallgatási menetrendet elfogadtuk, világossá vált, hogy nincs törekvés az igazság megismerésére. Nincs törekvés, mert pontosan annak a civil szervezetnek a vezetőjét, aki 2006-ban összeállította és elküldte a különböző intézményeknek, képviselőknek azt a bizonyos összeállítást, dossziét, amely a cigányság által akkor elkövetett kihágásokról, törvénysértésekről szólt, amivel lehetetlenné tették a normális életet, kértük, hogy hívjuk meg őt, ezt elutasították, és sorolhatnám tovább. Ekkor vált világossá számomra, hogy objektív vizsgálat semmiképp nem várható.

És igen, amire utalt Vona Gábor: valóban, perdöntő eseménynek tartottuk azt, hogy a több mint 60 százalékos részvétel mellett megtartott választáson a falu lakossága meggyőző többséggel szavazott bizalmat azon párt jelöltjének, amely országos és helyi szinten is együttműködik a hivatalosan bejegyzett és jogszerűen működő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel. Tehát kinyilvánították, hogy ezt a tevékenységet pozitívnak ítélik, meg hasznosnak tartják. Ekkor írtunk egy levelet Vona Gábor és jómagam a bizottság elnökének, amelyben emellett fölhívtuk a figyelmet arra, hogy a Fidesz-kormány több alkalommal élt a választópolgárok megkérdezésének lehetőségével, és utána hallottuk a kinyilvánított véleményeket, amiket aztán jogszabályba foglaltak, mert perdöntőnek ismerték el. Ezért tekintettük úgy, hogy gyakorlatilag a gyöngyöspatai vizsgálat okafogyottá vált a lakosság akaratának megismerését követően, és azt vártuk el, hogy a választói akaratnak ebben is szerezzenek érvényt, és indítványoztuk, hogy szüntesse meg ezt a bizottságot a kezdeményező, a bizottság elnöke.

Miután ez nem következett be, a továbbiakban Mirkóczki Ádám vállalta, hogy jelen legyen a bizottságban, hogy tudjuk, hogy mi történik, és őszintén megmondom, hogy amikor kezembe vettem magát a jelentést és végigolvastam, abban erősített meg, hogy teljesen reménytelen lett volna ebben bármilyen érdemi munkát végezni.

Az első összegző megállapítás így szól: Gyöngyöspatán a polgárőrségről szóló törvényben az akkor még meglévő joghézagot kihasználva a Jobbik és a Jobbikhoz köthető szervezetek tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet, amelyből politikai tőkét kovácsoltak a maguk számára.

Tisztelt Országgyűlés! Nem minősítek senkit, sem bizottságot, sem elnököt. Ezt a megállapítást minősítem vérlázító hazugságnak. Az ok és az okozat teljes fölcserléséről van szó, egy sanda politikai szándék a Jobbikhoz kötve, és a megfogalmazás: az akkor még meglévő joghézag nem joghézag volt, a hatályos jogszabályok szerint törvényesen működött a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület! Utólag hozták meg azokat a jogszabályokat, amelyek adott esetben ezt a működést most már törvénytelenné tették. Elmondta Mirkóczki Ádám az előbb a rendőrségi szóvivő erre vonatkozó világos álláspontját.

Hadd térjek át arra, amit a 7. oldalon tartalmaz a jelentés. Matalik Ferencné nyilatkozik a bizottság előtt: 2006-ban ez odavezetett, felmérést készítettünk, illetve összegyűjtöttük a lakosság panaszait, amit akkor eljuttattunk országgyűlési képviselőhöz, rendőrkapitánysághoz, de semmiféle reagálást nem kaptunk, továbbra is történek az események. Mi vezetett oda? Azt mondja, odavezetett...- mi vezetett oda?

Nem merik odaírni. Miért Matalik Ferencné nyilatkozik? A Fidesz által később támogatott képviselő-, polgármesterjelölt. Miért nem az, aki ezt a jelentést összeállította? És mit jelent az, hogy továbbra is történtek események? Mi? Márciusi hó? Hát miért nem merik azt kimondani, hogy a közbiztonság továbbra sem javul? Ez a képmutatás, ez a szőnyeg alá seprés jellemző erre az egész jelentésre!

És végül hadd mondjam el, hogy személy szerint hogyan látom, mi volt ennek a célja, de egyben mi a legnagyobb kára. Igen, a célja az volt, hogy egy Jobbikhoz köthető, bizonyos szempontból azonos fölfogású polgárőr-egyesületet fölszámoljanak, és ezen belül, ezen események hazug beállításán keresztül a Jobbikot is elítéljék. Ebből számomra, megmondom őszintén, másodlagos, hogy a Jobbik ebből hogyan kerül ki. Nekem sokkal szomorúbb az, hogy miközben tudjuk, hogy milyen nehéz ma Magyarországon közbiztonságot teremteni, tudjuk, hogy a büntető törvénykönyv szigorítása alkalmanként helyes, szükséges és támogatjuk, túl vagyunk azon a kijelentésen, hogy két hét alatt lehet-e rendet teremteni vagy nem, azt is elismerjük, hogy a rendőrségnek milyen nehézségei vannak. De az, hogy egyidejűleg, amikor a saját lépéseit megteszi, a társadalomnak a természetes immunrendszerét, amely ezt a polgárőr-egyesületet is kitermelte, egyidejűleg fölszámolták, ez a legnagyobb kár. És nem lehet arra hivatkozni, hogy politikai szervezethez köthető. Ebben az anyagban idézik az alaptörvényt! Bele van írva, hogy az alaptörvény biztosítja a jogokat, minden megkülönböztetés nélkül, politikai vélemény megkülönböztetése nélkül is, és az egyesülési jogot is.

Engem nem zavar, hogy az Országos Polgárőr Egyesület szervei között vannak-e MSZP-hez múltjával szervezetileg köthető emberek, emblematikus figurák, ha segítenek az országban vagy egy településen a rendőrségnek abban, hogy közbiztonság legyen, ám csinálják, és örülök neki! De ez visszafelé is kellene hogy érvényesüljön. Úgy látom, hogy ez ennek az egész esetnek a legnagyobb bűne: a társadalom természetes immunrendszerét egy ilyen kérdésben önök nem hagyják működni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Balczó alelnök úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az MSZP képviselőcsoportja időkeretét, a teljes időkeretet átadta az LMP-képviselőcsoportnak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Most pedig következik az írásban előre jelentkezett felszólaló, Sneider Tamás képviselő úr.

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nos, az eddigi vitában már jól lehetett látni, hogy mennyire omolnak össze ennek a mondvacsinált bizottságnak az érvei. Remélem, majd ez a jegyzőkönyv az utókor számára nagyon jó tanúbizonysága lesz annak, hogy hogy is alakulnak Magyarországon a mindennapjaink.

Nos mindenképp el kell mondani, hogy nagy valószínűséggel ez a jelentés arra ad egy jó alkalmat, hogy elpalástolja a kormányzat azt, hogy gyakorlatilag a közbiztonságot Magyarországon nem tudja fenntartani. Ha az elmúlt 2-3 hét eseményeit nézzük át, azt a számos gyilkosságot, amely történt ilyen rövid idő alatt - gyakorlatilag naponta egy vagy két ember meghalt - ami hihetetlen mértékű bűnözés, gondoljunk csak a négyes gyilkosságra, a rokonait lelövöldöző vagy meggyilkoló fiatalemberre, vagy a Győrben lövöldözőkre, vagy a Sopronban, vagy sorolhatnám még tovább, vagy éppen húsvét vasárnapján Borsodban gyilkolászó cigány származású személyekre, akik nemcsak cigányokat, hanem magyar embereket is lemészároltak húsvét napján, illetve a cigányság kinevezett napján, amikor a hagyományaikról kellene megemlékezni. Remélem, hogy nem ez a hagyomány fog folytatódni az elkövetkező időszakban ennél a népcsoportnál.

(20.50)

Mindenképp el kell mondani, mielőtt továbbmegyek, itt már szóba került, hogy mit is keresett a Jobbik Gyöngyöspatán. Hát azt tettük, amit tennünk kell, amiért a fizetésünket kapjuk, amiért megválasztott minket Heves megye közössége, ugyanis Gyöngyöspatán csak a Heves megyei jobbikos képviselők jelentek meg, Vona Gábor, Mirkóczki Ádám és jómagam. Minket azért választottak meg ott a helyi polgárok, hogy foglalkozzunk az ügyeikkel. Valószínűleg a Fidesz képviselőit is ezért választották meg, de mint látható, most sem vesznek részt a vitában, nem érdekli őket, hogy Heves megyében mi történik, mi történik a magyar emberekkel, de szerintem az sem érdekli, hogy mi történik a cigány emberekkel. Persze hozzá kell tenni, hogy már valószínűleg a polgármesteri munkájukat végzik ilyenkor este 9 óra tájban, hiszen jelen pillanatban egy kivételével mindnyájan álláshalmozók és polgármesterek, és így nyilvánvalóan nincs idejük foglalkozni a megyei problémákkal.

Hadd mondjak el nagyon röviden néhány dolgot a jelentéssel kapcsolatban. Mindjárt hozzá kell tenni, hogy az országgyűlési határozat már önmagában prejudikál. Hiszen miről szól? A Jobbik és az LMP viszonylatában állít fel kérdéseket. A Jobbik esetében ez úgy hangzik: vizsgálja meg a bizottság, hogy külföldi személyek, illetve szervezetek szervezik és támogatják anyagilag Gyöngyöspatán, valamint hazánk más pontjain az egyenruhában tartózkodó, magukat valótlanul és jogellenesen - de hát azt már megbeszéltük, hogy ez nem igaz, ez is hazugság - rendfenntartónak beállított személyeket, csoportokat. Itt máris prejudikálás van, hiszen itt már arról van szó, hogy kijelentő módba helyezik azt a mondatot, hogy "támogatják", míg eggyel lejjebb, ahol az LMP-hez köthető dolgokról van szó, ott már csak arról van szó, hogy külföldi szervezetek "támogathatják". Tehát már ott kezdődött az egész, hogy maga a határozati javaslat gyakorlatilag megelőlegezte, hogy adott esetben kit is kell elítélni.

De nézzünk egy következő részletet a jegyzőkönyvből! Amikor a kronológiai sorrendhez érünk, akkor felvetődik, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület generálta a meglévő feszültségeket. Na most akkor volt meglévő feszültség vagy nem volt meglévő feszültség? Mert a jelentés arról szól, hogy gyakorlatilag semmilyen feszültség nem létezett Gyöngyöspatán, itt viszont arról van szó, hogy valamilyen feszültséget generált. Tehát elméletileg már megint megbukott egy állítás, önmagukkal kerülnek ellenvetésbe a jelentésnek ezzel a mondatával.

És egyáltalán milyen feszültségről van szó? Amikor én Gyöngyöspatára ellátogattam, akkor egyfajta feszültséget tapasztaltam: azt a feszültséget, hogy bizonyos személyek, bizonyos csoportok, a cigányság egy része - nem az egész természetesen, még véletlenül sem, sőt ki merem mondani, hogy a kisebbik része Gyöngyöspatán - bizony folyamatosan lopásból, bűnözésből élt a településen, elsősorban a fatolvajlások voltak mindennaposak, s bizony ez alatt a két hét alatt nem tudtak lopni, a rend helyreállt. Ez persze feszültséget okozott természetesen: a bűnözők tekintetében komoly feszültség forrása volt. Úgyhogy ebből a szempontból igaz, hogy feszültség keletkezett Gyöngyöspatán, de ez a bűnözők részére igaz. S ahogy már itt elhangzott, nem ok nélkül sírtak adott esetben a gyöngyöspatai asszonyok, amikor arról volt szó, hogy mi zajlik Gyöngyöspatán már évek óta, hogy milyen terrornak vannak kitéve a gyöngyöspatai cigánysorhoz közel lakó magyar családok.

A másik, amire mindenképp reflektálni kell, az az, hogy Tábi László volt polgármester úr ugyebár politikai nyomásról beszél. Először talán a politikai nyomás fogalmát kellene helyre rakni, hogy miről is van szó. Politikai nyomás az, amikor Magyarországon négyévente választás van, és négyévente lemond egy kormány, mert politikai nyomásra, a szavazatok hatására kénytelen ezt megtenni. Itt sem történt semmi más! Politikai nyomás volt, a lakosság, a helyiek politikai nyomása, ebben egyetértünk. De semmiképp sem arról volt szó, hogy lement adott esetben Vona Gábor, és azt mondta Tábi Lászlónak, hogy na, most én politikai nyomás alá helyezlek, és akkor mondjál le.

A következő, amiről mindenképp említést kell tenni: a jelentésben is szerepelnek bűncselekmények. Egytől egyig cigány származású személyek követték el, nem a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai! Miről van szó akkor? Miről beszélünk? Amikor az a cigány asszony megverte a kamerák szeme láttára az utcán kint lévő magyar asszonyt, az miről szólt? Az egy etnikai támadás volt, s ezért az igen súlyos bűncselekményért ez a cigány asszony kapott egy 250 ezer forintos pénzbüntetést, amit soha az életben nem fog kifizetni. Sokkal helyesebb lett volna, ha letöltendőt kapott volna, mert nyilván nem fogja tudni kifizetni ezt a büntetést.

De hasonló a helyzet, amikor arról ír a jelentés, hogy többen megtámadtak fiatalembereket. De nem írja le, hogy kik. Itt is félretájékoztat a jelentés, hiszen nem másról van szó, mint arról, hogy 80-100 cigány származású személy négy magyar fiatalt megtámadott, akik közül az egyik látható módon valóban provokálta ezeket a cigány személyeket. De ez még nem jelenti azt, hogy le kell vágni az ujját, nem jelenti azt, hogy agyon kell verni, és ha a rendőrség nem érkezik meg, akkor halálos áldozat lett volna az úttesten.

S végül, utoljára az összegzéshez szeretnék néhány mondatot hozzáfűzni. Azt írja az összegzés, hogy a településen terjedő szóbeszéd alapot szolgáltatott olyan téves érzet kialakulásához, hogy elviselhetetlen a romák általi terror Gyöngyöspatán. Tehát téves érzet! A lakók rosszul érezték, hogy mi történik velük. Rosszul érezték, hogy hídpénzt szednek a falu főterén, rosszul érezték, hogy leköpdösik őket, és hogy állandóan megdobálják őket kővel. Kérem szépen, egy 2800 lakosú településen nincs szóbeszéd, ott tények vannak, mert mindenki ismeri a másik helyzetét. Budapesten lehet szóbeszédről beszélni, de nem egy 2800 lelkes településen.

Utoljára még egy gondolat, ugyancsak a jelentés legvégéről, ami arról szól, hogy a Jobbik az általa kialakított konfliktus megoldásában már nem vesz részt. Én úgy gondolom, hogy itt a burleszk helye. Ki a polgármester jelen pillanatban Gyöngyöspatán? Juhász Oszkár, a Jobbik tagja. Ki tesz most rendet Gyöngyöspatán? Juhász Oszkár próbálja a rendet fenntartani, természetesen a rendőrség, a mezőőrök és a helyi lakosság segítségével. Miről beszélünk? Ez maga a burleszk, hogy a Jobbik nem vesz részt a rendteremtésben, hiszen egyedül a Jobbik az, amelyik jelen pillanatban Gyöngyöspatán a rend fenntartásában érdekelt, és a polgármestere ezért tesz is valamit.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalások következnek. Elsőként Szalay Péter képviselő úr, Fidesz.

DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági jelentést tanulmányozva az nem vitatható, hogy Richard Field felvette és tartotta a kapcsolatot LMP közeli személyekkel, többek közt Kende Judittal. Ennek a derék Richard Fieldnek a minősítése volt, amit aztán közvetítettek a nyugati média felé, miszerint menekíteni kellett a romákat. Aztán a menekítést már átfordították evakuálásra, amely egy igen rosszízű és rosszul hangzó szó a nemzetközi közvéleményben.

Engem nagyon zavar az, hogy az egész eset jelentősen rontotta Magyarország nemzetközi megítélését, és ha megnézzük Magyarország jelenlegi helyzetét, azt, hogy az Európai Unió sok szempontból igencsak furcsán és szkeptikusan áll az országhoz, igencsak nehezítettek az IMF-fel és az Európai Unióval való tárgyalások, ezek mind annak a következményei, hogy az ország nemzetközi megítélését sokszor, sokan tendenciózusan rontották. Szeretném felhívni a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, nem lehet elvitatni annak a felelősségét, hogy mindenki, aki ilyen irányban tevékenykedik, az hozzájárul sok mindenhez, ami következményként a mai helyzet. Gondolok itt például a forint árfolyamára és egyebekre.

Én nagyon kívánatosnak tartanám, ha a jövőben mindenki megpróbálna tartózkodni minden ilyen megnyilvánulástól, másfelől pedig Richard Field esetében igencsak sajnálatos, hogy nincs a magyar jognak olyan eszköze, amivel azt lehetne mondani, hogy nemkívánatos személy Magyarországon, és nem kívánjuk Richard Field beutazását, mert óriási kárt okozott az országnak.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre Móring József Attila képviselő urat illeti a szó, KDNP.

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha valaki most csöppenne ide, és nem ismerné azokat az eseményeket, amelyek tavaly történtek, azt gondolhatná, hogy igazából senki nem esett túlzásba, és senki nem követett el hibát Gyöngyöspatán, itt azok a főbűnösök, akik megfogalmazták ezt a jelentés, és maga a probléma ez a jelentést.

(21.00)

Holott ez nem teljesen így van, hiszen ott nagyon komoly dolgok történtek.

Bár Harangozó Gábor (Sic!) képviselő úr már elment, azért az ő mondókájára szeretnék annyiban reagálni, hogy ő azt mondta, hogy 2010-ben voltak az első jelek, amiket ő szóvá is tett, de azért ne gondoljuk azt, hogy 2010-ben kezdődött a történelem. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy mi vezetett a gyöngyöspatai feszültséghez, illetve hasonló, az ország számos településén kisebb-nagyobb mértékben megjelenő erőszakhoz.

Vona frakcióvezető úr mondta, hogy nem tudnak, és nem is akarnak beilleszkedni. Ez valóban így van, de meggyőződésem, hogy ezen a helyzeten sem a megfélemlítés, sem a fenyegetés, sem az erőszak nem segít. Egyetlen dolog segít, a munka és a tanulás, és ez a kormány, illetve ez a parlamenti többség azon dolgozik, hogy ehhez hozzájussanak ezek az emberek.

A hevesi képviselőket hiányolták. Én magam somogyi vagyok, de el kell mondjam, hogy ott is élnek cigányok, és azon a településen, ahol én polgármester vagyok, van egy Vityapuszta, ahol bizony nagyon komoly nehézségekkel kell megküzdeni, és a saját bőrünkön tapasztaltuk azt, hogy valóban vannak, akik nemcsak hogy nem tudnak, de nem is akarnak beilleszkedni. De azt gondolom, a mi felelősségünk az, hogy ezt olyan keretek közt tegyük, amely sem hisztériát nem kelt, sem erőszakot nem szül, nem utolsósorban pedig nem járatja le az országot.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Mile Lajos képviselő úr, LMP.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elég gyakran hangzott itt el az a vád, hogy a Lehet Más a Politika rossz hírét keltette az országnak, ráadásul egy nagyon érzékeny időszakban, hiszen ekkor volt az európai uniós elnökségünk ideje, és ezzel mennyi kárt okoztunk ennek az országnak. Ez nyilván olyanfajta rosszhiszeműséget feltételez egy parlamenti pártról, jelesül rólunk, ami nem igazán fogadható el, azt gondolom. Ez már szinte az elvetemültség határát súrolná, ha így lenne, de természetesen ezt visszautasítom, mert erről koránt sincs szó.

Ráadásul van-e olyan reálisan gondolkodó ember, aki el tudja azt hinni, vagy el tudja képzelni, hogy mondjuk, LMP-hez közel álló - jó lenne, mondom, ezt majd tényleg tisztázni - aktivisták vagy akár egy Richard Field nevű úriember vaklármájára, félrevezetésére hallgatva a Reuters, a Telegraph, az ENSZ vagy akár az amerikai követség is ezt csont nélkül megeszi (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.), és visszaadják mechanikusan, mert ezek annyira felelőtlen orgánumok, és annyira gyengén informáltak, hogy akár mindenfajta ellenőrzés nélkül és mindenfajta kontroll nélkül hitelt adnak dezinformációknak, félrevezetéseknek, félinformációknak. Ezt azért én nem hinném, vagy legalábbis azt tudom állítani, hogy nekünk ilyen befolyásunk nincs. Nincs ilyen befolyásunk, nincs ilyen hatalmunk, hogy manipulálni tudnánk, mondjuk, a nemzetközi közvéleménynek akár csak egy részét is, de, tegyem hozzá, szándékunk sincs, elnök úr. (Dr. Kocsis Máté közbeszól.) Akármennyire is szeretné ezt rólunk feltételezni, nincs ilyen ráhatásunk a világfolyamatokra. Arra most ki sem térek különösebben, hogy a forint árfolyamára és az IMF-fel folytatandó tárgyalásokra ez milyen hatással van, mert azt gondolom, hogy ennél egy kicsikét legyünk komolyabbak.

Fölvetődik többször ennek az úriembernek a neve, aki szinte már az LMP szinonimájaként szerepel ebben a jelentésben - Richard Fieldről beszélek. Azt mondja, az első dolog, amit ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy nagyon nem értek vele egyet, hogy nem jelent meg a bizottság előtt, ezt óriási hibának tartom, magyarázatát adni nem tudom. Kettő: ez az úriember az LMP egyetlen szervezetének sem tagja, semmiféle testületi felhatalmazással nem rendelkezett azzal kapcsolatban, hogy Gyöngyöspatán milyen tevékenységet folytat. Tehát hogy kivel látták együtt, vagy kinek telefonált, ez nem tudom, mennyiben támaszthatja alá az LMP egészére vonatkozó lesújtó politikai minősítéseket. Az igaz, valóban támogatta az LMP kampányát pénzzel. Ezt onnan lehet tudni, hogy mi nyílt számlával dolgoztunk, de úgy tudom, hogy a Fidesz is kapott támogatásokat, '90-ben is kapott, akár még amerikai forrásokból is kapott támogatásokat. Ezzel mi sosem operáltunk, amikor politikai érveket kerestünk bármire. Ez nem jelent semmiféle megalapozott támadást.

Még egyszer ismétlem, ennek az úriembernek nem volt felhatalmazása, nem kapott semmiféle szervétől, testületétől az LMP-nek sem biztatást, sem felhatalmazást, hogy ezt a húsvéti akciót végre tudja hajtani. Egyébként ne keverjük össze azt a dolgot, ha mondjuk, valaki fenyegetően lép föl, és fokossal és ostorral mászkál az utcán, vagy pedig buszra ültet embereket, és elviszi onnan.

Tehát az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként is ki kell jelentsem: sem a vizsgálat vagy az ülésen meghallgatott rendőri, nemzetbiztonsági vezetők által elmondottak, sem pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok éves jelentése nem tartalmaz egyetlen olyan utalást vagy bizonyító erejű tényt sem, amely az LMP-re vonatkozó negatív minősítéseket, megállapításokat megalapozná. Ezt felelősségem teljes tudatában és az anyagok ismeretében jelentem ki. Ehhez képest mégis megfogalmazódott ez a jelentés, és minket vádol politikai haszonszerzéssel. Ez a politikai haszonszerzésnek az a módja, ami teljesen visszatetsző, és nem való egy kulturált politikai életbe vagy közéletbe.

Végezetül szeretném kijelenteni, hogy az LMP a jogbiztonság és jogállam elkötelezettjeként politizált eddig is, és ezután is ezt fogja tenni. Soha nem állt szándékában az ország lejáratása vagy a hisztériakeltés. Természetesen gyakran fogalmazunk meg éles kritikát a kormány és a kormánytöbbség politikai gyakorlatával szemben, ám korrekt és kulturált viszonyokat feltételezve nem fordulhatna elő, hogy erre válaszként megalapozatlan vádaskodások érkezzenek. Éppen ezért a Lehet Más a Politika a leghatározottabban visszautasítja a jelentésben olvasható, az LMP-re vonatkozó kijelentéseket, megállapításokat, mert ezeknek semmiféle tényszerű alapja nincs, ezeket a megállapításokat kizárólag politikai megfontolások sugallhatták az anyag összeállítóinak.

Természetesen a bizottság működéséről és a jelentés minőségéről, anélkül, hogy túlzásokba estem volna, elég határozott véleményem van, és visszautasítjuk, mert így nem lehet a közélet minőségén javítani. Azt gondolom, hogy ha ezt az esztendőt a kormánypártok arra szánják, hogy konszolidálni szeretnék a belpolitikai viszonyokat, és valódi párbeszédet szeretnének folytatni az ellenzékkel is, na, ez az, ahogy nem szabad. Ennek pont az ellenkezőjét demonstrálják most. Valószínű, hogy ez a szándék már nagyon régen megszületett, ez a bizottság csak végrehajtotta azt a politikai szándékot, amit számára megfogalmaztak már akkor, amikor a munkarendjét összeállították ennek a bizottságnak.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Vona Gábor frakcióvezető úr, Jobbik.

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki beszédemben említettem, hogy van számtalan hiányossága ennek a jelentésnek, sőt ezek az igazán érdemi és fontos részei, amik kimaradtak ebből a jelentésből. Hadd említsek még párat néhány mondatban!

Említést tettem arról, hogy egy fekete-afrikai ENSZ-megbízott érkezett Gyöngyöspatára. Annyit ír ez a jelentés róla, hogy ő megérkezett Gyöngyöspatára. Szeretném például tudni Kocsis Máté elnök úrtól, hogy miért csak ennyit írtak erről az ENSZ-megbízottról. Mégiscsak nagy esemény, hogy Gyöngyöspatán egy ENSZ-megbízott jár. Többet vártam volna el. Valószínűleg azért nem írnak erről az ENSZ-megbízottról, mert ő volt az egyetlen, Pintér Sándorral például, meg az amerikai nagykövettel ellentétben, aki nemcsak a cigánysorra ment el, hanem meghallgatta Juhász Oszkárt is, a jobbikosokat is, meghallgatta a magyar embereket is, és utána - gondolom, az önök nagy meglepetésére - ez az ember nem azt mondta, amit elvártak tőle, nem visszamondta a balliberális mantrát, hanem azt mondta, hogy a Jobbiknak igenis komoly, konkrét és jó programja van a magyar-cigány együttélés megteremtésére. Bizonyára ezért maradhatott ki ez a jelentésből.

De hadd utaljak egy másik dologra, ami kimaradt. Juhász Oszkár 2011. április 29-én 17 óra 05 perckor a rendőrségen, a gyöngyösi rendőrkapitányságon bejelentést tett, hogy törvénytelenségre készülnek ott lévő és hozzá nem kötődő szerveződések, személyek, és aztán ki is jelenti, hogy a Jobbik a törvények betartása mellett kívánja folytatni Gyöngyöspatán a tevékenységét. Nagyon csodálom, hogy ezt a jelentést, ami szerintem perdöntő erejű - pláne az elmúlt napokban keltett médiahisztéria kapcsán - miért nem vizsgálta a bizottság. Érdemes a titkosszolgálatok esetleges jelenlétére is felhívni a figyelmet, hazai, magánérdekeltségű vagy akár nemzetközi titkosszolgálatok tevékenységére is, hogy esetleg ezt vizsgálták-e.

(21.10)

Azért elég furcsa, hogy pont egy ilyen médiahisztéria Juhász Oszkár körül pont itt a bizottsági vita előtt néhány nappal kerül a média látószögébe. Miért nem vizsgálják azt, hogy kik azok a személyek, akik Juhász Oszkárt provokálják ezen a felvételen, és arra próbálják őt rávenni, hogy menjen bele a málnásba, mintha ő polgárháborút akarna szítani? Miközben elmegy a rendőrségre, és jelenti, hogy ő törvénytelenséget észlelt. Mennyire tartják önök azt életszerűnek, hogy állítólagos jobboldali, szélsőjobboldali anarchisták rögzítik, felveszik a saját államellenes cselekedetüket, aztán elküldik a szélsőbalos ATV-nek? Hát ez mennyire életszerű? És mennyire életszerű az, ami néhány napja jutott tudomásomra, hogy állítólag a Milla egyik vezető aktivistája - nem tudom, érdemes lenne megvizsgálni - már egy évvel ezelőtt tudott erről a beszélgetésről? Ezt miért nem vizsgálják?

Engedjék meg még, hogy köszönetet mondjak a gyöngyösi rendőrkapitányságnak, amely, azt gondolom, a minisztérium mindenféle ellenirányú nyomása ellenére, úgy érzem, nagyon korrektül és a helyzetnek megfelelő módon viselkedett és járt el. Köszönetet szeretnék mondani a gyöngyösi rendőrkapitányság rendőreinek, és szeretném megköszönni a gyöngyöspatai embereknek is, hogy ilyen türelemmel és ilyen alázattal viselték mindazt a hisztériát, ami őket körülvette és körülveszi sajnos még a mostani napokban is.

Még egy mondat. Kocsis Máté elnök úrhoz fordulok: higgye el, elnök úr, hogy a polgárőrség tagjai is jó fiúk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. Igen, Mirkóczki Ádám képviselő úr, Jobbik.

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Még két rövid kiegészítést tennék így végezetül a majdnem az összegzéshez, illetve az utolsó fejezethez. Ugye, többször elmondtuk, hogy közbiztonság szempontjából nagyon kritikussá vált Gyöngyöspata települése, ezért volt szükség a Szebb Jövőért polgárőrség jelenlétére. Na most, itt a jegyzőkönyv, illetve a tervezet, a jelentés megállapítja, most nem idézem, csak a lényeget: "azaz nem volt közbiztonsági válsághelyzet Gyöngyöspatán, ahogy azt Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és Juhász Oszkár állította a bizottság előtt. Ezzel szemben a következő vizsgált időszakban, 2011. március 1. és július 31. között már 39 esetben indult büntetőeljárás, amely azt bizonyítja, hogy az SZJPE Gyöngyöspatán való megjelenésével a büntetőeljárások száma havi átlaga több mit kétszeresére emelkedett."

Hölgyeim és Uraim! Statisztikailag teljesen stimmel, ezzel senki nem vitatkozik. De azért gondolja már végig mindenki: miről beszélünk?! Polgárőrök loptak, raboltak, csaltak, hazudtak, köpdöstek öregeket vagy éppen kiraboltak akárkit? Nem. Arról szólt a történet, amire önök is hivatkoztak, hogy módosították önök a Btk.-t, a polgárőrtörvényt, a szabálysértési törvényt, ami csak létezett, hogy minden lehetséges módon ellehetetlenítsék az önöknek nem tetsző polgárőrség munkáját. Ebből adódott ez a szám, ebből adódott ez az emelkedés, hogy onnantól kezdve a rendőrség, most már törvényi alappal felhatalmazva vagy felruházva, szabálysértési eljárásokat indíthatott. Ennyit erről. Ezt a jegyzőkönyv kedvéért fontosnak tartom, hogy rögzítsük.

Valamint az összegzésből egy lényeges elem: a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Gyöngyöspatára érkezett, nem volt jelentősebb feszültség a roma és magyar lakosok között. Uraim! Hölgyeim! Önök melyik országban éltek akkor? Melyik országban élnek most, ha ezt komolyan gondolják? Nem volt feszültség... Évek óta könyörög önöknek, illetve az önök helyi képviselőinek, megyei képviselőinek, az ottani békés lakosság, romát, cigányt, magyart, mindenkit belevéve, mindenki, aki a törvény és a béke mellett volt. Erre önök képesek egy ilyen szemenszedett hazugságot beleírni a jegyzőkönyvbe? Természetesen, ugye, a Jobbik által sokat hangoztatott érv tehát, amely szerint a roma lakosok által teremtett elviselhetetlen terror tette szükségessé az SZJPE fellépését a településen, nem igazolódott be. Dehogynem! Elmondtuk többször, ok-okozati összefüggésben, hogy mi történt, és mikor lett rend, és hogyan ítélte ezt meg a helyi lakosság.

Azt gondolom, nem szükséges tovább a hazugságokat ecsetelni, mert elképesztőek vannak benne, többek között, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nem működött együtt a rendőrséggel. Az imént idéztem, előző felszólalásomban a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét, hogy ugyan nem lettek volna kötelesek az akkori jogszabályok szerint, mégis együttműködtek, és mindent bejelentettek, hogy még félreértés se legyen abból.

És végezetül, önök óriási hisztériát keltettek minden szempontból, a Jobbikot nem nézve. Hol volt ez a hatalmas hisztéria és felháborodás Balázs József esetében? Hol maradt akkor? Mély csend, lapulás. Én most az önök által vagy önökhöz köthető sajtóorgánumokban huszonnyolcmilliomodjára megyek lassan, két napon belül Gyöngyöspata kapcsán. Balázs Józsefet egyszer nem hívta be senki. Hol van az önök elhatárolódása? Hol van a kifejezésre juttatása annak, hogy vállalhatatlan mondatokat mondott?

Végezetül pedig, önök mind a napig, két éve azt mondják, hogy mi szándékosan feszültséget keltünk etnikai kisebbségekkel szemben, mélyítjük a társadalmi árkokat a magyarság és az egyéb nemzeti és etnikai kisebbségek között, s a többi, s a többi, és milyen alapon teszünk mi különbséget. És önök ilyenkor mindig idézik Pintér Sándor belügyminisztert és Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a bűncselekményeknek nincs színük, és mi csak politikai haszonszerzésből használjuk akár a cigánybűnözés kifejezését, akár a származási alapot, miért mondjuk ezt mi. Akkor kérem, most itt a lehetőség önök előtt, magyarázzák meg nekem a következő, április 20-ai, múlt heti, Horváth László Heves megyei kormánybiztos szavait! Idézem: "Ki kell mondani, hogy cigány család követte el a bűncselekmény-sorozatot -nyomatékosította Horváth László Heves megyei kormánymegbízott mindazok kapcsán, hogy a rendőrség előállította...", s a többi, s a többi. Miért? Talán azért, mert Horváth László eljutott végre oda, hogy nem mer a helyi választói szemébe nézni, ha folyamatosan a hazugságot és az elvárt kommunikációt folytatja. Nagyon kérem önöket, ha még számít a választók iránti bizalom, számít önöknek a nagybetűs igazság, ezt a hazugságdömpinget hagyják abba, és ne szavazzák meg, vonják vissza.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Csenger-Zalán Zsolt fideszes képviselő úrnak.

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazán Mile képviselőtársam hozzászólása miatt nyomtam gombot. Mile képviselőtársunk, aki egyébként ennek a bizottságnak a tagja volt, az Alkotmányvédelmi Hivatal megállapításaira hivatkozott. Szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, hogy nyílt ülésen vagyunk, és függetlenül annak tartalmától, ezért sajnos önnel nem is nagyon tudok vitatkozni, miután nyílt ülésen vagyunk, és itt államtitokról van szó.

Ha már egyébként itt szót kértem, akkor megint csak ismételten Mile képviselőtársam bevezetőjében említett egy kis fogalmazványt, hogy majd ötven év múlva valami kutató kutatja ezeket az anyagokat. Azt kell mondjam, hogy miután itt a zárt ülés elrendelésére nem került sor, valószínűleg az az ötven év múlva kutató fiatal sokkal jobban tud majd tájékozódni, mint az itt lévő képviselők. Úgyhogy ő ilyen szempontból szerencsésebb helyzetben lesz.

Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Básthy Tamás képviselő úr, KDNP.

BÁSTHY TAMÁS (KDNP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a Kereszténydemokrata Néppárt delegáltjaként az eseti bizottság munkájában részt vehettem, bekerültem, akkor valóban, azt lehet mondani, hogy minden harag és elfogultság, részrehajlás nélkül, érdeklődéssel vágtam bele, és ennek megfelelő alázattal abba a munkába, amelyet a bizottság elvégzett, és amelynek vitája ma folyt, és amelyről előterjesztőként a bizottság elnöke összefoglalta tevékenységünket.

Roppant érdekes tevékenységgé vált, pláne nekem, aki tulajdonképpen több száz kilométerre élek az események színhelyétől, Gyöngyöspatától, Vas megyében, ahol a problémák, mondjuk, másként jelentkeznek, más formában, talán más magatartásformákkal is találkozunk.

(21.20)

Éppen ezért sokszor eszembe jutott - a vitákon részt véve és végighallgatva a hozzászólókat, megkérdezetteket - édesapám egy tanácsa, hogy minden emberi cselekedetet meg lehet érteni, de nem lehet minden cselekedetet helyeselni. Valóban, az elmondottak egészen sajátságos, egészen furcsa, és azok számára, akik ezt nem élik át, valószínűtlen helyzeteket teremtenek. Az azóta eltelt vitameghallgatások vagy a mai esti vita is tulajdonképpen a pártok bizonyos fokig önigazolásáról szól, arról, hogy helyesen jártunk el, helyes volt, szükséges volt az, amit tettünk, pedig csak némileg volt érthető talán.

A jelentés, amely előttünk fekszik, valóban nagyon sok illetékes személy megkérdezése után készült. A jelentésben foglaltakkal egyetértek, hiszen az adott kérdésre, az adott problémára nem jó választ sikerült adni. Az államnak, a kormányzatnak azóta sok területen korrekciót sikerült végrehajtani. Talán pont a gyöngyöspatai események világítottak rá azokra a hiányosságokra, amelyek lehetővé és szükségszerűvé tették a kormányzatnak azt, hogy ezt a senki számára át nem adható szerepet, ezt az állami monopolszerepet, a rendfenntartás szerepét magára vállalja és kizárólagosan vindikálja. Mi lenne az országból, ha az önbíráskodásnak bármilyen formájában teret engednénk?

Aztán eszembe jutott a munka során a Ház nagy nevének, Bibó Istvánnak a gondolata: demokráciában élni annyi, mint nem félni. És akkor látjuk azt, hogy Gyöngyöspatán a résztvevőkre egy dolog jellemző: mindenki fél. Félnek a cigányok, félnek a magyarok, félnek a rendfenntartók, az önmagukat rendfenntartóknak kikiáltók, és mindenki fél. Akkor demokráciadeficit van, akkor baj van a demokráciánkkal? Vagy azzal, ahogy meg akarjuk valósítani, ahogy azt gyakorolni akarjuk? Azon kell elgondolkoznunk itt, nem az a legfontosabb kérdés számomra, hogy ki hibázott többet, melyik párt hibázott többet, hanem egyáltalán jó úton járunk-e. Jól mértük-e fel Magyarország, a magyar nemzet sorsát és jövőjét? Elképzelhető-e egy olyan Magyarország, amelyben a magyarországi cigányságra, amely évszázadok hosszú sora óta társunk, partnerünk, velünk együtt építette, gazdagította és védte ezt az országot, amelyre nem számítunk? Nem képzelhető el. És tudom, hogy az ellenzéki, talán ma a vita másik oldalán álló képviselőtársaim is számítanak rá, rájuk, mert szüksége van a jövő Magyarországának egy korszerű, a magyar értékeket gyarapítani kívánó cigányságra. Sőt, nem tudjuk nélkülözni őket. Óhatatlanul eszembe jut az ötven évvel ezelőtti Amerika, hogy hogyan jutottak onnan oda, ahol ma tartanak - Martin Luther King. Tehát nincs más megoldás, mint a félelmet félre kell tenni, a hagyományos elképzeléseket, hogy ki kit győz le a társadalmon belül, nem lehet követni. Mindenkinek felelőssége van a másikkal szemben, és a felelősség elsősorban az, hogy tudunk-e segíteni abban, hogy felzárkózzanak azok, akik nagyon sokszor nem önhibájukból vannak ott, ahol vannak, mert azt is tudjuk bizony, hogy az éhség nagy úr, a nincstelenség nagy úr, és azt is tudjuk, hogy nem mindenki talál munkát, még az sem, aki munkát szeretne. Mindenkinek azt kell megtalálni, hogy hogyan tudunk segíteni embertársainknak. Lehet, hogy ma nem divatos a politikai beszédben, mégis egy kereszténydemokratától el is várható és meg is bocsátható, hogy elsősorban szeretni kell azt, akin segíteni szeretnénk, akit fel akarunk zárkóztatni, akinek a sorsa fontos számunkra. Nem lehet lemondani erről a lehetőségről, és ennek az eszközhordozói bizony nem a masírozó egyenruhások, hanem a társadalom javító szándéka.

Ha Németországban sikerült felzárkóztatni - és szándékosan mondom Németországot, de mondhatnék rosszabb példát is - a társadalom nevelő erejével, a törvénytisztelő magatartásával a lemaradottakat, és ezért olyan erős Németország, ezért a legerősebb véleményem szerint Európában Németország, akkor miért ne sikerülhetne nekünk is. De ehhez arra is szükség van, hogy a tanulságok levonása után ne elégedjünk meg azzal, hogy a jegyzőkönyvben, a jelentésben kinek milyen mértékben használtak ezek a szomorú események, hanem arról gondolkozzunk, hogy az egész országnak hihetetlen sokat ártottak. Amikor politikáról beszélünk, akkor ne csak arról gondolkodjunk, akik a magyar parlamentben ülnek, hanem vannak olyan nagypolitikák, olyan nagypolitikai érdekek, amelyek bizony nem úgy állnak hozzá a magyarországi kérdésekhez, mint a magyar ellenzéki vagy kormánypárti politikusok. Nekik bizony nincs kötődésük, nekik bizony minél rosszabb Magyarországon, annál jobb. Ennek egy megoldása van, ez ellen egyetlen lehetőségünk van, bizonyos kérdésekben igenis össze kell fognunk, félre kell tennünk a politikai különbözőségeket, mert nemzeti jövőnk kérdése, hogy pont ezt a Gyöngyöspata kapcsán ismét napvilágra került nagyon súlyos kérdést nagyon erős társadalmi összefogással, együttes tenni akarással kezelni tudjuk-e. Én abban bízom, hogy ez a jelentés elsősorban ebben az irányban tett bizonyos lépéseket.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Mile Lajos képviselő úr, LMP.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlen megjegyzés Móring József Attila képviselőtársam hozzászólására: teljesen jogos, igaz, nem szabad úgy tennünk, mintha a történelem 2010-ben kezdődött volna. Nem szabad ilyen hibát elkövetni. A jelentés csak annyi hibát vét, hogy a jelentés alapján pedig a történelem 2011-ben kezdődött Gyöngyöspatán. Ha már hiányoljuk a visszatekintést és a mélyebb megelőző elemzést vagy oknyomozást, akkor bizony-bizony ezt mindenre alkalmazni kellene.

Így már a vége felé csak azt a két pontot szeretném kiemelni, méghozzá a feladatkijelölésnél a d) és j) pontot, amely kimondottan érdekes és izgalmas lehet, és itt majd nyilván teszek fel kérdéseket - látom, itt van az elnök úr is hál' istennek. Azt mondja, feladata a bizottságnak annak a megállapítása, hogy kinek a megbízásából és milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field, valamint kinek a megbízásából és milyen céllal állította valótlanul, hogy evakuálni kell a helyi lakosságot, továbbá - most jön az e) pont - annak megállapítása, hogy mely magyarországi, esetleg külföldi szervezetek támogathatják Richard Field szerepvállalását, mely külföldi szervezetekkel, sajtóorgánumokkal tarthat fenn kapcsolatot, s a többi, s a többi. Tessék mondani, kinek a megbízásából? Ha állítunk valamit ezzel kapcsolatban - vagy legalábbis sugallunk akár mint politikai ítélet vagy politika minősítés -, ahhoz bizony komoly bizonyító erejű tények kellenek. Egyébként szerintem nem válaszolja meg egyértelműen a jelentés ezt a fajta kérdést, nem válaszolja meg, hiszen rákérdez, hogy kinek a megbízásából. Hol a megbízás? Hol a bizonyíték? Milyen megbízásról beszélünk, ha van bizonyíték? Ki a megbízó? Hol van ennek a dokumentációja? Hol van a bizonyító erejű alapja, hogy bármiféle megbízás, szervezett megbízás történt volna? Ha ezt a jelentést olvassa valaki, itt hivatkoztam egy jövőbeli kutatóra, hogy ha majd a kezébe akad, és ki akarja deríteni az igazságot, a képviselő úr is célzott erre, akkor bizony vakarhatja a fejét, és nem tudom, sikerülni fog-e neki, habár jóllehet, több anyaghoz fog hozzájutni, mint amihez mi hozzájutottunk.

(21.30)

Éppen ezért kellett volna egyébként a minősítés alól kivenni ezt a bizonyos jegyzőkönyvet, hogy itt, ha már döntünk ilyen dolgokról, akkor legalább mi is valamennyire tájékozottak lehessünk ebben az ügyben, de hát sajnos ez nem sikerült.

De hát, ha végigkövette akár ezt a mostani vitát bárki, vagy elolvassa a jelentést, egyszerűsítve az ő számára nagyon egyszerű a kép. Történtek sajnálatos dolgok Gyöngyöspatán 2011 tavaszán, ahol gyakorlatilag egyébként minden rendben volt. Mindenki nagyon jól tette a dolgát. A rendőrség, a kormányszervek, a kormányzat nem hibázott, sőt bravúrosan teljesített, egyébként az együttéléssel sem voltak olyan különösebb problémák. Az igazi nagy baj akkor keletkezett, amikor ez a két ellenzéki párt szerepet vállalt - most a kettőnek a súlyozásába nem fogok belemenni -, az egyik kulcsszó volt a provokáció ezzel kapcsolatban, a másik pedig a hisztériakeltés. Az egyik lenne a Jobbik, a másik - gondolom - lennénk mi, ahogy kivettem a kontextusból.

Tehát gyakorlatilag semmi egyéb baj nem történt, mint ez a fajta politikai haszonszerzési manőver vagy kísérlet, mert ha ez nincs, akkor gyakorlatilag mindenki tökéletesen helyesen viselkedett ebben a szituációban, kiemelten nagyszerűen végezte a dolgát a rendőrség. Hát aztán a kormányról nem is beszélve, mert később hány jogszabályt módosított annak érdekében, hogy meg tudja előzni a későbbiekben, hogy hasonlóak előforduljanak. Csak éppen arról nem beszélünk, hogy abban az időszakban mennyire voltak talpraesettek és mennyire volt helytálló és volt hatékony, amit tettek.

Tehát ha ezt a jelentést mérvadóként fogadnánk el, akkor azt hiszem, óriásit tévednénk. Tudniillik ez a jelentés félrevezető. Nem adja vissza a valódi történések hátterét, és következtetéseiben téves, manipulatív, lejárató szándékú, és alaptalanul minősít. Ebből fakadóan a feszültségeket csak növeli, egyáltalán nem abba az irányba hat, amit képviselőtársam elmondott. Tehát nem az együttműködés, az összefogás szándékát erősíti, hanem ellenségként kezel, elvetemültként kezel ellenzéki pártot, pártokat. Ebből azt elvárni, hogy milyen együttműködés legyen a politikai elitben, szerintem elég vaskos illúzió. Azért ahhoz, azt gondolom, ennél sokkal józanabb, körültekintőbb, belátóbb és igazságosabb jelentést kellene ilyen esetekben írni, mert ez pontosan nem az együttműködést fogja generálni, hanem akár ellene is hathat.

A másik, és ez sem mellékes következménye ennek a jelentésnek, hogy ez a jelentés sem színvonalát tekintve, sem tartalmi elemeit tekintve nem szolgálja a magyar közélet javulását. A már eddig is nagyon silány állapotban lévő magyar közélet minőségét egy jottányival sem javítja. Tele van belső ellentmondásokkal, és tele van olyan támadásokkal, szándékokkal, amelyektől éppen meg kellene szabadulni ahhoz, hogy egy kicsikét a magyar közélet minősége javuljon, és ne romoljon tovább, hiszen annak megítélése már így is katasztrófa a közvélekedésben, és ha csak ezt a jelentést tekintem, akkor azt mondom, hogy nem is alaptalanul.

Ezért én is arra kérném nyomatékosan a kormánypárti képviselőket, hogy fontolják meg az elhangzott érveket, gondolják végig az egésznek a történetét, és ne ragaszkodjanak ehhez a jelentéshez. Vonják ezt vissza, és szánjunk még rá egy kis időt, készüljön el egy sokkal korrektebb, sokkal árnyaltabb és sokkal igazmondóbb, hitelesebb dokumentum, mert ez gyakorlatilag nem való semmire, csak a helyzetet rontja tovább.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Schiffer András képviselő úr, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Én egy kicsit, azt hiszem, karcosabban fogok fogalmazni Mile képviselőtársamnál. Ez egy hazugsággyűjtemény, amit idetálalt elénk a bizottsági elnök úr. Volt egy prekoncepció, a Fidesz eltervezte, hogy azt a közbiztonsági kudarcot, amit tavaly tavasszal nyilvánvalóvá tett a rendőrség tétlensége Gyöngyöspatán és környékén, azt úgy próbálja Habony Árpád kommunikációs csapata eladni - abból olvastak most fel itt önök, amit Habony Árpád legyártott -, hogy itt van két renitens ellenzéki párt, amelyek nélkül egyébként békesség lenne Gyöngyöspatán és gondolom, másutt is az országban, és ezek a pártok azok, amelyek feszültséget gerjesztenek. Ez egy meglehetősen olcsó és lapos húzás, és leginkább a koncepciós pereket idézi az, ahogyan önök már a bizottsági kérdésfelvetéseknél és a bizottság kezdeményezésénél megelőlegezték azt, hogy itt a gyöngyöspatai konfliktus két ellenzéki párt áskálódásának, politikai szerepvállalásának az eredménye.

Innentől kezdve biztosak voltunk abban, hogy önöket sem a tényfeltárás nem érdekli, az sem érdekli, hogy a gyöngyöspatai konfliktusból milyen olyan tanulságokat lehet levonni, amelyek talán segítenek a magyar-roma együttélést helyreállítani szerte az országban. Abban is biztosak voltunk, hogy önöket itt nem az igazság érdekli, főként nem az érdekli, hogy milyen kormányzati mulasztások vezettek ide; kizárólag a kommunikációs játék, hogy Habony Árpád bábszínházában meg lehessen mutatni, hogy itt két ellenzéki párt a fő bűnös, és senki ne arról beszéljen, hogy államtitkár úr, az önök rendőrsége nem volt a helyén.

Nemhogy két hét alatt nem tettek rendet ebben az országban, önök 2011 március-áprilisában azt mutatták, hogy a rendőrségben fejetlenség van, ez a rendőrség alkalmatlan arra, hogy békét teremtsen vagy a békét helyreállítsa Magyarország bármely településén. Az önök kormányzati kudarcának eredménye Gyöngyöspata és a gyöngyöspatai konfliktus.

Ha önöket az igazság érdekelte volna, akkor túl azon, hogy talán meghallgatták volna az ellenzéki pártok képviselőit is úgy, ahogy azt egyébként a nagy sajtóhadjáratban beharangozták, meghallgattak volna akár engem, akár mást az LMP-től, Szabó Timea képviselőtársnőmet, az emberi jogi bizottság alelnökét, aki ott járt a helyszínen, Mile képviselőtársamat, vagy akár a Jobbiktól vagy a Szocialista Pártból azokat, akikre önök egyébként hivatkoztak. Nem tették meg. Önöket az igazság nem érdekelte. Önök azzal szórakoztak, hogy szemben például a Fidesszel, az LMP nyilvánossá tette a kampányszámláját, és így önök tudták azt, hogy ki szponzorálta 2010 márciusában az LMP választási kampányát. Az önöket már nem érdekelte, hogy történetesen Richard Field úrral egyébként az LMP-nek 2010 tavaszát követően semmiféle kapcsolata nem volt. Nem voltak erre kíváncsiak, senkit nem is hallgattak meg közülünk.

Az sem zavarta önöket, hogy nagyon világossá tettük tavaly április-májusban, én itt a parlamentben is elmondtam, hogy önmagában azokkal az akciókkal, amelyek egyébként romák elutaztatására irányultak, mi nem értettünk egyet. Ezt elmondtuk. Elmondtuk azt is, hogy mi abban vagyunk érdekeltek, hogy egy ilyen konfliktushelyzetben meginduljon egy békéltetés, egy mediáció. Én itt a parlamentben egy erre vonatkozó koncepciót le is tettem a belügyminiszter úr asztalára. Önök pontosan tudták azt, hogy az LMP sajnálkozással vette és nem helyeselte azokat a nyilatkozatokat, illetve azokat az akciókat, amelyek arra vonatkoztak, hogy Gyöngyöspatáról evakuálni kellene az ott élő romákat.

Itt, ezen a helyen is szeretném megköszönni Básthy képviselő úrnak az igen mértéktartó felszólalását. Talán, hogyha ebben a szellemben fogott volna hozzá a kormányoldal a gyöngyöspatai konfliktus feltárásához, akkor nem itt tartanánk, nem egy ilyen förmedvényt tartanánk a kezünkben, hanem talán bölcsebb lenne az egész parlament abban a tekintetben is, hogy hogyan lehetne és hogyan lenne érdemes a roma-nem roma együttélés dolgaihoz hozzányúlni ebben az országban.

Önöket nem érdekelte a valóság, nem érdekelte önöket az, hogy egyébként az LMP tudatosan távol kívánt maradni április utolsó heteiben Gyöngyöspatától, és sajnáltuk azt, hogy voltak olyanok, akik egyébként sajnálatos módon és anélkül, hogy bármiféle ilyen irányú döntése lett volna a pártszervezetnek, mégis lementek más szervezetek színeiben. Nem érdekelte önöket az, hogy az LMP tudatosan távol kívánta tartani a pártpolitikát április hónapban már Gyöngyöspatától. Önöket az érdekelte, hogy azt a cirkuszt hogyan lehet felépíteni, ami eltakarja a kormányzati mulasztásokat. És hát nem érdekelte önöket az sem, hogy az LMP a konfliktus eszkalálódását követően is mindent megtett annak érdekében, hogy a gyöngyöspatai béke helyreállítása érdekében lehetőleg a pártpolitikát a falu közéletéből próbáljuk meg kivonni.

Éppen ezért szeretném még egyszer leszögezni, hogy a lehető leghatározottabban visszautasítok minden olyan vádaskodást, ami az LMP-t érte azzal kapcsolatban, hogy az LMP-nek bármi köze lett volna az ottani eseményekhez. Ez hazugság. Kocsis Máté hazudik. Ugyanúgy hazudik, ahogyan végighazudta a bizottság egész munkáját. És ő nem is volt kíváncsi - nem is volt kíváncsi! - a valóságra, senkit be nem hívott tőlünk; az LMP testületeinek, az LMP tisztségviselőinek semmi olyan döntése, semmi olyan lépése, semmi olyan utasítása nem volt, ami arra irányult volna, hogy részünkről bárki beavatkozzon a gyöngyöspatai folyamatokba, pont fordítva.

(21.40)

Az pedig, amikor önök LMP-hez közel álló civil szervezetekről beszélnek, az eléggé bájos. Én nagyon jól emlékszem arra, hogy néhány évvel ezelőtt voltak, akik pert nyertek azért, mert azt állította róluk egy újság ebben az országban, hogy Fidesz közeli vállalkozások. Kocsis elnök úr, hogyha ebben az országban nincsenek Fidesz közeli vállalkozások, akkor éppen úgy nincsenek LMP-hez közeli civil szervezetek, szerintem maradjunk ennyiben! (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

Én elmondtam, uram, elmondtam Richard Fielddel kapcsolatban, amit el tudtam mondani, önök erre nem voltak kíváncsiak a bizottságban. Hazudozni lehet, de én arra kérném önöket, hogy tegyék nyilvánvalóvá a kampánykasszájukat, lássuk, mi is azt, hogy ki támogatja például a Fidesznek a kampányát, és akkor tudunk miről beszélgetni. Tudunk miről beszélgetni, meg tudjuk azt nézni, hogy azok, akik sorban nyerik, mondjuk, a közbeszerzési pályázatokat, azok hány milliárdot csengetnek be (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) a Fidesz-kasszába. Akkor tessék nyilvánossá tenni!

ELNÖK: Kérem szépen, képviselő úr, térjen a tárgyra!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): A tárgyról beszélek, elnök úr.

ELNÖK: Képviselő úr nem a tárgyról beszél, hanem közbeszerzésekről. Kérem, folytassa!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Akkor megkérem az elnök urat, hogy akadályozza meg a közbeszólásokat, mint engedély nélküli felszólalásokat.

ELNÖK: Folytassa, képviselő úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm. Ez a jelentésnek nevezett förmedvény ezenkívül megteszi azt is, hogy egy kalap alá vonja azokat a cselekedeteket, amik bár nem feltétlenül helyénvalóan és nem feltétlenül megfontoltan, de mégis abból indultak ki, hogy szolidaritást kívántak nyilvánítani azokkal a helyi romákkal, akik megfélemlítve érezték magukat. Ezeket a gesztusokat és cselekedeteket egy kalap alá vonja a romák megfélemlítésével. Ez egész egyszerűen gazemberség! Én ezt itt elmondtam tavaly májusban a parlamentben is napirend előtt, hogy lehet bírálni azt, hogy valaki onnan evakuálni akar romákat, de azt az embert vagy azokat a jogvédő szervezeteket, akik kiállnak megfélemlített polgártársaink mellett, egy kalap alá venni pusztán csak a politikai bolhacirkusz érdekében azokkal, akik viszont megfélemlítenek másokat, ez egész egyszerűen egy útszéli politikai haszonszerzés.

A lényegről viszonylag kevés szó esik. Én azt gondolom, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot, egyáltalán parlamenti bizottságot, eseti vagy vizsgálóbizottságot, ha valamiért értelme van felállítani, az pontosan az, hogy a kormány hatékonyabban tudja ellátni a végrehajtó hatalom ellenőrzését. Nem tudok arról, hogy bárhol a világon, ahol alkotmányos demokrácia létezik - persze az külön megérne egy misét, hogy létezik-e Magyarországon alkotmányos demokrácia -, ott a parlament ellenőrző szerepét arra használja föl a parlamenti többség, hogy ellenzéki pártokat vizsgáljon. Ez egy eléggé furcsa helyzet.

Parlamenti vizsgálóbizottságot, eseti bizottságot arra szokás létrehozni, hogy a kormányzat működését hatékonyabban ellenőrizze az Országgyűlés, és itt a gyöngyöspatai történetben lenne is mit vizsgálni. Önök egészen a konfliktus eszkalálódásáig, államtitkár úr, távcsővel figyelték a gyöngyöspatai eseményeket. A rendőrség április végén ment oda, sem a konfliktus kialakulása előtt nem tartottak rendet Gyöngyöspatán, és akkor, amikor jogvédő szervezetek jelezték március-április folyamán, hogy a helyzet kezd eszkalálódni, a rendőrség továbbra se tett meg semmit. Nem tett semmit sem a félelemkeltő csoportokkal szemben, de azt megelőzően sem tett meg semmit a gyöngyöspatai közbiztonság megteremtése érdekében. Erről kéne beszélni, államtitkár úr!

Ne haragudjanak, az egy vicc, hogy itt van a Ház előtt egy bizottsági jelentés, amelyik foglalkozik különböző ellenzéki pártokkal, foglalkozik különböző civil szervezetekkel, csak éppen a lényeggel nem foglalkozik, hogy hol volt a rendőrség Gyöngyöspatán. Hol volt a rendőrség Gyöngyöspatán 2011 áprilisában, márciusában és az azt megelőző hónapokban? Nem derült égből villámcsapásszerűen alakult ki ez a közbiztonsági válsághelyzet Gyöngyöspatán, és nem előzmények nélküli az, hogy roma emberek ott Gyöngyöspatán megfélemlítve érezték magukat. Hol volt a Magyar Köztársaság rendőrsége, államtitkár úr? Erről kéne beszélni, erről kéne szólnia egy vizsgálóbizottsági jelentésnek.

Tavaly májusban, amikor egyáltalán fölmerült egy bizottság életre hívása, mi azt javasoltuk, hogy ha valamiről tényleg érdemes lenne beszélni, és igen, abban a szellemben, amit itt a kereszténydemokrata képviselőtársunk az előbb elmondott, az az, hogy egyáltalán hogyan alakulnak ki, hogyan alakultak ilyen krízishelyzetek szerte Magyarországon, elsősorban Északkelet-Magyarországon. A cserbenhagyott vidékről kellene beszélni, a cserbenhagyott vidéki Magyarországról kéne beszélni, és a roma-nem roma együttélésről kéne beszélni. Az okokat kéne feltárni, államtitkár úr. Önök ezeket a problémákat megkerülték. Mi arra tettünk javaslatot, hogy egy olyan vizsgálóbizottságnak, egy olyan tényfeltáró munkának lenne értelme, ami lehatol a gyökerekig. Nem a tűzoltó tevékenységgel foglalkozunk, bár ott is lenne mit szemlézni, hanem megnézzük azt, hogy mik a mély okok, akár csak egy gyöngyöspatai kis faluközösségben, hogy ilyen krízishelyzetek kialakulnak, és mit tehet meg a Magyar Országgyűlés, és mit tehet meg a magyar kormány annak érdekében, hogy ne termelődjenek újra ezek a krízishelyzetek. Erről kéne beszélni, és nem a politikai sárdobálással kéne foglalkozni!

Attól nem fog ez az ország előbbre menni, hogy kommunikációs jó pontokat ki lehet osztani Kocsis Máténak - gondolom, az előremenetelét ez nagyban szolgálja -, hogy egy nagy sárkupacot tudott jobbra is meg balra is kiosztani. Ettől a közbiztonsági válsághelyzetek fenn fognak maradni, ettől még az északkelet-magyarországi településeken romák és nem romák be lesznek zárva egymás nyomorába. Lehetett volna arról beszélni, hogy a megelőző évek kormányzati politikája, az elmúlt 8 év vagy a megelőző 12-16 év hogyan fosztott meg kistelepüléseket elsősorban Észak- és Kelet-Magyarországon az infrastruktúrától. De erről önök nem akarnak beszélni, hiszen akkor, amikor kisiskolák bezárásáról van szó, akkor, amikor vasútvonalak felszámolásáról van szó, akkor önök ugyanazt a gyurcsányi-kókai utat követik, mint a megelőző kormány, ezért nem akarnak önök erről beszélni.

Amit most a Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomagokban önök adnak a magyar vidéknek, a vidéki Magyarországnak, az ugyanúgy a választók cserbenhagyása, mint ahogy ezt tették az elmúlt két évben, holott erről kéne beszélni. Arról kéne beszélni, hogy nem fogják gumibotok helyreállítani a békét ezeken a településeken, amíg nincs munka, és nincs munka addig, amíg nincsen közbiztonság, amíg nincsen forrás a magyar állam kezében, hogy például a helyi gazdaság fejlesztésére adjon pénzt. Addig, amíg a fejlesztési források továbbra is az oligarchákat meg a multicégeket hizlalják, addig nem fog a helyi gazdaság fejlődni, és amíg a helyi gazdaság nem fejlődik, ezek a konfliktushelyzetek újra fognak termelődni. Addig, amíg vasútbezárások vannak, addig ezekről a településekről, államtitkár úr, nehéz lesz munkába elmenni. Ezt a közfoglalkoztatás nem fogja megoldani. Ezekről a kérdésekről kellene beszélni! Lehet látszatintézkedéseket tenni, lehet egymást bűnbaknak kikiáltani, de amíg ezzel nem nézünk szembe, amíg nem nézünk szembe azzal, hogy önök minden nagy propagandaszöveg dacára hány és hány ponton folytatják az előző kormánynak az egészen szerencsétlen és a magyar vidéket nyomorba taszító politikáját, addig nem lesz előrelépés, és újabb és újabb ilyen típusú krízishelyzetekkel fog szembenézni ez az ország.

Mi azt állítjuk, hogy alapvetően egy színvak esélyteremtés politikájával lehetne egyébként helyreállítani az együttélést roma és nem roma polgártársak között szerte Magyarországon. Azt állítjuk, hogy egy ilyen színvak esélyteremtés elől önök elveszik az esélyt például az egykulcsos adórendszernek a bebetonozásával. Ilyenekről kéne beszélni! Arról kéne beszélni, hogy hogyan lehetne reményt és esélyt adni azoknak a százezreknek és millióknak, akik képzetlenül 10-15-20 éve vannak munka nélkül ebben az országban. Erről kellene beszélni, államtitkár úr! És természetesen arról, hogy egyébként önök ahelyett, miközben megígérték, hogy két hét alatt rendet fognak csinálni ebben az országban, mit tettek, mit tett a belügyi kormányzat, mit tett a rendőrség az elmúlt két évben. Arról kéne beszélni, hogy hol volt a rendőrség 2011 márciusában, áprilisában, egészen a helyzet eszkalálódásáig Gyöngyöspatán, és egyáltalán mi vezetett közbiztonsági szempontból a helyzet eszkalálódásához, vagy egyáltalán, bocsánat, 2011 márciusához mi vezetett közbiztonsági szempontból Gyöngyöspatán. Ez a szembenézés elmaradt.

Önök a saját felelősségükkel nem foglalkoznak, önök nem foglalkoznak azzal, ami egyébként az elsőrendű feladata lenne a parlamentnek, hogy megvizsgálják azt, hogy a végrehajtó hatalom hogyan tett eleget az esküjében foglaltaknak, hogyan tett eleget törvényi kötelezettségének. Mindez kívül maradt a bizottság vizsgálati területein, ehelyett hazugságok, rágalmak garmadája szerepel itt, csak azért, hogy a habonyi kommunikációs kampányt önök teljesíteni tudják; gondolom, ezért Kocsis Máté kitüntetést fog kapni a feljebbvalójából.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

(21.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Kérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra; kérem, jelezzék. (Jelzésre:) Az előterjesztők nevében Kocsis Máté képviselő úrnak adom meg a szót, és utána Berényi képviselő úr jelentkezik. Köszönöm. (Dr. Kontrát Károly is szólásra jelentkezik.)

DR. KOCSIS MÁTÉ, az eseti bizottság elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Kissé gondban vagyok, mert néhány dolgot feljegyzeteltem az elhangzottak közül, és valahol ez a papír elmaradt, ezért a memóriámra hagyatkozom.

Megkérném Schiffer képviselő urat, hogy még maradjon egy picit itt köztünk, azzal együtt, hogy erre az egészen korlátolt vagdalkozására nem szeretnék reagálni semmit. Ez az ön stílusa, az enyém pusztán annyi, szeretném jelezni az előmenetelemmel kapcsolatban, ha már személyeskedett, hogy ha olyan tájékozott lenne, mint amilyennek mutatja magát a világ felé, akkor pontosan tudná, hogy az én előmenetelem éppen az, hogy szeretnék a kerület polgármestere maradni. (Berényi László odaviszi a jegyzeteit.)

Az is az ön stílusa, képviselő úr, hogy amikor személyeskedik, akkor az arra adandó választ a másokkal való beszélgetéssel üti el, az ezzel járó kellemetlenségeket a telefonjába bújva próbálja elkerülni. (Dr. Schiffer András felnéz.) Köszönöm, képviselő úr. Ezen túl ennél többet az ön szavaira azt gondolom, hogy méltatlan lenne, ha reagálnék.

Voltak azonban érdemben is fontosabb, jóval fontosabb hozzászólások, ezért tán kezdjük ezekkel, és menjünk ezen végig. Többször kérdezte épp még ön is, Schiffer képviselő úr: mi az, hogy MSZP közeli? (Mile Lajos: LMP közeli. - Dr. Schiffer András: Lehet, hogy már MSZP közeli, csak nem így szerepelt a jelentésben. - Az elnök csenget.) Hogy LMP közeli.

ELNÖK: Folytassa, képviselő úr!

DR. KOCSIS MÁTÉ, az eseti bizottság elnöke: Folytatom, és sokat tanultam Schiffer képviselő úrtól a politikai kultúrából. (Dr. Schiffer András távozik az ülésről.) Éppen azért szeretném megválaszolni, hogy éppen önök, Mile képviselő úr, ha már itt maradt köztünk, nemegyszer mondták el, és távol álljon tőlem, hogy az öntől jobbra ülő társaságot ilyen módon hozzam összefüggésbe, de nemegyszer mondták, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Jobbik közeli szervezet. A Táncsics Alapítvány mitől MSZP közeli? - így is feltehetném a kérdést. Hagyjuk ezeket, hogy mitől LMP közeli egy szervezet!

Akkor is elmondtam önnek a bizottsági ülésen - tudom, hogy most már önöknek, miután rossz fát tettek a tűzre, kellemetlen ezeket a dolgokat felvállalni, de például attól LMP közeli egy szervezet, hogy közösen tartanak sajtótájékoztatókat, nagyon trendi közös performanszokat tartanak, közösen vesznek részt különböző akciókban. Innentől kezdve, hogy mondjam, ilyen ferdítésnek tűnik az egész, hogy most, hogy úgynevezett magyarázkodásra szorulnak, bár nem szorulnak, szerintem egészen tényszerű az önök szerepvállalása, azt hiszem, hogy ezek ilyen hajánál fogva előrángatott kérdések, amik a kötözködés látszatát keltik.

Harangozó képviselő úr szavaira ugyan érdemben szeretnék reagálni, de ő sincs itt, ezért csak egyetlenegy momentum, ami több ponton előkerült: az, hogy a bizottság vizsgálta-e a kormány felelősségét. A bizottság minden olyan adatot bekért, ami akár felvethette volna a kormány felelősségét is - de kérdem én, hogy hibázott-e a kormány akkor, amikor 250 millió forintért, negyedmilliárd forintért fenntartotta a rendet? Hibázott-e a kormány akkor, amikor a szükséges jogszabály-módosításokat haladéktalanul megtette? Hibázott-e a kormány akkor, amikor a közmunkaprogramot, a mintaprogramot erre a településre irányította? Megvizsgáltuk, képviselő úr, ön is tagja volt a testületnek. Igenis vizsgálat alá került, és legyen szíves, adja át Schiffer képviselő úrnak is - mert őt általában csak a saját hangja érdekli - ezeket a gondolatokat.

Igen, megvizsgálásra került, és ahogyan ön is tagja volt a bizottságnak, világosan látszott, hogy abban a helyzetben, amit egyébként önök szerint a kormány idézett elő azért, hogy utána a nemzetközi sajtóban magyarázkodhasson, némi abszurdummal, önök szerint ez a kormány hibázott. Én azt gondolom, hogy ez a kormány nem hibázott. Ez az a pont, ahol soha nem fogunk egyetérteni, mert önnek az a feladata, hogy elmondja, hogy ez a kormány mindent rosszul csinál, mi pedig azt mondjuk... (Mile Lajos jelzésére:) Ne nézzen így rám, képviselő úr, ez az ügy természetéből fakad. De mi pedig azt mondjuk, hogy ha világosan az asztalra tesszük az érveket, hogy mit tett meg ez a kormány a gyöngyöspatai rendért, akkor azt gondolom, hogy nincs szégyellnivalója.

Schiffer képviselő úr azzal is megvádolt a rendkívül sok primitív vádaskodásán túl, hogy minősített információkon alapul a jelentés. Nem alapul minősített információkon a jelentés, éppen azért, mert azok semmilyen felhasználásra nem kerültek. Aki ott volt, tudja. Ő nem volt ott, mégis jobban akarta tudni - nem jött be neki.

Vona Gábor szavaira szeretnék reagálni, jó pár gondolatot felvetett. Meghallgattuk magát Juhász Oszkárt is. Frakcióvezető, elnök úr szóvá tette, hogy helyieket, érintetteket nem nagyon hallgattunk meg. Nagyon-nagyon sok helyit és érintettet meghallgattunk, többek között az önök mostani polgármesterét. Tábi László mondta azt, hogy politikai nyomásra mondott le. Személyesen meghívtuk, elmondhatta a véleményét a bizottság előtt, a saját álláspontját. Azt gondolom, hogy amit ott kérdésre vagy önszántából válaszol, azt kell a bizottságnak hitelesnek tekintenie, nem azt, amit hetekkel, hónapokkal, hosszú hónapokkal korábban egy internetes felületnek nyilatkozott. Képviselő úr, tán ön is ott volt, az ő szájából hangzott el.

A rendészeti bizottság délutáni ülésén is már elmondtam, hogy Juhász Oszkár július 17-ei polgármesterré választásával azt gondolom, hogy nem lehet a tavaszi eseményeket meg nem történtté tenni. Nagyon gyakran használják azt az érvet, amely szerint azzal, hogy Juhász Oszkárt megválasztották, a kérdés el lett rendezve, és egyébként ott már minden szép és rendben van. Valóban így van, mert ahogy az előbb utaltam rá, rendkívül sok anyagi és egyéb erőforrást fordított oda a kormány.

Mirkóczki képviselő úr azt mondja, hogy ő miért vett részt a bizottság ülésén, és hogy miért nem hívtuk meg a frakcióvezető urat. (Mirkóczki Ádám jelezésére:) Ezt lehet, hogy nem pontosan jegyeztem föl. Hadd említsem meg, hogy épp Balczó alelnök úr és Vona Gábor frakcióvezető, elnök úr írt egy levelet nekem nyáron, amelyben jelezték, hogy többet ők a bizottság munkájában nem óhajtanak részt venni, ennek a bizottságnak a munkáját lezártnak tekintik. (Vona Gábor: Nem, nem. - Balczó Zoltán: Én voltam.) Frakcióvezető úr is aláírta, hozzám úgy érkezett el ez a levél, én ezt több helyen megmutattam; azt gondolom, ebben semmilyen vitát ne nyissunk, főleg ne úgy, hogy én tiszteletben tartom, hogy már nem tudnak erre reagálni. Két aláírással érkezett hozzám. Lényeg az, hogy ezek után csak arra szerettem volna kilyukadni, hogy ne kérjék számon, hogy miért nem hívtuk meg frakcióvezető urat erre a bizottsági meghallgatásra.

Mile Lajos képviselő úr azt mondta, hogy egyszer áttanulmányozta ezeket az iratanyagokat. Igen, de nem a bizottság fennállása alatt, hanem most nemrégiben, és azt gondolom, hogy ön már az előtt véleményt mondott a bizottsági ülésen a jelentésről, amikor még ez az áttanulmányozás nem történt meg. Én ezeket mind hitelességi problémának tartom.

Nagyon érdekes volt az utolsó bizottsági ülésen, hogy az LMP-s képviselő szerint a Jobbikra vonatkozó részek helytállóak, a Jobbik képviselője szerint pedig az LMP-re vonatkozó részek helytállóak. Éppen ezért mondom azt, hogy a jelentés valamennyi részét rajtam kívül legalább egy ember is hitelesnek látja, csak attól függően, hogy kire vonatkozik.

Sneider Tamás képviselő urat annyiban szeretném közjogi értelemben pontosítani, hogy négyévente a kormányok nem politikai nyomásra mondanak le, hanem egyszerűen lejár a mandátumuk. Azt gondolom, hogy Tábi László lemondásával, legyen annak bármi az oka, ez semmiképpen nem keverendő.

Soha nem állítottuk, és én magam sem állítottam soha, és ezt én szeretném visszautasítani, hogy Gyöngyöspata egy hibátlan település. Azt is elmondtuk, hogy Gyöngyöspatán amúgy is nehéz helyzet volt, és pusztán csak azt szerettük volna, hogy megértsék, és ez ma már nem fog bekövetkezni, hogy annak a rend iránti igénynek, amely megfogalmazódhatott néhány gyöngyöspataiban, azt gondolom, hogy ronda szóval: a kielégítési módja nem az, amit önök választottak.

(22.00)

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy tisztában vagyunk azzal, és ha hiszik, ha nem, a látenciában maradt bűncselekményeket is beleszámítva, Gyöngyöspatán a közbiztonsági állapot nem volt rosszabb, mint, mondjuk, a szomszéd településen. Pusztán arra kerestük a választ, hogy miért Gyöngyöspata, miért akkor, miért ebben a formában.

Csak hogy valami jót is mondjak, és szeretném, ha a bizottság munkájának történetébe ez is belekerülne, nagyon-nagyon szerencsétlen dolognak tartom, hogy a körzet országgyűlési képviselője nem vett részt a bizottság munkájában. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy én többször felhívtam erre a figyelmét, hogy szerencsés lenne, ha a saját választókerületében történő eseményekről első kézből értesülne, netán az ezzel kapcsolatos munkában részt venne.

Zárásként: nem taxatíve válaszoltam a kérdéseikre, éppen ezért röviden szeretnék még néhány dolgot elmondani. Még esetleg szintén a személyemre, illetve az általam vezetett településre utaló megjegyzését frakcióvezető úrnak annyiban hadd pontosítsam, hogy egészen más az önkormányzati törvény alapján egy helyi közbiztonsági feladatot ellátó szervet helyi rendelet alapján működtetni 2003 óta, akik a munka törvénykönyve hatálya alá eső munkavállalók, mintsem egy eskütétellel felruházott eseti jelleggel működő polgárőr-egyesületet. Hangsúlyozom: nem polgárőr-egyesületről beszélünk, tehát az ebbéli összecsúszásokat határozottan vissza kell utasítanom.

De vissza Gyöngyöspatára, hiszen a jelentés tárgya ez. Nem lesz köztünk Gyöngyöspata-ügyben soha egyetértés. Attól azonban szeretnék elzárkózni, és szeretném hangsúlyozni, hogy egészen... - nem találom a megfelelő szót - meglepőnek tartom, hogy önök mint ellenzéki pártok a vita végére igyekeznek azt kihozni, hogy ott tulajdonképpen önökön kívül mindenki felelős, a kormány leginkább.

Azt hiszem, hogy ez a jelentés és a kormány reakciói az ott történtekre adott válaszok és reakciók voltak, azzal a szándékkal, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy egy-egy ilyen nehéz sorsú településen történő rendfenntartói igény vagy egy-egy kommunikációs igény nem mindig találkozik az ország érdekeivel.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem Habony Árpád kommunikációs trükkjeiről volt szó, de ezt betudjuk a késő esti schifferi elmeállapot szüleményének. Habony Árpád nem gyakorolt semmiféle nyomást a jelentésre.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a jelentésnek a legmeghatározóbb része nem az időrendiség volt, nem feltétlenül az összegző megállapítások, hanem annak a megállapítása, hogy igenis, a magyar kormány - és a késő estére való tekintettel nem sorolnám fel még egyszer - rengeteg dolgot tett meg azért, hogy Gyöngyöspatán a helyzet konszolidálódjon. Szeretném, ha ezt a részét a jelentésnek nem vitatnák.

A politikai indulatokat, a politikai megnyilvánulásokat megértjük, azzal együtt valljuk azt, hogy az állam erőszak-monopóliuma megkérdőjelezhetetlen, hogy ha egy településen közrendvédelmi, közbiztonsági probléma van, arra a hatályos jogszabályi kereteken belül felhatalmazott szervek jogosultak eljárni.

Erre zárásként szükséges felhívni a figyelmet, továbbá arra is, hogy a politikai kommunikációnak a gyöngyöspatai események egy nagyon veszélyes szegmensét mutatták meg, történetesen nem az önök, nem az én, nem a képviselőtársaim - akár a kormánypártiak - és nem a kormánytagok életét nehezítette meg a félrement gyöngyöspatai kommunikáció, hanem leginkább magukét a gyöngyöspataiakét.

Ennek elkerülésére kérném önöket a közeljövőben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm az előterjesztő Kocsis Máté bizottsági elnök úr felszólalását.

Mielőtt megadom a szót Berényi Lászlónak, az emberi jogi bizottság előadójának, soron kívül szót adok Kontrát Károly államtitkár úrnak. (Balczó Zoltán: Előterjesztő?)

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviseletében korábban jelentkeztem, és szeretnék reagálni a vitában elhangzottakra.

Harangozó képviselő úr sajnálom, hogy nincs itt, és sajnálom, hogy nem hallgatja meg a válaszomat. Itt is és a bizottság ülésén is több alkalommal elmondta, hogy ők már 2010 elején vagy még korábban látták, hogy milyen konfliktus lesz, és talán 2010 júniusában intézett írásbeli kérdést a belügyminiszter úrhoz ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. Én akkor is és most is szeretném elmondani, hogy ha Harangozó képviselőtársam és az MSZP felelős vezetői ezt a helyzetet korábban látták, amikor kormányon voltak, miért nem tettek ez ellen. Miért nem tették meg a szükséges társadalompolitikai vagy rendészeti, rendőrségi lépéseket, amelyek ahhoz lettek volna szükségesek, hogy ez a helyzet ne következzen be?

Ami pedig a titkosítást illeti, én nagyon sajnálom, hogy Harangozó képviselő úr az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját meggyanúsítja, hogy itt politikai megrendelésre történt ez a minősítés, ami a bizottság előtt elhangzott. Szeretném elmondani itt a tisztelt Ház előtt is, hogy a nemzeti együttműködés kormánya véget vetett annak a gyakorlatnak, amit a korábbi szocialista-szabad demokrata kormányok több esetben is gyakoroltak, hogy a titkosszolgálatokat politikai célokra használták fel. Az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének minősítése abszolút az ő szakmai döntése volt, ezt tudomásul kell venni, és sajnálom, hogy Harangozó képviselő úr ezt itt is, az Országgyűlésben is, a plenáris ülésen is kétségbe vonja.

Amit több jobbikos és LMP-s képviselő is kritikaként megfogalmazott a kormánnyal szemben, azt gondolom, hogy ezek a megfogalmazások megalapozatlanok, különös tekintettel arra, amit Schiffer András képviselő úr elmondott, azokra szeretnék reagálni. Sajnálom, hogy ő sincs jelen itt a vita végén, hiszen amit a rendőrséggel kapcsolatban mondott, tehetetlenséggel vádolta a rendőrséget, ezt szeretném a rendőrség nevében visszautasítani, hiszen ezek a szavak nem felelnek meg a valóságnak. Szeretném elmondani azt, hogy a kormány intézkedéseinek megfelelően a Belügyminisztérium vezetésének figyelmével a rendőrség olyan intézkedéseket tett, amelyek stabilizálták, konszolidálták a helyzetet Gyöngyöspatán. Kocsis Máté képviselő úr ennek az anyagi vonzatait elmondta, de úgy gondolom, fontos azt megjegyezni, hogy a rendőrség minden alkalommal törvényesen, az ország érdekében járt el. Örülök annak egyébként, hogy Vona Gábor képviselő úr elismerően nyilatkozott a gyöngyösi rendőrkapitányság személyi állományát illetően, illetve a személyi állomány által végzett szolgálatot illetően. Úgy gondolom, fontos momentum az, hogy idáig eljutottunk, hogy ők így nyilatkoznak a rendőrség munkájáról.

Tehát még visszatérve Schiffer András képviselő úr hozzászólására, én nagyon sajnálom, hogy egyfajta kettősség jellemezte az ő hozzászólását. Egyrészt Básthy képviselőtársunk hozzászólását, annak attitűdjét, hangulatát, jellegét megdicsérte, de ő úgy vezette fel, hogy ő karcosabb lesz a hozzászólásában. Azt gondolom, hogy nem karcos volt a képviselő úr, nem is indulatos volt, hanem szinte nem is a megoldást kereste, nem is a válaszokat kereste, hanem vádpontokat fogalmazott meg, azt gondolom, hogy megalapozatlanul, mind a rendőrséggel, mind a kormánnyal szemben.

Szeretném azt is elmondani itt a tisztelt Ház előtt, hogy Gyöngyöspatán rend van, közbiztonság van, stabilitás van, és hogy így maradjon, folytatni kell azt a programot, amit a kormány már 2011 augusztusában beindított, a közmunkaprogramot, a Start-mintaprogramot. Gyöngyöspata és másik öt környékbeli település vonatkozásában elindította ezeket a programokat, erről már júniusban döntött a kormány, még a helyi július 17-ei választás előtt, annak eredményétől függetlenül, és ezt a programot augusztusban beindította.

(22.10)

Ez a program egy új program volt abban a térségben, és úgy, ahogy több képviselőtársam is elmondta, talán éppen Básthy Tamás - akinek köszönöm a hozzászólását -, hogy ezt a problémát nekünk kell megoldanunk. A mi problémánkat nekünk kell megoldanunk, türelemmel, békességgel, szeretettel, törvényesen, mert ezt senki nem fogja megoldani helyettünk. És ahhoz, hogy ez a közmunkaprogram sikeres legyen, ehhez egyrészt a parlament biztosította a tavalyi döntésével az idei költségvetésben ezt a 132 milliárd forintot, de ennél több kell. Az kell, hogy ezt itt a jelenleg ellenzékben lévő parlamenti pártok is támogassák. Mert ez nem a Fidesz-KDNP érdeke, hogy a program sikeres legyen. Ez az ország érdeke. Az az ország érdeke, hogy azokat az embereket is sikerüljön a munka világába visszavezetni, akik hosszú évek óta nem dolgoztak, vagy talán olyanok is vannak nagyon sokan, akik életükben sem dolgoztak.

Fontos minden lépést megtenni, hogy egy nappal még tovább kerüljenek a munka világába, még inkább megismerjék ezt a légkört, még inkább be tudjanak ebbe kapcsolódni, és higgyék el, itt nem ellendrukkerekre van szükség, hanem arra, hogy ennek az országnak a politikai elitje fölismerje azt, hogy ez egy nagyon fontos program, az ország érdekében, valamennyiünk érdekében, mert még egyszer mondom: ezt a problémát csak közösen és mi tudjuk megoldani.

Én ehhez kérem a parlament segítségét, hiszen ez is hozzávezet ahhoz, hogy nagyon fontos a rendőrség jelenléte, nagyon fontos. És itt is szeretném elmondani, hogy az elmúlt hétvégén történt meg a gyöngyöspatai rendőrőrs használatbavételi eljárásának lezárása. Már ott vannak, a rendőrség személyi állománya végzi a szolgálatát. Ez nagyon fontos.

Ha kell, tovább erősítjük ezt a jelenlétet, de még azt is szeretném elmondani, hogy ez önmagában nem elégséges. Az is kell - ahogy elhangzott -, hogy társadalmi békesség legyen, hogy foglalkoztatás legyen, hogy megtalálják az ott élő emberek egyrészt egymással a békéjüket, a közösségek békéjét is megtalálják. Ehhez a kormány segítséget nyújt, ehhez a kormány nemcsak rendészeti eszközökkel, a rendőrség megerősítésével, hanem a közmunkaprogrammal, a Start-munkaprogrammal, a különböző felzárkóztatási programok végrehajtásával is segítséget nyújt.

Arra kérem Schiffer képviselő urat, hogy ő maga is, aki egyébként többször megköveteli a toleranciát, a másik érdekeinek figyelembevételét, a másik érveinek elfogadását, ő is a hozzászólásaiban, megnyilatkozásaiban vegye figyelembe. Én ezt tisztelettel és szeretettel ajánlom az ő figyelmébe.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy világosan sikerült bemutatni ennek a bizottságnak a munkája során azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Országgyűlés, a kormány, a Belügyminisztérium, a rendőrség tett a gyöngyöspatai helyzet konszolidálása érdekében. Fontos, hogy idáig eljutottunk. Fontos az, hogy ezt a ma már jónak mondható helyzetet elértük. És még hadd utaljak vissza, hogy minden döntésünknél figyelembe vettük a helyiek érdekeit, hiszen 2011 márciusában, amikor Gyöngyöspata választott vezetői megkerestek, én is beszéltem velük, én is jártam Gyöngyöspatán, és többször, több alkalommal Budapesten, illetőleg személyesen beszéltem az akkori települési önkormányzat képviselőivel, illetve vezetőivel, az akkori ügyvezető alpolgármesterrel, aki a korábbi polgármester lemondása után vezette a települést.

Egy dolgot nagyon fontosnak tartottak kiemelni. Nevezetesen: mindig azt mondták, hogy ők bíznak a kormányban, bíznak a rendőrségben, a politikai haszonszerzés hagyja el Gyöngyöspata terepét, mert akkor megoldás születik. Azt gondolom, hogy ezt annak idején az Országgyűlés, a kormány, a Belügyminisztérium, a rendőrség mindvégig figyelembe vette, és úgy gondolom, hogy ez is fontos szerepet játszott abban, hogy ezt a sikert közösen elértük.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót az előterjesztő Berényi László képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának.

BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Akik közelebb állnak hozzám, azok tudják, hogy én nagyon vegyes házasságból való vagyok. Ezért akármelyik ujjamat harapom meg, mindegyik fáj.

Akkor is szégyelltem magam, amikor Bécs utcáin azok a feliratok voltak, hogy "magyarok, ne lopjatok". És akkor is rosszul érzem magam, amikor Vona képviselőtársam a cigánybűnözés fogalmát használja. Mert ez máshol nincsen kierősítve.

Balczó képviselőtársam nagyon normálisan azt mondja, hogy egy közösség immunrendszere látszódott akkor, amikor a polgárőr-egyesületet létrehozták. Igenis egy nagyobb közösségnek, a magyar államnak az immunrendszere működik, amikor az erőszakszervezetét létrehozta, a rendőrséget, és amelynek a szerepét elítéljük, ha azt látjuk, hogy emberi szemeket lőnek ki, embereket jog nélkül vernek és a többi és a többi.

Ugyanilyen vonatkozásban soha az életben nem emelünk sem én, sem Farkas elnök úr védőleg szót azokért az emberekért, akik cigányként elkövetnek, mondjuk, különböző bűnöket. Sőt, megköveteljük a közösségünkben, a Lungo Dromban, amely "hosszú utat" jelent, hogy a képviselők is csak erkölcsi bizonyítvánnyal indulhassanak képviselőként.

Abszolút nem akarunk kiállni a bűnözők mellett. Sőt, mi is üldözzük. Természetesen akkor, amikor fölszólalunk a különböző egyenruhás megmozdulások ellen, akkor nem azokra gondolunk, akik valójában megérdemlik azt, hogy jó irányba tereljék őket, hanem azokra a gyerekekre, nőkre, ártatlanokra. És higgyék el nekem, akkor, amikor aláírást gyűjtöttek Gyöngyöspatán, akkor nem minden nem cigány állampolgár írta önöknek alá azt az ívet, amelyben arról biztosították önöket, hogy igenis ők önökkel egyetértve maradnak ott. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

Az országban nagyon sok Gyöngyöspatához hasonló település van, és vannak települések, amelyek hosszú évtizedek alatt ezt az együttélést nagyon jól kezelték. Én egy olyan településről származom, ahol legalább nyolcfajta közösség él, nagyon sok vegyes házassággal, és nincs probléma.

Minden egyes megoldási tétel, nem hiszem, hogy az lehetne, hogy visszük a különböző országrészekről azokat az embereket, akik a közösségben lévőket nem ismerik, és lehet, hogy mondjuk, félreviszik a mi jó szándékunkat. Biztosan a közösségben létrehozott polgárőr-egyesület jó szándékból alakult, éppen azért, hogy a különböző bűnözői irányzatokat ott féken tartsák, és nem azért, hogy a cigányokat tartsák féken. Csak a probléma az, hogy odáig fajult, hogy már mindenki félt a cigány közösségben.

Higgyék el nekem azt is, hogy a többségi társadalomban lévő emberek között is volt, aki félt. Én amellett vagyok, hogy nem akarunk 3200 helyen gyöngyöspatai állapotokat, ezért amellett vagyok, hogy ezt bízzuk a Magyarországon működő erőszakszervezetre, a rendőrségre. És azt hiszem, ennek a mai vitának tanúbizonyságaként az kell hogy legyen mindegyikünkben a jövőre nézve az álláspontunk, hogy ne forduljon elő még egyszer.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(22.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalás következik.

A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán, jobbikos képviselő úr, "Mi lesz veled, vidék?" címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben.

Felszólalások:   256   256-326   326-327      Ülésnap adatai