Felszólalás adatai

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Gyimóthy Géza úr, független képviselő.

GYIMÓTHY GÉZA (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én is az utóbb szólt Tóth képviselő úrral értek egyet, hiszen valóban a (3) bekezdésben a miniszter a nemzeti földalap helyzetéről s a vagyonkezelő szervezet tevékenységéről évente be kell számoljon az Országgyűlésnek, tehát ez az aggály, amely ellenzéki képviselők részéről megnyilvánult, úgy érzem, nem jogos. Tehát mindenképp a nemzeti földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat természetesen annak a miniszternek kell gyakorolni, aki azzal az infrastruktúrával rendelkezik, a földhivatalok felett gyakorolja a felügyeletet, gyakorlatilag aki egyáltalán végre tudja hajtani azt a történelmi változást, amely szerintem 81 évvel ezelőtt már egyszer megtörtént e falak között, amikor Nagyatádi Szabó István akkori földművelésügyi miniszter is gyakorlatilag egymillió hold sorsáról döntött, és a földosztó kisgazda miniszterként került be.

Tehát természetesen aggályaimat majd a későbbi pontoknál említem meg, a 9., a 27. és a 28. ajánlási pontokhoz szólok, amelyek ezt a felügyeleti jogot ki akarják venni a földművelésügyi miniszter kezéből, és közvetlenül az Országgyűlésnek akarják rendelni. Kérem, a háromheti ülésezési rend bebizonyította, hogy az Országgyűlés szinte alkalmatlan arra, hogy nagyon-nagyon fontos, lásd a terrorcselekmények kapcsán, bármilyen hirtelen tett intézkedést meg tudjon hozni, amit kellett volna az Országgyűlésnek. Ugyanígy egy operatív napi munkát követelő feladatot se tudna az Országgyűlés elvégezni, ha megbízik egy kormányban és egy kormánytagban, akkor annak kell vállalni azt a felelősséget, hogy jelen esetben a tulajdonosi jogot gyakorolja a nemzeti földalap kht. fölött.

Tehát én mindenképp szükségesnek tartom, de majd a későbbi pontokban elmondom azokat az aggályokat, ami miatt én nem tudom megszavazni ezt a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Lakatos András úr, az MSZP képviselője.

LAKATOS ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! E szakaszban Tóth András véleményére szeretnék reagálni. Amint visszaemlékszünk rá, és ezt az általános vitában ki is fejtettük, eredetileg ez a földcsomag öt törvénycsomag benyújtását jelentette volna, jelezvén, hogy két másik fontos terület önálló törvényi megalapozottságot igényelne, ez pedig éppen a birtokpolitika, a kormány birtokpolitikája és a családi gazdaságról szóló törvénytervezet. Végül a kormány döntése alapján valamiféle applikáció révén egybeépült, beépültek bizonyos szempontok, de érződik végig az anyagon, hogy a birtokpolitikai irányelvek, a kormány birtokpolitikai elvei, irányelvei hiányoznak.

Az, ami itt a rendeltetését illeti a nemzeti földalapnak, az le van írva, bár vitatható egyik-másik pontja, de semmiképpen nem helyettesíti a kormány birtokpolitikáját. Azt gondolom, hogy ez a rendeltetés kapcsolódik ahhoz, de nem teljes mértékben öleli fel a kormány birtokpolitikáját, ezért mindenképpen hiányos, amikor erről a törvényről beszélünk, erről az intézményről beszélünk, és fontos hangsúlyozni, hogy nincs meg jelen pillanatban, nincs meghirdetve a birtokpolitikai irányelv. Ez a törvénytervezet egy viszonylag szűkre szabott cél érdekében mozog, ezt a birtokpolitikai célt szolgálja, de ez közel sem egyenlő véleményem szerint a nemzet birtokpolitikai elveivel.

A másik téma a miniszter beszámolása. Tisztelt Képviselőtársaim! Igaz, hogy ide le van ez írva, de tessenek kedvesek lenni visszaemlékezni, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény törvényben kötelezi a minisztert beszámolásra az Országgyűlés előtt. (Dr. Kis Zoltán: Évente.) - tehát évente. Tetszettek hallani az idén ilyen beszámolót? És erre még az sem magyarázat, hogy az idén nem volt költségvetés, de van költségvetés részeként egyfajta elképzelés arra, hogy hogy használják fel a pénzt, illett volna, hogy a miniszter beszámoljon. Ennyi garanciát jelent a miniszter törvényileg való kötelezettsége. Ez a mi gondunk ezzel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Karakas János úr, az MSZP képviselője.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Folytatva Lakatos András okfejtését, először is birtokpolitika; hivatkozunk arra, hogy majd lesz, amit majd a kormány hagy jóvá. Mikortól él ez a törvény majd? Jövő év január 1-jétől. Mennyi időnk van? Nagyon kevés. Meg tudott egyezni a kormány a birtokpolitikájáról? Leírta ezt? Megkaphattuk? Nem is láttam, nem is hallottam róla. Arról nem is beszélve, hogy mi lenne az NFA rendeltetése. Tényleg nem lehet egybemosni egy birtokpolitikai elvvel, vagy ha ezt jelenti a jelenlegi fideszes kormány felfogása, akkor azt kell hogy mondjam, hogy a jelenlegi termőföldhasználók 50 százalékáról, áru-előállító termőföldhasználók 50 százalékáról elfeledkezik, és nem foglalkozik vele; ez a társas gazdaságok. Márpedig ha az elveket nézzük, hogy azon társas gazdaságokban, ahol, mondjuk, a tej előállításának a döntő többsége folyik, és ezt mint szempontot egy nemzeti földalap, hogy legyen megfelelő termőföldje ahhoz, hogy a takarmányt elő tudja állítani, nem veszi be fontos irányelvek közé, ez számomra siralmas.

Nem tudom, hogy majd a mostani földhasználó mezőgazdasági egyéni vállalkozók, őstermelők mit szólnak ahhoz a gondolathoz egyáltalán, hogy elviekben a nemzeti földalap - a jelenlegi földbérletük ha lejár, akkor közbeszólhat egy újabb földbérlet megerősítésekor - elvi lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti földalap esetleg ő maga vegye át a földbérlet kérdését, illetve adja tovább másnak, egy általa kijelölt személynek később ezt a bérlő, a bérleti jogot.

(11.20)

Ez, uraim, nem jelent mást, ha rossz kézbe kerül az egész, és rossz gondolat irányítja, hogy a kormánypárti a kormánypártit fogja segíteni, a másikat nem a földalapban, a földbérletben, a földvásárlásban. Ez őrültség így! Ezért kell az Országgyűlés ellenőrzése, ilyen állapotok miatt.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Láthatóan ismét másról vitatkozunk, mint ami előttünk van, mert Karakas képviselő úr az elővásárlásra jogosultak sorrendjét hozta ide, és amit mondott, a tetejébe nem is felel meg a valóságnak, de majd egy következő kétpercesben szeretnék erről is beszélni.

Miről szól a vita? Arról, hogy a családi gazdaság című kis részt ki szeretnék hagyni. Egyébként a gazdasági bizottság módosító indítványa így, ahogy előttünk van, nem jó, mert az eredeti szöveg sem szerepel benne, tehát nem tudjuk, hogy el akarta hagyni vagy gépelési hiba.

A másik, amiről önök beszéltek, hogy a családi gazdaságok maradjanak ki. A nemzeti földalapnak az egyik legfontosabb célja a családi gazdálkodók támogatása. Innentől kezdve nem is értem, amikor önök arról beszélnek, hogy öt törvény volt, amiből az egyik a családi gazdaságok lett volna. Most önök ki szeretnék venni a háromban benne lévő szerves részt, és arról beszélnek, hogy miért nem hozta be a kormány egy negyedikben. Azért nem hozta be egy negyedikben, mert szerves részének tartja és szerves részének tartjuk a termőföldről szóló törvényben, amiben egyébként benne van.

A másik fontos kérdés, amiről önök beszéltek, a felelősség, kormány, miniszter. A föld nemzeti kincs, így volt mindig, és minden esetben óvta az éppen földművelési, agrár- vagy bármilyen minisztériumnak nevezett minisztérium élén lévő miniszter, védte a szakma, védi ma is a szakma. Nem tudom, mennyiben védené ezt egy parlamenti bizottság, a tetejébe úgy, ahogy önök szerették volna az egyik módosító indítványban, az ellenzéki pártok. De önök állandóan arról beszélnek, hogy önök fognak nyerni. Akkor mi a céljuk azzal, hogy az ellenzéki pártokat ültessék oda be bizottságnak? Vagy éreznek valamit - egyébként nagyon helyes, ha éreznek valamit.

A másik, amit szeretnék mondani: a kormány azon felhatalmazása alapján, amit az alkotmány biztosít számára a 34. és a 39. §-ban, határozza meg a birtokpolitikai irányelveket; az alkotmány kimondja, hogy az eszközökhöz megfelelő felelősség és lehetőség biztosítandó. A kormány ez alapján határozza meg a birtokpolitikai irányelveket, azon elvek szerint, amelyek egyébként a két törvényben nagyon szépen benne vannak, csak ehhez fogja majd mérni a birtokpolitikai irányelveket.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Kis Zoltán úr, az SZDSZ képviselője.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Élvezettel hallgatom a kétperceseket, mert úgy tűnik, nem mindig a módosító indítványokkal összefüggésben jelennek meg itt indulatok, valamint vélemények pro és kontra. Azt a bizonytalanságot, ami az Országgyűlés mindkét oldalán jelentkezik, a 4-20. sorszámig terjedő módosító indítványok egyértelműen bizonyítják, mind ellenzéki, mind pedig kormánypárti képviselők kísérletet tesznek arra, hogy az, amit birtokpolitikai irányelvekként vélnek ebben a törvényben meghatározottnak látni, nem elégíti ki az igényüket egyik oldalról sem, tehát további garanciákat kérnek, és úgy tűnik, hogy alapos ez az igény.

Alapos ez az igény, mert a birtokpolitikai irányelvek nem azt jelentik, hogy központi bizottsági határozati címszavakat hozzunk, hogy mit fogunk védeni, mit fogunk támogatni és arra egy intézményt felállítunk. Azért fontos, hogy a birtokpolitikai irányelvek a törvényhozás szintjén, a legmagasabb szinten, az Országgyűlésben kerüljenek meghatározásra, mert egy birtokpolitikai irányelvcsomag feltételezi számos törvény újragondolását, átalakítását, módosítását, esetlegesen a birtokrendezésről szóló, oly sokszor emlegetett, 1997 óta kész törvény megalkotását is. Ugyanis ha mi birtokpolitikai irányelvekről beszélünk, akkor azt kell eldönteni, hogy milyen magyar mezőgazdaságot akarunk, milyen birtokszerkezettel akarjuk, milyen termelési struktúrával, ehhez ki kell számítani a jövedelemtermelő képességet, az eltartást egy adott térségre, egy családra, egy vállalkozásra, alkalmazottra vagy tulajdonosra egyaránt. Ennek meghatározónak kell lennie, és stabil - ez nagyon fontos - birtokstruktúrát kell eredményeznie, mert addig a magyar mezőgazdaságban igazán kiszámítható folyamatokat tervezni, támogatási rendszert működtetni, az Európai Unióhoz való óhajtott csatlakozásunkat megalapozni nem lehet, amíg a birtokszerkezet nem stabil.

A birtokszerkezet stabilitásához milyen törvényi újraszabályozásra lesz majd szükség a birtokpolitika alapján? Szükség lesz nyilvánvalóan a földtörvény teljes, átfogó átdolgozására, szükség lesz ehhez az illetékekről szóló törvény módosítására, szükség lesz adótörvények módosítására, szükség lesz az ingatlan-nyilvántartási törvény átdolgozására, és bizony szükség lesz egy olyan új költségvetési struktúra működtetésére, amely ehhez a birtokszerkezethez rendeli majd a költségvetési pénzeket és támogatásokat. Ez nem olyan egyszerű kérdés, hogy itt most megpróbáljuk pillanatok alatt rendezni, hogy az az öt-nyolc francia bekezdésben vagy a), b), c), d) pontokban felsorolt kinyilatkoztatások elegendőek lesznek-e a működtetésre. Ebben a Házban egyébként, hála istennek, nincsen vita, mert még egyszer mondom, ezek a módosító indítványok mind kormánypárti oldalról, mind ellenzéki oldalról...

Borkó Károlynak nagyon lényeges módosító indítványai vannak itt, amelyekben definiálni akarja azt, hogy ki hogyan juthat a földhöz, milyen feltételeket kell biztosítania mind a tulajdonosnak, mind pedig a gazdálkodó egységnek ahhoz, hogy működőképes legyen. Medgyasszay képviselő úr most kiment a teremből, az ő módosítása gyakorlatilag átemelne olyan garanciális feltételeket a birtokkoncepció vonatkozásában, amelyek már jelzik is, hogy melyik vállalkozói kört próbálja preferálni annak érdekében - amit itt Pap képviselő úr nagyon helyesen mondott -, hogy ez a nemzeti kincs megfelelő védelmet kapjon. Innen jön majd a 20. ponttól a módosító indítványok sora, amire szintén ki szeretnék térni.

Ez a bizonytalanság generálja azt, hogy egy így létrejövő szervezet, amely gyakorlatilag most nincs beágyazódva egy stabil, az agrárium intézményrendszerét átfogó olyan egységbe, amely mind a tulajdonlást, mind a használatot, mind pedig a gazdaságot, gazdálkodást egyértelműen rendezné, addig itt valamiféle bizalmatlansági elv alapon - feltételezve, hogy egy ilyen intézmény óriási vagyonnal gazdálkodván nem biztos, hogy azokat a célokat fogja csupán szolgálni, amelyek itt eléggé röviden a bevezető részben, illetve az első három szakaszban megjelennek - olyan struktúrában gondolkodik, ami az átmeneti időszakra; mert valamennyi módosító indítvány jelzi, hogy ezt a nemzeti földalapot létrehozzuk, de a működtetését addig, amíg az egész rendszer ki nem épül - még egyszer hangsúlyozom, ideértve a birtokpolitikai irányelvek alapján megszületendő törvényeket is -, jó lenne úgy ellenőrizni, hogy az megnyugtató legyen a mindenkori politikai erőviszonyok bármelyik oldalának is. Ezekben a módosító indítványokban is vannak kormánypárti indítványok is kormánypárti képviselőktől, amelyek ezt az intézményt próbálják egy picikét a törvényhozási szint irányába ellenőrizhetővé tenni.

Gondoljanak bele, hogy a mi úgynevezett ÁVÜ-nk és ÁPV Rt.-nk, amely akkor a privatizációt indította, ebben a Házban az akkori hatpárti egyetértés alapján került törvényhozói felügyelet alá. Most egy olyan intézményt hozunk létre, amely a privatizáció után még fennmaradó legnagyobb állami tulajdoni arányt képviseli, ráadásul egy olyan tulajdoni tárgy vonatkozásában - nevezetesen, a termőföld részeként -, amely az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint is súlyánál fogva indokolja eltérő szabályok alkalmazását. Ezt még a kárpótlási törvény idején mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy el lehet térni az alaptulajdonosi viszonyoktól, a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseitől egy olyan tulajdoni tárgy vonatkozásában, amely a természet része és a többi, ezt indokolni nem kell.

Ha egy ilyen kincsről van szó, akkor óhatatlanul felmerül az, ami itt a 26-30. pontig terjedő módosító indítványokban szerepel - bármelyik variáció egyébként jó, mert az elvet követi -, hogy ennek a tulajdonosi ellenőrzése; szó nincs arról, hogy valamelyik módosító indítvány is operatíve ennek az intézménynek a munkájába be kívánna avatkozni, nem is lehet. Jó, hogy nem majd a parlament kezdi el működtetni a földalapot; abból káosz lenne, abból végeláthatatlan kijáró rendszer indulna el, ami nem is biztos, hogy szerencsés és helyes. Ott van a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, rendben van, gyakorolja a tulajdonosi jogot, ott van a miniszterelnöki, kormányzati felelősség, amikor a kinevezési jogot mind a felügyelőbizottság, mind pedig az ügyvezető igazgató személyének tekintetében biztosítja.

(11.30)

Azonban, és itt még egyszer mondom, mind MDF-es, mind pedig ellenzéki oldalról megjelenő módosító indítványok jelzik, hogy a felügyeletben, tehát a tulajdonosi ellenőrzésben éppen a vagyontárgy nagyságára, megismételhetetlenségére és fontosságára való tekintettel indokolt - és akkor a technikán már lehet vitatkozni, hogy melyik módosító indítványt tartjuk leginkább elfogadhatónak - a parlamenti, tehát a törvényhozási kontroll gyakorlása is. Azt gondolom, ha ezt az intézményt valóban annak a célnak megfelelően akarjuk működtetni, amiről itt most beszél mindenki, hogy egy olyan birtokstruktúra alakuljon ki, ami a gazdálkodást hosszú távon segíti és amelynek törvényhozási vonzatai még lesznek a jövőre nézve, mert ezt sem vitatja senki, akkor miért nem lehet vagy mi az oka annak, hogy erre az átmeneti időszakra a vagyonkezelés feletti ellenőrzési jogra a törvényhozásnak ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt rálátása legyen. Szili Katalin módosító indítványában szerepel, hogy ellenzéki képviselőkből álljon - nem biztos, hogy ez szerencsés, hogy ellenzéki képviselőkből. Miért, annyira nem bízunk egymásban? Nem, a parlament azért van, itt mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők egyaránt megválasztottak. Itt a társadalom akkori igényének megfelelő arányban ülnek képviselők, nyilvánvalóan képviselve ilyen és olyan választói akaratot. De a választói akarat mindenféleképpen megegyezik abban, hogy az Országgyűlésbe választott képviselőkre bízott társadalmi, nemzetgazdasági vagyon hatékonyan legyen kezelve, tisztességgel legyen kezelve, becsülettel legyen kezelve, és elszámoltathatóak legyenek azok, akik ezzel a vagyonnal gazdálkodnak. Nos, ennek egyik előfeltétele, hogy egy parlamenti kontroll megjelenjen a nemzeti földalap akár felügyelőbizottságában, én azt hiszem, hogy inkább a felügyelőbizottságban, mintsem az operatív irányításban, mert az nem járható út.

Tehát, tisztelt képviselőtársak, ha ezt a gondolatmenetet önök elfogadják vagy ezzel azonosulnak - márpedig a módosító indítványok kormánypárti oldalról is sugallják, hogy egy ilyen igény megvan -, akkor én még mindig nem tartom későnek az időt arra, hogy akár bizottsági kapcsolódó módosító indítvánnyal is rendezzük azt a részét a dolognak, ami magára a birtokpolitikai irányelvekre, az ezt követő törvényhozási folyamatra vonatkozik, és a nemzeti földalap vonatkozásában a törvényhozási kontrollt, az ellenőrzést rendezi. S akkor innentől kezdve ezt a vitát befejezhetjük, és mindenféle találgatásokkal szemben tudjuk igazolni azt, hogy ez az intézmény egyáltalán nem szolgálja azt a célt, hogy bizonyos köröket - még egyszer mondom - elvtelenül preferáljunk.

Tehát, Pap képviselő úr, nem arról van szó, hogy a családi gazdaságok kapjanak-e támogatást vagy ne kapjanak támogatást, kell-e a családi gazdaság megfogalmazás; kell, de az egy üzemméretről beszél. A családi gazdaság nem azt jelenti, hogy most megjelöljük, hogy vagyunk hárman vagy négyen a családban, és 300 hektárig mi elkezdünk gazdálkodni. Az egy vállalkozási formáció, egy közgazdasági egység, és annak a közgazdasági egységnek a belső tartalmát bizony egyéb törvényi, illetve támogatási rendszerrel kell nekünk megtölteni.

Ha arról beszélünk, hogy valóban a családi gazdaságokat és emellett nyilvánvalóan az ágazatban dolgozó és termelő egyéb gazdálkodási formációkat is helyzetbe kívánjuk hozni - márpedig erre nézve nincs vita a Ház tisztelt frakciói és padsorai között -, akkor ennek a rendszernek a kialakításához és működtetéséhez nem elég egy mechanikus intézményrendszer, hanem ahhoz valóban egy átgondolt, teljes reformstruktúra szükségeltetik, amibe beletartozik az az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény is, amelynek végrehajtása időnként csorbát szenved. Itt már többen utaltak arra az évenkénti beszámolóra, amit a miniszternek itt kellene megtenni a Házban, de ez ebben az évben elmarad, amit egyébként nagyon sajnálok. Összességében azonban mégis célravezetőnek tartanám, ha ezeket a módosító indítványokat - és most utoljára mondom - bizottsági csatlakozó módosító indítvánnyal úgy tudnánk szerkezetbe hozni, ami hosszú távra eligazítást ad azoknak, akikről ez szól, másrészt egymással szemben a bizalmatlansági szintet csökkenteni tudja vagy esetleg oldja is.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Tóth Sándor úr, az MSZP képviselője.

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddigi felszólalók is nagyon sok mindenben érintették már azt, hogy a kormány nem nyújtotta be e törvényeket megelőzően a birtokpolitikai koncepcióját, és hiányzik az a törvény, ami tulajdonképpen a családi gazdaságok fogalmát rendezte volna. Megítélésünk szerint egyáltalán nem ebben a törvénytervezetben van a helye, nem a földtörvényben, hogy valami fogalmat alkossunk arról, hogy milyen elképzelések lehetnek a családi gazdaságok körül. Ezért én az ajánlás 13. és 14. pontjáról szeretnék beszélni, amit sajátomnak tudhatok.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy fontolják meg: a nemzeti földalap valóban lehet eszköz ahhoz, működőképes birtokméretek alakuljanak ki, amiről már nagyon régóta, hosszú idő óta beszélünk, hogy Magyarországon sajnos a birtokszerkezet olyannyira elaprózódott, hogy több százezer vagy több millió földrészletnek van külön tulajdonosa. Ezeknek a földrészleteknek a gazdaságos művelésbe való bevonására lehet egy eszköz a nemzeti földalap kht. működtetése.

De hogy ebben a 2. §-ban ki van kötve az, hogy a működőképes családi gazdaságok kialakítása a feladata...!? Tisztelt képviselőtársaim, nemcsak családi gazdaságban lehet birtokstruktúrát kialakítani, nemcsak családi gazdaság formájában lehet működőképes mezőgazdasági földterületeket kialakítani, hanem ennek számos formációja is van. Nem is olyan túl régen a szövetkezetek alakítását szorgalmazta ez a parlament, arra adott külön támogatásokat, hogy a mezőgazdasági földtulajdonosok álljanak össze és működőképes birtokméretben próbáljanak gazdálkodni, terményeiket értékesíteni. Megítélésünk szerint diszkriminatív az és nem való a nemzeti földalap kht. rendeltetési körébe, hogy csak kimondottan a családi gazdaság kialakításának az elősegítésére alapuljon. Ez zavarólag hathat az egész szervezet működése szempontjából.

Ugyancsak sérelmezzük ebben a módosító indítványban, hogy kiköti azt, hogy szakirányú végzettséggel rendelkező fiatal agrárvállalkozók földhöz jutásának a támogatását segíti elő. Természetesen ezt fontosnak tartjuk, de tessék megnézni, a mai Magyarországon kik rendelkeznek földtulajdonnal, melyik az a korosztály, amelyik birtokai alapján családi gazdálkodóvá válhat, ha már feltételezzük, hogy ilyen is van. Ebben nem lehet kikötni azt, hogy csak fiatal! Egyébként is, mi az, hogy fiatal? Életkor alapján akarjuk meghatározni, hogy kit minősítünk fiatalnak? A harminc év fölötti agrárvállalkozó fiatal? A negyven év fölötti fiatal vagy idős? Vagy a 25 éves korhatárt tekintjük? Vagy vállalkozóként tekintjük fiatalnak, most kezdő vállalkozónak? Mindenképpen megfontolásra ajánlom, hogy ezeket a zavaró megfogalmazásokat ebből a 2. § 1. pontjából vegyük ki.

A 2. § (1) bekezdésének b) pontjában a nemzeti földalaphoz tartozó állami termőföldvagyon rendeltetésénél meghatározza azt, hogy a nemzeti földalap kht. feladata a földárak és haszonbérek alakulásának befolyásolása. Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésünk szerint 1990-ben arról szavazott az ország, hogy piacgazdaság legyen, és a kereslet és kínálat alakítsa az árakat. Vonatkozik ez a földárra is. Nem tagadható ugyanakkor, hogy a nemzeti földalap kht. e törvény szerinti működése kihatással lesz a földárakra. Kihatással lesz a kedvező termőhelyi adottságú területeken is és kihatással lesz a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken is. De ezt nem lehet egységesen kezelni! Számos olyan földterület van Magyarországon, amelyeknek a művelésből való kivonása is indokolt lenne, mert olyan kicsi aranykorona értékkel bír, hogy nem biztosít kellő megélhetést és jövedelmet az ezen gazdálkodóknak. Ezt is ugyanolyan áron veszi figyelembe a nemzeti földalap a földárak kialakításánál, mint teszem azt, egy negyven aranykoronás termőhelyi adottsággal rendelkező területen, ahol megint más jellegű művelési mód és földterületek alakulhatnak ki?

Tehát azt mondom, hogy ez mindenképpen zavaró, piacgazdaságban bízzuk arra, hogy a helyben, a környéken kialakult földárak befolyásolják a nemzeti földalaphoz felkínált földterületek árát is.

(11.40)

Ne kössük meg azt, hogy a nemzeti földalap fogja majd befolyásolni, és ehhez alkalmazkodjanak majd helyben az árak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Tóth András úr, a Fidesz képviselője.

TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tóth Sándor képviselő úr hozzászólására szeretnék néhány mondattal reagálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt nem arról van szó, hogy az előterjesztés szűkíti azt, hogy mi is a rendeltetése a nemzeti földalapnak. Nem arról van szó, hogy kizárólag a családi gazdaságok, meg kizárólag a fiatalok földhöz juttatását segíti. Tessenek elolvasni a c) pontot! Ez mit mond? Rendeltetése a nemzeti földalaphoz tartozó földvagyonnak a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet - tehát általában - vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának, a gazdaságos méretű birtokok kialakításának támogatása. Általában! Az, hogy az a) pontban ki van emelve a családi gazdálkodás, illetve a fiatalok, ez egy preferenciát jelent. Preferenciát, hogy a kormányzat számára fontos, hogy ezeket a gazdaságokat kiemelten támogassa. Tehát nem arról van szó, hogy minden mást kizár ez a javaslat, hanem arról van szó, hogy kiemel, mint egy fontos elemet emeli ki.

A másik, hogy a földárak és a haszonbérlet alakításában legyen szerepe a nemzeti földalapnak, vagy ne legyen. És itt a fontos érv - ez hangzott el -, hogy '90 óta piacgazdaságot építünk. És általában a mezőgazdaságban szintén hagyjuk magára? Működjön a vad piaci szabályok szerint? Hagyjuk, hogy a kukoricának olyan legyen az ára, amilyen? Én úgy gondolom, hogy a nemzeti földalap jó eszköz arra, hogy igenis orientatív jelleggel befolyásoljuk a földárakat, illetve a földhaszonbérleteket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Birtokpolitikai irányelvek, családi gazdálkodás - két alapvetően egymástól eltérő szemlélet ütközik, ezen folyik a vita egyébként, de nem baj. Csak nem szerencsés, amikor önök azt mondják, hogy a piac dönti el, hogy milyen árak vannak a vásárlásnál és a haszonbérletnél. Mert a törvények alapján, a két törvény alapján az dönti el. Ugyan ne menjünk már el mellette, hogy a nemzeti földalap a sorban, az elővásárlási és az előhaszon-bérleti sorban a sokadik! És előtte a piac által diktált árakon kötnek szerződést vételre és a haszonbérletre. És a nemzeti földalap majd csak negyediknek, ötödiknek jön, csak egy teljesen téves megjegyzés jött önöktől, és ez így nem helyes, mert a törvényben nem ez van, ez a törvény nem zárja ki a piacot. A piacbefolyásolásról beszél, és a sokadik a sorban a nemzeti földalap. Ne beszéljünk mellé, mert ha mellébeszélünk, akkor nem fogjuk egymást érteni!

Ami a családi gazdálkodást illeti, kérem szépen, a családi gazdálkodást igenis preferálni kell, mert a siker záloga, az alapköve a családi gazdálkodás a mezőgazdálkodásban. Ahol a családi gazdálkodásra, ahol az élethivatásszerű mezőgazdálkodásra építenek, azokban az országokban - legyen az EU-ban, EU-n kívül - a mezőgazdálkodás magas színvonalon van, és bizony azokat az értékeket, amelyekről önök beszéltek, hogy nemzeti kincs a föld, azokat bizony meg tudják óvni.

Az pedig egyáltalán nem baj - nem is így mondta egyébként Kis Zoltán képviselő úr -, ha kormánypárti képviselők is adnak be módosító indítványt. Senki nem mondta soha, én azt gondolom, erre a törvényjavaslatra sem mondjuk, hogy ez maga a tökéletesség, és kormánypárti képviselő ne tudna rajta javítani. Azért vagyunk itt, hogy adjunk be hozzá módosító indítványt. Én magam is így tettem. Nyilván amellett nem érvelek, amit támogattak, majd a többinél, aminél kétely van, ott nyilván én is el fogom mondani a véleményemet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a kérésem - az előző elnök úr ilyen szellemben vezette az ülést -, hogy kimondottan a módosító indítványokról beszéljünk, ez a családi gazdálkodás és a felügyelet. Én erről beszélek, csak önök mást mondtak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) erről, nem azt, ami a két törvényben van.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Lakatos András úr, az MSZP képviselője.

LAKATOS ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Pap képviselőtársam tipikusan beleesett abba a hibába, hogy bort iszik és vizet prédikál, hiszen pontosan ő beszélt a földtörvényről az előbbi hozzászólása két percéből másfél percig. (Közbeszólásra:) Az majd a következő törvényjavaslat lesz, képviselőtársam.

Ami pedig az ön által is és a kollégáim által feszegetett ügyet illeti, meg Tóth András hozzászólását, mi nem vitattuk az általános vitában sem, hogy szükség van olyan intézményre, amely elősegíti a Magyarországon kívánatos birtokrendezési ügyet, és ebben állami funkció van. Amit mi vitatunk, az az, hogy ez a törvénytervezet eszközrendszerében túlzottan az önök által használt fogalom szerinti családi gazdaság kialakítását célul tűzi, amely fogalmat nem ismeri az Európai Unió, és amelyet pontosan definiálni önök sem nem tudtak ezekben a törvényekben.

A másik probléma a rendeltetésnél ez a bizonyos befolyásolás - és ennyiben feltétlenül támogatom a 13., 14. pontú módosítását a kollégáimnak -, tessék kedves mondani, milyen irányba kívánjuk befolyásolni ezt a földárat, mert ez erről nem beszél. De ha el tetszenek olvasni a 9. § (3) bekezdését, akkor meg tetszenek tudni, hogy milyen irányba, amikor azt mondja, hogy meg sem veheti a nemzeti földalap a földet, ha annak a felajánlott ára magasabb, mint amit a jegyző, illetve apparátusa megállapít a faluban. Akkor milyen irányba akarja ez mozdítani?

Világosan kilóg a lóláb, hogy le akarja törni! Különösen az első fázisban, hogy minél olcsóbban megvegye a rákényszerült, szerencsétlen parasztemberektől a felkínált - vagy ingyen, vagy nagyon olcsó pénzen - földet. Tessék kedves lenni összehasonlítani, ott van leírva a 9. § (3) bekezdésében, hogy meg sem veheti a nemzeti földalap! Tehát a befolyásolásról önök beszélnek, a verseny korlátozása egyirányú, Tóth képviselőtársam, kimondottan az ár letörése! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez pedig nemkívánatos, azt hiszem.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem szoktam beleavatkozni a vitákba, de ismételten felhívom a figyelmet, hogy a részletes vita elején arra kértem a képviselő urakat, hogy a részletes vita szabályai szerint a módosító javaslatokról folyjon a vita, és ne az általános vitát folytassák. A múltkor részem volt az általános vita végighallgatásában; az az érzésem, hogy az ottani vita folytatódik most is. Még egyszer nyomatékosan kérem, hogy a részletes vita szabályait tartsák be, ellenkező esetben kénytelen leszek betartatni és megvonom a szót attól, aki az általános vita szabályai szerint fog hozzászólni. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nagyon helyes!) Ez vonatkozik kormánypárti és ellenzéki képviselőkre egyaránt.

Nagyon sok kétperces felszólaló jelentkezett, és kérem, hogy a részletes vita szabályai szerint szóljon hozzá mindenki. Gyimóthy Géza képviselő úr következik, független képviselő.

GYIMÓTHY GÉZA (független): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A 13. ajánlási ponthoz szólnék; Farkas Imre és Tóth Sándor képviselő úr a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésének az a) pontját szeretnék kivenni, a működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítését. Érthető, mindenki maga politikai érdekképviseletet valósít meg itt a Magyar Országgyűlésben. Kérem, az Európai Unióban... - én pont az ellenkező irányból nem tudom elfogadni ezt a beterjesztett, kormány által beterjesztett nemzeti földalapról szóló törvényjavaslatot, mert nem eléggé védi a családi gazdaságot. Hiszen Nyugat-Európában, ahova igyekszik a magyar gazdaság és a magyar társadalom, ott például a földhaszonbérletet - amit a nemzeti földalap kiadhat - csak természetes személyeknek adhat ki. Itt sajnos a későbbiekben - kénytelen vagyok visszatérni - lehetővé teszi a jelenlegi törvényjavaslat a jogi személyekre is. Kérem, pont nem védi eléggé a családi gazdaságokat.

Dobos Károly professzor könyvét ajánlom az önök figyelmébe, aki a családi gazdaságokról szóló könyvben a következőket írta: "A családi gazdaság olyan méretű termelés, amely lehetővé teszi a gazda és családtagjainak teljes foglalkoztatását, bár időszakonként szükségessé teheti időszaki munkások (Az elnök csenget.) alkalmazását. A családi gazdálkodás fejlesztésének elsődleges célja, fő iránya az intenzitás (Az elnök csenget.), és csak másodsorban..."

ELNÖK: Képviselő Úr! Az előbb nyomatékosan kértem, hogy a részletes vita szabályai szerint beszéljünk, és ne az általános vita megállapításait hozzuk be ismét a vitába.

GYIMÓTHY GÉZA (független): Mivel itt a családi gazdaságok...

ELNÖK: Kérem szépen, nem a családi gazdaságok a téma, hanem egy adott módosító javaslat. Felsoroltam, hogy mely szakaszokról lehet most vitázni, az az általános vitának a kérdése, hogy a családi gazdálkodás...

GYIMÓTHY GÉZA (független): Igenis, elnök úr, a 13. ajánlási pontot ezért nem tudom támogatni, hiszen ők a kormány-előterjesztésben szereplő családi gazdaságok segítését is támadják, tehát én azt mondom, hogy a magyar társadalomnak elemi érdeke, hogy a családi gazdaságok kialakítását segítse ne csak szóban, hanem a valóságban is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Sándor úr következik kétperces hozzászólásra.

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Ugyancsak a 13. ponthoz szeretnék hozzászólni mint a javaslat tevője.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt senki nem támadja a családi gazdaságot. Tessék elhinni, valóban szükség van rá, de akkor arra is szükség van, hogy fogalmilag határozzuk meg, hogy mi a családi gazdaság. Adótörvényekben is határozzuk meg, hogy mi a viszonya az őstermelőhöz, mi a viszonya az egyéni vállalkozóhoz, mi a viszonya a társas vállalkozásokhoz, és nem sorolnám.

Szerintem ez okozza itt ebben a zavart. Semmiképpen nem zavaró a törvényjavaslat e pontjában az, ha elmarad a családi szó.

(11.50)

Működőképes gazdaságok kialakítása. A családi gazdaság is lehet egy címszó, de akkor tessék megfogalmazni egész pontosan, hogy mi a családi gazdálkodó, tisztázni a viszonyát az összes többi mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó egyéni és társas vállalkozásokhoz képest! Én még azt is merem állítani, hogy nem ezekben a törvényekben kell a családi gazdálkodással foglalkozni: ez a támogatási rendszer feladata. Minden évben a Földművelésügyi Minisztérium meghatározza azokat a szempontrendszereket, ami alapján a támogatások folyósításáról döntenek majd a későbbiek folyamán, a pályázatok benyújtása után. Tessék itt ezeket a preferenciákat meghatározni, hogy igen, támogatjuk a családi gazdálkodót, aki...! De ne egy ilyen általános törvényben, ami tulajdonképpen egy keret jellegű törvény!

Én tehát még egyszer felhívnám tisztelt képviselőtársaim szíves figyelmét, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot. Higgyék el, senki nem a családi gazdaság ellen beszél! Egyáltalán arról beszél, hogy mi a feladata a nemzeti földalapnak.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Francz Rezső úr, az MSZP képviselője.

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. A 13. és a 14. ajánlási pontokban lévő javaslatot én elfogadásra javaslom. Vitatkozom egyúttal Pap János képviselőtársammal, aki azt mondta, hogy a családi gazdaság a jövőnk záloga. Ez egy dogma. Ez egy dogma, uraim, amiben nem szabad úgy hinni, mint a Jóistenben. Azoknak a nyugati államoknak, ahova mi csatlakozni akarunk, éppen elég nehéz teher a nagygazdaságok, a nagy családi gazdaságok lobbijai elől kitérni, és sorra-rendre a különféle reformok abban halnak el, hogy nincs kellő átütőerő a gazdaságos üzemszervezés és a gazdaságos méretek kialakítása érdekében. Mert, tekintettel a hazai földviszonyokra, föltétlenül indokolt lenne a családi gazdaságnak mint primátusnak a kivétele; hanem elsősorban a gazdaságok kialakulása, függetlenül attól, hogy annak milyen a szervezete, egy alkalmazottakkal nem dolgozó családi gazdaság, vagy a család tagjaiból, közelebbi, távolabbi tagjaiból álló gazdasági társaság, kft. vagy bt. Az utóbbi már szóba se jöhet, az önöknek már vörös posztó - hogy miért, nem értem. Pedig ilyen társaságok vannak, és kitűnő alkalmat adnak arra, hogy a család nem földdel, földműveléssel foglalkozó földtulajdonos tagjainak a bizalmát élvező családi kft. hasznosítsa azt. De ebben az esetben a másik két törvénnyel kapcsolatosan a továbbiakban szóba sem jöhet, és mint haszonbérlők is a hátsó sorba kerülnek. Tehát ilyen alapon a családi gazdaságok fölöttébb és mindenek fölé való helyezése nem más, mint egy fixa ideához való ragaszkodás és a hazai magyar viszonyoktól való elrugaszkodás.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én pedig arra szeretném kérni önöket, hogy ne támogassák a 13-ast és a 14-est. De az a nagy baj, arra viszont megkérem elnök urat, hogy ha valótlan elhangzik, és megengedi az elnök úr, hogy elhangozzon valótlan megállapítás, akkor kérem, hogy engedje meg azt is, hogy a valótlan megállapításra reagálás történjen. Tudniillik nem igaz az, hogy csak a családi gazdálkodókat támogatja ez a törvény vagy a másik törvény, amire ön hivatkozott, mert a nemzeti földalapot ismét megelőzi a helyben lakó, a helyben lakó szomszéd. Ön el sem tudja képzelni, hogy más jellegű mezőgazdálkodó, mint a családi gazdálkodó helyben lakjon? Ez nagy hiba! Nagy hiba, mert ez benne van a törvényben. Tehát nem igaz, hogy ez a törvény diszkriminálna.

Mint ahogy az sem igaz, hogy ez a törvény a 9. § alapján letöri az árakat. Ne tessék már túlmenni a 7. §-on! Mert a 7. § beszél a vásárlásról, a 9. § csak az ingyenes felajánlásról, és abban az esetben mondja meg, hogy mennyit adjon érte. Ki kéri, ki mondja azt valakinek, hogy ingyen vagy pénzért ajánlja föl? Vigye a piacra és piaci áron adja el! Tehát igazából nem is lehet érteni, hogy önök miről beszélnek jelen esetben.

Elhangzott még az is, hogy a "fiatal" és a "szaktudás" mit jelent. Elég nagy hiba, a mai mezőgazdaságnak az egyik legnagyobb hibája egyébként, hogy a szaktudás pontosan a rendszerváltás után hiányzik a mezőgazdaságból. Márpedig enélkül, én azt gondolom, sikeres és fenntartható mezőgazdálkodást nem lehet folytatni. Márpedig kitől kérjük most meg a szaktudást, ha nem a fiataltól? Önök ki szeretnék emelni ebből a pontból a fiatalt. Enélkül hogyan értelmezik önök a szaktudással rendelkező agrárvállalkozót? Az elmúlt fél évszázadban ilyenre nem is volt módja, mert teljesen másra történt a képzés! Tehát csakis fiatal, szaktudással rendelkező családi gazdálkodóra lehet építeni ezen törvény alapján.

És még egyszer arra kérem önöket, hogy még csak véletlenül se támogassák a 13. pontot, mert a családi gazdaságok továbbra is preferenciát élveznek.

A földárak és a haszonbérlet alakulását pedig miért baj önöknek, ha a kormány szeretné piaci eszközökkel befolyásolni?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Tóth András úr, a Fidesz képviselője.

TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is arra szeretnék reagálni, amit Lakatos András képviselő úr a 14. ajánlási ponttal kapcsolatosan elmondott. Számomra furcsa volt az a megjegyzés, hogy a nemzeti földalap kizárólag a földárak leszorítására alkalmas, másra nem. Az lehetséges, hogy ha tényleg kínálati tényezőként jelentkezik a földalap, akkor lesz ilyen hatása, hogy az árakat lefelé mozdítja, de azért számomra furcsa az a piac, amikor egy megjelenő plusz kereslet, amikor vételi szándékkal jelentkezik a nemzeti földalap, mondjuk, lefelé irányítja az árakat. Számomra ez nonszensz. Ez automatizmus, egy természetes dolog, hogy ha plusz kereslet jelentkezik, az természetes módon fölfelé hajtja az árakat, illetve abba az irányba.

Az, hogy a 9. § (3) bekezdésében le van írva egy korlátozó tényező, hogy legfeljebb milyen áron veheti meg a földalap azt a földet, ez legfeljebb csak arra alkalmas, hogy a földalapnak ezt a piaci árakat befolyásoló hatását valamilyen mértékben korlátozza. Tehát az, hogy azon a szinten túl nem mehet, nyilván egy korlátozás annak a befolyásolására, hogy ne legyen korlátlan a nemzeti földalapnak a földárakat felhajtó szerepe.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Karakas János úr, az MSZP képviselője.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Pap képviselőtársam okfejtését nem tudom elfogadni, mert ha ebben a bizonyos 2. §-ban, a nemzeti földalaphoz tartozó állami termőföldvagyon rendeltetésében szerepelhetett volna az árutermelés másik felét előállító üzemeknek is valamiféle támogatása, akkor jogos lehetne az észrevétele. Így én mindenféleképpen támogatom a Farkas-féle indítványt, amely a működőképes gazdaságok kialakításának elősegítését célozná.

A működőképes gazdaságra: legyen az családi, legyen, aki nem akarja választani a családi gazdaság fogalmában levő megkötöttséget, mondjuk, a 300 hektárt, tehát mindenféle magánvállalkozó, de legyen még akár őstermelő is, aki úgy gondolja, hogy nem biztos, hogy lesz belőlem családi, de ezt se zárjuk ki, és mondtam, legfőképp ne zárjuk ki azon társas gazdálkodási formát sem, amelyiknek szüksége lenne, mondjuk, az állattenyésztése szempontjából valamilyen féle földterületre. Tehát a családi gazdaságnak a kihagyása nem azt jelenti, hogy a családi gazdaság ellen szól, hanem az összes többire való kiterjesztésről szól, és ha ebben ez úgy szerepelne, hogy ezen belül különös tekintettel a családi gazdaságra, elfogadható is lenne.

A másodikkal, a fiatal agrárvállalkozók kivételével én sem értek egyet, hiszen mindenütt gond és probléma az egész világban, hogy egyre jobban elöregszik a mezőgazdaságból élő társaság, és szükség lenne a fiatalításra, tehát ezeknek a valamilyen formában történő plusz támogatásával én magam is egyet tudok érteni.

S ténylegesen is azt tudom javasolni, hogy próbáljunk tárgyszerűen beszélni mindannyian. Ez vonatkozik ránk is, de önökre is, akik fölhívták a figyelmet, hogy mi nem így beszélünk, pedig hasonló módon tudnék én is példát mondani az előző három-négy kormánypárti hozzászólás kapcsán is.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Németh Imre úr, az MSZP képviselője.

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megdöbbenéssel hallgattam a kétperces vitákat, hogy ki mit ért ki ebből a törvényből. Úgy gondolom, hogy nagyon sok félremagyarázás volt a megszólalások között. Részünkről teljesen egyértelmű, hogy Magyarországon birtokrendezésre szükség van, hiszen az elmúlt tíz évben az elmúlt század negyedik földreformja játszódott le, amely még Magyarországon nem volt, hisz ez a földreform a mezőgazdaságból megélni szándékozóktól eltávolította a termőföldet, a kárpótlás során a termőföldtulajdon nagyobb része olyan személyekhez került, akik nem is akartak és nem is akarnak mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozni.

(12.00)

Olyan birtokszerkezet jött létre, amely a racionális gazdálkodást rendkívüli mértékben nehezíti. Tehát nem vitatható, hogy birtokrendezésre szükség van, de azt sem szabadna elvitatni, hogy ez egy olyan fontos kérdés, hogy ebben nemzeti konszenzusra kellene jutni. Ezt meg sem kísérelte a kormány.

Maga a törvényjavaslat a nemzeti földalap intézményének felállításáról szól. Mi azt sem vitattuk el - az önök véleményével szemben -, hogy szükség van-e egy ilyen típusú intézményre, amely segíti a birtokrendezést. Természetesen szükség van, de nem ebben a formában. Képviselőtársaimmal az intézmény felállításával és működésével kapcsolatban olyan módosító indítványokat nyújtottunk be, amelyekből természetesen kiderül, hogy mi is támogatjuk egy ilyen intézmény felállítását, de az is kiderül, hogy milyen formában támogatjuk ennek az intézménynek a felállítását.

Az is egy teljesen hamis beállítás, hogy az egyik oldal, az ellenzék a családi gazdaságok ellen van, a másik pedig a családi gazdaságokért. Most szeretném leszögezni, hogy a családi gazdaságok is rendkívül fontos részei a mezőgazdaságnak, de aki a magyar realitásokat figyelembe veszi, és működőképes mezőgazdaságot akar teremteni, annak a társas gazdálkodókat és a többi őstermelőt is figyelembe kellene venni.

A módosító javaslatok közül szeretném kiemelni azt, hogy megítélésem szerint - amit a 4. pontban is benyújtottunk - a nemzeti földalapnak a birtokrendezés elősegítését kellene megcélozni mint intézményrendszeri működésnek, nem az ÁPV Rt.-t kellene helyettesíteni az állami tulajdonú földek magánosítása és privatizálása során. Meg vagyok győződve arról is, hogy ez az intézmény átmeneti intézmény lesz, nem hosszú távon működik, mivel nem minden állami tulajdonú föld kerül át ebbe az intézménybe, nem is lesz egységes szervezet, tehát megmarad a földterületek, az erdők és a természetvédelmi területek egy jelentős része máshol. Tehát kifejezetten ebben a törvényben a birtokrendezés céljait szolgáló feladatokat kellene rögzíteni. Ebből az is következik, hogy az állami tulajdonú földek közül is, meggyőződésem szerint, csak azokat kellene idetenni, amelyek a birtokrendezés céljait szolgálják.

Az a következő elvi tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy az állami földtulajdon felhasználható Magyarországon a birtokrendezés megvalósítására. Nézzenek utána, képviselőtársaim, hány településen található állami földtulajdon! Úgy gondolják, hogy a települések 25 százalékán elzavarjuk a jelenleg használókat az állami földterületről, és kicseréljük rá a családi gazdaságok termőföldjét? És mi lesz a 75 százalékkal, ahol nincs állami tulajdonú termőföld? Ott is meg kellene határozni az elveket, hogy miképpen rendezzük a birtokot! Önök ezt elfelejtették meghatározni, azt mondják, hogy majd egy kormányhatározat valamikor ezt a kérdést rendezi.

Ezért a 24. pontban a birtokpolitikai elvek vonatkozásában úgy gondoljuk, hogy mivel ez az alapkérdés, ez az Országgyűlésre tartozik. Az idei évben is azt mondták, hogy az 5 milliárdból 2 milliárd forintot el kell költeni, hogy az intézmény létrejöjjön. Úgy gondolom, rendkívül fontos lenne, hogy abban, mit még végezzen el ez az intézmény, ha nemzeti konszenzus nem is, de legalább az Országgyűlés döntése határozna.

A következő pont, amiről szólni szeretnék, a 29. pont, a nemzeti földalap kht. működtetésére vonatkozó dolog. Teljesen ellentmondásos az, ami a törvényjavaslatban szerepel. Úgy gondolom, hogy itt a felelősségi viszonyokat egyértelművé kell tenni olyan tekintetben, hogy az a miniszter, aki gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ugyanaz a miniszter nevezze ki a kht. vezetőjét, neki tartozzon felelősséggel, ő számoljon be az Országgyűlés előtt, ne legyenek ilyen áttétek, hogy a miniszter is, a miniszterelnök is.

A következő módosító javaslatunk a 31.; ez pedig arra irányul, hogy önök fel akarnak állítani egy olyan szervezetet, amelynek a vezetőjét a kormány nevezi ki. Hasonlóképpen beleesnek egy hibába, ami miatt a SAPARD-ügyben is az ország jelentős kárt szenvedett, hogy ugyanaz fogja ellenőrizni is, mint aki irányítja, de úgy gondolom, hogy itt bárki legyen kormányon, olyan intézményt kell felállítani, hogy még az árnyéka se vetüljön rá, hogy itt mutyizás történik a földtulajdonnal. Erre irányul a javaslat, hogy legalább az ellenőrzés ne csak kormánypárti legyen, vagy ne csak kormánypárt által kinevezett ember lehessen a vezetője. Ez az ÁPV Rt. tekintetében is így működött.

Úgy gondolom, ezeket a módosító javaslatokat meg kellene szívlelni ahhoz, hogy javítani lehessen az intézmény felállítását és működését. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője.

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mondandóm nagyobb részét elhagyom, nem akarom újraéleszteni a hamu alatt parázsló ellentéteket, vitát. Hetvenhat módosító indítvány érkezett, ebből 16-ot elfogadott az előterjesztő, illetve elfogadtak a bizottságok, és ezek meggyőződésem szerint valóban tovább csiszolják ennek a törvényjavaslatnak a lényegét. A vitában egyébként kapcsolódó módosító indítványokkal kívánunk majd részt venni, Medgyasszay László képviselőtársam éppen ezen dolgozik most.

E vitaszakaszban egyetlenegy módosító indítványra szeretném felhívni a figyelmet, Czira Szabolcs képviselőtársunk adta be, a 69. számú ajánlási pont alatt szerepel. "A versenytárgyalást a termőföld fekvése szerinti településen kell megtartani." - mondja ki. A helyi földtulajdonosok elemi érdeke az, hogy az őket érintő földárverések az adott területen legyenek. Támogatjuk ezt a módosító indítványt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel hallottam egy korábbi megjegyzésnél, a 4-20. pontban kormánypárti képviselők is nyújtottak be módosító indítványt. Ez valóban így van, de erről a 16., 18., 19., 20., 21., 22. és a 23. pontokról nem kell szólnom, mert a kormány akceptálta a véleményünket, és beépítette a törvényjavaslatba, így is javítva a törvényjavaslaton.

Ugyanakkor el kell mondanom azt, hogy a bizottsági támogatás hiányában a 6. sorszám alatt lévő módosító indítványt visszavonjuk, illetve hasonlóképpen járunk el a 15. számú módosító indítvánnyal is.

Ezenkívül szeretném megkérni az itt ülő igen tisztelt államtitkár urat, majd legyen szíves reagálni arra - természetesen a későbbiekben -, hogy a 34., a 38. és a 71. számú indítványokat illetően - ha jól figyeltem a felsorolást, akkor a 34. és a 38. is e szakaszba tartozik - a bizottság véleménye megoszlott, miszerint két bizottságnál támogatták a módosító indítványt, két bizottságnál viszont nem támogatták a módosító indítványt. Szeretnénk tudni, hogy most akkor ez a támogatott vagy nem támogatott sorban van; nem mintha kardinális jellegű dolgok lennének benne, de nyilván vagy érvel emellett az ember, vagy visszavonja.

Az előbb jelentős vita alakult ki a 9. § vonatkozásában, ami úgy szól, hogy nem lehet megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha a tulajdonos által közölt eladási ár a helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonylatban meghatározott összeget meghaladja. (Dr. Németh Imre: Az a következő szakasz!) Ez a következőbe tartozik? Nagyon örülök, ha ezt mondja Németh képviselőtársam, mert ezek szerint önök az előbb arról beszéltek, ami nem ide tartozik. Én erre próbáltam reagálni. Ha ez a következőbe tartozik, tisztelt elnök úr, akkor ezt a következőnél fogom elmondani. Valóban a következőbe tartozik? - kérdezem, elnök úr.

ELNÖK: Mondom, hogy mi tartozik ide, egyszer már elmondtam: a 6-23. pontok, a 2., 4., 34., 35., 37., 38., 58., 60. és a 70-76. pontok.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen. Én felírtam ez magamnak, csak nyilván azért mozdultam erre rá, mert itt végig a 9-esről volt szó. Nem okoz nekem gondot, ha a következő fordulóban mondom el a 9-eshez kapcsolódó véleményemet, hogyan lehet azon javítani, hogy igazából az a vád se érje ezt a pontot, ami nem tartozik hozzá, amit önök felsoroltak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Lezsák Sándor, az MDF képviselője.

(12.10)

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mivel elhangzott egy kérdés az államtitkár úrhoz, nekem is van egy problémám, és megvallom őszintén, nem tudom, melyik vitaszakaszhoz tartozik, de ide is érthetem, ugyanis nem találkoztam olyan módosító indítvánnyal, amit állítólag azért kellett volna benyújtani, mert a nemzeti földalap elnevezés már foglalt. Tudomásunk szerint egy éve jegyezték be Somogy megyében ezt a közhasznú társaságot, amelyiknek ugyanez az elnevezése, sőt a célja is, mert olyan földeket vásárol, amelyeket a tulajdonosuk eladna, és ezeket a földeket vagy tulajdonba vagy haszonbérbe adja tovább.

Úgy tudom, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetői már tárgyalásokat folytattak vagy folytatnak az elnevezés átadásáról, de semmi többről nem tudok. Attól tartok, hogy ha a zárószavazásig nem sikerül a névhasználat ügyében valami biztosat megtudnunk, akkor egy kicsit bajban leszünk az utolsó pillanatokban, bár a bizottság még adhat be módosító javaslatot. Nagyon szeretném, ha válaszolna erre az államtitkár úr, hogy mit tud ennek a gondnak a megoldásáról.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Horváth János úr, a Fidesz képviselője. Jelezném, hogy a 9. pont is ide tartozik, miután az a 6-32. között található, de ezt most harmadszor mondom el, képviselő úr. Ki fogjuk osztani írásban is a felolvasott szöveget (Karakas János, iratot felmutatva: Itt van!), a biztos nyomon követhetőség érdekében, de korábban meg is kapták ezt a felsorolást. A képviselő urat illeti a szó.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hozzászólásomban koncentrálni szándékozom a (13), (14) bekezdéshez javasolt módosításokra, továbbá a (7)-re és a (9)-re is, bár a (29) is érintőleg része a hozzászólásomnak.

Nevezetesen: tisztázásra szorul, tisztelt Ház, hogy mit is mondunk ennek kapcsán. Gráf József képviselő úr helytelen kategória kiemeléséről beszélt a legelején, mondván hogy a családi gazdaság olyan kategória, amelyik mintha helytelen volna. Bár ellenzéki képviselőtársaim később ezt a kategorikus kifejezést talán enyhítették; igen, azért látszik ellenkezés az ellenzéki képviselőtársaimtól. Zárójelben megjegyzem, a múlt héten részt vettem a Magyar Tudományos Akadémia egész napos fórumán, s meglepő, hogy mennyire doktrinér és mennyire filozofikus módon foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ez igenis hozzátartozik a (11), (13) bekezdésben említett és kifogásolt családi gazdaság témájához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt elsősorban Karakas képviselő úrnak címezve mondom: itt valóban birtokpolitikai koncepció újragondolásáról van szó, nem habozok azt mondani, hogy koncepció váltásáról van szó. Lehet, hogy ez további vitát eredményez itt is meg másutt is; ugyanis miről van szó? Amit a képviselőtársaim mondtak, hogy ez már a negyedik-ötödik földreform. Igen, 1848-ban ki lett hirdetve; aztán később; majd amit Gyimóthy képviselő úr mondott, a '20-as évek elején, Nagyatádi Szabó által; aztán 1945-ben a magyar nép nagy földreformot csinált; aztán 3-4 év múlva meggondolta a politika, és elsöpörte azt - azóta se heverte ki ezt a magyar mezőgazdaság. Ami a rendszerváltáskor történt, az sajnos nem a kiheverése volt ennek, hanem további bonyolítása, bár lépés előre, de olyan kicsi lépésekkel, hogy újabb problémákat is okozott.

Tehát képviselőtársaim, amikor a (13), (14) bekezdésről beszélünk, a családi gazdaságról, ez igenis koncepció. Persze, hogy üzem, elsősorban közgazdasági fogalom, mert ott termelés történik, de azért jól tudjuk, ez annyira része ennek a társadalomnak, ennek a nemzetnek, és szerte a világon, hogy a föld több mint csupán termelőeszköz, több mint csak termelőeszköz. Most nem kívánok ebbe belemenni, mert az elnök úr nem engedné meg... (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

ELNÖK: Nem engedem meg, képviselő úr, nem bekezdésekről beszélünk, hanem módosító javaslatokról beszélünk. Kérem, hogy a módosító javaslatokhoz kapcsolódóan mondja el a véleményét!

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A módosító javaslat azt célozza, hogy a családi gazdaság fogalmával ne foglalkozzon a törvény, én meg amellett érvelek, hogy kérem, ez fontos, hasznos meghatározása a mezőgazdaság állapotának és az elképzelt jövőjének.

A piacgazdaság ebbe belefér-e? Persze, hogy belefér, a piacgazdaság árakat szab meg, a termelőeszközök árát, a termékek árát, azonban hogy a kormány ezt befolyásolja... - az ezer éve része volt minden társadalomnak, mindenütt, a kapitalistának, a szocialistának kevésbé, mert ott mindent tudott maga a kormány. Tehát igen, a kormánynak itt-ott szerepe van ebben, a kormány a családi házak építését vagy az edukációt támogatja, itt is van szerepe, ettől ne zárkózzunk el.

A (7) és (9) bekezdéshez kapcsolódva, tisztelt Ház, gondoljuk csak meg azt, hogy a nemzeti földalap az árak befolyásolásának az egyik eszköze, de nem az elsődleges eszköze. Az elsődleges eszköze a piac, ott vannak a gazdák és az őstermelők, a családi gazdaságok, és ők tudják ezt. És amikor ez nem megy, vagy akadálya van ennek, akkor valamiféle kormányzati beavatkozás kell. A nemzeti földalap egy ilyen kormányzati beavatkozás. Filozofikusan mondanám: hosszú távon azt hinném, hogy a nemzeti földalapra nem is lesz szükség, mert olyan egészséges lesz a magyar mezőgazdaság, úgy munkálják meg a földet a családok és a vállalkozások, hogy minimális kormányzati beavatkozásra lesz szükség.

Ezeket a gondolatokat kontemplálva, tisztelt Ház, még annyit tennék hozzá, Kis Zoltán képviselő úr kifogásaira reflektálva, hogy a családi gazdaság felé történő haladás a polgárosodás. Az 1930-as években Kovács Imre, Erdei Ferenc, Kerék Mihály úgy írták ezt le - és mi akkor kicsit berzenkedtünk is ellene, mi a parasztságban gondolkodtunk -, ők azt mondták, a parasztság jövője a polgárosodás. Valami ilyesmi a mostani családi koncepció, program is.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Dr. Kis Zoltán: Parasztpolgár!)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Németh Imre úr, az MSZP képviselője.

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 13. pont kapcsán kibontakozott vitához szeretnék hozzászólni, mert Horváth János ismételten félreértett bennünket.

Úgy gondolom, le kell szögeznem, hogy mi természetesen nem azt vitatjuk, hogy családi gazdálkodási formára nincs szükség; de ön mint jeles közgazdász, elfogadhatónak tartja azt az elvet, hogy élethelyzetek határozzanak meg adókedvezményeket és támogatási pluszlehetőségeket? Valószínűleg az a válasza, hogy nem fogadható el, márpedig ezt akarják ebben a törvényben áthozni, mert abban a családban, ahol van egy olyan nyugdíjas, aki bejelenthető mint élethivatásszerűen gazdálkodó - függetlenül attól, hogy a többiek kiegészítő tevékenységként végzik a munkájukat -, ott megkapják a kedvezményeket, amelyeket már eddig a salátatörvényben meg máshol elfogadtunk. Ahol nincs ilyen élethelyzet... - vagy mondok egy másikat: a gazdálkodó házaspár közül az egyik elhalálozik, a másik egyedül marad, ebben az esetben önök ezt rögtön áttették egy kedvezőtlenebb kategóriába. Miért, mi ebben a logika?

Ezt tessenek megmagyarázni nekünk! Az természetesen nem magyarázat, hogy a családi gazdálkodás definícióját majd egy kormányrendelet meghatározza, amikor sorban fogadunk el törvényeket, amelyek attól függenek, hogy ténylegesen kik a családi gazdálkodók - nekünk ez a problémánk ezzel a definícióval, és nem más.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. 15 perc szünetet rendelek el.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 33-69. pontjai alapján. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 3. és 5. pontjai szerint. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Mivel felszólalásra nem jelentkezett senki, a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Kékkői Zoltán államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Kékkői Zoltán: Most nem.) Most nem. Köszönöm szépen.

A módosító javaslatokról történő határozathozatalra a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5263. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/5263/89. számokon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, van-e kijelölt bizottsági előadójuk. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a keddi napon már döntöttünk a részletes viták szerkezetéről. A részletes vita szerkezetét is tartalmazó felszólalói névjegyzéket kézhez kapták azok a képviselők, akik módosító javaslatot nyújtottak be. Kérem önöket, hogy a részletes vitában kizárólag a módosító javaslatok indoklása hangozzék el.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-32. pontjai szerint. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló jelentkezését nem látom. A vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 33-77. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 78-81. pontjai alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Gráf József neve jelent meg három helyen egyszerre: ügyrendi, kétperces és normál hozzászólást kér. (Gráf József: Normál hozzászólásra kérek lehetőséget.) Normál hozzászólást kér.