Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány 2010 óta folyamatosan pótolja az egészségügytől a korábbi szocialista-liberális kormányzás alatt elvett forrásokat. Erre, azt gondolom, a legjobb bizonyíték az, hogy mintegy 500 milliárd forintból valósult meg az elmúlt hat esztendőben Magyarországon talán minden idők legnagyobb kórházfejlesztési programja.

Ez a program elsősorban a vidéki kórházakat érintette, mintegy 322 milliárd forint jutott kórházfejlesztésre, több mint 100 milliárd forint eszközbeszerzésre került felhasználásra. Ha szűkebb lakókörnyezetemet nézzük, egészen pontosan Győrt, illetve Győr-Moson-Sopron megyét, akkor a következőket tudnám erről elmondani. Győr esetében a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház ebben az időszakban, tehát 2010 és ’16 között mintegy 13 milliárd forintos fejlesztéshez jutott. Ebből kettőt emelnék most ki. Az egyik az úgynevezett infrastruktúra-fejlesztés a kórházban mint egészségpólusban. Gyakorlatilag a kórház területének mintegy egyharmada újult meg, illetve egész pontosan: új épület került felépítésre a Petz Kórházban, mint említettem 11,2 milliárd forint értékben. Egy másik komoly beruházás: egy TÁMOP-os program keretében pedig az orvosok, egészségügyi szakdolgozók képzésének támogatása érdemel említést 124 millió forint értékben.

De ha továbbmegyünk a megyében és megnézzük, hogy mi történt a csornai Margit Kórházban, láthatjuk, hogy mintegy 1,6 milliárd forint értékben egy új központi járóbeteg-rendelőintézet építése történt meg egy TIOP-os beruházás keretében. Összességében egyébként Csornán hét pályázati lehetőséget kihasználva 2 milliárd 25 millió forint értékű fejlesztés történt.

Egy másik, 10 ezer lakossal rendelkező település, Kapuvár esetében pedig kiemelném a kistérségi járóbeteg-szolgáltatások fejlesztését TIOP-os pályázat keretében, közel 900 millió forint értékben. Kapuváron hét pályázat fejeződött be eredményesen, mintegy 1,3 milliárd forint értékben összességében.

A másik nagyváros Győr-Moson-Sopron megyében a megyei jogú város, Sopron. Sopronban 5 milliárd forint feletti összegben aktív ellátás centralizációja történt meg az Erzsébet Oktató Kórházban egy TIOP-os pályázat keretében. Ha még kiemelhetek innen egyet: mintegy 500 millió forint értékben MRI-berendezés cseréje a soproni gyógyközpontban KEOP-os pályázat keretében.

Végül, de nem utolsósorban Mosonmagyaróvár. Itt a Karolina Kórház működik. A Karolina Kórház központi egységeinek tömbösítése, a krónikus osztály bővítése, korszerű ellátást biztosító orvostech­nológiai, illetve IT‑eszközök fejlesztése egy TIOP-os pályázat keretében közel 1 milliárd forint értékben, egész pontosan 944 millió forint értékben, illetve a sürgősségi ellátás fejlesztése a Karolina Kórházban 406 millió forint értékben, szintén TIOP-os pályázat keretében.

(17.00)

A Karolina Kórházban 2 milliárd 69 millió forint értékben történt fejlesztés 2010-16 között. Összességében Győr-Moson-Sopron megyében 27 milliárd 222 millió forint értékben történt ezen az öt településen, ebben az öt kórházban fejlesztés. Azt gondolom, hiszen 2006 óta részese vagyok a megyében a közéletnek, és körülbelül a kilencvenes évek óta figyelem az eseményeket, hogy ilyen mértékű fejlesztés korábban soha nem történt Győr-Moson-Sopron megyében, úgyhogy tényleg köszönet ezekért a fejlesztésekért!

Talán kevesebb szó esett az Országos Mentőszolgálatról. Itt szeretnék még néhány adatot elmondani. A korábbi kormányzás, tehát a szocialisták kormányzása idején 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, és ez a kivonás a mentőszolgálatot sem kímélte. De mi történt 2010-16 között? Minden idők egyik legnagyobb fejlesztése történt itt is, hiszen 27 új mentőállomás épült, 85 mentőállomás pedig felújításra került központi forrásból. 467 darab új mentőautó került beszerzésre, így aztán minden állomáson két új mentőgépkocsi állt szolgálatba. 2010, tehát a kormányváltás óta eltelt időszakban ezen intézkedésnek köszönhetően a magyar mentőszolgálat végre korszerűbb, méltóbb körülmények között láthatja el a munkáját.

Zárásként még az egészségügyi alapellátásról mondanék néhány gondolatot. 2009-hez képest 2015-ben mintegy 40 százalékkal több pénzt biztosított a kormányzat az alapellátás támogatására, beleértve a háziorvosokra, a házi gyermekorvosokra, az iskolaorvosokra, a védőnőkre, illetve a területi ellátást végző fogorvosokra ezen összeg felhasználását. Az alapellátás megerősítése és a betegek érdekeinek figyelembevétele mellett az alapellátás finanszírozását az elmúlt négy évben is többször növelte a kormányzat. 2015 januárjától minden területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, illetve házi gyermekorvosi praxis havi 130 ezer forintos plusztámogatást kap, amit a rendelők fenntartási költségeire fordíthatnak. Mindent figyelembe véve 2010 óta így összességében havi szinten 35 százalékkal emelkedett a háziorvosi szolgáltatások finanszírozási díja, ami nem tartalmazza annak a havi 50 ezer forintos eszköztámogatásnak az összegét, amelynek keretében 2011 és 2014 között 6,2 milliárd forint került kifizetésre a háziorvosi szolgáltatóknak.

Úgy gondolom, hogy az egészségügy valóban mindannyiunk egyik legfontosabb kérdése, és a tényekhez, amelyeket elmondtam, ezek a fejlesztések jelentősen hozzátartoznak. Abban bízom, hiszen tudom, mert látom a költségvetési tervezetben, hogy ez a folyamat, mármint az eszközök beszerzésére, illetve az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó fejlesztések a következő időszakban is folytatódni fognak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)