Készült: 2024.04.26.07:19:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 36. felszólalás
Felszólaló Körömi Attila (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:46


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÖRÖMI ATTILA (független): Tisztelt Országgyűlés! Lózungok, szólamok, számmisztika, szemfényvesztő számparádé, szétfolyó vita jellemzi a költségvetést. Nem furcsa ez, tizenöt éve így zajlik ez a Magyar Országgyűlésben.

Ha a jó költségvetést felüti a választópolgár, bármely magyar állampolgár, akkor az számára átlátható, kellő mértékben közérthető, részletes, egységes, az alapján a kormány mindig pontosan elszámoltatható és a korábbi évekkel összehasonlítható; egyszerű szavak, könnyű mondani - azt mondják, ezek a költségvetés kötelező elvei. A tisztességes költségvetés tartalmaz tisztességes vagyonkimutatást, a tisztességes költségvetés a hosszú távú kötelezettségek szerkezetét közérthetően és elszámoltatható módon tartja nyilván, a tisztességes költségvetés az állami feladatoknak tartalmat ad, és a tisztességes költségvetés az adósságszerkezetet, a hitelállomány szerkezetét mindenki számára közérthetően, világosan, számon kérhetően kiolvashatóvá teszi az előterjesztett törvényjavaslatból.

Pontosan tudjuk, hogy ez a törvényjavaslat sem felel meg ezeknek az elveknek, márpedig ha ezen elveknek nem felel meg egy költségvetési törvényjavaslat, akkor valóságos javaslatról nem is beszélhetünk. Az ilyen javaslatok teret engednek a számmisztikának, a lózungoknak, a hívószavaknak és a szétfolyó vitának. Így folyik ez tizenöt éve a Magyar Országgyűlésben.

A benyújtott törvényjavaslat 1. oldalán kiolvasható, hogy a központi költségvetés hiánya 21 százalék. Ezt maga a kormány nyújtotta be. Mindenki ki tudja számolni, ha egy egyszerű kis számológépbe beüti a megfelelő számokat, akkor 21 százalékot fog kapni. A központi költségvetés hiánya a 21 százalékról természetesen úgy fog csökkenni 3, 5, 8 százalékra, hogy a 21 százalékot megfelelő technikákkal eltüntetik. Erre a legkézenfekvőbb technika az állampapírok kibocsátása, ami azonban mindig csak rövid távú és sohasem stabil megoldást nyújt az emberek, az ország számára.

A jelenlegi költségvetés nem átlátható. A megfelelő idősorokat technikai értelemben ugyan tartalmazza, de a jó költségvetésben nincs szükség szöveges fejezetekre, csak számokra, és az idősorok összehasonlítását a feltüntetett számok alapján a megfelelő értelmezéssel el lehet látni. Az ellenzék és a kormány erről tudna vitatkozni, ekkor lehetne érthető és világos a költségvetés vitája. A költségvetés semmilyen tekintetben nem összehasonlítható, hiszen évről évre változik a kormány szerkezete. Tavaly a sportköltségvetés a Sportminisztériumnál volt feltüntetve, az idén a Miniszterelnöki Hivatalnál, és még sorolhatnám a példákat egészen hosszan.

A költségvetés nem eléggé részletes. Egy példa: az ügyészség 2 milliárd 618 millió forintot költhet el dologi költségekre. Ez némiképp még részletezésre kerül, de természetesen az ügyészség is úgy költi a pénzt, ahogy akarja, hiszen a Számvevőszék a kellő részletesség hiányában csak azt nézi meg, hogy a megfelelő sorról megfelelő módon került-e a pénz elköltésre, és megfelelő soron tartják-e nyilván.

A költségvetés nem egységes, hiszen különböző alapok költségvetése tűzdeli meg a központi költségvetés benyújtását, ezért a választópolgárok számára az egész nem átlátható, nem ellenőrizhető és nem számon kérhető.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján csak azt tudom mondani - ha bárki megnézi az elmúlt évi költségvetési vitában elmondott hozzászólásomat, ugyanezeket a mondatokat olvashatja -, hogy ebből a helyzetből egyetlenegy kiút van, amit az Állami Számvevőszék is ajánlott, mégpedig egy szigorú közpénzügyi törvény elfogadása, egy államszámviteli törvény elfogadása, mert addig a kormánykoalíció tizenkilenc, az ellenzék egy híján húsz, a helyzet nem fog változni.

Köszönöm a lehetőséget.




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai