Felszólalás adatai

DR. VASS LAJOS, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! 1993-ban jelentős szellemi erők összefogásával jött létre a Nemzeti Kulturális Alap, a korszerű kultúrafinanszírozás intézménye. Az azóta eltelt időszak tanulságai alapján megállapítható, hogy az NKA beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A hazai kultúrafinanszírozás nélkülözhetetlen eszközévé vált.

1999-ben azonban megszűnt az NKA pénzügyi önállósága, és nemzeti kulturális alapprogram néven a kulturális tárca egyik fejezeti előirányzatává vált. Ez a körülmény folyamatos nehézségeket jelentett és jelent ma is a pályáztatás megtervezésében, a támogatások folyamatos folyósításában, a hosszabb távú programok kijelölésében. Mindezek az ellentmondások, továbbá az alapprogram előtt álló növekvő kultúrpolitikai feladatok, ugyanakkor a kultúrafinanszírozásban az állam szerepének a piacgazdasági környezetre figyelemmel történő korszerűsítése szükségessé teszik az alapprogram elkülönített pénzügyi alapként történő működésének visszaállítását.

Az alapprogrammá minősítés óta eltelt időben szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy az alapprogram működéséhez törvényben is garantált függetlenséget elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudná őrizni a különböző adminisztrációs befolyásokkal szemben. Például hosszú távú programok támogatása, előfinanszírozás, gördülő pályáztatás, a miniszteri keret mértéke vagy az elvonások megakadályozása területén és tekintetében.

Az előadó-művészeti terület döntően évad időviszonylatban működik. A művészek állandó vagy alkalmi szerződtetése is az esetek döntő hányadában évadhoz kötött. A produkciók bemutatása vagy felújítása, az előadás-sorozatok évadokra készülnek. A programok jelentős részét az érintettek pályázatok útján kapott támogatásokból tudják megvalósítani. A legnagyobb kultúrafinanszírozó alapprogram elkülönített állami pénzalapként jobban tudná a fenti ellentmondásokat kezelni fejezeti kezelésű előirányzatként.

Az előadó-művészeti területen igény van arra, hogy neves külföldi művészek hazai fellépésével színesítsék programjaikat. A nemzetközi hírnevű művészek programjai azonban általában évekre előre ismertek, hazai meghívás lekötéséhez több évre előre történő kötelezettségvállalás szükséges. Ehhez a felhatalmazás elkülönített állami pénzalapból megadható, ellentétben a mai gyakorlattal. Az új technológia fejlődése, illetve a tudatos fejlesztés hosszú távú, kiszámítható, stabil finanszírozási forrást igényel, amelyhez nemzetgazdasági érdek is fűződik. Az alap ezt a finanszírozási szerepet képes lesz betölteni.

Az épített kulturális örökség területén adódó feladatok általában hosszabb távú pénzügyi kötelezettségvállalást igényelnek. A költségvetési vita alól kivont alap ezt az igényt kiszámíthatóbbá, tervszerűbbé tudja tenni. A szakmai érvek mellett nem hanyagolható el, hogy a gazdálkodó szervek bizalma nagyobb az elkülönített állami pénzalappal szemben, mint a költségvetés egyéb alrendszereivel. Amíg az alapprogram alapként működött, voltak önkéntes befizetések. Fejezeti kezelésű előirányzatként ilyen befizetés nem volt. Az alap révén a kultúra önfinanszírozási képessége javul.

A törvény főbb elemei a következők. Az alapprogramból Nemzeti Kulturális Alappá - a továbbiakban alapként használjuk - való átalakulás kimondása.

A másik: a tervezet az államháztartási törvény szabályaival összhangban megfogalmazza, hogy az elkülönített állami pénzalap felett a rendelkezési jogot a nemzeti kulturális örökség minisztere gyakorolja.

A harmadik ilyen elem, hogy a tervezet pontosítja a bizottság és a kollégiumok létrejöttének körülményeit.

A negyedik: a tervezet rögzíti, hogy a bizottság határozatai a kollégiumok számára kötelező erővel bírnak, megerősítve ezzel is a bizottság elvi irányító, koncipiáló tevékenységének hatékonyságát.

A következő: az alapból történő kötelezettségvállalásokat, a stratégiai, hosszabb távra biztonságot nyújtó döntések alkalmazhatósága miatt, a tárgyévet követő harmadik év végéig javasolja a törvény meghosszabbítani.

(0.50)

Az alapból teljesíthető kiadásoknál a tervezet megszünteti az eddigi harmadik személyek felé való támogatás jogszabályi tilalmát. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben egyes támogatási döntések decentralizáltan szülessenek meg. A tervezet rögzíti pontosítva a bevételek felhasználási jogcímeit, illetve tilalmát.

Végezetül kiemelendő, hogy a tervezet az előzőekben vázolt változtatásokkal összhangban pontosítja a felhatalmazó rendelkezést a gyakorlati tapasztalatok által megkívánt módon. Az állami kultúratámogatás jövőbeni útja a rendelkezésre álló egyes pénzügyi források feletti döntések decentralizálása és a normativitás újragondolása, lehetőség szerinti kiszélesítése. Az EU-források csak marginális mértékben járulnak hozzá a hazai kultúra szükségleteihez. A kulturális kormányzat azonban lényegesen javíthatja a kulturális élet szereplőinek esélyeit az uniós együttműködési lehetőségekért vívott versengésben.

Az állami kulturális finanszírozás bizonyítottan bevált intézményét meg kell őrizni, feladatát a fenti szempontok figyelembevételével megerősíteni, finanszírozási lehetőségeit a kulturális szféra igényeinek megfelelően rugalmasabbá kell tenni. Ennek az elvárásnak egyik lényeges kritériuma az alapprogramnak mint fejezeti kezelésű előirányzatnak nemzeti kulturális alappá, azaz elkülönített állami pénzalappá való át-, visszaalakítása.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)