Készült: 2024.09.19.15:53:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2012.11.29.), 78. felszólalás
Felszólaló László Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:43


Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy költői kérdéssel kezdeném: melyik az a szolgáltatás, ahol a fogyasztónak nincs lehetősége arra, hogy eldöntse, fogyaszt vagy nem fogyaszt? Nincsen választási lehetősége, nem dönthet arról, hogy milyen mennyiségű és minőségű fogyasztást vesz igénybe, nem tud mérni, nem tud szabályozni. A költői kérdésre a válasz: a távfűtés.

Nem vagyok távfűtésellenes - ezt előrebocsátom - annak ellenére, hogy nagyon sok anomáliát fogok felsorolni ezzel kapcsolatban. A távfűtés környezetvédelmi szempontból, gazdasági szempontból, minden szempontból egészen kiváló eszköz, skandináv országokban nagyon sok helyütt van, Koppenhága egésze távfűtéses, Ausztriában, Bécsben óriási távfűtési rendszerek vannak és így tovább, csak fele annyiba kerül, mint nálunk.

A távfűtés meg van spékelve nagyon sok olyan tényezővel az előzőekben felsoroltakon túlmenően, mint az egycsöves fűtés, ami épületfűtést eredményez, nem pedig lakásfűtést, és ebből adódik rengeteg anomália. Ráadásul egy épületben ugyanazon szolgáltatásért fajlagosan a lakásnak az épületben elfoglalt helyzete alapján 25-30 százalékos vagy ezt meghaladó eltérés mutatkozik, a fizetés viszont ugyanannyi. A hőveszteség a panelépületekben egészen rendkívüli mértékű, itt olyan születési rendellenességeket cipelünk magunkkal, amelyek bizony az elmúlt 30-40-50 év hozományai.

A legnagyobb problémának azt látom, hogy a távfűtés - pontosan az önök privatizálási akciói miatt - elveszítette a közszolgáltató jellegét, tehát önök nem a fogyasztót tekintették, akinek minőségi és olcsó közszolgáltatást kell biztosítani, hanem egyszerűen átengedték a profitorientált szempontoknak ezt a rendkívül érzékeny és hihetetlen mértékben kiszolgáltatott ágazatot.

Mondanék egypár dolgot, ami egészen konkrét programokhoz kapcsolódik. Ilyen például az ökoprogram, ami hála istennek, a hihetetlenül sok pereskedés, vita és nem tudom, mi után lassan lecsengőben van, de néhány elem még mindig jelen van a távfűtő művek rendszerében. Mik az elemei? A strangszabályozó - a strangszabályozó, amikor ezek a házak épültek, nem létezett még -, ez az úgynevezett dinamikus strangszabályozó azt biztosítja, hogy egységes fűtés esetében minden lakásba a megfelelő hőmennyiség jusson.

(11.50)

Ha közszolgáltató lenne a távfűtés, akkor az ő dolga volna ezt beépíteni annak érdekében, hogy minőségi terméket szolgáltasson. Így viszont igyekszik áthárítani a fogyasztóra.

Termosztatikus radiátorszelep. Nagyon jó, hogy beépítünk egy lakásban minden radiátorra termosztatikus radiátorszelepet, de ha ez olyan minőségű berendezés, amivel azt teszem lehetővé, hogy ne csak az egyéni érzékenységet vegye figyelembe, hanem akár teljesen elzárható, akkor óriási visszaélésekre ad ez alkalmat.

Költségosztó. Itt van a legnagyobb probléma. Ez a költségosztó nem valódi fogyasztásmérő eszköz, inkább egy nevelőeszköz, és sajnos olyan műszaki eszköz, amely alkalmas rendkívüli mértékű társadalmi feszültség keltésére, tudniillik hogyha a termosztatikus radiátorszelepet egy kedvező helyzetben lévő lakásnak a bérlője, tulajdonosa teljesen elzárja, akkor a szomszédok fűtenek helyette, ott a fűtési költség megnő a költségosztó állítólagos mérése alapján 10-20-30 százalékkal, abban a lakásban pedig, ahol ezt az elzárást megteszik, ott pedig 10-20-30 százalékkal csökkenni fog ez a mérték.

Én tehát úgy gondolom, hogy önök lehetővé tették ezt a programot. Mi megkíséreljük ennek a szabályozását, ennek az anomáliái a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartoznak ma már, és tovább kellene vinni ezt a témát. Még mindig szerepel a költségosztó a távfűtőművek pályázatai körében. Tilos ezt alkalmazni olyan épületek esetében, ahol az épület nem kellően hőszigetelt, ahol nem csökkentjük le a 25-30 százalékos jelenlegi hőveszteség-különbséget 3-5 százalék alá. Ez megint egy olyan szabályozás kell hogy legyen, amit nekünk kell megtenni, mert önök annak idején, amikor tömegesen csinálták, ezt nem tették meg.

A következő téma a hőszigetelt épületek. Hál' istennek már rengeteg panelépületet hőszigeteltek. (Dr. Józsa István: A 8 év jóvoltából!) A helyzet sajnos az, hogy (Közbeszólásra:) - majd fogok mondani önnek, képviselő úr, nyugodjon meg -, a XV. kerületben jelenleg ezer darab lakás hőszigetelése most folyik. Amiről ön beszélt, az nem igaz, hál' istennek. Hőszigetelt épületbe a Távfűtő Művek (Zaj az MSZP soraiban.) - jelentkezzen, képviselő úr! - sajnos ugyanannyi hőmennyiséget tol be, mint a hőszigetelés előtt. Gyakorlatilag itt is valamilyen szabályozásra van szükség a fogyasztó érdekében, hogy ilyen visszaélések ne legyenek olyan esetben, mint a XV. kerületben, ahol 16 centiméter vastag hőszigetelést alkalmazunk lakóházakon, ami minimálisan 50 százalékos energiamegtakarítást kéne hogy eredményezzen, ehelyett a Távfűtő Művek kinyittatja az ablakot azokkal a lakókkal, akik egyébként óriási rezsimegtakarításban reménykedtek.

A javaslatunk az, hogy a hőszigetelt épületekben a távfűtéssel új szerződés, új hőközpont, új betáplálás legyen az új energetikai jellemzők alapján. Ez megint törvényi szabályozást igényel.

Sőt, továbbmegyek ezen. A lakbér esetében az energetikai jellemzők figyelembevétele rendkívüli fontosságú volna. Tehát hogy az energetikai besorolást és a lakbért hozzuk párhuzamba egymással. A hőszigetelt, a minél jobb, magasabb szinten felújított épület esetében magasabb bért lehet elérni, a nagyon rossz minőségű esetében alacsonyabb bért javasolunk, mert ott a kiszolgáltatottság lényegesen nagyobb.

A DHK ügyei. Egy rezsitartozás kérdéséről hadd beszéljek; ennek a törvényi szabályozásáról. Tudniillik a törvényi szabályozás sajnos abból indul ki, hogy nem lakásfűtés van, hanem épületfűtés, ezért a 2011. december 31-éig történő szabályozás azt mondja, hogy távhő-szolgáltatási díjnak a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik. Miért nem ugyanígy van, mondjuk, a gázszolgáltatásnál? Miért nem ugyanígy van az elektromos szolgáltatás esetében? És ugyanezt kellene elérni szerintem a távfűtés esetében. Nem hozott semmiféle segítséget az, hogy 2012. január 1-jétől a távhő-szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő befizetéséért a tulajdonos egyszerű sortartó kezesként felel.

Egy picit erről a kérdésről szeretnék beszélni, mert egészen súlyos helyzeteket eredményez ez. A DHK, a Díjhátralék-kezelő Központ, amely a hátralékokat kezeli, inkasszálhat az önkormányzatoknál. Nálunk ez százmilliós nagyságrendű. Kicsit megvizsgáltuk azt, hogy hogyan is működik a Távfűtő Művek ebből a szempontból, mert hiszen fogyasztóként most az önkormányzat száll be ebbe a pozícióba és ebbe a helyzetbe, és mi azt gondoljuk, hogy itt a nemzeti vagyonnal és a tervszerű gazdálkodás követelményeit betartva egészen másképpen kell föllépnünk; csomagban nem állhatunk helyt, csak egyenként. Megvizsgáltuk néhány tételét annak az óriási csomagnak, amit átadott nekünk a DHK.

Mondok egypár dolgot: másfél éve kifizették, nem tudjuk, miért tartják nyilván, de ránk nyomták volna; az illető több éve elhunyt, de még mindig neki megy a számla; nem létező nevű bérlő; 15 éve magántulajdonban van, és így tovább. Ilyeneket kaptunk a DHK-tól. Tehát azt gondolom, hogy itt is valamilyen nagyon jelentős szabályozásra van szükség ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni ebben a kérdésben.

Azt gondolom, hogy Fidesz és az MSZP között a döntő különbség bizony az, hogy mi a fogyasztók oldalán állunk, önök pedig a szolgáltatók oldalán állnak, és ezt a különbséget rengeteg további lépéssel mi erősíteni kívánjuk a fogyasztók javára.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Zaj, közbeszólások az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai