Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban megtapasztalhattuk, hogy a kormány és a Fidesz és Palkovics miniszter úr hogy rontott rá a Magyar Tudományos Akadémiára. Ezzel kapcsolatban nekem déjà vu érzésem van, hiszen ezt már láttuk egyszer: amikor az MSZP-SZDSZ-kormány volt hatalmon, akkor Kóka miniszter úr hasonlóképpen nekirontott a Magyar Tudományos Akadémiának, és be akarta szántani. De akkor hála istennek a Fidesz kiállt az Akadémia mellett, és védelmébe vette a Magyar Tudományos Akadémiát, most azonban sajnálatos módon ezt nem teszi és nem tette meg.Palkovics miniszter úr két nagyon fontos elemet említ, hogy mi a baja a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve annak az intézeteivel. Ebből az egyik az, hogy nem szolgálják az innovációt az akadémiai intézetek, de azt gondolom, hogy itt egy tárgyi tévedés van, hiszen az innovációt nem azokon kell számonkérni, akik az alapkutatást és az alkalmazott kutatást végzik, hanem sokkal inkább a kormányon és a vállalkozói szférán.

Ha már a kormánynál tartunk, akkor a kormány azért többet is tehetne az innováció érdekében, hiszen a kutatás-fejlesztési kiadások a tavalyi esztendőben 1,3 százalékát tették ki a GDP-nek. Ez kevesebb, mint az Európai Unió átlaga, amely 2 százalék fölött van, és még kevesebb a skandináv országok ilyen típusú kiadásainál, ahol 3 százalék körül vagy 3 százalék fölött vannak ezek a kiadások.

Továbbá azért is problematikus ez az egész dolog, merthogy az innovációt nem tudja a vállalati kör megfelelően végigvinni, hiszen a technikai-technológiai bázis hiányzik ebből, mert azokat a pénzeket, amiket az Európai Uniótól kaptunk technika-, technológiafejlesztésre, azt sajnálatos módon a kormány nem arra fordította, hanem sokkal inkább épületek, közterek felújítására, uszodákra, stadionokra és ehhez hasonló építőipari beruházásokra.

Természetesen persze hiányzik a humán tőke is, hiányzik az a 600 ezer  vagy talán még ennél is több  mobil, mozgékony ember, aki motorja lehetne ennek az innovációnak. És hiányozni fog, ha az akadémiai kutatóintézeteket szét fogják verni, még további ember, hiszen az akadémiai intézetekben a kutatók majdnem fele negyven év alatti. Ami azt jelenti, hogy egy ilyen változás esetén ők nagyon könnyen veszik a sátorfájukat, és elmennek sokkal békésebb, jobb helyekre, ahol jobban megbecsülik őket.

A másik kérdés az, amit mindig a szemükre szoktak vetni az akadémiai intézeteknek, hogy túl drágák, túl sokba kerülnek. Nos, a GDP-nek 0,1 százalékát sem teszi már ki az a pénz, amit az Akadémia költségvetése fölemészt, és ez is egyébként csökkenő. Ha megnézzük azt, hogy az egységnyi költségvetési pénzre jutó kutatások és publikációk száma hogy néz ki, akkor európai összehasonlításban igen kedvező helyzetet lehet találni, tehát az Akadémia e tekintetben is jól végzi a dolgát.

De akkor valójában mi az oka annak, hogy az akadémiai intézeteket szét akarják verni? Azt gondolom, hogy az egyik a vagyon, tehát az akadémiai vagyonra szeretné a kormány rátenni a kezét. Hogy ez mekkora, azt nehezen lehet megbecsülni, 100 és 300 milliárd közé teszik az egyes becslések. De a mai nap még lesz egy szavazás erről, pontosan erről fog szólni, ami az alapítványi törvény módosítása, az próbálja majd ezt lehetővé tenni.

A másik pedig az európai uniós pénzek megszerzése, hiszen a következő periódusban sokkal nagyobb arányban fognak intézmények közvetlenül EU-s forrásokat kapni, és nem a kormányon keresztül mennek ezek végbe. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy nincs olyan kutatóintézet, amely képes lenne EU-s forrásokat szerezni, ugyanakkor pedig Fidesz-befolyás alatt állna. Tehát valamilyen módon ezt szeretnék megteremteni, ezt a fából vaskarika dolgot, hogy olyan intézmények, kutatóintézetek legyenek, amelyek képesek EU-s pénzt szerezni, és Fideszhez közvetlenül kapcsolódnak. De ez egy logikai lehetetlenség, hiszen a politikától függő intézmények erre nem lesznek képesek. Köszönöm szépen. (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)