Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Ez a javaslat logikus következménye a tavaly év végén elfogadott egyházügyi törvénynek, annak a szabályait vezeti át lényegében a határozati házszabályon. Ugyanakkor el kell mondanom azt, amit annak a törvényjavaslatnak a vitájában is elmondtunk, hogy miközben értékeljük és érzékeljük azt, hogy a jogalkotó ebben az esetben egy méltányos vagy méltányosabb és nagyobb jogbiztonságot adó szabályozásra törekedett, mint amelyet a korábbi egyházügyi törvény tartalmazott, amelyet számos alkalommal számosan nagyon határozottan kritizáltak, és amiről egyébként az Emberi Jogok Európai Bírósága mondta ki például az Evangéliumi Testvérközösség esetében, hogy nem felel meg a vallásszabadság elvének, tehát ehhez képest ez egy jobb szabályozás. Egyáltalán nem vonom kétségbe képviselőtársaimnak vagy a kormánynak a jó szándékát abban, hogy itt egy olyan szabályozást alkosson, ami megnyugtatóan rögzíti ezt a helyzetet, de sajnos az az alapvető hibája a korábbi szabályozásnak megmaradt, hogy állami szóval, törvényi szóval óhajtja meghatározni azt, hogy vannak olyan egyházak, amelyek egyenlőek, és vannak, amelyek egyenlőbbek náluk. Állami szóval akar különbséget tenni egyház és egyház, hívő ember és hívő ember között aszerint, hogy éppen melyik dobozkába tartja beilleszthetőnek az adott egyházat, mi pedig azt gondoljuk, hogy ez nincs rendben; nincs rendben a különbségtétel az egyházak között, nincs rendben a különbségtétel a hívő emberek között. Pista bácsinak és az általa kedvelt egyháznak nem járhat több, mint Józsi bácsinak és az általa kedvelt egyháznak azért, mert önök egyébként az első egyházat valamilyen szempontból jobbnak, kedvezőbbnek, rokonszenvesebbnek tartják, mint a másodikat. Ez a szemlélet egyébként keresztülmegy ezen a jogszabályon is, elnök úr is említette, én is megemlítem, hogy például az egyházakkal kötött megállapodásnál továbbra is egy furcsa felemás megoldás van, ahol egyrészt a megállapodás ugyan formálisan bekerül a parlament elé, és parlamenti védelmet kap, de közben a parlament valójában ezt csak ilyen „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon kapja meg, nincs módja a parlamentnek, adott esetben a parlament kisebbségének, hogy érdemben befolyása legyen ezekre a megállapodásokra.

Azt tudjuk tehát mondani, hogy ez a javaslat és a mögötte lévő egész koncepció sokkal jobb, mint a korábbi, kétségkívül törekszik arra, hogy jogállami megoldásokat találjon, ugyanakkor szemléletében mi továbbra is ezt olyannak tartjuk, ami nem támogatható. Köszönöm szépen.