Felszólalás adatai

SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a megtisztelő lehetőséget, hogy az Állami Számvevőszék 2000-ben végzett munkájáról szólhatok.

Az elmúlt évben mintegy kétezer helyszíni ellenőrzést végeztünk. Ezek tapasztalatát 42 önálló jelentésben foglaltuk össze. A vizsgálatok mintegy felét a törvényekben előírt évenkénti, kétévenkénti, illetve egyéb rendszeres kötelezettségeink határozták meg. Ellenőrzéseinket követően a vizsgált szervek a múlt évben is több száz intézkedést tettek. Vizsgálataink hatásaként folyamatosan napirenden van a jogi szabályozások korrekciója, finomítása. Mindez azonban leginkább arra elegendő, hogy a gazdálkodás és a feladatellátás színvonalában és hatékonyságában szerény mértékű javulás valósulhasson meg. Elsősorban a működési-rendszerbeli problémák, hibák kijavítása vezethet ahhoz, hogy az államháztartás gazdálkodásának hatékonyságában további jelentős javulás következzék be. Ebből indultunk ki, amikor a 2000. évről szóló beszámolónkban ismét fölhívtuk a figyelmet az államháztartási reform folytatásával összefüggő munkálatok folytatására.

Igen fontosnak tartottuk az államháztartási törvény érvényesítésének átfogó értékelését és korszerűsítését; az államszámviteli rendszer kidolgozását és alkalmazását; a központi költségvetés fejezetei és intézményei tervezési, gazdálkodási és beszámolási rendszerének továbbfejlesztését; az intézményrendszer feladat- és hatáskörének átvilágítását és korszerűsítését, valamint a teljesítménykövetelmények széles körű alkalmazását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Megfontolásra ajánlottuk az államháztartás társadalombiztosítási alrendszere helyzetének koncepcionális újragondolását, az ellátórendszer korszerűsítésére vonatkozó szakmai koncepció megalkotását és végrehajtásának összehangolt megszervezését.

(13.10)

Fontosnak tartjuk a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének felülvizsgálatát, finanszírozási és gazdálkodási rendszerének átfogó továbbfejlesztését csakúgy, mint az állami vagyon nyilvántartásának és a vagyonnal való gazdálkodás rendszerének rendezését, az egységes vagyontörvény megalkotását. Tapasztalataink arra intenek, hogy e feladatok megoldása nélkül az államháztartás korszerűsítése leginkább csak szándék marad.

Tisztelt Országgyűlés! A 2000. év ellenőrzési tapasztalatai közül néhány témakörről szeretnék részletesebben is szólni. Kedvező tapasztalat, hogy az új pénzügyi ellenőrzési módszer szerint minősített fejezeti, illetve intézményi beszámoló jelentések hitelesek, a vizsgált szervezetek vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható, valós képet adnak; az előfordult szabálytalanságok nagyságrendje és jellege nem kérdőjelezi meg a mérlegek valódiságát.

Mások a tapasztalataink a költségvetési ellenőrzés és a belső ellenőrzési rendszer működéséről, amely a jogszabályi változás által kiváltott kedvező elmozdulás ellenére még mindig nem kielégítő. Nem fejlődött a kívánt és elvárható mértékben a fejezetek, illetve az intézmények költségvetési ellenőrzésének feltételrendszere az ellenőrzés különböző szintjein, nem alkotnak egymásra épülő és egymást kiegészítő, összehangoltan együttműködő zárt rendszert.

Tudni kell, a külső ellenőrzés nem helyettesítheti a belsőt, különösen nem a felelős, etikus vezetői magatartást. A hibákat és mulasztásokat nem lehet megelőzni, csak a külső számvevőszéki ellenőrzés mintavételének, mélységének növelésével. A folyamatba épített és a belső kontroll gyengeségei - azon túl, hogy korrupciós lehetőségeket teremtenek - ma az ellenőrzési rendszer egészének hatásosságát is veszélyeztetik. Az ellenőrzési rendszer egymásra épülő és egymást kiegészítő elemeinek további fejlesztése szükséges tehát.

Ebbe az irányba mutató példának, szemléletváltásnak tekintjük, hogy a múlt évi zárszámadásban feltárt, az FVM feladatkörében jelzett mulasztásokat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal célra irányított vizsgálata követi, és a vizsgálataiban általában is figyelemmel kíséri, hogy a számvevőszéki ajánlásokat az érintettek miként hasznosítják a hibák kijavítására.

Az ellenőrzési rendszer megerősítése - ismerve az Európai Unió vonatkozó értékelését - sürgető feladat, amelynek kidolgozásában az Állami Számvevőszék úgynevezett rendszerauditok végrehajtásával és javaslatai közreadásával vállal részt. Az általunk szervezett több tucatnyi oktatási program, tanfolyam nem csak saját munkatársaink számára érhető el; programjainkhoz mind többen kapcsolódnak a központi kormányzat és az önkormányzatok szakemberei közül is.

Úgy érzem, szólnom kell az országgyűlési képviselő-választásokhoz kapcsolódó gondokról is. Mint az önök előtt közismert, a választási törvény - állami támogatáson felül - egymillió forintban határozta meg a kampányköltségeket jelöltenként. Az 1998. évi választásokra felhasznált ráfordítások ellenőrzésénél munkatársaink nem találtak megfelelő dokumentumokat a valóságos költségekről. A pártok képviselőinek nem hivatalos nyilatkozatai és becslései szerint a tényleges költségek az engedélyezett keret három-négyszeresét tették ki. E feltételezett többletráfordítások, illetve ezek forrásai a pártok pénzügyi és számviteli nyilvántartásában nem jelennek meg. Véleményünk szerint a felhasználható keret reális szintre emelése segíthetne abban, hogy a források és azok felhasználása a pártok nyilvántartásaiban nyíltan megjelenjenek, és az indokolt teljes átláthatóságot biztosítsák.

A törvény szükséges módosítása során beépíthetők olyan további szigorító szabályok is, hogy például a jelölő szervezetek a választási kampány során csak egy megjelölt bankszámláról finanszírozhatják a választás költségeit.

A másik fontos terület, amiről szólnék, az önkormányzatok gazdálkodása. Az önkormányzati gazdálkodás az államháztartás legösszetettebb alrendszerét képezi. Kapacitásunk felét 2000-ben is e terület ellenőrzésére fordítottuk. Az a tapasztalatunk, hogy az önkormányzatok visszafogott gazdálkodásra kényszerültek, ami a fejlesztések, a szükséges felújítások elmaradásában is megmutatkozott, ennek árán tudták megőrizni pénzügyi stabilitásukat, ellátni kötelező feladataikat. Nem halasztható tehát a támogatási rendszer egészének, ezen túlmenően az önkormányzati feladatellátás és forrásszabályozás rendszerének újragondolása.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatai az elmúlt években a cél- és címzett támogatások növekvő volumenű, arányú maradványáról adtak tájékoztatást az Országgyűlésnek. A támogatások maradványa csaknem teljes egészében a szennyvízelvezetés és -tisztítás szakágazatban jelentkezett. Lényeges javulást e téren azonban a vizsgált önkormányzatoknál eddig sem tapasztaltunk. Az Állami Számvevőszék javaslatai alapján a Belügyminisztérium által elkészített és elfogadott törvényi és rendeleti módosítás várhatóan a 2001. évtől kezdődően megváltoztathatja ezt a tendenciát. Ez azért fontos, hogy az Európai Unió környezetvédelmi követelményeihez képest meglévő lemaradásunkat kellő ütemben és időben csökkenteni tudjuk.

A felügyeleti és belső ellenőrzés az önkormányzati irányításnak is elhanyagolt területe. A könyvvizsgálat intézménye sajátosságainál, céljainál fogva nem válthatja ki sem az intézmények felügyeleti, sem a hivatalok belső ellenőrzését. Mind a felügyeleti, mind pedig a belső ellenőrzés ügyét sem az önkormányzatok képviselő-testületei, sem a törvényességi ellenőrzés eddig nem kezelte súlyának megfelelő módon.

Tisztelt Országgyűlés! Időszerűségének megfelelően a 2000. évi ellenőrzéseink során a közbeszerzési törvény előírásának érvényesülésére kiemelt figyelmet fordítottunk. A közbeszerzési eljárások között egyre nagyobb arányt képvisel a nyílt eljárás, amely a közbeszerzési törvény elveinek javuló érvényesülését jelenti, segíti.

A közbeszerzési eljárások belső szabályzatai elkészültek, több helyen részletes eljárási rendet vezettek be. A személyi feltételeket, döntési jogköröket általában tisztázták, ugyanakkor a belső szabályzatok nem mindenkor voltak összhangban a közbeszerzési törvény előírásaival, vagy a belső szabályzatok rendelkezéseit sértették meg az eljárások során.

Az intézmények egyre nagyobb hányada használja ki a központosított közbeszerzési rendszer által kínált lehetőségeket. Nem alakult ki azonban a központosított közbeszerzés ellenőrzési rendszere. Nem jött létre az ellenőrzési bázisnak alkalmas információs rendszer sem.

A nem központosított közbeszerzéseknél a közbeszerzési törvényt számos helyen sértette az egyedileg lefolytatott eljárás. Gyakori az indokolatlan tárgyalásos eljárás, nem az ajánlati felhívásnak megfelelő elbírálás. Előfordult a közbeszerzési törvény előírásainak kijátszása is részekre bontással.

A helyi önkormányzatok nem mindenhol rendelkeznek szakemberekkel a közbeszerzési eljárás lefolytatásához. Ennél súlyosabb, hogy az önkormányzatok a saját forrás előteremtése érdekében esetenként szabálytalan megoldásokat alkalmaztak, amelynek következményeként a kivitelezőkkel pénzügyi függőségi helyzetbe kerültek.

Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell olyan új tapasztalatról is, amelyet az alapítványok, közalapítványok ellenőrzése során szereztünk. Mint önök előtt is ismeretes, az Állami Számvevőszék hatásköre az alapítványoknál a kapott költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére, a közalapítványoknál gazdálkodásuk ellenőrzésére terjed ki. Az elmúlt évben szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy amíg a köztudat az Állami Számvevőszéket a közpénz, a közvagyon ellenőrzésére feljogosított szervezettel azonosítja, addig a jogi felhatalmazásunk e körben csak bizonyos határig terjed. Az alapítványoknál csak a kapott költségvetési támogatás felhasználását ellenőrizhetjük, az alapítvány teljes vagyongazdálkodását nem; annak ellenére nem, hogy egyes alapítványokat szinte kizárólag állami vagyonból hoztak létre.

A közalapítványok esetében a közalapítvány gazdálkodását ellenőrizhetjük, de az általa létrehozott gazdasági társaságok gazdálkodását már nem.

(13.20)

Ha a közalapítvány a vagyonát valamilyen gazdasági társasági formába kihelyezte, a vagyon további ellenőrzésére már nincs jogi felhatalmazásunk. Minden ilyen esetben, ha azt akartuk, hogy a közpénzt, a közvagyont teljeskörűen ellenőrizzük, szükségünk volt a tulajdonos hozzájárulására, felhatalmazására. Hozzá kell tennem, hogy a tulajdonosi hozzájárulást az esetek többségében megkaptuk, így nem volt akadálya ellenőrzésünk további folytatásának. Előfordult azonban, hogy nem kaptunk ilyen felhatalmazást, és nem tudtuk befejezni teljeskörűen a vizsgálatunkat. Mindezt azért jelezzük, mert szeretnénk érzékeltetni, hogy adott esetben a közpénz, a közvagyon következetes ellenőrzésének lehetősége csak bizonyos fokig, bizonyos körig terjed.

Tisztelt Országgyűlés! Munkánk célja az államháztartás, a gazdaság kiegyensúlyozott működésének és fejlődésének szolgálata. Ebbe beletartoznak azok a jelzések is, amelyek a korrupciós jelenségek feltárásához, megelőzéséhez kapcsolódnak. A vizsgálatok elsősorban a korrupciós cselekmények megelőzésében, az azt kizáró feltételek megteremtésében nyújthatnak segítséget.

A tapasztalatok alapján ma a legfontosabb teendőnek a társadalmi, gazdasági élet meglevő jogi és intézményi kereteinek további konszolidálása és korszerűsítése látszik, nem pedig újabb és újabb intézmények alapítása, az adminisztratív eszközök számának növelése. A vizsgált ügyek általánosítható tanulsága az is, hogy javítani kell az állami és önkormányzati döntések átláthatóságát, több információt szükséges adni a szakmai és a széles közvélemény számára a döntéseket meghatározó megfontolásokról és körülményekről.

Az elmúlt tíz év alatt ellenőrzési megállapításaink és javaslataink hasznosítása - mint ezt az éves beszámolónk melléklete tételesen bizonyítja - javult. Ehhez hozzájárult az a tény, hogy az országgyűlési bizottságok nagy figyelmet fordítottak jelentéseink megvitatására. Alapvető különbség más belső vizsgálatokhoz képest, hogy az Állami Számvevőszék minden jelentése nyilvános, és azok a közvélemény, a tények közvetlen kontrollja alatt állnak. Maga a vizsgálati program is - vagyis az, hogy mit, miért, hol ellenőrzünk - lényegében nyilvános. Jelentéseink bárhol a világon olvashatók, s az ország átlátható pénzügyi működéséről alkotott képet segíti az is, hogy a tapasztalatokról angol nyelvű tömörítvényeket is közreadunk az internet hálózatán.

Hatósági jogosítványokkal nem rendelkezünk, nyomozati eszközöket nem tudunk igénybe venni a bűncselekmények alapos gyanújának tisztázására. Ugyanakkor szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a bűnüldöző szervek a kiemelt, bonyolult ügyekben nagymértékben támaszkodnak szakértelmünkre, a jelentésekben feltárt tényekre.

Tisztelt Országgyűlés! Ellenőrzési tapasztalatainkon túl néhány szót szeretnék szólni intézményünk szervezeti fejlődéséről, a tervezett változásokról is.

Az elmúlt évben megtettük az első lépéseket munkánknak az európai gyakorlathoz és igényszinthez illeszkedő továbbfejlesztésére. Ennek jegyében megkezdtük a brit számvevőszékkel létesített, Phare-alapból finanszírozott intézményfejlesztési program végrehajtását. A 2000-ben megalakult két számvevőszéki szakértői csoport elkészítette a célul kitűzött ellenőrzési módszertan első változatát, amely megteremtette a folyamatosan zajló pénzügyi, illetve teljesítmény-ellenőrzési képzések tananyagának alapját is.

Felkészültünk az agrártámogatások hazai kifizető ügynökségének igazoló szervezetként megvalósítandó ellenőrzésére. Mindez nem választható el a rendelkezésünkre álló bérezési lehetőségektől, amelyek a növekvő minőségi követelményekkel párhuzamosan, a teljesítménykülönbségeket jobban figyelembe vevő, differenciáltabb elismerési rendszert tesznek lehetővé. Köszönjük, hogy az Országgyűlés 2001-ben biztosította számunkra ezt. Reméljük, hogy a köztisztviselői törvény elfogadásakor szintén támogatják kéréseinket.

Az Országgyűlés érvényesítette az 1999. évi beszámolónk elfogadásakor hozott elvi döntésében foglaltakat: a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvényben biztosította azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek az önkormányzati ellenőrzés fejlesztéséhez, az európai uniós csatlakozással járó feladatok és a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. E források lehetővé teszik, hogy a növekvő feladatokhoz igazodóan szervezeti felépítésünket korszerűsítsük, és több lépcsőben az indokolt létszámfejlesztésre is sor kerülhessen.

Intézményünk működésének elmúlt mintegy tíz esztendeje alatt változatlan szervezettel teljesítette feladatait. Hangsúlyozni szeretném, hogy a tervezett változásokra a megváltozott környezeti feltételekhez való igazodás miatt van szükség. Célunk, hogy a közpénzek és a közvagyon hasznosításának ellenőrzésében mind kevesebb legyen a lefedetlen terület. Ennek érdekében növelnünk kell a vizsgálatok számát, korszerűsítenünk, fejlesztenünk az alkalmazott módszertant, és figyelemmel kell kísérnünk korábbi ellenőrzési tapasztalataink hasznosítását.

Az Állami Számvevőszék létszáma - a Módszertani és Továbbképzési Intézettel együtt - a jelenlegit meghaladva, 530 fő körül fog hosszabb távon alakulni. Belső arányai az egyes szakterületek, az ellenőri és a vizsgálatokat támogató szervezeti egységek tekintetében megváltoznak.

A szervezet felépítésében és a létszám alakulásában jelentős változást igényel a települési önkormányzatok ellenőrzésének megkezdett fejlesztése. A feladatok bővülése megkívánja a vizsgálati részlegek munkájának szakosodását. A humánerőforrás-gazdálkodás és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése is szervezeti változásokat, új koordinációs funkciókat igényel.

A szervezet adaptációs és alkalmazkodási készségének fejlesztése, a pénzügyi ellenőrzés hosszú távú, folyamatos fejlesztése érdekében önálló fejlesztői bázis létesül. Az Állami Számvevőszék Módszertani és Továbbképzési Intézete a szakmai fejlesztés és az új típusú vizsgálati feladatok előkészítő bázisává válik. Az Állami Számvevőszék fentieknek megfelelő szervezeti felépítését - egyes előkészítő, szervező lépéseket megtéve - 2002. január 1-jétől tervezzük változtatni.

Tisztelt Országgyűlés! Érdekünk, célunk, hogy a hazai pénzügyi ellenőrzés olyan garanciákat és tanúsítványokat adó, nyitott rendszerré fejlődjön, amely a nemzetközi kapcsolatok körében is képes a kölcsönös bizalmat és biztonságot szolgálni. Célunk ezért, hogy a szabályossági kontroll mellett a hazai pénzügyi ellenőrzési rendszer mindinkább alkalmassá váljon a teljesítmények, az irányítási tevékenységek minősítésére.

Az ellenőrzés nemcsak hibakeresés, hanem tanúsítja a jogkövető, etikus magatartást is. Meggyőződésünk, hogy a magyar államháztartás fejlesztése, fejlődése, az eredmények, a változtatás szándékát bizonyító légkör mind lehetővé teszik, hogy ne kendőzzük a gondokat, és nyomatékkal a tennivalókról szóljunk, beszéljünk. Munkánknak, jelentéseinknek továbbra is meghatározó eleme az a jobbító szándék, amely tevékenységünket az államháztartási gazdálkodás, a közpénzek felhasználása és az európai uniós csatlakozás előkészítésénél végzett ellenőrzéseink során jellemzi.

Az Állami Számvevőszék felelőssége teljes tudatában végezte, végzi és kívánja végezni munkáját. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az Országgyűlés és a közvélemény bizalmát a jövőben is kiérdemelje.

Tisztelt Országgyűlés! Uraim és Hölgyeim! Befejezésül engedjenek meg néhány személyesnek tűnő szót, mondatot. A számvevőszéki munka, a számvevői munka szép munka. A számvevői szolgáltatás szép szolgáltatás. A számvevői munka folyamatos továbbképzést, folyamatos emberi megújulást kíván mindattól, aki ezt végzi. Ilyen értelemben fiatalságot és frissességet igényel a végzőktől. A számvevői munka hasznos munka. Közel 12 éves szolgálatom során mindig éreztem, tudtam és vallottam, hogy az önök segítségével lehetőségünk van arra, hogy a gazdálkodás, a gazdaság, az élet minőségének javításához hozzájáruljunk. Ezt a támogatást mindeddig megkaptuk.

Köszönöm folyamatos támogatásukat, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

(13.30)