Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (SZDSZ): Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A 45. pontban arról van szó, hogy a felügyelet elrendelheti a minősített tanúsítvány visszavonását, "ha valószínűsíthető, hogy a minősített tanúsítvány valótlan adatot tartalmaz vagy meghamisították, illetve ha a hitelesítésszolgáltató által a minősített tanúsítványok aláírásához használt, aláírást létrehozó eszköz nem biztonságos".

Én rendkívül puhának tartom ezt a törvényi szakaszt, hogy ha valószínűsíthető, akkor erre alapozva a tanúsítványt visszavonják, lehetetlenné teszik az illetőt, nem tudja folytatni a működését. Én úgy gondolom, ez a jogállamiságnak az alapnormáit sérti, ha egyszerűen valaki a hasára üt, mert ő valószínűsíthet valamit - hányszor vagyunk ilyen helyzetben! -, és akkor visszavonja a tanúsítványt.

(18.10)

Ezért ezt pontosítani igyekeztem az államigazgatás normái szerint a következővel: a felügyelet vizsgálatot indíthat, és annak eredményeitől függően elrendelheti a minősített tanúsítvány visszavonását, ha megállapította, hogy a minősített tanúsítvány valótlan adatot tartalmaz, s a többi, s a többi. Tehát ebben az esetben egy korrekt eljárás indul meg, ahol meg kell állapítani, mi a helyzet, és ha megállapította, hogy nem állnak fenn a feltételek vagy az előírt többi premissza, abban az esetben vonhatja vissza, de akkor vissza is kell vonnia. Úgy gondolom, ez nagyon fontos. Ebben a puha formában ez elfogadhatatlan, és kérem ennek a támogatását.

E szakaszba tartozik még két javaslatom - amelyek lényegében összefüggnek - az 52. és az 54. pont alatt, amelyeknek az a lényege, hogy a törvény az EU-csatlakozásig kizárja, hogy európai hitelesítésszolgáltatók működhessenek, illetve az ő hitelesítésük elfogadását. Ez helytelen. Azért kértem ennek a két pontnak az elhagyását, hiszen EU-tagok kívánunk lenni, az EU-val kapcsolatban kívánunk lenni.

Nyilvánvalóan a hitelesítések igen nagy része az EU-országokkal kapcsolatos tranzakció során fog lezajlani, tehát nem volna helyes kizárni az EU-hitelesítőket. Ezen kívül egészséges verseny jönne létre, amely oldaná azt a monopolhelyzetet, ami egyébként már jelenleg is van, és várhatóan nem lesz túl sok szereplője a piacnak. Tehát nem tartom helyesnek, hogy a törvényjavaslat kizárja az egészséges versenyt, amely fontos olyan szempontból, hogy beállítsa azt a minimális összeget.

Itt egyetértek Molnár képviselőtársammal, hogy valamilyen módon meg kellene segíteni, meg kellene lökni ennek az új, teljesen új fenoménának a használatát, hiszen nagyon nehezen áll rá az emberek tudata, hogy ezt elfogadja. Amennyiben a szolgáltatók magas árakat fognak kérni, akkor eleve dugába dől az egész, és csak a cégek fogják használni, holott az lenne a jó, ha ezt a napi gyakorlatban vagy az elektronikus kereskedelem során használnák. Vagy pedig az fog történni, hogy a piac, a gyakorlat mellőzni fogja ezt a típusú elektronikus aláírást, amit itt mi a törvényben rögzítünk, inkább ki fogja találni a maga olcsó, egyszerű hitelesítési módjait, mint ahogy van is erre gyakorlat. Aki bevásárlóközpontokban vásárol, tudja, hogy ha kártyával vásárol, akkor sok helyen nem csinálnak különösebb cirkuszt, fölvállalják azt a kockázatot, hogy esetleg lopott kártyának tudom a kódját, de van, ahol még a kódot sem kérik, hanem egyszerűen csak odaadom a kártyát, aláírom - nem akarok itt reklámot csinálni, hol van ez -, és elfogadják. Tehát az is elképzelhető, hogy a szakma ki fog majd alakítani egyszerűbb, olcsóbb hitelesítési módokat, mint ahogy jelenleg is érkeznek már olyan e-mailek, amelyeket bizonyos szolgáltatók egyszerű módon hitelesítettek.

Tehát én úgy gondolom, ez a két módosító indítvány - már csak az EU iránti rokonszenv miatt is - elfogadható.

Köszönöm, elnök asszony.