Készült: 2024.05.06.03:08:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

248. ülésnap (2017.10.18.), 86. felszólalás
Felszólaló Farkas Gergely (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:03


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt Rétvári Bence figyelmét szeretném felhívni, hogy szó sincs devizahitelesekről. Ön azt mondta a vezérszónokijában, de diákhitelesekről van szó a javaslatban. (Dr. Rétvári Bence: Helyes.) De ez csak egy apró pontosítás. Amivel kezdenem kell, hogy értelemszerűen mi is tudjuk támogatni ezt a javaslatot, hiszen logikus javaslatokat tartalmaz és olyan cél érdekében, ami számunkra is egyértelmű, támogatandó.

Összesen nyolc állami támogatás, illetve ösz­tön­díj esetén ad adókedvezményt ez a javaslat: hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói részére adandó támogatások esetén, Balassi Bálint-ösz­tön­díj­program, honvédelmi képzésekben részt vevők szá­mára, külpolitikai képzésben részt vevők szá­má­ra, Michalicza-ösztöndíj folyósításában részt vevők számára, Szabóky Adolf szakképzési ösz­tön­díj­ban részt vevők számára és két olyan további ösztön­díj számára, amiről szeretnék kicsit hosszabban be­szélni.

Az első az első nyelvvizsga ingyenessé tétele, a má­sik pedig a diákhitel kapcsán adandó ked­vez­mény. Az első nyelvvizsga ingyenessé tételéről már csak azért is szeretnék kicsit hosszabban beszélni, mert ez egy körülbelül négy-öt évvel ezelőtti jobbikos javaslat, amire önök idén év elején tettek végre javaslatot, hogy önök is szeretnék ezt megvalósítani. Mi persze örültünk ennek, de sajnáljuk, hogy több évet kellett erre várni. Ez egy olyan kezdeményezés lett volna, amely, ismerve a magyar emberek és köz­tük a magyar fiatalok nyelvtudását, igenis időszerű lett volna már négy-öt évvel ezelőtt, és örültünk volna, ha akkor nem azzal söprik le az asztalról, hogy ez egy hülyeség, bagatell dolog, hanem akkor is belátják ennek a létjogosultságát, és nem pedig négy-öt évvel később hozzák ide ezt a Ház elé és valósítják meg.

Tehát mondhatjuk, hogy jobb később mint soha, így örülünk, hogy végre eljutottak önök is erre a szintre, hogy belátták, a Jobbiknak eme ötlete is fontos, előremutató és megvalósítandó.

(14.50)

A diákhitelről és egy diákhitel kapcsán nyújtott kedvezményről is azt kell elmondanom, hogy 2014 elején tettünk szintén hasonló javaslatot a törlesztőrészletekre vonatkozó különböző kedvezmények jogosultságára, tehát ilyen téren is örülünk, hogy a Jobbik ezen javaslatát megvalósították. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem nagy szomorúsággal, hogy önök ezt véleményünk szerint diszkriminatív módon tették meg, ugyanis amiről itt Rétvári Bence is beszélt, az a kedvezmény kizárólag a nők számára áll rendelkezésre, tehát csak ők vehetik igénybe a diákhitel-visszafizetésre vonatkozó kedvezményeket, és mi úgy gondoljuk, hogy ez a férfiakra nézve diszkriminatív. Hiszen miért ne fordulhatna elő ‑ és engedjék meg, hogy akár egy konkrét példával éljek ‑, hogy egy férfi vette fel a diákhitelt az egyetemi évei alatt, az egyetem befejezése után született gyermekük, mondjuk, a harmadikat most várják, ugyanakkor a feleségének nincs diákhitele? Ebben az esetben a férfi nem igényelheti a diákhitel-tartozásra vonatkozó kedvezményeket, tehát számukra ugyanaz a hiteltartozás, ugyanaz a törlesztőrészlet visszafizetése szükséges, mint az önök által most bevezetett kedvezmény előtt, ők semmifajta mentességben nem részesülnek, csak azért, mert ebből az adott párból, férj-feleségből a férfi volt az, aki felvette a diákhitelt.

Tisztelt Előterjesztő Úr! Én nagyon örülnék, ha esetleg a zárszavában vagy akár az előtt is reagálna erre a diszkriminációra vonatkozó felvetésre, hogy miért van az, hogy önök csak a nőket részesítik előnyben. Egyébként természetesen ezzel a részével egyetértünk, de kérdezem én, hogy ugyanez a kedvezmény miért nem vonatkozik egy adott család esetén a család férfi tagjára, ha éppen ő vett fel diákhitelt ‑ nagyon örülnék, ha erre válaszolna.

De itt a diákhitel-kedvezmény kapcsán egyébként más problémák is felmerülnek. Tudniillik mi van akkor, ha valaki az egyetemi évei alatt úgy dönt, hogy ő inkább meghúzza a nadrágszíjat, inkább kisebb lábon él, és nem veszi fel a diákhitelt, elmegy diákmunkát végezni, és egyéb módon próbál pénzt szerezni a tanulmányainak a finanszírozására, míg másvalaki felveszi a diákhitelt, ő, mondhatni, ezáltal kicsit nagyobb lábon él, kicsit könnyedebben tudja átvészelni az egyetemi éveket, és most az önök kezdeményezése ezt a fajta utóbbi életstílust, miszerint valaki diákhitelt vesz fel, jutalmazza? Ezt kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az önkormányzatok eladósodtak, és az önkormányzatok esetén is nagyon nagy felháborodás volt azon önkormányzatok részéről, amelyek betartották a határokat, nem vettek fel hitelt, hanem abból gazdálkodtak, amijük volt, más önkormányzatok ezzel szemben több száz milliós hitelt vettek fel, nagy lábon éltek, meg tudtak valósítani beruházásokat. És önök egyszerre eltörölték, lenullázták ezeket a tartozásokat, és akik több száz milliós hiteltől szabadultak így meg, azok örültek, akiknek pedig nem volt hitelük, mert abból gazdálkodtak, amijük van, sajnálták, hogy korábban ennyire szigorúan vették a korlátaikat, a határaikat. Ez tehát akkor is egyfajta igazságtalanság volt, és hogy ez mennyire így volt, ezt önök is belátták, hiszen később kompenzálták azokat az önkormányzatokat, ahol kevésbé engedtek el hiteleket.

Ez tehát, úgy gondolom, egy olyan párhuzam, ami erre a helyzetre is megállja a helyét, hiszen itt sem korrekt az, hogy ha valaki az egyetemi évei alatt nem vesz fel diákhitelt, helyette diákmunkát végez, és tényleg kisebb lábon él, őket ilyen értelemben büntetjük, és akik pedig diákhitelt vesznek fel, azokat később ezért jutalmazzuk, és az ő számukra különböző kedvezményeket biztosítunk. Én úgy gondolom, hogy itt is van egyfajta igazságtalanság ebben a rendszerben, és nagyon örülnék, ha önök is belátnák ezt, és ahogy az önkormányzatok esetén, ebben a párhuzamos példaként felállított ügyben is megtették azt a lépést, hogy kompenzálták azokat az önkormányzatokat, ahol nem volt mit elengedni, nem engedtek el hiteltartozást, úgy ebben az esetben is valamilyen módon megtalálnák annak a módját, hogy akik nem vettek fel diákhitelt, azok se kerüljenek rosszabb helyzetbe.

Úgyhogy, bár Rétvári Bence előterjesztő úr nem nagyon figyelt a felszólalásom ideje alatt (Dr. Rétvári Bence közbeszól.), én bízom benne, hogy ezekre a kérdésekre fogunk választ kapni, ez ugyanis nemcsak engem foglalkoztat, hanem nagyon sokat foglalkoztak most a médiában is ezzel kapcsolatban, hogy ez a fajta diákhitelre vonatkozó kedvezmény milyen diszkriminatív, és van egy kormányrendelet ezen a mostani szabályozáson kívül, amely egy átvezetése az erre vonatkozó adókedvezményeknek, ezenkívül nem foglalkoztunk ezzel az Országgyűlésben. Ezért is használtam ki az alkalmat, hogy itt most beszéljünk róla röviden, és részben magyarázatot kapjak, részben pedig arra vonatkozó indítványt tegyek, hogy szüntessék meg ezt a diszkriminációt, és tegyék elérhetővé a diákhitel-kedvezményeket a férfiak számára is. Úgy érezzük, hogy így lenne korrekt.

Ettől függetlenül a javaslat egészét támogatni fogjuk. Ahogy a bevezetőmben is elmondtam, nyolc olyan típusú állami támogatásra és ösztöndíjra ad kedvezményt, amely előremutató, és olyan célokat tartalmaz, amelyekkel egyet tudunk érteni, ezért meg fogjuk szavazni ezt a javaslatot, de bízom benne, hogy a diákhitel kapcsán tudunk érdemi, előremutató párbeszédet folytatni, hogy ne egy ilyen diszkriminatív javaslat maradjon életben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai