Felszólalás adatai
281. ülésnap (2005.12.14.), 144. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Péterfalvi Attila András |
Beosztás | adatvédelmi biztos |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:07 |
Felszólalások: Előző 144 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy az Országgyűlés előtt fejthetem ki véleményemet a minősített adat védelméről szóló T/18708. számú törvényjavaslatról.
A minősített adatok védelme az információszabadság és az információs önrendelkezési jog legerősebb korlátja, ezért kezdettől kitüntetett figyelemmel kísértem a törvényjavaslat tervezetének előkészítését. A hatályos titokszabályozás az államtitok és a szolgálati titok megkülönböztetésén alapuló kétszintű minősítési rendszert ötvözi a káralapú, négyszintű minősítési jelölési rendszerrel. Remélhető, hogy az új, négyszintű minősítési rendszer ki fogja küszöbölni a jelenlegi hibrid titokszabályozás hiányosságait. Erre már a 2003. évi országgyűlési beszámolómban is utaltam.
Üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat kimondott célja a magasabb minősítési fokozatba tartozó iratállomány csökkentése, és nagyrészt elfogadható a titokminősítés rugalmasabbá tételére és a járulékos adminisztratív terhek csökkentésére irányuló törekvés. Összességében pontosabbá, differenciáltabbá válik a titokvédelem fogalmi apparátusa. A törvényjavaslat lényeges újdonsága, hogy minden minősíthető adatfajtát a törvény melléklete fog felsorolni. A szolgálati titokkörök közleményként való közzététele a hatályos titokszabályozás neuralgikus pontja, ezért a tervezett módosítás egyértelműen kedvező.
A minősíthető adatfajták jegyzékének összeállítása során a törvény-előkészítők számos javaslatomat elfogadták. Maradt néhány pontosításra szoruló rész, ezekről előzetesen tájékoztattam az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságát. Javaslataim arra irányultak, hogy a külön törvény értelmében nyilvános, illetve az úgynevezett kiemelten közérdekű adatok - mint például a környezet állapotának adatai - titokminősítésére csak kivételesen kerülhessen sor, hiszen például az utóbbi csak az egészség megóvásához fűződő érdeknek alárendelten történhet. Ugyancsak fontos, hogy a titokköröket pontosan és közérthetően, a jog nyelvén fogalmazzák meg. E vonatkozásban egy-két titokkört példaként meg is jelöltem.
Helyes, hogy a szigorúan titkos adatokat a minősítés meghosszabbításával is legfeljebb 80 évre lehessen titkosítani, azonban az alacsonyabb minősítési szinteken a jelenlegihez képest jelentősen megnő a titok maximális érvényességi ideje. A másfélszeres, de akár háromszoros lehetséges védelmi időtartam szükségessége még akkor is kétséges, ha a titkosítás feltételei a mostaninál szigorúbbak lesznek.
A demokratikus jogállamban fenn kell tartani az alapvető jogok és a titkosítás alapjául szolgáló államérdekek közötti egyensúlyt, ezért remélem, hogy a jogalkalmazók élni és nem visszaélni fognak a rugalmasabb szabályokkal.
A törvény elfogadása esetén - törvényes jogkörömben eljárva - figyelemmel fogom kísérni az új titokszabályozás alkalmazását. Amennyiben pedig a tisztelt Országgyűlés igényli, a minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat további parlamenti szakában is készséggel állok rendelkezésre, és természetesen véleményezem az esetleges módosító indítványokat is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Felszólalások: Előző 144 Következő Ülésnap adatai