Felszólalás adatai

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az 53. ponthoz szeretnék először hozzászólni. Úgy látom, hogy a 19. § (2) bekezdését Karakas képviselő úrék is megfogalmazták hárompárti indítványként, hogy a bor cukortartalmának a változását ennek megtörténte előtt az illetékes hegyközségnek írásban be kell jelenteni. Ők ezt a második pontot teljes egészében kivennék. Én úgy gondolom, hogy ez pedig fontos passzus, hiszen a bor cukortartalmának a növelése a bortörvényben ugyan engedélyezett eljárás bizonyos mértékig, ami eddig jól működött, hogy a hegyközségnek be kellene jelenteni.

Úgy gondolom, hogy ennek csak az utolsó mondata az, amit ki kellene venni, hogy a bejelentés elmulasztása esetén a hegybíró a hiány pótlásáig a származási bizonyítvány kiadását megtagadhatja, valamint 20-100 ezer forintig terjedő bírságot szabhatna ki. Úgy gondolom, hogy ellenőrizhetetlen, hiszen rengeteg olyan kistermelő van, aki otthon dolgozza fel a szőlőjét saját fogyasztásra vagy kisebb mértékben viszontfelvásárlónak eladásra. De a nagy tételű, nagyüzemi cukorfelhasználást, cukorral való feljavítást igenis be kellene jelenteni.

A következő, amihez hozzászólnék, az a 60. pontban található, hogy a nem szőlő alapú alkoholos termékek és szőlőbor azonos adóraktárban nem tárolható. Én örülök neki, hogy ugyan az én javaslatomat nem támogatták, de szintén a Karakas képviselő úrék hasonló módosítót nyújtottak be ehhez a passzushoz.

A 63. pontban úgy gondolom, hogy jobban konkretizálni kellene, hogy a szőlő- és az asztali borról, illetve a meghatározott termőhelyről szóló minőségi származási bizonyítványt a hegybíró adja ki, mert az elég tág fogalom, hogy a hegyközség. Tehát itt konkrétan meg kellene határozni a törvényben is, hogy ki az, akinek aláírási jogosítványa van, és ki adhatja ezeket a származási igazolványokat.

Nagyon fontosnak tartom, amit én is beadtam módosítóként, de a kormánypárti képviselők is a 71. pontban, hogy a külföldről származó bor mennyiségére vonatkozó adatokat a vámhatóság nemcsak hogy az OBI-nak köteles megadni, hanem az illetékes hegyközségnek is jelezni kell, hogy mekkora mennyiség honnan hova származott, így lehet ellenőrizni ezeket az importból származó borokat.

Amit sajnálok, hogy nem fogadott el egy bizottság sem, és a kormány sem támogatott, de kapcsolódó módosítóként szeretném benyújtani, hogy a szőlő feldolgozására, a must és bor előállítására, átvételére, kezelésére, forgalomba hozatalára, csomagolására, tárolására szolgáló épületek, helyiségek, azok berendezései a pince- és borhigiéniai követelményeknek kell hogy megfelelőek legyenek. Én javasoltam a pince- és borhigiéniai követelményeket; ugyan az eredeti verzióban az van benne, hogy az egészségügyi követelményeknek feleljenek meg. Úgy gondolom, hogy Magyarországon több tízezer olyan kis borászat és pincészet van, amelyek esetleg több száz éves hagyománnyal bírnak, és a pincék nincsenek mennyezetig csempézve, nem a legmodernebb koracél edények vannak bennük, és ha ezt bent hagyjuk, akkor úgy gondolom, hogy a szakhatóságok lehet, hogy nem fogják megengedni azt, hogy azokban a régi patinás, hagyományokkal bíró pincészetekben a borászati technológiát alkalmazhassák. Hiszen tudjuk azt, hogy milyen szigorúak a mostani egészségügyi követelmények, hiszen sok kis vidéki orvosi rendelőt is bezár az ÁNTSZ azért, mert valahol kis penészesedés van a falon vagy nincs kellőképpen kicsempézve.

Úgy gondolom, hogy a több száz éves magyar borászati hagyományoknak, és a sok kistermelőnek az érdekeit védené akkor, hogyha ezt a módosító indítványt a parlament majd elfogadná.

Köszönöm szépen.