Felszólalás adatai

MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság május 18-ai ülésén tárgyalta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 10138. szám alatt került a bizottság elé.

(19.40)

A világgazdaságban azok az országok vannak élen, amelyek magas szintre vitték a kutatás-fejlesztést, így Magyarország versenyképességének a növelése is elengedhetetlen anélkül, hogy a versenyképességét növeljük. Ennek egyik jelentős területe lehet a hatékony kutatás-fejlesztés és az ezzel elért gazdasági fejlesztés.

Mindezeket a szempontokat figyelemmel tartva közepes méretű vitát folytatott le a bizottság. Mindjárt az első gondolat az volt, hogy nemrégen fogadtuk el ezt a törvényt, de újra itt van előttünk, és akkor megnéztük, ezek a módosítások milyen tartalmi változásokat idéznek elő. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egy új 150 fős állami hivatalt kívánunk felállítani, közel 2 milliárd forintos költségvetéssel. Mivel a bizottság szakmai érveket vonultatott fel, ellene van annak a konvergenciajavaslatnak, amely a magyar gazdaság pályáját jelöli ki a közeljövőben, és épp azt mondja ki, hogy az állami költségekből kell megtakarítani, nem új szervezeteket létrehozni. Tehát az első vita akörül alakult ki, hogy szükség van-e új szervezetre, és mekkora szervezetre van szükség.

El kell mondanom, rossz tapasztalatok voltak a bizottság tagjaiban, amikor az állam újra elosztja a pénzeket. A bizottság azt gondolja, hogy a pénzek a vállalkozók kezében sokkal jobb helyen vannak.

Kérdés merült fel, hogy a létrejött szervezet tizennégy pontban összefoglalt feladatai mennyiben felelnek meg a szervezet céljainak. A bizottság úgy értelmezte, hogy ez a tizennégy feladatkör, amelyet a szervezet magának meghatározott vagy amit elé tűztek, nagyon széles, és túlmutat azon a feladatkörön, amit el kellene látnia.

Nagy vita alakult ki, hogy a befolyt bevétel 2 százaléka helyett most 4 százalékot fordítanánk a szervezet működésére. Ekörül folyt gyakorlatilag a legnagyobb vita. Gyakorlatilag ez volt az a pont, ahol a bizottság tagjai ezt a törvényjavaslatot csak úgy tudják elfogadni, ha itt módosításokkal olyanná tesszük, hogy az általános vitára támogatható legyen.

A bizottsági ülésen még szóba kerültek a nemzetközi tagdíjak mértékei. Ezekre a mértékekre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke válaszolt. Ezek nagyon komoly pénzek, mintegy 600 millió forint feletti összegekről szóltak.

Tehát összefoglalva: a bizottság a végén 1 nem szavazattal, 18 tartózkodással általános vitára alkalmatlannak tartotta. Mindezzel együtt azt gondolom, ez a törvényjavaslat módosításokkal olyan állapotba hozható, hogy esetleg a végén a parlament számára elfogadásra javasolható.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)