Felszólalás adatai

GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! A piacgazdaság egyik legfontosabb intézményének a beszámolóját tárgyaljuk most, hiszen abban itt az elhangzottak alapján, úgy gondolom, mindannyian egyetértünk, hogy piacgazdaság nem létezik verseny nélkül, piac nem létezik verseny nélkül, ez a verseny az, ami biztosíthatja azt, hogy ténylegesen a fogyasztói érdekeknek megfelelően történjenek a gazdasági folyamatok, hogy az erőfölénnyel ne lehessen visszaélni, és ez a piac ténylegesen kikényszerítse a szereplőktől, hogy minél hatékonyabban, minél magasabb színvonalon és minél olcsóbban álljanak a fogyasztók rendelkezésére. Ez az, ami a gazdasági növekedés tényleges motorját jelentheti, és ez az, ami fölött a Gazdasági Versenyhivatal - mint egy piacgazdaságra építő állam legfőbb gazdaságpolitikai befolyásoló intézménye - hatással kell hogy legyen.

A beszámolóból kitűnik, hogy a kartellügyek adták a 2003. év egyik legmarkánsabb versenypolitikai vonását, különösen annak fényében van ez így, hogy tudjuk, a tavalyi ügyeket idén újabb ügyek követték - erre egyébként éppen tegnap napirend előtti felszólalás keretében is felhívták a figyelmet itt a parlamentben.

A Versenyhivatal beszámolója szerint és a hivatal bírságolási politikájáról megjelent közlemény szerint is a kartellek jelentik a versenyjog legsúlyosabb megsértését. Ez azért van így, mert valamennyi versenyjogi jogsértés közül e magatartások károsítják legnyilvánvalóbban, legközvetlenebbül és legsúlyosabban a fogyasztókat.

A magyar Versenyhivatal által kiszabott bírságok - erre az elnök úr a beszámolójában is kitért - kétségkívül jelentősen nőttek az elmúlt években, és ez az elmúlt évek egyik markáns versenypolitikai változása, ugyanakkor nem minősíthetőek túlzottnak, összehasonlítva a más versenyhatóságok által kiszabottakkal, illetve az egyes uniós tagállamokban alkalmazott büntetőjogi szankciókkal. Nyilvánvaló, hogy ez a kis gazdaság, a magyar gazdaság nem engedheti meg, hogy polgárainak és adófizetőinek pénze gyengébb minőség vagy magasabb ár, vagy más formában jogsértő, egymással összebeszélő, a versenyt korlátozó vagy egyenesen kiküszöbölő vállalkozások zsebébe folyjon, ezért a kormány üdvözli a Versenyhivatal kartellellenes aktivitásának fokozódását, és a maga módján maximális mértékben támogatja azt.

A Gazdasági Versenyhivatal beszámolója a tevékenysége során szerzett tapasztalatok és a versenyfelügyeleti eljárások összegzésén túlmenően számos ajánlást is tartalmaz. Bár azok kormánytól független intézménytől származnak, nyilvánvaló, hogy a kormányzati munkát is érintik. Olyan időszakot értékelnek, amikor piaci szempontból is jelentős szabályozások születtek, mint például a vasúti és gázpiac megnyitása vagy a villamosenergia-törvény tavaly január 1-jével történt módosítása, vagy éppen a fogyasztóvédelmi törvény nemrégi, parlament általi módosítása.

A Versenyhivatal beszámolója, mint az előző években már megszokhattuk, magas színvonalú, fontos megállapításokat tartalmazó dokumentum, amelyet a kormányzati döntéshozatal, a jogalkotás során mindenképpen célszerű szem előtt tartani.

(17.30)

Az ajánlások, mint például a felesleges szabályozások, korlátozások és állami beavatkozások megszüntetése, a hatékonyság, a nagyobb versenyképesség érdekében születtek. Közülük jó néhány már megvalósult, több megállapítást pedig egyéb vizsgálatok is alátámasztottak. Így például a háztartási tisztítószerek és kozmetikai termékek esetében a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáról szerzett tapasztalatokat erősítették meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kilenc megyében és a fővárosban végzett vizsgálatai.

A megvalósított ajánlások közül pedig említést érdemel, hogy a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításával elfogadásra került a békéltető testületek elnökével kapcsolatos javaslat, továbbá az az ajánlás, hogy a fogyasztói csoportok regisztrációját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete végezze.

A nagy infrastrukturális ellátórendszerek - például villamos energia, vezetékes gáz, a vasút ellátó rendszereinek - piacosítási folyamatával kapcsolatban pedig meg kell jegyeznem, hogy a hazai liberalizációs lépéseknek megfontoltaknak kell lenniük, azokat meg kell hogy előzze a hasonló adottságú uniós tagországok gyakorlatának, a hálózatok kapacitásának, műszaki állapotának vizsgálata. Az Unió versenypolitikai elvárásai sem róhatnak elviselhetetlen fejlesztési terheket a költségvetésre vagy árterhet a hazai fogyasztókra.

A Versenyhivatal beszámolója szerint a gyógyszerpiacon a verseny hatásosabb működését, az árversenyre való késztetést szabályozási eszközökkel is szükséges elősegíteni. A gyógyszerpiacon a támogatási rendszert átláthatóvá kell tenni, az áremelési kérelmek elbírálásánál közgazdaságilag is kielégítő megalapozást követően jogszabályban kell meghatározni a döntési szempontokat.

Ezzel kapcsolatban tájékoztatom az Országgyűlést, hogy folyamatban van a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvénytervezet szakmai koncepciójának előkészítése, mely tervezet a gyógyszerpiac teljes körű újraszabályozását célozza meg. A gyógyszer-támogatási rendszer tekintetében pedig a támogatási rendszerbe való befogadás átláthatóságának biztosítását és az áremelési kérelmek elbírálásának szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és annak végrehajtásáról szóló rendelet módosítása rendezi. Ezeket a jogszabályokat a parlament, illetve a kormány ez év áprilisában fogadta el.

A Versenyhivatal által megfogalmazott ajánlások kiemelten érintik a kábeltelevíziós szolgáltatás szabályozását. A versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása érdekében a hivatal szükségesnek ítéli a kábeltelevíziós szolgáltatások nyújtásának egyes, csak erre a piacra jellemző feltételeinek szabályozását. A túlzottan magas árak kiküszöbölése érdekében lehetséges megoldásnak tekinti a közvetett árszabályozási beavatkozások bevezetését, illetve az árak indokoltságára vonatkozó előzetes vizsgálat nemzeti hírközlési hatósághoz telepítését.

A beszámoló alapján a gazdasági bizottság határozati javaslata is tartalmazza azt a feladatot a kormány részére, hogy alkossa meg a kábeltelevíziós szolgáltatás nyújtására vonatkozó árszabályozást, és folytassa a szabályozás átalakítását.

Egyetértve azzal az alaptörekvéssel, hogy az erőfölényben lévő szolgáltatókkal szemben a fogyasztók tartós, hatékony védelmének megvalósítására a megfelelő eszköztárat ki kell alakítani, a javaslatot a kormány csak azzal a módosítással tudja támogatni, hogy olyan törvénymódosítást dolgozzon ki, amely a kábeltelevíziós szolgáltatás piacán is az elektronikus hírközlésről szóló törvényben előírt és az uniós szabályozásnak megfelelő piacszabályozási elveket érvényesíti.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban 2003 júliusától épp a már említett esetek kezelésére hatályba lépett az új szabályozás, és ezzel összhangot teremtett hazánkban az idén januártól hatályos 2003. évi C. törvény is, az újraszabályozást indokolatlannak tekintjük. Megvannak tehát az eszközök a szolgáltatók differenciált kezeléséhez, és a nemzeti hírközlési hatóság használja is azokat.

A szabályozó hatóság azonosítja azokat a szolgáltatókat, amelyek visszaélnek erőfölényükkel, elsősorban az inflációt meghaladó mértékű díjemeléssel és a szerződéses feltételeket egyoldalúan meghatározva. Ezekre a szolgáltatókra a hatóság személyre szabott kötelezettségeket ír elő, amelyek kikényszerítik a kívánatos piaci magatartást. Nem indokolt tehát, hogy a hatályos uniós szabályozástól eltérve, az árverseny kirekesztésével a természetes monopóliumok fennmaradása erősödjön, ugyanakkor egyes szolgáltatók tönkremenetelével az előfizetőik ellátása veszélybe kerüljön.

Nem tartjuk járhatónak azt az utat sem, hogy a kormány a szabályozás módosításával befolyásolja a kábelszolgáltatóknak a programcsomag átalakításával kapcsolatos döntéseit. Meggyőződésünk, hogy ezt a tartalomszabályozásnak minősülő jogosítványt nem a mindenkori kormánynak kell gyakorolnia, hanem ha szükséges, azt a médiatörvényben kell szabályozni.

Végezetül engedjék meg, hogy egy idézetet ajánljak a figyelmükbe. A Le Figaro április 28-án cikket írt a versenyjogi helyzetről a csatlakozó országok tekintetében. Ebben a cikkben a versenyjogi szabályozással kapcsolatban azt írja: “Ahogyan Németország összehasonlíthatatlanul jobban alkalmazza a szabályokat, mint Görögország, az egyik csatlakozó ország jóval kitűnik a többiek közül: Magyarország. Azon túl, hogy a versenyjog legjobb európai normáinak is megfelel, világszinten is nagyon aktív, és nagyban részt vett a Brüsszel által a közelmúltban elhatározott reform kidolgozásában. Röviden szólva, jobban alkalmazza a szabályokat, mint néhány jelenlegi tagállam.ö A cikk címe egyébként: “Magyarország, a versenyjog bajnokaö.

Kifejezetten örömmel olvas az ember ilyen cikket; jólesik olyan területről beszélni, ahol nem utolérni kell valamit vagy elérni valamilyen, az Európai Unióban megszokott színvonalat, hanem azt mondhatjuk, hogy az élcsoportba tartozunk, hogy együtt haladunk az élmezőnnyel, a versenyjog minél megfelelőbb, a piaci igényeknek, a piaci célokat leginkább szolgáló módon való továbbfejlesztése érdekében. Mondhatom, hogy a kormányzat is ezen az úton kíván járni, és mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképességét egy hatékony versenyjogi szabályozás szolgálja, és ezt egy hatékonyan és jól működő Gazdasági Versenyhivatal szolgálja ki.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)