Felszólalás adatai

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Nyugat-Európában sikeresen működnek a különböző szövetkezeti formák, clusterek, kamarák, amelyek az együttműködésre épülnek, a gazdaság, a helyi társadalom közös szervezéséről szólnak.

A rendszerváltás előtt Magyarországon is volt erő a szövetkezésben. A magyar mezőgazdaság nemzetközi szintű sikerességének alapja több mint egy évszázada a nagyüzemi agrárgazdálkodás, valamint a kisüzemi és háztáji termelés szimbiózisa volt. A nagyüzemi gazdálkodás, ahol lehetett, kiaknázta a nagy termelési volumenből származó előnyöket, ugyanakkor a kisüzemi termelést integrálta, gondoskodott az új eljárások bevezetéséről, elterjesztéséről, a szükséges forgótőke jelentős részét biztosította, és piacra vitte a kistermelők termékeit. A szövetkezetek mint közösségi gazdaságok, segítették az oktatási, kulturális intézményeket, és a mezőgazdasági termeléssel akár melléktevékenységként foglalkozók tömegeinek, több millió embernek biztosítottak jövedelmet.

A kilencvenes évektől azonban a szerves fejlődés helyett komoly törés történt a szövetkezésekben. Ennek következtében vidéken jellemzővé vált az együttműködések hiánya, ami a fenntartható, gazdaságilag is működőképes munkahelyek létrehozásában a mai napig is komoly problémát jelent.

Az elmúlt két évtizedben kiderült, hogy tisztán profitorientált gazdasági társaságok nem képesek a megszűnt munkahelyek helyett tartós foglalkoztatást biztosítani. Emberek tömegei így tartósan kiszorulnak a munka világából. Az elmúlt években számos program indult a helyzet javítása érdekében. Magyarországon is fejlődésnek indult a szociális gazdaság, amelynek közösségi vállalkozásai többletüket elsősorban közösségi célra használják, és nem tagjaik vagy tulajdonosaik profitjának maximalizálása vezérli őket.

Magyarországon olyan szociális szövetkezetek alakultak, amelyek a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára munkafeltételeket teremtenek, és közösségi alapjukból különféle kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi szükségletek kielégítésének elősegítésével tagjaik szociális helyzetének javítását segítik elő.

(15.20)

Az uniós támogatási rendszer lehetővé teszi, hogy az ilyen nonprofit jelleggel működő társaságok kezdő beruházásaikhoz akár százszázalékos támogatást kaphassanak. Ennek különösen nagy jelentősége van azokban a kistelepülésekben, ahol az esetenként néhány millió forintos önrész biztosítása is lehetetlen feladatot jelent ezen szövetkezetek, önkormányzatok számára.

Mindezek ismeretében kérdezném tisztelettel államtitkár urat, hogy a szociális szövetkezetek induló támogatását fenntartják-e, illetve tervezik-e a programok folytatását, esetleg azok továbbfejlesztését.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)