Felszólalás adatai

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2001-2002. évi költségvetési törvénytervezet vitája nagyon sok érvet megjelenített kormányzati és ellenzéki oldalról, sőt azt is láthatjuk, hogy a részletes vitaszakaszban egy-egy részkérdésben mennyire eltérő nézetek, módosító javaslatok találhatók.

Szeretnék utalni az ajánlás első részének 32. számú javaslatára, amelyben szocialista képviselőtársaim az infláció tervezett mértékének 6-ról 8 százalékra való emelését indítványozzák. Ez nagyon veszélyes játék. Azt önök is tudják, ellenzéki képviselőtársaim, hogy minél többet beszélnek a fogyasztóiár-növekedésről, az gerjeszti az inflációs várakozásokat. Több mint tíz év óta most csökkent először 10 százalék alá az index, és ez egyértelműen a polgári kormány eredménye.

Mindannyiunknak közös célja kell legyen a megélhetési költségek kordában tartása, mert európai integrációs törekvéseinket is ez szolgálja. Éppen ezért furcsa, hogy önök, szocialista képviselőtársaim, növelni akarják az infláció mértékét. Sötét demagógia ez, hiszen minden költségvetési tétel reálértéke csökkenne, ugyanakkor növekednének a kamatkiadások, csökkentve a szétosztható forrásokat.

Csak emlékeztetőül szeretném ismertetni önökkel, hogy 2000-ben várhatóan 793 milliárd forint kerül kamat kifizetésére, 2001-ben 726 milliárd forint, 2002-ben pedig már csak 713 milliárd forint. Mindez azért következhet be, mert a polgári kormány kedvezőbb kamatszintet alakított ki 1999-ben, a csökkenő inflációval együtt. Éppen ezért nem célszerű az infláció értékét felfelé pumpálni.

Fontosnak tartom elmondani, hogy ez a kedvező kamatszint és a csökkenő infláció teszi lehetővé azt a lakástámogatási rendszert, amit a polgári kormány alakított ki, és amit délelőtt igen mélyen kivitattunk. Ugyanakkor a több ezer hiteligénylő és építésiengedély-igény jelenti mégiscsak azt a létjogosultságot, amit a lakástámogatási rendszer hozott magával.

Tisztelt Ház! Érvelni szeretnék az I. kötet 33. számú módosító indítványa mellett, amely 3 százalékkal növelni kívánja a nyugdíjemelés mértékét, ami így 10,3 százalékra emelkedne a jövő évben. Ez természetesen az összes olyan többi szociális ellátást is megemeli, magával húzza, amely a nyugdíjminimumhoz van kötve. Nagyon lényeges ez a javaslat, mert így tovább erősödik az a folyamat, amely a nyugdíjak reálértékét adja vissza.

Bizonyára ellenzéki képviselőtársaim is ismerik azokat a statisztikai adatokat, amelyek alátámasztják a polgári kormány törekvéseit, de a biztonság kedvéért ismertetném önökkel, hogy 1977-ben az infláció még 18 százalék és a nyugdíjemelés csak 12 százalék volt, azaz reálértékvesztés történt. Az 1998-as kormányváltás után fordítottuk meg ezt a tendenciát, és az infláció 14,5 százaléka mellett a nyugdíjemelés 19 százalékos volt. 1999-ben az infláció 10 százalék, a nyugdíjemelés 22 százalék volt. Ebben az évben 9 százalékos infláció mellett a nyugdíjemelés várható mértéke 14 százalék, természetesen azzal a korrigálással együtt, amit a nyugdíjasok a napokban fognak kézhez kapni. Ezt a módosító javaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt készítette, és ezt gyakorlatilag az teszi lehetővé, hogy a dinamikusan növő gazdaság forrásaiból tud fordítani a kormány a nyugdíjemelésre.

Tisztelt Ház! Még egyszer szeretném megerősíteni, hogy mennyire fontos az infláció leszorításáért folyó küzdelmünk, ugyanis a gyermekes családok érzik igazán ennek a hatásait. Ezért lényeges, hogy a polgári kormány által kialakított családtámogatási rendszer költségvetésen belüli fejezetei a három pilléren inflációt követő, infláción fölüli mértékben kerülnek ki a családokhoz.

Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az ajánlás első részének I. kötetében a 91-120. indítványok az országképépítésről és tájékoztatásról szóló fejezet kezelési előirányzatait szeretnék módosítani ellenzéki képviselőtársaim. Ez 28 darab indítvány kisebb-nagyobb összegű elvonással, két esetben pedig teljesen megszüntetnék a kiírt előirányzatot. Nagy felelőtlenség lenne olyan lépést tenni, hogy ne tudjuk az országról kialakított képet javítani. De saját önbizalmunk erősítése is fontos, mert csak azok tudnak sikeresek lenni, akik megfelelő belső hittel rendelkeznek. Saját sportmúltamból tudom alátámasztani, hogy fél szívvel, remegő térddel nem lehet győzni.

Az európai integráció szempontjából is roppant lényeges, hogy pozitív üzeneteket fogjanak az integrációban lévő országok vezetői, de még az egyszerű állampolgárok is arról, hogy Magyarország sikeres és egyenrangú partner. A történelem során számtalan esetben beigazolódott, hogy a passzivitás, a visszahúzódó magatartás súlyos károkat okoz.

Csak egyetlen példát szeretnék említeni az országimázs fontossága mellett, jelesül az első világháborút követő trianoni határrendezést. Meglepő, de jusson eszükbe, hogy 1914-től a környező kis nemzetek a nyugati országok diplomáciai csatornáit, szervezeteit folyamatosan saját nacionalista törekvéseik érdekében győzködték, mind a kormánytagokat, mind pedig a képviselőket Magyarország, illetve a Monarchia ellen. Míg Magyarországnak önálló külképviselete sem volt, így a valós helyzet is ismeretlen volt az idő tájt. Így a háború utáni békeszerződésben befolyásolni sem tudtuk az eredményt, azaz semmilyen országimázs nem élt abban az időben a nyugati hatalmak tudatában. Most, amikor az integráció küszöbén kívánunk átlépni, nem engedhetjük meg magunknak újra azt a hibát, hogy ne költsünk erre, mert túl nagy árat fizetnénk ezért.

Kérem képviselőtársaimat, hogy az előterjesztés eredeti változatát támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(13.10)