Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatról következő ülésünkön határozunk majd.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Önök az előterjesztést T/4409. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/4409/13. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatokat azok számára és összefüggéseire figyelemmel összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Elsöprő többség; megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége, elsöprő többsége az összevont tárgyalást elfogadta.

Megnyitom a vitát az ajánlás 1-13. pontjaira. Írásban senki nem jelentkezett, viszont helyben jelezte felszólalási igényét Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ képviselője, így megadom neki a szót. Parancsoljon, ötperces időkeretben öné a szó.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Egyáltalán nem fogom kihasználni az időkeretet, mert két módosító javaslatról szeretnék nagyon röviden szólni: az ajánlás 1. és ha jól emlékszem, akkor talán a 8. pontjában szereplő, Gulyás József kollégámmal közösen benyújtott javaslatunkról. Már most rögtön szeretném kérni a tisztelt kollégákat, hogy ne azt tételezzék fel a javaslatról, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadná, akkor ez egy koherens, működő törvényjavaslatot hozna. Elvi jelentőséggel nyújtottuk be a javaslatot. Tudjuk, hogy ez így önmagában megvalósíthatatlan.

Jelezni szerettük volna azt, hogy ezzel a megoldási móddal, ahogyan változtatni szeretnénk a törvényen, mi nem értünk egyet. Mi azt szeretnénk, ha úgy tudnánk átalakítani a törvényt - és ehhez persze az egész törvény teljes átdolgozására lenne szükség, amire most minden bizonnyal nem lesz lehetőség -, mi azt szeretnénk, hogy lehessen szavazni olyan módon a hazai jelöltekre vonatkozóan is, ahogyan azt külföldön lehet. Tudom, hogy ez most keresztülvihetetlen, tehát kérem, hogy aki az 1. és 8. pontban foglalt javaslatokat bírálja, ezt a szempontot is vegye figyelembe, mert tudjuk, hogy ebből koherens, működő törvényjavaslat így nem lehet, mégis fontosnak tartottuk, hogy jelezzük, hogy szükségesnek tartanánk ilyen jellegű átalakítást.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Wiener György, az MSZP képviselője. Parancsoljon!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden az MSZP álláspontját fejteném ki a benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatban. Mindenekelőtt jelezném, hogy teljes mértékben egyetértek Hankó Faragó Miklós képviselőtársammal abban, hogy az 1. és a 8. pont alatt szereplő módosító javaslatok elfogadásuk esetén egy teljesen inkonzisztens rendszert eredményeznének. Abban az esetben, ha a választópolgároknak igazolással is a lakóhelyük szerinti jelöltre, illetőleg listára kellene szavazniuk, akkor ez az egész választási eljárási törvénynek az átdolgozását igényelné, vagy elektronikus szavazás bevezetését tenné szükségessé, vagy pedig annak a rendszernek az átvételét, ami a külföldön történő szavazás esetében működik.

Megjegyzem, hogy a 8. ajánlási pontban levő másik elemmel is komoly problémák vannak, tudniillik abban az esetben, ha elhagynánk a 89. § (9) bekezdését, akkor joghézag keletkezne, nem tudnák azokat felvenni a választói névjegyzékbe, akik csak a második fordulóra kértek igazolást, úgyhogy ez is oka annak, hogy ezt a módosító javaslatot nem lehet támogatni.

Salamon László képviselőtársam számos javaslatot nyújtott be. Ezek közül támogathatónak tűnik az, hogy az Országos Választási Bizottság internetes honlapján jelenjenek meg azok a szavazókörök, amelyekben igazolással voksolni lehet. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez egy rendkívül nagy munkát jelentene, hiszen ezen szavazókörök száma rendkívül magas lenne, és ez az informatikusokat megterhelné. Ugyanakkor pozitívan értékelem, hogy Salamon képviselőtársam, aki nem igazán lelkesedik a számítástechnikáért, ilyen javaslatot benyújtott. Még az sem elképzelhetetlen, hogy hosszabb távon esetleg az elektronikus szavazás intézményét is el tudná fogadni.

A következő ajánlási pontban, a 3. számúban Salamon László képviselőtársam azt indítványozza, hogy sokkal erőteljesebb kontroll érvényesüljön azok esetében, akik igazolással szavaznak, ám egyben mozgóurnás szavazási lehetőséget kérnek. Elfogadhatónak tűnik az általa javasolt megoldás, meg kell azonban jegyeznem, hogy az utólagos ellenőrzés a helyzeten semmit nem változtatna, mert ha kiderülne az, hogy az érintett személy jogosulatlanul voksolt, egyetlenegy lehetőséget biztosít a választási eljárási törvény, mégpedig azt, hogy minden egyes párttól, illetőleg jelölttől egy-egy szavazatot levonjanak.

Czira képviselőtársam is felvetett változtatásokat. El lehet esetleg fogadni azt a felvetését, hogy ne péntek 16 óráig, hanem csütörtök 16 óráig kelljen igazolást kérni. Ugyanakkor a másik módosító indítvány, ami pedig az, hogy szóban, illetőleg meghatalmazott útján is lehessen mozgóurnás szavazást kérni, visszaélésekre ad lehetőséget, úgyhogy ezt a módosító javaslatát semmiképpen nem lehet támogatni.

Az 5. ajánlási pontban Hankó Faragó Miklós és Gulyás József egy alapvető problémára kívánna megoldást találni, arra, amelyre egyébként én is felhívtam a figyelmet tegnapi hozzászólásomban, amely az általános vita során hangzott el. Ez a javaslat megoldana bizonyos problémákat, ugyanakkor mégis komoly nehézségeket okozna, hiszen nem tenné azt lehetővé, hogy pontosan elhatároljuk egymástól azokat a szavazóköröket, amelyekben fel lehet venni választópolgárokat a szavazás napján a névjegyzékbe, és azokat, ahol igazolással szavaznak, és csak igazolás alapján nyílik erre lehetőség. Lehetséges persze, hogy a felvetés a két SZDSZ-es képviselőtől megoldana egy komoly alkotmányossági problémát, viszont teremtene egy másikat, nem zárná ki a visszaélés lehetőségét, amely abból származik, hogy a szavazás napján is fel lehet venni a névjegyzékbe választópolgárokat, ami - miként erre tegnap utaltam - akár a kétszeri szavazás lehetőségét is megteremti.

(17.40)

Nagyon röviden utalnom kell arra is, hogy Salamon képviselőtársam azt indítványozza, hogy hagyjuk el a népszavazási törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket. Ha így döntünk, abban az esetben semmiképpen nem tudunk eleget tenni az Alkotmánybíróság 27/2007. számú határozatának, és ebben az esetben bennmaradna a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség. Egyébként nem lehet igazán érteni, hogy mit is akar valójában Salamon képviselőtársaim ezzel elérni, hiszen más megoldást erre találni nem lehet, mint ami a javaslatban szerepel, legfeljebb pontosítani lehetne a szöveget, annyit lehetne mondani, hogy a népszavazási eredmény közzétételének a napjától számított x éven belül áll fenn a népszavazási moratórium. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Saját módosító indítványomról csak annyit mondanék, hogy ez az új kodifikációs technika alkalmazását kívánja ebben az esetben is megvalósítani.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A monitoromon úgy látom, hogy nincs több fölszólalási igény, a vitát akkor lezárom. Államtitkár úr! (Dr. Ujhelyi István: Mondhatom a zárszót?) Hogyne, természetesen. (Dr. Ujhelyi István: Csak nem tudtam, hogy felszólít-e az elnök úr.) Igen, annak rendje-módja szerint kérdezem, és akkor ezek szerint meg is adom a szót, hiszen jelezte, hogy szeretne reagálni. Parancsoljon!

DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! A tegnapi országgyűlési vitában kifejtettem az álláspontomat több kérdésben az expozéban, ezért most a zárszót rövidre fogom, és szeretnék kitérni egy fontos kérdésre.

A törvényjavaslatok két alkotmányos mulasztás megszüntetését célozzák. Az egyik alkotmánybírósági határozatban megállapított alkotmányos mulasztás az igazolással szavazással kapcsolatos. Az ebben a kérdésben folytatott ötpárti egyeztetések, a pártok képviselőinek hozzászólásai és a pártok által benyújtott módosító javaslatok arra engednek következtetni, hogy eleget tudunk tenni az Alkotmánybíróság követelményeinek. A javasolt szabályozás így adminisztratív eszközökkel biztosítaná, hogy az a választópolgár, aki igazolást kér, a szavazás napján már nem térhet vissza a lakóhelye szerinti választókerületbe, továbbá, ha a választópolgár az országgyűlési választás első fordulójában már eredményes választásban vehetett részt, nem voksolhat a második fordulóban.

A beérkezett módosító javaslatok egy jó részével kapcsolatosan a mai bizottsági vitában a kormányzat képviselője jelezte, hogy be tudja fogadni, egyet tud azokkal érteni. Az MSZP képviselője, Wiener úr az előbb maga is jelezte, hogy mik azok, amelyekkel a szocialista párti frakció nevében egyetért, és mik azok, amelyekkel nem, de összességében azt mondhatom, hogy az igazolással történő szavazás kérdésében a tavaly májusban megkezdett, több fordulóban lezajlott ötpárti egyeztetés és a tegnapi, mai parlamenti plenáris és emellett a bizottsági vita azt az eredményt hozhatja, hogy jövő héten eleget tudunk tenni az Alkotmánybíróság kérésének, a ránk nehezedő kötelezettségnek.

Sajnálatos azonban, hogy a népszavazási moratórium kérdésében az ellenzéki pártok elzárkóznak a parlamenti vitától. Sajnálatos, mert a kérdés rendezése nem igényel jelentős mértékű szabályozást, voltaképpen csak a moratórium idejében kellene dűlőre jutni. Azt gondolom, hogy a parlament a kétharmados törvények megalkotása esetén is megfelelő terepe a politikai érvek és ellenérvek ütköztetésének, főleg, ha csak ilyen rövid szabályozás szükségeltetik, ezért az esetleges módosító javaslatokkal a helyzet könnyen orvosolható lenne.

A szabályozás annál is inkább szükséges, mert december 31-én az Alkotmánybíróság által a mulasztás megszüntetésére adott határidő lejár, továbbá jelenleg három olyan ügy van az Alkotmánybíróság előtt, amelyet a testület az e tárgyban meghozott döntés megszületéséig felfüggesztett. A probléma megoldásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egy esetleges jövő évi népszavazást megelőzően a kérdést mindenképpen rendezni kell, mert a kötőerő hiánya jelentős mértékű jogbizonytalanságot eredményezhet.

Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott törvényjavaslatok alkalmasak arra, hogy megszüntessék az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos mulasztásokat. Az ennek való megfelelést jelentős mértékben elősegítették egyes módosító indítványok is, ezeket köszönjük a kormány nevében is. Az igazolás kérdésében köszönöm a parlamenti pártok együttműködését, azonban a népszavazási kötőerő kérdésében kérem a tisztelt ellenzéket, hogy a parlamenti vitát elutasító álláspontjával ne vállalja fel a szabályozás elodázásának politikai és jogi következményeit.

Sajnálatos, hogy jelenleg azok közül senki nincs a teremben, akikkel az ötpártit lefolytattuk. Sajnálatos azért... (Dr. Wiener György: Én itt vagyok.) Elnézést, bocsánat, Wiener új jelzi, hogy ő jelen van. Bocsánatot kérek, én közben hátranéztem, és a vitáról beszéltem, mert nem titok, hogy az MSZP-frakció szakértőivel és Wiener úrral egyetértettünk a kérdésben, de a vita, ami lezajlott, végig egy szakmai, korrekt együttműködésnek érződött. Éppen ezért nehéz számomra azt elfogadni, hogy jövő héten úgy kerül a végszavazás sorsára a kormány javaslata, hogy az ellenzék érdemi vitát erről nem folytatott az Országgyűlésben, és valószínűsíthető - hacsak nem változik meg az ellenzéki pártok magatartása, akkor valószínűsíthető -, hogy legalábbis a Fidesz és a KDNP elutasítja majd az alkotmány módosítását.

Én ezért most a jegyzőkönyv számára szeretnék két dolgot felidézni a kezemben lévő ötpárti egyeztetések szó szerinti jegyzőkönyvéből. Csak azért, mert most megjósolom önöknek, hogy az a hiba, amit elkövet jövő héten hétfőn az ellenzék, miszerint nem tudunk alkotmányt módosítani, és nem tudunk eleget tenni az Alkotmánybíróság felkérésének, ez később nagyon súlyos politikai vitákat fog majd nyitni, mert egy bármikor - akár tavasszal, akár egy év múlva, két év múlva, bármikor - bekövetkező népszavazás esetén ma Magyarországon valójában nem tudja senki megmondani, hogy milyen kötőerővel bír egy akkori döntés. Ez pedig tág teret, egy rendkívül ingoványos terepet nyit a különböző politikai értékeléseknek, esetleg elégedetlen hangok esetén, hogy is mondjam, az utcára szervezett tömeggyűléseknek, amelyek mögött senki nem tudja, hogy pontosan mi a valóság, csupán az a szándékuk, hogy politikai hangulatot teremtsenek az országban.

Ezért csak visszaidézem, hogy majd akkor ezt bemutathassam, ahogy a parlamenti vitában is elhangzott, két apró idézetet, mindkettő tőlem származik, és Nyitrai Zsoltnak, a Fidesz képviselőjének mondtam az ötpárti egyeztetéseken. Az egyik szeptember 19-én: "Zsolt, nektek mennyi idő kell, hogy kapjunk egy választ a Fidesz-frakciótól? Nekem az a javaslatom, hogy megvárjuk a Fidesz álláspontját, mert elég jól végig tudtuk eddig ezt a folyamatot vinni, kompromisszumok születtek, szakmai volt a vita, nem politikai, és én szeretném jövő héten a tárca nevében a kodifikált javaslatot a kormánynak megküldeni szakmapolitikai egyeztetésre, mert ha ez nem történik meg, akkor nagyon csúszunk a határidővel. Egyet nem szeretnék, Zsolt, hogy mi benyújtjuk, aztán nem várunk meg bennetek.

Először mondjatok véleményt, és egyeztetés után jön majd az államtitkári értekezlet, a kormányülés, mire az Országgyűlés elé kerül a javaslat." Ez volt szeptember 19-én, ez már a harmadik ötpárti értekezletünk volt a tavaszt követően.

Én utána is folytattam, egy záró idézet megint csak tőlem Nyitrai Zsoltnak, a Fidesz képviselőjének: "Zsolt, itt is megvárnám, hogy visszaszóljon, hogy lát-e elvi lehetőséget arra, hogy ebben szülessen kompromisszum. Azért nem tett a tárca javaslatot ez idáig, mert kifejezetten próbálunk arra ügyelni, hogy ne valamilyen kormányzati diktátumnak tűnjön egy időpont. Én nagyon szívesen elfogadok bármilyen javaslatot, ott tartunk, hogy szeretnénk ezt megoldani még az előtt, hogy a népszavazások végigpörögjenek, és egy esetleges, egy kiírt népszavazásnál döbbenjünk rá arra, hogy nem oldottuk meg ezt az ügyet, amit meg kellett volna oldjunk." Szeptemberi 19-i hangfelvételből idéztem egy ötpárti értekezletről, amikor abban maradtunk, hogy az azt követő hétre Nyitrai Zsolttól választ kapok, hogy mi a Fidesz álláspontja, hogy a kormány úgy jöjjön az Országgyűlés elé, hogy az öt párt javaslatait beépítettük.

(17.50)

A mai napig - most van december 5-e talán, pontosítok: 4-e -, december 4-ig azóta sem kaptunk semmilyen észrevételt a Fidesztől, így viszont a politikai felelősség nem a miénk, ha az alkotmányt nem tudjuk módosítani ebben a fontos kérdéskörben. A kormány elvégezte a dolgát, mindenkinek, a szakértőknek, az Országos Választási Irodának és a parlamenti pártoknak is köszönöm az együttműködést.

Köszönöm, elnök úr, a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön fogunk majd határozni.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Önök az előterjesztést T/4411. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/4411/11. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatokat - azok számos összefüggésére figyelemmel - összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Ez a látható többség, így megállapítom, hogy az Országgyűlés az összevont tárgyalást elfogadta.

Ennek megfelelően megnyitom a vitát az ajánlás 1-38. pontjaira. Írásban senki nem jelezte felszólalási igényét. Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Igen, Frankné dr. Kovács Szilvia, az MSZP képviselő asszonya jelezte. Öné a szó öt percben. Parancsoljon!