Készült: 2024.09.23.19:53:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

240. ülésnap (2001.11.12.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Vonza András
Beosztás földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:55


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bár ha jól értettem, a képviselő úr nem említette meg a szövetkezet nevét, de engedtessék meg, hogy felolvassam, a felszólalás tárgya: eltűnt termőföldek nyomában; a felszólalás oka: Pest környéki földek részarány-tulajdoni gondja az Óbuda Tsz körül, ezért így nevesítve erre is adom meg a válaszomat. (Felzúdulás az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Az Óbuda Szövetkezet hatósági földalaptervezetének elkészítésére - a sorozatos jogorvoslati kérelmek következtében - a bíróság a Pest Megyei Földhivatalt jelölte ki. 1995-ben, majd 1999-ben a hatósági földalap kijelölése során, a bírósági ítéletekben foglaltaknak megfelelően, a szövetkezet használatában lévő valamennyi termőföldnek minősülő földrészletet földalapba helyzete a földhivatal. A meglévő beruházások által elfoglalt földterületek nem minősülnek termőföldnek - ezek az úgynevezett kivett földrészletek az ingatlan-nyilvántartásban -, így nem is képezhették a földalap-elkülönítés tárgyát, és nem képezik a földkiadás tárgyát sem. A földhivatal a földalaptervezet elkészítését megelőzően helyszínelte a földkészleteket, és amennyiben megállapította a termőföld engedély nélküli, más célú hasznosítását, földvédelmi bírság és járulék megfizetésére kötelezte a szövetkezetet a földtörvény előírásainak megfelelően.

A vitatott földrészletek földalapba helyezhetőségéről a földhivatal tételesen nyilatkozott a hatósági földalap-elkülönítési tervezetben. Az 1995-ben elkészített hatósági földalapot az érintettek ismét megtámadták, az újabb jogorvoslati eljárások következményeként a földhivatal 1999-ben újra elkészítette a kijelölést Budakalász, Csobánka és Budapest III. kerület vonatkozásában. Az újabb hatósági földalap-elkülönítési tervezetet a kárrendezési iroda, valamint a Központi Kárrendezési Hivatal helybenhagyta, a másodfokú határozat ellen a Budapest III. kerületi és a Csobánkai Érdekegyeztető Fórum ismét keresetet nyújtott be.

A Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal Szentendre, Budakalász és Pomáz települések vonatkozásában elvégezte a beviteli kötelezettséggel kezdeményezett részarány-tulajdonosok 80 százalékának kiadását a törvényi előírásoknak megfelelően. A többi terület kiadását gátolják a földalapra vonatkozó sorozatos jogorvoslati kérelmek, a perrel érintett települések vonatkozásában a földkiadás megindítására nincs lehetőség. A földalapra vonatkozó per során legutóbb a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, számos tárgyalást követően, az október 24-én hozott végzésében az elsőrendű felperes vonatkozásában a pert megszünteti - ez egyébként a Csobánkai Érdekegyeztető Fórum.

 

(12.20)

 

Tájékoztatom továbbá a képviselő urat, hogy magánszemély bejelentése alapján az elmúlt évben a Legfőbb Ügyészség is vizsgálta a szövetkezet földalap-kijelölési eljárását. A Legfőbb Ügyészség a közigazgatási, illetve magánjogi törvényességi felügyelet keretében nem látott lehetőséget ügyészi intézkedés megtételére.

Tekintettel arra, hogy az érdekeltek minden rendelkezésre álló rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, és a jogorvoslati eljárásokban sajnálatos módon a mai napig sincs jogerős döntés, az Óbuda Szövetkezet használatában volt területek privatizációja egyelőre teljeskörűen nem zárható le.

Az érintett ügy és az érintett szövetkezet esetében fontos megemlíteni, hogy az Óbuda Szövetkezet 1991 végén, immár tíz éve megszüntette mezőgazdasági alaptevékenységét; annyira megszüntette, hogy a szövetkezet nevéből is elhagyta a "termelő" szót. Vagyis annak a szövetkezetnek, amely a törvényes földalap-kijelölést hátráltatta, a földalapképzést helyette a földhivatalnak kellett elvégeznie, a mezőgazdasági termeléshez semmi köze nincs, maga nem termel, másnak a termelő tevékenységét pedig hátráltatja.

Kérdésként merül fel, hogy egy nem termelő szövetkezet miért ragaszkodik a termelési alaphoz, a földhöz. Csak nem a világváros közelségéből fakad a ragaszkodás oka? Még elgondolni is rossz - csak nem?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai