Felszólalás adatai
258. ülésnap (2017.11.15.), 1. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Hiller István (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | Az ülésnap megnyitása |
Videó/Felszólalás ideje | 4:29 |
Felszólalások: Előző 1 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlöm önöket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 21. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Hegedűs Lorántné és Móring József Attila jegyzők lesznek a segítségemre.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés 49/2015. határozata két évvel ezelőtt november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjának nyilvánította. Az emléknap fontosságát mutatja, hogy az első megemlékezés megtartása és az országgyűlési határozat elfogadása között mindössze néhány év telt el. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére szervezett ünnepséget elsőként 2011-ben rendezték meg a Hunyad megyei Déván. A két évvel később, Magyarországon megtartott központi ünnepség már az egész Kárpát-medencére kiterjedt, majd újabb két év elteltével, 2015-ben megszületett az országgyűlési határozat a magyar szórvány napjáról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény értelmében Magyarország sorsközösséget vállal a határon túl élő magyarsággal, felkarolja a közösségek fennmaradásának és fejlődésének segítését, valamint támogatja a magyarság megőrzését célzó kezdeményezéseket. Mit jelent szórványban, a tömbmagyarságtól elszakítva élni? A határon túli szórványmagyarság hátrányos nyelvi és etnikai közegben él, a nemzettesttől elszigetelve. A leépült intézményrendszer miatt magyarságuk megőrzése a tömbmagyarsághoz képest még nehezebb, az asszimiláció még erőteljesebben érvényesül. A szórványmagyarság létszámát megbecsülni is nehéz. A folyamatosan idegen nyelvi közegben élő magyarok száma 200 ezer és 1 millió fő közé tehető a Kárpát-medencében, a szórványosodás növekvő tendenciát mutat.
A szórványközösségekben élők számára hiányzik a támpontot nyújtó egységes kultúra megtapasztalásának élménye, ismeretlen az anyanyelvhasználat természetes közege. A többségi kultúrától eltérő tudat erős nyomást gyakorol a csak kisebbségi létezést ismerőkre. Gyakori az elszigetelődés jelensége, valamint a társadalmi háttérbe szorulás mellett az anyagi ellehetetlenülés veszélye is hatványozottan jellemző. Számukra magyarságuk megtartása, kizárólag belső erőből, komoly kihívást jelent.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar szórvány napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a többségi nemzettől távol, elzártan élő magyarokra és magyarságuk megőrzésének nehézségeire. November 15‑e annak a szimbóluma, hogy a peremvidéken és az elszórtan élő magyarok elszigeteltségük ellenére sincsenek egyedül.
Tisztelegjünk egyúttal a szórványmunkát végzők előtt is, akik erős ellenszélben látják el feladataikat. A szórványgondozók végzik a megmaradáshoz szükséges hétköznapi munkát, nap mint nap szembeszállnak az izolációval, a közösségi élet és a nyelvhasználat térvesztésével, valamint ennek következményével, a beolvadással. A mai nap álljon a figyelem középpontjában valamennyi szórványban élő magyar! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hazatérés falvairól szóló határozati javasat általános vitája a lezárásig. A Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselő urak által benyújtott előterjesztés H/18302. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.
Elsőként megadom a szót Balla Mihály képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!
Felszólalások: Előző 1 Következő Ülésnap adatai